Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-24 / 20. szám
Bolgár vendég a színházban Rokkantkocsik javítása kultúrprogram a mozgássérülteknek 1981. január 24., szombat Tegnap délután Ivan Pej- kovszki, a budapesti Bolgár Kulturális Központ igazgatója Juhász Péter irodalomtörténész kíséretében ellátogatott a Békés megyei Jókai Színházba. Dr. KeQzer András igazgatóval és Rencz Antal főrendezővel arról tárgyaltak, hogy a mai bolgár alkotók műveiből a későbbiekben műsorára tűzne néA központi árintézkedések alapján február 1-én életbe lépő postai tarifamódosítás részleteiről, a közönséget leginkább érdeklő kérdéseiről tájékoztatták' a sajtó képviselőit pénteken a posta vezérigazgatóságon. A díjemelést a postaforgalomnál és a távírószolgálatban elsősorban az tette szükségessé, hogy a tarifák tizenkét éve változatlanok, a költségek viszont évről évre növekedtek, s az üzletág 1975 óta veszteséges. A ráfizetéses postai szolgáltatások és a táviratok' díja átlagosan 90 százalékkal, ezen belül küldeményfajtánként eltérő mértékben emelkednek. A levelek díja az eddigi 1 forint helyett 2 forint, a csomagoknál ugyancsak 100 százalék, a házhoz kézbesítésnél viszont 166 százalék a díjnövekedés. A táviratok díja is kétszeresére emelkedik, egy szóért ezentúl 1,20 forintot kell fizetni, s a legkisebb díj az eddigi 6 forint helyett 12 forint. A forgalmi szolgáltatások és a táviratok tarifamódosítása következtében a posta várható többletbevétele mintegy 700 millió forint, ez megszünteti a veszteséget... A posta gondoskodott arról, hogy a lakosságot megfelelően tájékoztassa a díjváltozásokról. A postahivatalokban már hétfőtől kifüggesztik az új díjtáblázatot, amelyet kisebb méretben, 20 ezer példányban megkapnak a nagyobb forgalmat lebonyolító vállalatok és intézmények'. Jóllehet a távbeszélő-szolgálat eddig is nyereséges volt, ez azonban nem fedezte a szükségszerű fejlesztés költségeit, amelyhez az elmúlt tervidőszakokban 25—30 százalékos állami támogatást kapott a posta. A telefondíjak emeléséből származó többletbevételből elsősorban lakásállomásokat létesítenek, hiszen jelenleg is 360 ezren várakoznak' telefonra. Klubtalálkozó márciusban A szarvasi járás ifjúsági klubjai találkozóra készülnek: március 28-án Gyomán, immár negyedik alkalommal rendezik meg a klubtalálkozót. Az ifjúsági klubok vezetői és legaktívabb tagjai vesznek részt a forradalmi ifjúsági napok keretében tartandó rendezvényen, mely vendéglátója a KISZ járási-városi bizottsága és a gyomai mezőgazdasági szakmunkásképző intézet lesz. hányat a békéscsabai színház, ezzel is szolgálva azt a törekvését, hogy bemutassa a környező népek modem drámairodalmát. Este a bolgár vendég megtekintett Slade „Jutalomjáték” című vígjátékát, mely nemcsak a megyében, de az országban is első ízben került színre. A telefonszolgálatban a helyi és a távolsági, ezen belül_ a belföldi és a nemzetközi beszélgetések drágulnak. Mint ismeretes a lakásállomásokon 1,50, a nyilvános állomásokon 2 forint lesz a háromperces beszélgetés díja. Ezzel egyidejűleg módosulnak a külön szolgáltatások, például a tudakozódás, az üzenetközvetítés, az ébresztés díja is. Az átlagosnál nagyobb az emelés a kézi kapcsolási pótdíjnál, amely az eddigi 5 forintról 20 forintra nő, elsősorban annak ösztönzésére, hogy aki teheti, a távhívást vegye igénybe. Február 1-től természetesen a távbeszélő érme ára is 2 forint. Budapesten jelenleg több mint 6000, vidéken 2400 olyan pénzérmével működő nyilvános állomás van, amit az árváltozás nyomán átalakítanak. Elmondották azt is, hogy a telefonközpontokban a számlálóberendezések fényképezése február 1-én kezdődik. Ezért a számlák elkészítése elhúzódik. A nagyobb vidéki városokban a január második felében lebonyolított forgalomért esedékes díjakat a márciusi számlán külön jelölik majd. A postaforgalmi szolgáltatások, a táviratok és a telefondíjak megváltoztatása a számítások szerint 640 millió forint többletkiadással jár a