Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-25 / 276. szám
/ 1981. november 25., szerda Kutatás és fejlesztés Több feladatot a vállalatoknak, hasznosabb tevékenységet az egyetemeknek A tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés területén az utóbbi időben jelentős változások mentek végbe. E változásokról, a soron következő feladatokról és a jövő tudománypolitikai terveiről beszélgettünk a kormány tudománypolitikai bizottsága titkárságának munkatársával, dr. Kábái Vilmossal. 9 — Milyen tényezők határozzák meg tudománypolitikánkat? — A jelenlegi helyzetet alapvetően a külső és belső gazdaságifeltétel-változások, illetve az 1979-től kibontakozó gazdaságpolitikai, gazdaságfejlesztési törekvések szabták, illetve szabják meg. A módosuló társadalmi-gazdasági feltételek több lényeges pontban érintették a kutatás és fejlesztés cél-, eszköz-, valamint intézményi rendszerét. A kutató-fejlesz-' tő hálózaton belül nem lehet minden feladatot központilag meghatározni. A főbb irányvonalak megjelölése után fokozódni kell a vállalati kutatóműszaki fejlesztő tevékenység, a vállalati innovációs tevékenység iránti figyelemnek. Az irányító testületeknek és természetei sen maguknak a vállalatoknak is a korábbinál több konkrét lépést kell tenniük a szabadalmi, az 'iparjogvédelmi munka, a vállalati kutató-fejlesztő helyek erősítésére, a feltételek javítására. 9 — A vállalati kutató-fejlesztő helyeken felhasznált pénzeszközök növekedése az V. ötéves terv első három évében meghaladta az összes kutatásifejlesztési ráfordítások növekedési ütemét, de 1979—80-ban visszaesés következett be. Milyen tendenciák érvényesülnek ma, és mi várható a jövőben? — Figyelmünk középpontjában továbbra is a vállalati kutatási-fejlesztési innovációs tevékenység feltételeinek javítása áll. Ezt indokolt esetekben kutatóintézetek, kutatóintézeti részlegek vállalatokhoz történő csatolásával is elő kívánjuk segíteni, hozzátéve, hogy nem ezt tekintjük az egyetlen eszköznek a vállalati műszakifejlesztési tevékenység erősítésénél, Szeretnénk az egyetemek szellemi kapacitását minőségében fejleszteni, kutatótevékenységét jobban kihasználni a kutatóintézetek és a vállalatok munkájának elősegítéséhez. „ 9 — Hogyan alakulnak a tudományos kutatás, műszaki fejlesztés feltételei ebben az időszakban? — A gazdasági fejlesztés új intenzív növekedési pályára állításával függ össze, hogy hazánkban első ízben a VI. ötéves népgazdasági tervhez kapcsolódóan a kormány országos középtávú fejlesztési tervet dolgozott ki és fogadott el. Ez a terv azzal számol, hogy gazdaság- fejlesztő törekvéseink eredményeképpen növekedni fog a vállalatok érdekeltsége, a korszerű műszaki, technikai megoldások alkalmazásában. Ennek megfelelően fokozódik az új iránti fogékonyság, az innovációs készség, a vállalatok kockázatvállalása, tevékenységük valós gazdasági teljesítményen nyugvó értékelése. E célok eléréséhez a tudományos kutatásnak és műszaki fejlesztésnek a korábbinál eredményesebben kell működnie, jobban kell alkalmozkodnia a nemzetközi gazdasági és műszaki fejlődés irányaihoz. 9 — Milyen feladatokat szabott meg az ötéves terv a kutatási káder- és munkaerő-gazdálkodásban? — A káderpolitikában középpontba kell állítani a minőségi követelményeket, azaz a tevékenység érdemi Ha rövidül a munkahét... Meglepett a családanya nyilatkozata. Kategorikusan kijelentette, hogy nem örül az ötnapos munkahétnek. Ez tudniillik azt jelenti, hogy agyondolgozhatja magát otthon most már minden hétvégén. Ebből nem tudok más következtetést levonni, mint azt, hogy a munkahelyén töltött szombatokon szokott pihenni. Következésképp megérett az idő arra, hogy ezt a tényt a munkaidő új beosztásában is rögzítsük. Ha öt nap alatt