Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-16 / 12. szám

1980. január 16., szerda K"! jUUlfiTfl Két tsi-pártalapsienrezetheB az irányelvekről Rendkívül nehéz két tag­gyűlés tapasztalatait egybe­vetni, egymás mellé állítani, érzékeltetni mi volt jó az egyik alapszervezetben, mi hiányzott a másikban a kongresszusi irányelvek elő­terjesztéséből, majd a vitá­ból. Nehéz ez azért is, mert a két tsz-alapszervezet ter­melési színvonala sokban különbözik egymástól. Még­is egymás mellé állítjuk a taggyűlést olyan szempont­ból, hogy fakasztott-e újabb gondolatokat a gazdálkodás jobbá tételére? Tartalma- zott-e, felszínre emelt-e olyan lehetőségeket, melyek köré a felszólalások szenve­délyességéből egy sajátos belső töltés keletkezett? Ez útjára indított-e újabb el­képzeléseket a gazdálkodás minőségi követelményeinek teljesítésére? Az irányelvek vitájában születtek-e rang­sorolások a legfontosabb he­lyi teendők megoldására? Arról van tehát szó, hogy a párttagság az irányelvek­ről folytatott vitában — a pártdemokrácia jegyében — hogyan szól hozzá az orszá­gos ügyekhez, és egyben megszabja-e az új vezetőség feladatait e nagy jelentőségű dokumentum alapján? Mind­ezek egyértelműen kifejezés­re jutottak a pusztaföldvári Lenin Tsz pártszervezeté­ben és a kétegyházi Béke Tsz III. számú alapszerve­zetében tartott taggyűlésen. Pusztaföldváron Ferenc András így fogalmazott: — Nem értem a taggyű­lés passzivitását, bár igaz, a pártcsoport üléseken sokat vitatkoztunk az irányelvek­ben fogalmazott igazságok­ról. Elmagyaráztuk egymás­nak, hogy a gazdasági épí­tőmunkában itt helyben, hol látjuk a tettek helyeit. Most pedig az érződik: mindent elmondtunk, kifulladtunk a szóból. A pusztaíaldvári kommu­nisták — kritika szempont­jából — nehéz helyzetben voltak ezen a taggyűlésen. A Központi Bizottság 1978. márciusi határozatát, amely a gazdálkodás minőségének javítását szabta meg, úgy teljesítették, hogy a tsz fenn­állása óta 1979-ben érte el a lehető legtöbb tiszta jöve­delmet. Jellemző az itt folyó munkára: búzából megyei első helyezettek, országosan pedig a másodikok. Kukori­cából és cukorrépából a ter­melési rendszer legjobbjai (IKR). Terven félül 200 ton­na borsót, 400 tonna búzát, 800 tonna kukoricát és 500 tonna cukorrépát termeltek. A tejtermelésben 32 száza­lékos növekedést érték el,_ s új ágazatként indították út­jára a broylercsirke-nevelést. A hústermelést szerették vol­na ezzel is fokozni. Mindezek az igen szép eredmények tanúsítják a párttagok példamutató mun­káját, és azt, hogy a koráb­bi évek pártdokumentu­mait magába tömörítő kong­resszusi irányelvek szelle­mében éltek és dolgoztak. Ez tény, ezt tükrözik a kiemel­kedő politikai és gazdasági eredmények, melyben része volt a párttagságnak, és a most is titkárnak választott Németh Antalnak. A párttagság és a szövet­kezet egészének munkájáról nagy vonalakban ugyanez mondható el a kétegyházi taggyűlésről is. A tsz gaz­dálkodására — Krizsán György elnök szerint — évek óta a felfelé ívelés jellem­ző. A termelési értéket 50 millió forintról 86 millió forintra növelték 1979-ben. A gazdálkodás minősége, ho­zama — figyelembe véve a természeti adottságokat — nem rossz, de jobb is lehet­ne, ha... Ez a ha parázs vitához vezetett. Ugyanis, itt jóval a megyei átlag alatti a tej­termelés. Roppant magas a borjúelhullás. A szopós ma­lacok közül is több pusztul el, mint a szomszédos szö­vetkezetekben. Laza a mun­kafegyelem. Több tsz-tag még mindig összetéveszti a közös tulajdont a sajátjával. Néhány héttel ezelőtt hal­lották, hogy a tsz építőbri­gádjából egy-két, igen jó anyagiak között élő ember — akiket átengedtek a Bé­késcsabai Baromfifeldolgozó Vállalat rekonstrukciójának gyorsítására — tojástálcákat tulajdonított el. Micsoda szégyent hoztak ránk — mondta felszólalásában Ro­tor István, nyugdíjas tsz- elnök, aki a napi munkában való helytállás rendszeres számonkérését, ellenőrzését ajánlotta a taggyűlésnek, a megválasztásra kerülő párt­vezetőségnek. Néhány fájó példát is említett. Ellenőrző útja során bekopogtatott a fiaztatóba, ahol a malacok alá elfelejtettek bealmozni, holott a bálázott szalmát be­készítették. — Engem személy szerint váratlanul ért a megyei gazdaságpolitikai pártaktí­ván elhangzott nyflt bírálat szövetkezetünk munkájára — mondta vitazárójában Krizsán György —, úgy éreztem, elsüllyedek a szé­gyentől. Akkor fogalmazó­dott meg bennem: nem hi­szem, hogy mi itt Kétegy- házán nem tudnánk jobban, eredményesebben dolgozni. Az irányelvek is hatéko­nyabb munkára ösztönöz­nek valamennyiünket. Kal- csó István, R otár István, Szabó Györgyné, és mások felszólalásából arra lehet I posta tervei Az ötödik ötéves tervtör­vényben előírt postai célok teljesítése, a szolgáltatások iránti népgazdasági é* la­kossági igények kielégítése, valamint a terven felüli te- lefonfej lesztések megvalósí­tása áll a posta idei munká­jának középpontjában. Ezen túlmenően a hatékonyság és a takarékosság szempontjait figyelembe véve a szolgálta­tások minőségi színvonalá­nak legalább a megtartására, megerősítésére, illetve a lehe­tőségek szerinti javítására törekszik a posta. A tervidőszak utolsó évé­re összegyűlt nagyobb fel­adatokon belül a postaforga­lomban a közönséges levél- küldemények mérséklődésé­vel, valamint a terjesztett hírlapok további csökkené­sével számolnak. Ez koránt­sem jelent könnyebbséget, hiszen egyebek között 760 millió levélpostai küldemény, 11,2 millió csomag továbbí­tása, 1,2 milliárd hírlap ter­jesztése vár a postára, amely különféle intézkedésekkel te­remt jobb feltételeket munká­jának javításához. A levelek továbbításának, kézbesíté­sének gyorsítását szolgálja például 3 postaigazgatóság kísérlete az úgynevezett köz­pontosított kézbesítési rend­szer bevezetésére. A hírlap­forgalomban 26 újabb hiva­talt, 273 kézbesítő járatot vonnak be az előszállításba; gépkocsikkal juttatják el a kézbesítők indulási helyére a sajtótermékeket. A posta­szolgáltatás minőségét 233 kisgép munkába állításával is segítik. Mind a munkafel­tételeket, mind a kiszolgá­lást javítják 33 új postahi­vatal építésével, közülük 12 eddig ellátatlan területekre kerül. A telefonszolgálat helyzete az idén — annak ellenére, hogy a fokozottabb fejlesz­téssel, a tervezett intézke­désekkel korántsem tudják kielégíteni az igényeket — kedvezően változik. Az or­szágban összesen 52 000 új következtetni, hogy a tsz-t ért bírálatot megszívlelik. A munkában mindenekelőtt a párttagságtól követelnek magas fokú