lakosságnak, a díjemelések együttesen 0,2 százalékkal növelik a fogyasztói árakat. Az eddigi forgalmat figyelembe véve a családonkénti kiadás csak kis mértékben növekszik, a posta- forgalmi szolgáltatások körülbelül 6 forint, a táviratok' 1,50 forint többlettel terhelik havonta a család költségvetését. Az egyéni előfizetők telefonköltsége havonta 40—45 forinttal lesz magasabb. Halálát húsz fillér okozta A budapesti állatkertben elpusztult egy Humboldt pingvin. Elhullásának okaként bélelzáródást állapítottak meg az állatorvosok, melyet egy húszfllléres Idézett elő. Ez volt az állatkert történetében — egy meggondolatlan látogató jóvoltából — a legdrágább húszfilléres. A ritka madárnak az értéke ugyanis több mint 15 ezer deviza forint. A Békés megyei KÖJÁL párt- és KISZ-szervezete máris elkészítette a programtervet, amellyel segítséget nyújthat a Békés megyei Mozgássérültek Egyesületének. A mozgásukban korlátozott embereknek döntő fontosságú, hogy meghibásodott járműveiket a legrövidebb időn belül kijavítsák a szakemberek. Ezért vállalta az igényeknek megfelelően és a lehetőségekhez alkalmazkodva a KÖJÁL műszaki gárdája, hogy a hozzájuk forduló rokkantak járműveit és kocsijait javítja. A tavasz folyamán kultuKözepes forgalmú téli hetipiaci nap volt tegnap Gyulán. Ami pedig az árakat illeti, drágul a burgonya, olcsóbb lett viszont a tojás. A zöldségpiacon a fejes káposzta kilóját 5 forintért, a kelkáposztát 12-ért mérték, a savanyított káposztát, melyből 8 kilányit tett ki a felhozatal, 12 forintért árulták. Eddig 6—8 forint volt a burgonya, most 8—10 forintra tartották, és a kínálat nem valami bőséges. Hetvenöt forint a fokhagyma kilója, 13—14 forint egy kiló petrezselyem, és 8 forint egy kiló sárgarépa. Van még kaIzgalmas vetélkedők zajlottak le január 22-én Gyulán, a Semmelweis Ignác nevét viselő egészségügyi szakiskolában. A lányok már hetekkel előbb készültek ezekre, s első ízben került arra sor, hogy egyszerre három versenyt is rendeztek egy napon. A nagy élményt nyújtó vetélkedőn először a vers- és prózamondók mutatták be tudásukat, összesen 10 diák rajtolt, s ezek közül az első helyezést Hajba Irén első osztályos tanuló érte el, második a harmadikos Kovács Angéla lett, harmadik pedig Korda Erzsébet másodikos. Mindhárman pénzjutalmat kaptak, és az első helyezett részt vesz az orosházi területi versenyen. Az irodalom után a szakma következett. A diákok csapatokat alkottak, így közösen adtak tanúbzonyságot felkészülésükről. A tanárokból álló zsűri szigorúan pontozott, hiszen nem mindegy, hogyan készülnek a lányok erre a felelősségteljes pályára. Ez egyben példa volt a többieknek is, mit vár tőlük a szakma, az élet. Itt bizony tudni kell, tévedni nem lehet. A versenyzők jól szererális napon vehetnek részt a KöJÁL-han a mozgássérültek. A 11. számú békéscsabai általános iskola tanulói műsorral szórakoztatják majd őket. és vetélkedőket is rendeznek számukra. A tervek közt szerepel a mozgás- sérültek munkáiból összeállított hobbikiállítás, és egynapos nyári autóbuszkirándulás is. A KISZ városi bizottsága, az egészségügyi gyermekotthon és a KÖJÁL KISZ-szervezete a nyári hónapokban közös diszkóműsort rendez majd, amelynek bevételét felajánlják a mozgássérültek egyesületének. ralábé, 2,50-től 4 forint darabja, a szárazbab kilója 20—25 forint, a vöröshagyma pedig 8—12 forint. A gyümölcspiacon zömmel almát kínálnak. Az ára, miként a minősége, nagyon változó, 6—20 forint kilója. 16—20 forint egy kiló körte, 50 forint a mák kilója. Kevés a sült tök, inkább nyersen árulják. Tojásból viszont bőséges a felhozatal, így olcsóbb, 1,80, 2,20 darabja. Kínáltak csirkét és tyúkot is, az utóbbiból volt több. A csirke kilója 40 forintba esik, a tyúk pedig kilónként 30 forint. peltek. Az eredmény: az első a 3-as csapat lett, a II/B osztályból, Bellái Irén csapatvezető jól irányított. A második a 4-es csapat, Somogyi Éva vezetésével szintén másodikosok. A harmadik helyezett Borsos Mária vezetésével a III/A osztály csapata. A jutalom itt sem maradt el, a győztesek pedig a területire mennek. A szünetben az önkéntes polbeategyüttes szórakoztatta a résztvevőket, majd délután következett a játékos vetélkedő Boda Zoltánná tanár vezetésével, a Ki tud többet a Szovjetunióról? Ebben az első osztályosok jeleskedtek, a hat csapat közül a legjobb az 1-es és 5-ös csapat lett, amely elsősökből állt, az első, illetve a második hely lett az övéké. A harmadik helyen a III. osztály csapata végzett. Minden résztvevő itt is jutalmat kapott, és az első helyezett 1- es csapat részt vesz a városi versenyen. A versenyeket, a zsűri elnökén kívül, az iskola igazgatója, Pataki Józsefné értékelte, és átadta a jutalmakat. K étségtelenül hátrányos helyzetben vannak azok a megyék, ahol nem jöttek létre olyan tudományos munkát végző intézetek, intézmények, amelyek alkalmasak lennének az adott területen a szellemi kapacitás feltárására, hasznos foglalkoztatására, egyszóval : tömörítésére. Békés megye ezek közé tartozik. Ennek következtében sokkal kisebb arányban gazdagítja a tudományt, ad alkotó többletet a társadalom sokirányú igényeinek kielégítéséhez, mint ahogy ez szellemi tőkéjéből tellene. Nem azt jelenti ez, hogy itt nincsenek jól felkészült, újat, tudományt gazdagítani akaró és potenciálisan kiművelt emberfők. A kérdés nem az, hogy elegen van-, nak-e? Elég soha sem lesz. De a most itt levők közül is sokan vannak, akik körülményeik miatt tudományt "’azdagító szándékukat megvalósítani nem tudják. Vannak, akik körülményeik ellenére sokszor a lehetetlent próbálják, és nem egy közülük sikerrel is. És vannak, akik alkotnak, de gyakran mihasznára, mert tudomást nemigen vesznek róluk, eredményük nem szolgálhatja a közösség javát, s öröm, ha ez csak szűk körben is megtörténik. Tehetségek, értékek, munkák, tudományos eredmények kallódnak el. A helyzet ma még ez, kár volna cáfolni e tényeket. A megjelent tudományos munkák — ezekre joggal büszkék is lehetünk — csak szépítenek a helyzeten, de a lényeget nem érintik. Ez a felismerés már a hetvenes évek első felében a szellemi energiák tömörítésének igényét vetette fel. Akkor még nem formálódott ki ennek sem tárgyi, sem szervezeti feltétele. A megyei párt-végrehajtóbizottság 1976-os határozata nyomán 1979-re jöhetett létre egy olyan szervezet — a megyei -tanács vb mellett kialakított tudományos koordinációs szakbizottság —, amely ígéretesnek látszik az említett űr kitöltésére: koordinálni képes kutatóintézetek híján a tudományos munkák átfogá- sára, szervezésére. Szerepe orientálni, koordinálni és ösztönözni a megyében élő kutatókat, szellemi tevékenységük célirányosabb hasznosítására, az országos kutatási főirányba eső helyi kutatások fellendítésére, a megye fejlesztési politikája kialakításának alátámasztására és a tudományos eredmények gyakorlati hasznosításának meggyorsítására. Ez lényegében a párt tudománypolitikai határozatának megvalósulását segítő, társadalmunk hasznára való tevékenység. Közhelynek számító igazság ma már, hogy társadalmi-gazdasági fejlődésünk gyorsan változó feltételei között feladatainkat csak úgy lehet a szükséges megalapozottsággal és hatékonysággal elvégezni, ha a tudomány a korábbinál nagyobb mértékben vesz részt célkitűzéseink meghatározásában és természetesen megvalósításuk elősegítésében. Tehát kettős a feladat, de akár nevezhetnénk hármasnak is, amelyet a tudományos koordinációs szakbizottságnak el kell látni úgy, hogy ne akarjon se tudományos csúcsszerv lenni itt a megyében, se hivatal, amely dirigál és papírt gyárt. Ezt tényleg nem akarja, másfél éves működése igazolja is. Mi ez a hármas feladat, amelyen munkálkodik, s amelynek kezdeti eredményei már egyre erőteljesebben körvonalazódnak ? A tudományos munkát végzők érdeklődésével is találkozó, de társadalmunk számára a leghasznosabb, legszükségesebb feladatok megoldására szervezni őket, és szükség szerint összekapcsolni munkájukat megyén kívül élő, hasonló irányban tevékenykedőkével. Tudományszervező tevékenységnek kell ezt nevezni, amelynek körébe természetesen a célok, a feladatok feltárása, megfogalmazása és ezek megoldásához szükséges feltételek, anyagiak megteremtése is értendő. Feladata továbbá elősegíteni az elért eredmények hasznosítását. Mit sem ér a munka, ha az asztalfiókban marad, vagy ha alig tudnak róla. Nemcsak megyei gond, de talán nálunk különösen az — objektív körülményeinkből eredően —, hogy néha elképesztően lassú a tudományos eredmények terjedési sebessége, és még lassúbb ezek hasznosítása. Persze az optimális helyzethez viszonyítva. Mert nem tagadható megyénkben sem a tudományos-technikai előretörés, különösen a mezőgazdaságban, de az iparban sem. Megelégedettségre viszont semmi ok ennek ellenére sem. Milliárdos lehetőségektől esünk el ma is emiatt. Elég utalni arra, hogy sokszor a szomszédig se jut el egy-egy bevált termelési módszer, üzemszervezési gyakorlat, gyógyító eljárás. Hivatkozhatnánk a füzesgyarmati tsz laboratóriumára, amely többszörösen behozta már az árát az állattenyésztésben, a növénytermesztésben adott hasznos vizsgálatai révén. Vagy itt van a gyulai nyárfás szennyvíztisztítás. Érdeklődés alig van iránta, pedig nincs a megyében egyetlen település sem, amely ne hasznosíthatná, és ne milliókkal mérhetné a megtakarítást. Szemléleti probléma ez. Gyakran a drágát hisszük jónak, s tanulni — így gondoljuk — csak nyugatról lehet. Nemegyszer pedig a mi rétünk a zöldebb, s nem a távoli mezők füve. Feladatának tekinti a megyei tudományos koordinációs szakbizottság azt is, hogy a szakemberek számára lehetőséget teremtsen arra, hogy napi gyakorlati munkájukban ne szakadjanak el tudomány előrehaladásától itt Békésben sem, távol a tudományos műhelyektől. Ennek terhét nyilván nem vállalhatja magára, de apostola kell legyen. A tudományos-koordinációs szakbizottság 16 fős. Apparátusa nincs, csak egy függetlenített titkára. Nem tudományos műhely, nem könyvet vagy folyóiratot kiadó cég. Nincs sem hivatali, sem hatósági jogosítványa. Mindössze az, amit neve is mutat. Résztvevői tudományos intézetek, műhelyek vezetői, kutatók, és az a munkában'legérdekeltebb néhány szerv. Hézagpótló vállalkozás. Nem a lemondás teremtette, mármint a további kutatóintézetek, tudományos bázisok létrehozásáról való lemondás. Éppen ellenkezőleg. Nem vagyunk és nem is lehetünk elégedettek megyénk szakember-ellátottságával számos területen. De nem törődhetünk bele, hogy a meglevők szellemi kapacitása ne legyen magasabb fokon hasznosítva az egy irányba törekvés által, a kölcsönös érdek alapján. Hiszen számos kérdés vár válaszra, amelyre a tudomány hivatott. A társadalmi problémák tudományos megválaszolása, a megoldások segítése, a kutatási eredmények közösségi hasznosítása — ez a cél, amelyért megyénkben többet kell tenni. Még a hátrányos helyzet ellenére is. Ezt igényli politikánk, gazdaságunk, népünk jövője. Egyesítések Azt már lassan megszoktuk, hogy az „új” telefonkönyv néhány napi használat után salátává válik, de tartalmilag még mindig akad benne felfedezni való. Hívnám a békésszentandrási Tessedik Tsz-t, a telefonkönyvben sem a neve, sem a száma nem található. Valaki megjegyzést tesz a hátam mögött, hogy biztosan egyesült egy másik tsz-szel. A régi telefonkönyv és egy hívás után kiderül, csupán a telefonkönyv szerkesztői „egyesítették" a Tesse- diket, mert továbbra is önállóan dolgozik. A tanulság egyszerű: legjobb, ha a telefonáló is egyesít — az új könyvet a régivel. — m. szabó — II posta- és távközlési díjak módosításáról Piaci hírek Gyuláról A Május 1. Ruhagyár a hagyományos termékek mellett sorozatban készít a Selyemipari Vállalat alapanyagából sportos öltözékeket. A keresett termékekből az idén nyolcvanezret készítenek belföldre. A képen: lehet válogatni a divatos steppelt kabátok közül (MTI-fotó: Balaton József felvétele — KS) Vetélkedők napja Gyulán Enyedi G. Sándor Van szellemi tőkénk, hasznosítsuk jobban