teljesíthetők a feladatok — márpedig teljesíthetők —, akkor otthon pihenjenek a hatodik napon már a dolgozók, ne a munkahelyükön. Sajnos — a tárgykörben elhangzó vállalati nyilatkozatokból sorra kitűnik —, nem osztatlan az öröm a munkahét rövidülése felett. Panaszkodik az igazgató, hogy akkor most mindent át kell szervezni, pedig éppen kezdett minden jól menni. Ráadásul — milyen istencsapás! — a rendelet nem engedi meg a létszámnövekedést az ötnapos munkahétre való áttérésnél. Pedig — azt mondja —, ha felvehetne húsz— harminc embert, akik csak szombaton (!) dolgoznának, nem lenne semmi gond. Azt mondja a szaki is: ha neki otthon kell maradni most már hét közben is egy napon, nemcsak vasárnap, akkor az a nap természetesen fusival megy majd el. Az asszony már most kétségbe van esve, hogy mit tegyen ő az esetleges hétfői szabadnapjával, cserébe az „elrontott” szombatért. (Az föl sem ötlik benne, hogy a havi két szabad szombatján felül kapja a két hétfőt.) Nem tudok mást, mint csodálkozni, furcsállni a dolgokat. A vitákban ugyanis az a nézet erősödött fel, amely szerint nem hiányzott nekünk az ötnapos munkahét. Tulajdonképpen a munkahét rövidítésével jól megrövidítettek bennünket. Mert eddig szép kényelmesen eldöcögtünk a hét elejétől a hét végéig, azt a havi két szabad szombatot valahogy átvészeltük, de hogy most már mindig két napra esünk majd ki a munkából! — erre nincs szó. Biztos vagyok benne, hogy a családok nagyon hamar rájönnek majd: vívmány, nagy vívmány valójában az, ami ez év derekától folyamatosan megy végbe országunkban a munkaidőnkkel való gazdálkodásban. Az ellenérzetek döntő többsége inkább a belső elkényelmesedésről árulkodik, semmint az úgynevezett akadályozó tényezők valós feltárásáról. A lehetőségek tudhillik igen széles körűek. Az igazgatók megtehetik, hogy anyagilag is ösztönzik a szombati munkát, megtehetik, hogy a többletpihenőnapokat akár a szabadsághoz csatoltan adják ki, tehát jó szervezéssel egyáltalán nincs szükség a létszámnövelésre. A szaki valóban fisuzhat, de olvashat, tanulhat, mestervizsgára is készülhet a plusz napokon, elmehet korábban a gyerekért az óvodába, iskolába, beszélgethet vele. És az asszony hétfőn? Kitakarítani úgyis kitakarít már szombaton, hazatérve a munkahelyéről. Hétfőn végigböngészheti a boltokat, a fölhalmozott elolvasatlan újságokat, foglalkozhat saját magával — amire legkevesebb ideje jut manapság —, pedig minden nő joga, hogy nő legyen. De ne folytassuk, lássuk be, hogy a kifogásözön, a panaszáradat, ugyanannak a divatos — hangsúlyozom, inkább divatos, mint megalapozott — szemléletmódnak a tükröződése, amelyből a lakótelepeket „szőröstül- bőröstül" átoknak tituláló kijelentések fakadnak. Pedig — gondoljunk csak utána — az ötnapos munkahét, napjainkban nagyon nagy dolog. Tíz nap alatt megteremteni az egész ország tizennégy napos létfeltételeit — több mint új munkaidő-beosztás. Jelenti egyfelől azt, hogy a társadalmi termelés magasabban szervezett fokára ért népgazdaságunk, jelenti a rendelkezésre álló munkaidőalap hatékonyabb, intenzívebb kihasználását, végül, de nein utolsósorban, jelenti az életszínvonal nagymértékű emelését, olyan időszakban, amikor minden ilyen lépés nagy körültekintést és nem, kis erőfeszítést követel: a munkahét rövidülése ugyanis a nemzeti jövedelem növelésével kell hogy együtt járjon. Szakítanunk kell tehát azzal a rossz szokásunkkal, hogy szinte már egy rendelet kihirdetése előtt ludjuk mindazt, ami miatt az adott intézkedés nem valósítható meg. Az ötnapos munkahét, a heti öt munkanap jobb kihasználására alapozva az önművelés fokozásában, a munkaerő újratermelésében, azaz a pihenésben, a család- védelemben, a tartalmas szórakozásban és természetesen a töredék munkaidő kiaknázásában jelent olyan újabb előrelépést, amelyről joggal feltételezzük, hogy új korszak nyitánya is egyben. Azé a korszaké, amelyben mindenki előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a munkaidőt nem rövidítheti más, mint maga a munka: a munka — álmaink valóra váltója. S álom volt — nem is olyan rég — még maga az ötnapos munkahét is. Kőváry E. Péter Tűz a martfűi cipőgyárban Hétfőn a délutáni órákban kigyulladt a martfűi cipőgyár telepén egy 20x20 méteres téglafalazatú, fa tető- szerkezetű, cserépfedésű épület. Égtek a helyiségben tárolt építési anyagok, valamint nagy mennyiségű tűzveszélyes folyadék és ragasztó-alapanyagul szolgáló kénpor. A vállalati tűzoltóság azonnali, eredményes, szakszerű beavatkozásának is köszönhető, hogy a veszélyes lángokat a helyszínre riasztott állami tűzoltóegységeknek rövid idő alatt sikerült megfékezniük. Az anyagi kár jelentős. A tűz keletkezése okainak1 tisztászására a vizsgálatot a rendőrség a tűzoltóság bevonásával megkezdte. megítélését kell előtérbe helyezni. A kutatás-fejlesztés területén dolgozók körében a változó társadalmi-gazdasági követelményeknek, a kutatási-fejlesztési irányoknak megfelelően átcsoportosítás, indokolt esetben létszám- csökkentés válhat szükségessé. A kutatói mobilitás elősegítése érdekében pedig szélesebb körben kell alkalmazni az ideiglenes, átmeneti, egy-egy feladat megoldására irányuló foglalkoztatást, a gyakorlati szakemberek kutatóhelyeken, a kutatóknak pedig a vállalati fejlesztésbe történő bevonását. Fontos feladat az egyetemeken és kutatóintézetekben folyó kutatóképzés közelítése, a továbbképzés fejlesztése, a tervszerű külföldi ösztöndíjak és munkavállalási lehetőségek felhasználása, a tudományos kutatással foglalkozók idegen nyelvi felkészítése. 9 — Milyenek a kutatók, a műszaki fejlesztők munkakörülményei, alkotási lehetőségei? — Az intézetekben és az egyetemeken dolgozó kutatók helyzete általában megfelelő, ők lényegesen kedvezőbb tárgyi, jövedelmi-anyagi és egyéb feltételek között dolgoznak, mint a vállalati társaik. Tapasztalataink szerint a vállalati innováció előmozdításában kulcsszerepet betöltő szakemberek munka- lehetőségei, jövedelmi helyzete, felkészültsége sok esetben nem kielégítő. E fontos szakértelmiségi réteg helyzetét ezért a következő időszakban alaposabban áttekintjük, és ahol indokolt, a feltételeken változtatunk. 9 — Hogyan fejleszthetők a nemzetközi tudományos kapcsolataink? — A közelmúltban a Magyar Tudományos Akadémia irányításával a nem kormányközi nemzetközi tudományos együttműködés koordinálására konzultatív bizottság alakult. A nemzetközi műszaki tudományos együttműködések koordinálásában azonban mindeddig kevés sikert értünk el. A korábbi kötöttségek hatása, a megnehezült gazdasági helyzet következtében nem javultak, hanem esetenként romlottak a nemzetközi tudományos együttműködés, a kutatóhelyek közvetlen kapcsolattartásának az anyagi és engedélyi feltételei. Körültekintően kell megvizsgálnunk és mérlegelnünk: célszerű-e, és ha igen, miként lehetne a kutató-, tervezőintézetek, egyetemi kollektívák szellemi exportte- •vékenységét nagyobb mértékben ösztönözni. A szocialista országokkal megvalósuló együttműködésben alapvetőnek a konkrét célú kooperációt kell tekinteni. Ez elsősorban azokra a területekre irányúi, amelyek a hazai társadalmi, gazdasági célok hatékony megvalósítását segítik elő, illetve amelyek a szocialista országok által elhatározott nagy jelentőségű közös, tudományos és műszaki feladatok megoldásához járulnak hozzá. Ám csökkenteni kell a kevésbé jelentős együttműködési témák számát, és a formális elemeket a nemzetközi kapcsolatokban. A fejlett tőkés országokkal folytatott tudományos, műszaki együttműködés elsődleges célja a következő tervidőszakban is a hazai * gazdaságfejlesztéshez szükséges korszerű technika, technológia és szervezési megoldások átvétele, valamint az ilyen eljárások, módszerek továbbfejlesztéséhez szükséges szakemberek képzésének elősegítése. Az együttműködés keretében törekedni kell a tudományos műszaki kooperációra is, úgy, hogy az ilyen kapcsolatok szükség esetén készítsék elő a későbbi licenciavásárlásokat és termelési kooperációkat is. 9 — Beszéljünk a kutatómunka, a fejlesztés anyagi forrásairól is. Mennyit fordítunk minderre? — A tervidőszakban a nemzeti jövedelem felhasználásának mintegy 3 százalékát kitevő 103—104 milliárd forint kutatási-fejlesztési forrásra lehet számítani, amely részben a központi költségvetési forrásból, másrészt a vállalatoknál képződő műszaki-fejlesztési alapból adódik össze. A forrásokból a kutatási terv programjainak végrehajtásra, a központi és a vállalati eszközökből együttesen mintegy 17 milliárd forint áll rendelkezésre. A terv úgy fogalmaz, hogy a gazdasági célú kutatási programok esetében központi forrásokra csak abban az esetben lehet számítani, ha a megfelelő vállalati érdekeltséget tükröző anyagi erőforrások is.rendelkezésre állnak. Mérő Miklós A bodrogkeresztúri Kővágó dűlőben és a mádi Özhegyen teraszokat alakítanak ki, mintegy száznegyven hektáron. A teraszokat szőlővel telepítik be a szakszövetkezetek. A meliorációs munkákkal előreláthatólag novemberben végeznek (MTI-fotó — Kozma István felvétele — KS) * Veszprémi építők Irakban Műszer a vízben Új környezetvédelmi műszert fejlesztettek ki hazánk egyik legnagyobb vegyi üzemében, a Fűzfői Nitrokémiá- nál, amelyre a Balaton közelsége miatt fokozott felelősség hárul. Az ötletes berendezés a vízfolyásokba helyezve folyamatosan méri a szennyezést, annak összetételét és az eredményről rádióadón keresztül értesíti a környezetvédelmi központot. A prototípust már üzembe helyezték, s hamarosan 50 helyen kapcsolják be az ellenőrzésbe : valamennyi üzemrésznél elhelyezik, amelyből szennyvíz jut ki. A műszert nemcsak saját használatra készítette a Nit- rokémia, igen nagy iránta az érdeklődés itthon és külföldön is. A Gépexport Vállalat megvásárolta a gyártási jogát, az Egyesült Izzó pedig vállalkozott előállítására, így a Nitrokémia saját fejlesztésének eredménye sok helyütt szolgálhatja majd a környezet megóvását. Irakban épít családi házakat a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat! Az erről szóló megállapodást a NIKEX Külkereskedelmi Vállalat, az iraki földművelés- és reformügyi minisztériummal kötötte meg, amely az új otthonokba kívánja letelepíteni a földművelőket, és ezáltal továbbfejleszteni Bagdad környékének mezőgazdaságát. A szerződésben szereplő 96 családi házat egyébként a Bagdadtól 15 kilométerre fekvő Ai Bakriyaban építik fel. Valamennyi 100 négyzetméteres alapterületű lesz, komfortos, s a klimatikus viszonyoknak megfelelő hőszigetelésű. A lakásokat kulcsra készen adják át a megrendelőknek. A Veszprémi Állami Építőipari Vállalattól az első harmincfőnyi építőbrigád már a helyszínre utazott, hogy előkészítsék a januárban kezdődő munkálatokat. Gondoskodnak a másfél száz magyar munkás elhelyezéséről, beszerzik az építőanyagot. Az építkezést várhatóan 16 hónap alatt befejezik. A szerződésben egyébként 20 hónap a határidő, de mivel a dolgozók ellátásának költségei igen magasak, az építési idő lerövidítésével próbálják a vállalkozás gazdaságosságát növelni. A vállalat egyébként nagy gonddal válogatta ki szakembereit. A szakmunkások mindegyike 2-3 szakma ismerője. Többen közülük már részt vettek alapfokú angol nyelvtanfolyamon; a veszprémi vállalat most intenzív alapfokú arab nyelvtanfolyamot szervez számukra. V