helytállást. Az agitáció középpontjába a vállalt munkával járó sze­mélyes kötelességteljesités- nek szereznek érvényt. Kü­lönben kétségessé válhat 1980-ban a részesedési és a fejlesztési alap feltöltése az 1979-es szintre. A kétegyházi Béke Tsz III. számú pártalapszerve- zetében jól látják hol, a gazdálkodás milyen terüle­tén kellene előrébb lépni. — Nálunk a tettek helyei tapinthatók, jól érezhetők — mondta Szabó Györgyné, akit ezen a taggyűlésen vá­lasztottak meg alapszerveze­ti titkárnak. A taggyűlésen nyilván azért beszélhettek, tárulkoz­hattak ki az elmondottakról, mert ezek a napi munkát árnyékként kísérik. A szem­benézésre jellemző volt: a párttagság erőt és felelőssé­get érez a szövetkezetért, a tsz-tagság sorsának alaku­lásáért. Ez a gondok ellenére op­timizmussal tölthet el vala­mennyiünket. D. K. telefonállomást szerelnek fel, ebből 45 000-et — mint ismeretes — a terven felüli fejlesztés eredményeként. Vidéken a terven felüli fej­lesztésből a győri telefon- központ háromezer, a bajai 1800 állomással gyarapszik. Ezenkívül a meghatározott tervnek megfelelően Győr és körzete telefonközpontja 12 360, Mosonmagyaróvár 3000, Vác 2000, Tapolca 2000 új állomással bővül. A budapesti nemzetközi távhívó központ 250 új vona­lat kap, s bekapcsolják a korszerű szolgáltatásba a győri góckörzet, Badacsony, Százhalombatta, Mosonma­gyaróvár, Hegyeshalom, Raj­ka és Pest-környék telefon­előfizetőit. A vezeték nélküli hírköz­lés, ha nem is ilyen látvá­nyosan, de ugyancsak fejlő­dik, bár néhány korábban tervezett tévéadó telepítése a következő tervidőszakra hú­zódik át. A Budapest—Ernőd, az Ernőd—Debrecen, vala­mint az Ernőd—Miskolc kö­zötti szakasz megépítésével tovább bővítik a keleti mik­rohullámú láncot. Pécs 4 kl- lowattos tartalék televízió- adót kap, s a televíziózás féhér foltjait újabb 5 átját­szó állomás üzembe helyezé­sével csökkentik. Az év vé­gére a televízió egyes mű­sora az ország 94 százaléká­ban, a kettes műsor 54 szá­zalékában vehető majd jó minőségben. A jobb vétel, illetve az üzembe kerülő külföldi adók hatásának ellensúlyozása ér­dekében megemelik a laki­hegyi Petőfi adó teljesítmé­nyét. A kékesi adók üzembe helyezésével befejeződik az URH-gerinchálózat kiépíté­se, amelynek eredményeként ezen a sávon a Kossuth rá­dió műsora az ország terüle­tének 90, a Petőfié 80 szá­zalékára eljut, míg a harma­dik műsorral besugárzott te­rület 84 százalékról 94 szá- ; zalékra emelkedik. Bővül a telefonhálózat, tovább javul a televízió- és a rádióvétel Árak és emberek Az árak világszerte az ér­deklődés reflektorfényébe ke­rültek. Könnyen belátható: ha a termelői ár a ráfordí­tásokhoz képest túl alacsony, akkor a vállalat más, jöve­delmezőbb termék gyártását kezdi meg. Az előző áru pe­dig könnyen hiánycikké vá­lik, amelyet esetleg pult alól kap meg egy-egy szerencsé­sebb vásárló. Ezért is szük­séges a termelői és a fo­gyasztói árrendszer közötti összhang megteremtése, az állami támogatások mérsék­lése, illetve megszüntetése. A január 1-én életbe lépett új ármechanizmus célja az, hogy a termelői árak folya­matosan igazodjanak a vi­lágpiaci árakhoz. Kialakul a versenyár, amely azt jelenti: a termelő nem háríthatja át indokolatlanul költségeit a vevőre. Öltönytől a lepedőig Ennek gyakorlati megvaló­sítása hosszabb folyamat és nem megy zökkenők nélkül. Akik ezekben a napokban, hetekben a boltokat járják, tapasztalhatják: a kereske­dők megfeszített munkatem­pót diktálnak: leltároznak, áraznak, segédleteket lapoz­nak. A vevők pedig inkább nézelődnek, ismerkednek az új fogyasztói árakkal. Ki örül, ki bosszankodik. Bé­késcsabán, az Univerzál Áru­ház ruházati osztályain de­rűsebbek az arcok. A textil- ruházati termékek fogyasz­tói árszínvonala lényegesen csökkent. Hankó András igazgató kissé fáradtnak lát­szik: — Kijutott nekünk decem­berben és most az év elején is. Nem volt szabad szombat, dolgoztunk vasárnap is, hogy időre befejezzük az árazást, a leltárt. A segédleteket elég rosszul állították' össze, sok­szor órákig keresgéltük a cikkeket. A méteráruk osztályán ke­vés az érdeklődő, pedig az úgynevezett kevert alap­anyagú szövetek, jerseyk ára 30—40 százalékkal csökkent. Höss Antalné, az áruház he­lyettes igazgatója mondja: — Sajnos, az utánpótlás meglehetősen bizonytalan. A nagykereskedelmi vállalatok leltároznak, több árunak nincs termelői, fogyasztói ára. A közvetlen ipari be­szerzéseknél viszont nem alakították ki a forgalmiadó­kulcsot. Talán január 20-a után megindul a rendszeres szállítás. A polcok között járva szembe tűnik: érdemes mé­terárut vásárolni. A közked­velt Szergej fantázianevű férfiruhaszövet métere 279 helyett 153 forintba kerül. A Teritex fehér függöny 33,50 forinttal lett olcsóbb méte­renként. A konfekcióosztá­lyon az egyik eladó újságol­ja: egyetlen délután 17 öl­töny talált gazdára. Nem csoda, hiszen itt nem ritka a 600—800 forintos árcsökke­nés. Kísérőm gyönyörű jer­sey női ruhákat mutat. Az egyik január 7-e előtt 800 fo­rintba került, most 389 fo­rint az ára. De nem panasz­kodhatnak a kötöttárut vá­sárlók sem. A női trevira blúz 138, a selyemgarbó 141 forinttal lett olcsóbb. Igaz, találtunk olyan kártolt gyap­júból készült férfikardigánt, amelynek az ára 396-ról 802 forintra emelkedett. A gyer­mek és a felnőtt tréningru­hák átlagosan 4—12 száza­lékkal Tettek drágábbak. Ja­nuár 14-től változik az ágy­neműk fogyasztói ára is. A fehér pamutágyneműt 365 forint helyett 408, a fehér lepedőt 96,50 helyett 127 fo­rintért árusítják. Sztár lenne a Culnr Sok mendemonda kerin­gett a televíziók körül. Vé­gül is kérdés, hogy ki járt jobban, aki az év végén megvette drágábban a feke­te-fehér, esetleg a színes té­vét, vagy az, aki most hiába keresi az olcsóbb készülé­keket. Száz forinttal mérsé­kelték az árát a Super Stár­nak és az Uránusnak, s az Orion 75—78 is olcsóbb 450 forinttal. Az egyelőre nem­kapható Color Stár színes készülék 19 ezer 900 forint, tehát 400 forinttal olcsóbb. — Figyelmet érdemelnek a hűtőszekrények — tájékoztat Orbán Erzsébet, az Univer­zál Áruház igazgatóhelyette­se. — Az importból szárma­zó készülékek ára nem vál­tozott. A Lehel-gyártmányok közül a 150 literesnek 50 fo­rinttal csökkent az ára. A Bosch 240 literes kétcsilla­gos ára 30, a háromcsillago­sé 620 forinttal nőtt. A rá­dióknál, magnóknál, lemez­játszóknál 100—200 forint az eltérés. A villamos főző- és fűtőkészülékek ára azonban 30—40 százalékkal emelke­dett. Az áruellátás ebben a szakmában továbbra sem ki­elégítő. Nincs Minimat és hagyományos mosógép, por­szívó, motorkerékpár. Az 53. számú háztartási, illatszerboltban viszont ros­kadoznak a raktárak polcai az áru alatt. Megérkezett a mosópor is, legalább 10 fajta közül lehet válogatni, válto­zatlan áron. Valastyán János boltvezető vastag árjegyzé­ket vesz elő és sorolja: — A Standolit fehér olaj­festék és a Trinát fehér zo­máncfesték kilója 10, illetve 7 forinttal lett drágább, a zöld színű olajfesték ára pe­dig 3 forinttal csökkent. A szintetikus hígító olcsóbb, az olajfestéket oldó drágább lett. A háztartási vatta 9,50- ről 19 forintra ugrott. — A közlemény nem tett külön említést a fogápoló szerekről. — Itt is változatos a kép. A Meri és a Pomorin fog­krém ára egyaránt 30 fil­lérrel lett olcsóbb. A kínai 1,50 forinttal kerül többe. Csökkent az Apolló hajlakk, a kimért kölni ára. A dezo­dorok közül például a Fabu- lon 50-ről 44 forintra csök­kent. Ugyancsak olcsóbb lett a Barbon borotválkozás előtti és utáni arcszesz 5,60 forint­tal. Lényegesen csökkent a különféle öblitőszerek ára. Műanyag és alumínium A 42. számú vas-edénybolt üvegáruüzletében Felföldi Györgyné helyettes boltigaz­gatóval beszélgetünk. — Lehet-e most már po­harat kapni? — Javult valamelyest az ellátás, de korántsem kielé­gítő. Az árváltozás egyálta­lán nem számottevő. A vi­zespohár 60 fillérrel lett drá­gább, a Pécskő vizespohár viszont 30 fillérrel olcsóbb. A 9-részes Alföldi teáskész­letet 720 helyett 752 forin­tért áruljuk. Az iparművé­szeti kerámiák fogyasztói ára 10 százalékkal emelke­dett. — A háztartási műanyag áruk viszont olcsóbbak, mennyivel? — Átlagosan 9 százalékkal. Az importáruk nem változ­tak, ezeket már régebben hozzáigazították a világpiaci árakhoz. Mérsékelték többek között a gyermekfürdőkád, a kompótostál, a szappantartó árát. A 20 literes marmon- kanna drágább lett, kereken 40 forinttal. A zománcedé­nyeknél egy-két forintos el­térések vannak, annál több az alumíniumáruknál. A 2,5 literes műanyag fogantyús kukta ára 154-ről 214 forint­ra emelkedett, az új típusú 8 literes pedig 97 forinttal drágult. A szovjet evőeszköz- készlet 303 helyett 480 fo­rintért kapható. — Hogyan alakult a ház­tartási gázkészülékek és a mezőgazdasági kisgépek ára? A kérdésre Halasi Ernő, az üzlet helyettes igazgatója válaszol: — A legújabb típusú kom­binált gáztűzhely 1400 fo­rinttal lett drágább, a gáz­rezsó ára 524-ről 716 forint­ra módosult. Itt említem meg a kempingfőzőt, amely több mint 300 forinttal drágult, a 2 kilós turista gázpalack 617 forintba kerül, 352 helyett. A kisgépek közül a termény­darálókat emelem ki, ame­lyekre nem is olyan régen még kedvezményt adtak. A KV 120 típus 3110 forint volt, most 5770 forintba ke­rül. A munka természetesen még nem ért véget. A bol­tosok nagyon sokat dolgoz­nak. Mindenképpen dicséret, elismerés illeti őket. Seres Sándor Elkészült Szekszárd új szennyvíztisztító telepének I. egy­ségre. A telepre naponta kilencezer köbméter szennyvíz ér­kezik az üzemekből és a városi csatornahálózatból. A ro­hamosan fejlődő város hamarosan ennél több szennyvizet termel, ezért bővítik a telepet. A munkálatokat várhatóan 1981—82-ben fejezik be (MTI-fotó — Cser István felvétele — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom