Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-17 / 269. szám

1979. november 17., szombat 0 EI1322BS Kardoskúton új ABC-kisáruházat adtak át csütörtökön dél­előtt. Az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ kezelésében levő üzlet­ben kényelmesen válogathatnak a vásárlók a bőséges áru­készletből Fotó: Veress Erzsi November 15-17., Mosonmagyaróvár: Ifjúi gépszerelők vetélkedője A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium, a KISZ KB, a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dol­gozók Szakszervezete, vala­mint a TOT, és az Állami Gazdaságok Országos Köz­pontja szakmai-politikai ve­télkedőt hirdetett a növény- termesztésben dolgozó ifjú gépszerelő szak- és betaní­tott munkások számára. Az elődöntők után ezekben a napokban, november 15—17- ig, Mosonmagyaróvárott, a Lajta-hansági Állami Gaz­daságban bonyolítják le a verseny országos döntőjét. Ezen megyénket István Má­tyás, a tótkomlósi Viharsa­rok Termelőszövetkezet fia­tal gépszerelője képviseli, aki az augusztus 20-án, Szarvason megrendezett me­gyei döntőn a legjobban sze­repelt. Az ifjú gépszerelők orszá­gos versenyének első nap­ján, csütörtökön délután tar­tották a megnyitót, este pe­dig ifjúsági találkozón vet­tek részt a fiatalok. A teg­napi nap volt a versenyek napja; az írásbeli és a szóbeli után a Lajta- hansági Állami Gazdaság központi gépjavító üze­mében bonyolították le a gyakorlati versenyt. Ugyan­itt, a vetélkedő idején me­zőgazdasági gépbemutatót rendeztek. Ma, november 17-én dél­előtt a vendéglátó állami gazdaságot mutatják be a résztvevőknek, majd az eredményhirdetés, díjátadás után, a déli órákban ér vér get az országos rendezvény. Környezetünk védelméért Az utóbbi esztendőkben mind a mezőgazdasági, mind az ipari üzemek sokat tet­tek környezetük, a természet védelméért. Vannak viszont olyan esetek, amikor a gya­korlatnak, a mindennapi életnek, s nem utolsósor­ban az egyre szigorúbb tör­vényeknek nem felelnek meg teljes mértékben a műszaki berendezések. Tegnap, pénteken Gyulán, Aggályok egy fogkefe körül A napokban körülnéz- ;!■ : tem egy illatszerboltban. I Kellett vennem néhány |l ;• apróságot, és ahogy a || polcokon böngészek, fel- ;! j; figyeltem egy zöld, hosz- ; szúkás dobozra. A Mo- :: sonmagyaróvárl Mű- i; j anyagfeldolgozó és Kefe- ; gyártó Vállalat „Topáz” ; ;! fogkeféje bújt meg ben- : ne. Ezt nevezem: „Fór- j; ;i matervezett típus”, bizo- Íj !; nyára már csak az esz- j; : tétikai élmény miatt is :> 1: érdemes ezzel fogat mos- ; : nőm. Otthon, amint : : örömmel bontogattam szerzeményem dobozát, j: egy papírdarab potyogott ; ki belőle: a KERMI ta- j; i núsító védjegye. Izgatot- ; ; tan olvastam a haszná- ;; ji lati tulajdonságokat. | i; Meglepve nyugtáztam, : ;j hogy bár a formaterve- j ; zett fogkefe gyakorlati |; i; használhatósága kiváló : — így mondjuk elfér az I; ember szájában, sőt még jj I '; a vizet is elbírja — ám ;; tartósságához némi két- !; ség fér, hisz az közepes minősítést kapott. No de j; sebaj, nyugtattam ma- gam végül, ha hamar | potyogni kezdenek belő- i| le a szálak, na bumm, ;; !: akkor becsomagolva mo- ij i; som vele a fogam, hiszen : a Topáz fogkefe csórna- !! ; golása kiváló! Ez is va- : I la’mi! Nem igaz? ;; n. A. i> a húskombinátban rendeztek kerekasztal-beszélgetést a Hazafias Népfront Békés megyei társadalmi környe­zetvédelmi munkabizottsága, a Magyar Hidrológiai Társa­ság Békés megyei Területi Szervezete és a Magyar Élel­miszeripari Tudományos Egyesület gyulai üzemi cso­portjának szervezésében. A napirenden a húskombinát vízgazdálkodásának fejleszté­séről, a hulladék elhelyezé­séről szóló szakértői jelenté­sét vitatták meg az érdekel­tek. A kombinát eddigi üzeme­lése során a kibocsátott szennyvíz zsírtartalma inga­dozik, s magasabb a rende­letekben megszabottnál. Ezért a kombinát vezetői szakér­tőket kértek fel: vizsgálják felül az üzemelés során elő­állott helyzetet, s tegyenek javaslatot a megoldásra. A szakértői előterjesztéssel kapcsolatban többen kifejtet­ték véleményüket, a vázolt javaslatokkal egyetértettek, s elismeréssel szóltak az üzem kezdeményezéséről, mely a károk megelőzését szolgálja és sürgeti. Félmillió halászlé Befejeződött a halászlésze­zon a Szegedi Konzervgyár­ban : az idén 500 000 doboz­zal készítettek a félkilós do­bozokba zárt ételkülönleges­ségből, amelyet ugyanúgy ízesítenek, mint a szegedi ha­lászok, vagy a Tisza menti csárdák mesterszakácsai. Aromáját friss fűszerekkel adják meg: a gyárban tisz­tított, szeletelt vöröshagymá­val és idei termésű cseme­gepaprika őrleményével szí­nesítik, ízesítik. A Szegedi Konzervgyár külföldön is elismert már­kás terméke a halászlé. Tar­tósításának módját húsz éve dolgozták ki, majd fokról fokra tökéletesítették, így rangot szereztek vele a vi­lágpiacon is. A Kiváló Áruk Fóruma már öt évvel ezelőtt ellátta emblémájával, s a ha- lászlékonzerv minősége el­len egyetlen esetben sem emeltek kifogást. Csehszlovák íróvendégek Békéscsabán Pénteken a Magyar írók Szövetsége Kelet-magyaror­szági Csoportja Békés me­gyei tagozata vendégeként egynapos látogatásra két csehszlovák írónő érkezett Békéscsabára: Stefánia Par­toséivá és Hanna Suhárová. A vendégek a délelőtt fo­lyamán ellátogattak az Üj Auröra szerkesztőségébe és a szlovák kollégiumba. Dél­után az Űj Aurora szerkesz­tőségében szívélyes, baráti hangulatú beszélgetésen vet­tek részt, amelyen jelen volt dr. Csende Béla, a me­gyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezető­je, Sasala János, az MSZMP békéscsabai városi bizottsá­gának titkára, dr. Virágh László, a városi tanács mű­velődésügyi osztályának ve­zetője, Chlebniczky János, a szlovák gimnázium igazgató­ja, Filadelfi Mihály, az Üj Aurora főszerkesztője, a me­gyei írótagozat titkára és Tóth Lajos, az Üj Aurora főszerkesztő-helyettese. A ta­lálkozón várostörténeti, köz- művelődési és irodalmi kér­désekről esett szó. A vendé­gek nagy érdeklődést tanú» sítottak a város és a megye területén folyó munka iránt. Ezt követően a szlovák gim­náziumban az iskola tanárai­val, diákjaival folytattak kö­tetlen beszélgetést. A prog­ram a szlovák tájház megte­kintésével fejeződött be. t. m. Harmincéves a Napsugár bábegyiittes A KPVDSZ Napsugár Báb­együttese idén ünnepli fenn­állásának 30. évfordulóját. A jubileum alkalmából az együttes tagjai előadássoro­zattal kedveskednek a me­gyeszékhely felnőtt és gyer­mek lakosságának egyaránt. Az első jubileumi bemuta­tón, november 4-én régebbi gyermekműsoraikból mutat­ták be A vásár, a Népi já­ték és a Három kismalac cí­műt. Ezt az előadást több mint 400 kis érdeklődő néz­te meg. November 15-én, csütörtö­kön este nagy sikere volt a felnőtteknek bemutatott báb- revünek. Előbb a Bartók: Magyar népdalok című mű­vére készült bábkoreográfia, majd a szatírákból, villám­tréfákból álló Emberek, ál­latok, virágok című összeál­lítás került bemutatásra. A világslágereket, együtteseket és énekeseket parodizáló slá­gerek—paródiák is jókedvre fakasztották a felnőtt közön­séget. A bevételt a nemzet­közi gyermekalap javára ajánlja fel az együttes. Most vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel ismét a legif- jabbaké az ifjúsági ház né­zőtere, ezúttal Citromka, a világ egyetlen citromsárga vaddisznója mutatkozik be az apróságoknak. A jubile­um befejező előadása novem­ber 29-én, csütörtökön lesz, amikor a felnőttek bábrevü- jét mutatja be ismét a Nap­sugár bábegyüttes. Több lesz a tanuló Kondoroson A járási Népi Ellenőrző Bizottság a közelmúltban azt vizsgálta, milyen a tan­teremellátás színvonala Kon­doroson. A testület tagjai megállapították, hogy két- három éven belül mintegy 100 tanulóval lesz több, mint jelenleg. A létszámnövekedés újabb gondokkal jár, mert a meglevő ?6 tanteremnek csak a fele felel meg a kö­vetelményeknek. Az előzetes felmérések szerint növeked­ni fog a napközis tanulók száma is. Az iskolai és diák­otthoni konyhákat nem lehet már bővíteni. Ezeket 150- 150 adagosra tervezték ere­detileg. A szűkös körülmé­nyek ellenére több mint 670 személyre főznek naponta. Ezért az igények jobb kielé­gítése céljából minél előbb egy új konyhát kellene léte­síteni. Sikeres ősz a Szabadság Tsz-ben A vetést már november elsején befejezték a békés­csabai Szabadság Tsz-ben. összesen 1350 hektáron ke­rült jó minőségű magágyba az őszi búza magja. A beta­karítással november 15-én végeztek: 100 hektár burgo­nya, 170 hektár cukorrépa termését szedték föl, leszüre­telték az utóbbi évek leg­szebb paradicsomtermését, amiből csaknem 400 vagon­nyit vittek a konzervgyárba feldolgozásra, s végül 1500 hektáron törték le az ugyan­csak nagy termést adó ku­koricát. Miközben a szövet-' kezet gépei már a szomszéd gazdaságokban segédkeznek a szállítás és rakodás mun­káiban, a Szabadság Tsz-ben megkezdték a zárszámadási előkészületeket. Ez az esz­tendő — az előzetes becslé­sek alapján is — sikeres a békéscsabai közös gazdaság­ban, ahol az őszi mélyszán­tásból is csak két-három napra való maradt hátra még. Falusi estéken az egészségről Kevermesen november 16- tól 23-ig rendezik meg a Bé­kés megyei Egészségnevelési Csoport segítségével az egészségnevelési hetet. Elő­adások, filmvetítések, kiállí­tások, kóstolók kíséretében hallhatnak az ittlakók az egészséges életmódról. Teg­nap este 6 órakor dr. König János, a Békés megyei KÖ­JÁL egészségnevelési osztá­lyának vezető főorvosa meg­nyitójában elemezte, milyen fontos annak ismerete, ho­gyan táplálkozzunk egészsé­gesen, erőnlétünkben milyen szerepet játszik az egészség, s hogy az öregség nem be­tegség. A sokrétű érdeklődés­re való tekintettel az elő­adások, filmvetítések is sok­féle mondanivalót tartalmaz- gyógyszerfogyasztásig. A kis- nak, a családtervezéstől, a iskolások hétfőn délután filmvetítésen, vetélkedőn ve­hetnek részt, ahol értékes jutalmakat nyerhetnek, majd a játék szünetében a nagy- bánhegyesi Zalka Tsz kínál néhányat .termékei közül. A programok szervezésé­ben a helyi körzeti egészség- ügyi szolgálaton kívül a já­rási és a helyi Vöröskereszt- alapszervezet, s a tanács egészségügyi osztálya, a mű­velődési ház, az iskola, a Me­zőkovácsházi ÁFÉSZ, a Bé­kés megyéi Szikvíz- és Szesz­ipari Vállalat is tevékenyen részt vesz. A sorozat prog­ramját a szervezők úgy állí­tották össze, hogy elsősor­ban a helyi igények tükrö­ződjenek, de foglalkozzanak a leggyakoribb betegségek­kel, amelyek az ittlakókat is foglalkoztatják. Eleki tapasztalatok a pártcsoportülésekről Ö Magyar Szocialista Munkáspárt életében jelentős mérföldkö­vek a párt kongresszusai, mint ahogy minden kommu­nista és munkáspárt életé­ben az. A kommunisták ezekben a hónapokban, a XII. kongresszusra készülve elemzik, értékelik 5 éves közös tevékenységüket. Ez csak akkor lehet alapja a to­vábbi tennivalók konkrét megfogalmazásának, ha az egyes párttagok tevékenysége éppúgy képzi a vizsgálódás tárgyát, mint a kommunis­ták kisebb-nagyobb szerveze­ti közösségeinek mindennapi munkája. A beszámoló taggyűlésekre készülve éppen ezért Eleken is kiemelt figyelmet fordí­tottak a kommunisták a pártcsoportok az üléseire. Az alapszervezeti vezetőségek — a végrehajtó bizottság inst­rukciói alapján — segítséget nyújtottak a harminc párt­csoport vezetőjének. Vala­mennyi pártcsoport ülésén — a korábbi gyakorlatot követ­ve — jelen volt a pártveze­tőség egy-egy tagja, több esetben a pártbizottság segí­tő-ellenőrző feladattal meg­bízott képviselője. így az ott szerzett tapasztalatok köz­vetlenül is eljutottak a párt­vezetéshez. A körültekintő, tartalmas előkészítés eredménye, hogy a pártcsoportüléseken a meg­jelenés 90 százalékos volt. Az idős, beteg kommunistákat a pártcsoportvezetők a lakásu­kon látogatták meg — így ők is érezhették: vélemé­nyükre, javaslataikra számít az alapszervezet. A pártcsoportülésekre jel­lemző volt az őszinte, elv­társi hangnem. Szinte vala­mennyi résztvevő elmondta véleményét önmaga, a párt- csoport, az alapszervezet te­vékenységéről. A hozzászólá­sok éppúgy tartalmaztak kri­tikai észrevételeket, mint el­ismerő, dicsérő minősítése­ket. A pártcsoport-értekezletek elemezték alapszervezetük helyzetét és munkastílusát. Helyesnek tartják azt a gya­korlatot, mely szerint a párt­vezetőségi ülésekre mind többször kapnak meghívást a pártcsoportvezetők. Megelé­gedéssel állapították meg, hogy ezeken a pártfórumo­kon igénylik, figyelembe ve­szik a pártcsoportoktól jövő észrevételeket, javaslatokat. Mindinkább gyakorlattá vá­lik az a korábban felmerült igény, mely azt sürgette, hogy a pártcsoportok konkrétan megfogalmazott feladatokat is kapjanak. Elismeréssel szóltak a pártcsoportok álta­lánossá vált beszámoltatásá­ról is. Az alapszervezeti vezető­ségek ötéves tevékenységét általában jó minősítéssel il­lették a párttagok. Ez alól is voltak azonban kivételek. Például a termelőszövetkezet alapszervezeti vezetőségeit jogos bírálat érte a nem elég­gé határozott és következetes beszámoltatásért, valamint a tájékoztatások esetenkénti felszínes voltáért. Más alap­szervezetek egy-egy vezető­ségi tagja pedig azért ka­pott bíráló észrevételeket, mert rendszertelenül látta el megbízatásait. A Lenin Ter­melőszövetkezet párt- és gaz­dasági vezetése — mint az a kevésbé sikeres gazdasági évek sora után várható is volt — sok kritikát kapott. A termelőszövetkezet kom­munistáinak véleménye azt tükrözte, hogy a párt- és gaz­dasági vezetés a maga-maga területén korántsem tett meg mindent annak érdekében, hogy a termelőszövetkezet termelési tervét, árbevétele­it teljesíteni tudja. Ugyan­csak a sajnálatos egymás közötti villongásaikért és a kellő körültekintés nélkül al­kalmazott szakmai vezetők kiválasztásáért. A beszámoló taggyűléseket megelőző, előkészítő pártcso- port-értekezleteken szerepelt a pártcsoport önértékelése. A kritika e területen önkriti­kává minősült, de a helyes gyakorlat is megerősítést ka­pott. A pártcsoportok általában jól töltik be helyüket, szere­püket. A taggyűlések és egyéb pártrendezvények elő­készítésében tevékenyen részt vesznek, megvitatják a tag­gyűlés elé kerülő témákat, s közös álláspontot képvisel­nek azokban. A pártcsoport-értekezletek a legaktívabb pártrendezvé­nyek közé tartoznak. Legin­kább ezek azok a fórumok, melyeken minden párttag bátran és következetesen nyilvánít véleményt. Mun­katerületükre alkalmazva ér­telmezik az alapszervezet ha­tározatait. Az egységes ér­telmezés után pedig, a pár- tonkívülieket is mozgósítják a végrehajtás érdekében. Mind célirányosabban, hatá­rozottabban igyekeznek be­folyásolni a munkahelyi kö­zösségek tevékenységét és hangulatát a szó és a tett egysége irányába, politikánk megvalósításáért. Feladatuknak érzik a párt­építést. Általános az a véle­mény, hogy elsősorban a pártcsopoyt nevelhet és te­het az eddigieknél is többet, a fiatalok, a nők és a fizi­kai dolgozók párttaggá ne­velése terén. A pártmeg­bízatások arányos elosztását önmaguktól kérik számon e primér közösségek. Több esetben 4lhangzott olyan ész­revétel is — jobbító szán­dékkal —, hogy egyik-másik pártcsoport nem eléggé ru­galmasan reagál a munkahe­lyen felvetődő gazdasági, po­litikai kérdésekre. A pártcsoport-értekezletek feladata volt a pártmegbíza­tások személyre szóló érté­kelése. Ezt megelőzte az ön­értékelés, amit a kollektíva vagy megerősített vagy el­vetett. Ezek az önértékelések többnyire reálisak voltak. Konkrétan elmondták a párt­tagok, hogy mit végeztek, s azt is, hogyan szeretnének, javítani munkájukon. Ö pártcsoportülések nél­külözhetetlen segítsé­get adtak a pártalap- szervezetek most sorra kerü­lő beszámoló taggyűléseihez. A pártdemokrácia olyan fó­rumai voltak ezek, amelyen minden kommunista véle­ményt nyilvánított a párt­munka és az egyéb feladatok megoldásának hosszabb idő­szakáról. A közösség gondjai domináltak ezeken az ülése­ken, a közösségért, a szocia­lista feladatok eredménye­sebb elvégzéséért érzett fe­lelősség. Fedezetét pedig a kommunisták mindennapi munkája hitelesíti. Perei András, a nagyközségi pártbizottság titkára, Elek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom