Békés Megyei Népújság, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-17 / 269. szám

1979. november 17.. szombat Hirtelen zuhanni kezdtek... Javult a sérültek állapota Horváth György hegesztő nyakcsigolyacsont-sérülést, Vass János lakatos lábtörést, Miklós János lakatos kartö­rést és “medencecsont-sérü­lést, Gelegonya János he­gesztő csuklótörést szenve­dett november 11-én, dél­előtt fél 11 órakor, amikor az Orosházi Üveggyárban az egyik huta több mint 10 méter magas tetőszerkezete leszakadt, s ők is a mélybe zuhantak. Az orosházi kór­házba kerültek, azóta már, legalábbis a közérzetük és az idegállapotuk javult. Néhány műtét azonban va­lószínűleg még hátra van. Az ötödik sérült, Miklós Lajos lakatos (János bátyja) elsősegélynyújtás után el­hagyhatta a kórházat. Most a kórházi ágyon újra és újra felidéződnek az ese­mények. Ügy vélik, a csodá­val határos, hogy nem tör­tént súlyosabb tragédia. Mert amikor elindult lefelé a te­tőszerkezet ... — Tudja, fiatalokat és olyanokat kerestek a V ala­kú tető sátorformájúvá át­alakítására, akik értenek a dolgukhoz. Mi vállaltuk a vasárnapi munkát. El is akartunk készülni, hogy hét­főn a kemenceépítést lehes­sen folytatni — mondja Hor­váth György. Miklós János folytatja: — A vágópisztollyal dol­goztam, amikor nagy reccse- nést hallottam és hirtelen elkezdtem zuhanni. Nem volt időm a menekülésre. Egy pil­lanat alatt az épülő kemence samott-téglái között talál­tam magam. Először semmi fájdalmat nem éreztem. Még felugrottam, és segítségért kiabáltam, de a következő pillanatban már elszédül­tem. Talpas László lakatos odarohant hozzám, aztán má­sok is segítettek, hogy kijus­sak a romok közül... Gelegonya János éppen egy vaslemezt igazított, ami­kor hirtelen zuhanni kez­dett. — Samott-téglák és vasle­mezek között találtam ma­gam. A szememet elborítot­ta a fejsérülésből szivárgó vér, és szörnyen fájt a de­rekam. Hárman szabadítot­tak ki ebből a helyzetemből, és vittek a 3-as számú portá­hoz, ahová a mentőket már kihívták — emlékszik vissza a borzalmas pillanatokra. Azóta igen gondos orvosi kezelés alatt állnak. Eddig is sokan meglátogatták őket. Elsőként volt ott Horváth György felesége a kisfiával és a kislányával, Gelegonya János felesége pedig a két kisfiával. Sírtak kétségbeesé­sükben. De 13-ára már any- nyira javult a két férfi álla­pota, hogy a könnyek eltűn­tek az asszonyok szeméből. Természetesen Miklós Já­nost és Vass Jánost, a két nőtlen fiatalembert is meg­látogatták szüleik, szeretteik. Jöttek a gyárból sorban ve­zetők, brigád- és munkatár­sak, barátok. Mindenkit megdöbbentett a súlyos sze­rencsétlenség. Mégis vigasztaló a jó hír, hogy a sérültek most már jobban érzik magukat, és minden remény megvan a felépülésükhöz. Az Orosházi Üveggyárban pedig szakértők vizsgálják, hogy mi okozta a vasvázas tetőszerkezet leszakadását, mert a további hasonló bal­esetet meg kell előzni. Pásztor Béla A tárgyalóteremből Hamis tanúzás A Szarvasi Járásbíróság tárgyalta Haraszti Tibor Szentes, Kolozsvári út 15. szám alatti lakos bűnügyét. Az 51 éves férfit ittas jár­művezetés miatt már több ízben felelősségre vonta a bíróság. Legutóbb a Szeg­halmi Járásbíróság 5 hóna­pi felfüggesztett szabadság- vesztésre ítélte. A büntetésekből azonban nem Okult. Július 2-án Szarvasra, a Körös-parton levő hétvégi házához indult személygépkocsijával. A Fa­ház étteremben összeakadt egy régi ismerősével. A vi­szontlátás örömére italozni kezdtek. Késő estig a vádlott nagy mennyiségű sört, cse­resznyepálinkát, rumpuncsot, vörös bort és pezsgőt fo­gyasztott el. Súlyos alkoho­los állapotban ült be sze­mélygépkocsijába és elindult a víkendházba. Üt közben a talajjavító vállalat üdülő­jénél megállt, majd ismét visszaült a volán mögé. Ké­sőbb a helyszínre érkező rendőrök igazoltatták és vér­vételre előállították. Két nap múlva felkereste a talajjaví­tó vállalat üdülőjének portá­sát, aki látta őt július 2-án este a gépkocsiból kiszállni. Maga iránt szánalmat kelt­ve arra kérte az idős embert, ha a rendőrség tanúként meghallgatja, mondja azt, R uha teszi az embert —■ tartja a szólás- mohdás. Ennek el­lenére a többség inkább az ember értékes tulajdonsá­gaira apellál, mint az öltö­zetére. Vajon így van ez az árukkal is? Aligha, hiszen a korszerű csomagolás jótéko­nyan hat a termék minősé­gére, a gyártás szervezettsé­gére és nem utolsósorban az ízlésre, a szépérzékre. Persze, a fogyasztó nem örül túlságosan, ha ugyanazt az árut más köntösben látja viszont a boltban. Ez becsu­kott szemmel is azt jelenti: mélyebben kell a pénztár­cájukba nyúlni. Ma már egyre világosabb, hogy a durva és csúnya anyagokba öltöztetett termé­kek hátrányba kerülnek a külföldi piacokon. Erre jó ideje úgy-ahogy odafigye­lünk, de a hazai forgalom­ban levő cikkek csomagolá­sa jószerivel gyerekcipőben jár. Nem is annyira az eszté­tikumot, hanem a minőséget kérik számon a kereskedők, a vásárlók. Nézzünk körül egy-egy ABC-áruházban, élelmiszer- boltban, ahol kiszakadt te­jes-, lisztes-, cukroszacskók százait kerülgetjük. A bolto­sok a megmondhatói: meny­nyi bosszúságot okoz a kon- zervekről, az italosüvegekről hiányzó címke. Mégsem le­het eladás előtt konyakos- és rumospalackot * meghúzni, hogy érzékeljék a tartalmát. Valószínűleg azt is kevesen tudják, hogy az üzletben új­racsomagolt cukor, liszt ki­lójáért egy forinttal keve­sebbet szabad kérni az ere­deti árnál. Csakhogy ez a gyakorlat ugyanúgy nem ragadós, mint az a bizonyos címke, mert előbb azt kellene eldönteni: ki fizesse az egy forintot? Az, aki rossz alapanyagot gyárt, aki csomagol, vagy az, aki eladja az árut? Mint ahogy az sincs tisztázva: mi van akkor, ha az olaj olajra lép? No, nem a földből ki­termelt energiáról van szó, hanem a Rákospalotán gyár­tott étolajról. A műanyag flakon olyany- nyira törik, hogy egy-egy szállítmánynál több tízezer forint kár keletkezik. A nagy- és a kiskereskedelmi vállalatok csak nyelnek, s minden marad a régiben. Csupán érzékeltetésképpen: egyetlen év alatt annyi ét­olaj megy így veszendőbe, amennyi Békés megye összes szükséglete. Pedig nem mondhatjuk, hogy dúskálunk a napraforgó-, de még a rep­ceolajban sem. A települése­ken sokszor hetekig várnak a áru. megérkezésére. K épzeljük el: mit mon­danak a boltvezetők, ha ilyenkor az aranysárga élelmiszer he­lyett üresen álló flakonokat látnak a kartonok mélyén. És mit éreznek a diétára áhítozó vásárlók?... — seres — hogy nem volt ittas. Ellen­szolgáltatásként pénzt is fel­kínált a portásnak. Sőt még egy másik tanút is hamis tanúzásra kért meg. A járásbíróság Haraszti Tibort ittas járművezetés és hamis tanúzásra való felhí­vás miatt 10 hónap szabad­ságvesztésre ítélte. Ezen kí­vül 2 évre eltiltotta a jár­művezetéstől is Ugyanakkor elrendelte a Szeghalmi Já­rásbíróság által kiszabott 5 hónap szabadságvesztés vég­rehajtását is. A vádlott és védője enyhítésért fellebbe­zett. Sajtótájékoztató a Skálában Július 1-én a Skála és a SZÖVÁRU vállalatok egye­sülésével SKÁLACOOP néven egyesítették a szövetkezeti kereskedelem erőforrásait. A közös vállalat alapítótagjai között 190 ÁFÉSZ, 20 szö­vetkezeti vállalat,- 6 ipari szövetkezet, továbbá a DÉL- KER és a Sasad Tsz szere­pel. Az eddig szerzett tapaszta­latokról Demján Sándor a SKÁLACOOP vezérigazgató­ja pénteken tájékoztatta a sajtó munkatársait. Az egye­sülésből adódó legjelentősebb előnyként emelte ki, mód nyílt arra, hogy a termelő- vállalatoknál a kiskereskede­lem is nagy tételű rendelé­sekkel jelentkezhessen, s ami nem kevésbé fontos, hogy az egyesülés 37 áruházában sa­játos áruválasztékot nyújt­hassanak. „Mások könyve^ Évkönyv, naptár, kalendárium Kezdetben a kölcsönök, hitele^ visszafizetésének ha­tárnapját rögzítették benne. Ezért nevezték kalendári­umnak, vagyis adósok köny­vének. (A latin calendae szó­ból, mely a hónap első nap­ja; alighanem az ókori OTP is akkorra kérte a részletet.) Azután a naptár neve lett. És ma? Magyarítva évkönyv — naptár is,-más is. Vegyünk egy példát. A Nők Lapja 1980-as Évköny­vét. Naptár — kétségtelenül. Napok, hónapok (csillagje­gyekkel), névnapok jegyzéke. Visszatekint az elmúlt év­re, összefoglalja legfontosabb eseményeit. De főképp előre néz, az új esztendőre. Kitüntetettek Hegedűs Béla Kerti teendők tára — hó­napok szerint. Hétköznapi és _ ünnepi étkek, ugyancsak vé­gig az esztendőn. Divat — ezúttal először nemcsak fo­tókkal, hanem színes rajzok­kal is. tavaszra, nyárra, ősz­re, télre. Lakberendezési öt­letek, lakótelepi otthonokból ellesve. Jogi eligazítás, meg­szívlelendő lelki tanácsok, hasznos kézimunkák, szóval: rengeteg praktikum. Aki éppen 1980-ban akar új életet kezdeni — és ki nem akarna — az évkönyv egyik cikke nyomán hatá­rozhatja el: kevesebbet pa­naszkodom, derűsebben, egészségesen élek. A kalendárium valamikor a Biblián kívül a parasztosa- ládok egyetlen könyve volt. Innét a hagyomány: legyen benne „minden”. Nemcsak hasznos meg elvontabb isme­ret, hanem irodalom, anek­dota is, szórakoztató tarka­ság és fejtörő, kicsiknek, na­gyoknak. A tradícióval a Nők Lapja Évkönyve sem szakít, legfel­jebb annyiban, hogy nem egészen alapfokú ismereteket és nem filléres irodalmat ad. (Kaffka Margit-novella is van benne.) Az ok magától értetődő: ma már sehol sem a kalendárium az egyetlen könyv a családban. Adósok könyve? Hát, rá­ébreszt egy-két tartozásra. Többet kellene olvasni, vál­tozatosabban táplálkozni, csi- nosabban öltözni. Nem rossz indítás 1980-ra. t. m. Hegedűs Béla*tizenkét éve tsz-elnök Nagyszénáson. Ezt megelőzően évekig Oroshá­zán, a járási tanács mező- gazdasági osztályán felvásár­lási csoportvezetőként dol­gozott. Amikor Nagyszénásra került, a község földjeit még négy termelőszövetkezet mű­velte. Ma az Október 6. Tsz egymaga a gazdája a csak­nem 9 ezer hektáros határ­nak. A kétezer tsz-tag, Hegedűs Béla irányításával, ebben az esztendőben 23 ezer_ tonna kukoricát, 6500 tonna búzát, 1900 tonna napraforgót, 12,5 ezer tonna cukorrépát, 700 tonna zöldbabot és ezer ton­na paradicsomot adott a nép­gazdaságnak, s emellett 2200 tonna sertéshúst, 1600 tonna baromfihúst — elsősorban pulykahúst — állított elő, s megtermelt 9000 hektoliter tejet. Olyan kukoricatermesztést és pulykatartást honosítottak meg itt az utóbbi néhány esztendőben, amely vetekszik Európa legkorszerűbb mező- gazdasági üzemeinek színvo­nalával is. Ezt bizonyítja az is, hogy a tapasztalatcserére, tanulmányútra érkező hazai és külföldi csoportok szinte egymás nyomába lépnek Nagyszénáson. Nagyszénás Hegedűs Bélá­nak Orosháza után immár második otthonává vált, itt tüntették ki 1974. április 4- én a Munka Érdemrend ezüst fokozatával, ezt követte most november 7-én az arany fo­kozat. A kitüntetett tsz-el­nök, aki tagja a Dél-Békés megyei Tsz-Szövetség Elnök­ségének, a járási pártbizott­ság gazdaságpolitikai mun­kabizottságának, s a községi pártbizottságnak, munkatár­saival most azon fáradozik, hogy az eddig elért eredmé­nyeket is túlszárnyalják. K. E. P. Az üzemi nyugdíj-előkészítés tapasztalatai Ez év júliusában a SZOT Társadalombiztosítási Főigaz­gatóság felhívta a vállalato­kat a nyugdíjba készülők se­gítésére, a nyugdíjigények előkészítésére. A vállalatok megértették, hogy ezzel a se­gítséggel a nyugdíj-megálla­pítás idejét lerövidíthetik. A felhívást követően, ma már a benyújtott nyugdíjigények közel 50 százaléka előkészí­tett ügy. Az előkészítés je­lentősége, hogy a nyugellá­tás megállapítása és Jolyósí- tása az igénybejelentést kö­vető 30 napon belül megtör­ténik. Az előkészítés legfonto­sabb eszköze az időelismeré­si kérelem. Ezt a kérelmet a nyugdíjkorhatár betöltése előtt egy évvel lehet a vál­lalat, szövetkezet társada­lombiztosítási ügyintézőjénél Az Elzett Lemezárugyára idén száztizenhárommillió forint értékű játékot gyárt a hazai ke­reskedelemnek. A játékok jelentős része, mintegy kilencvenötmillió forint értékű, a győri gyárban készül. Ezekben a napokban indulnak útra azok a csengés mozdonyok, amelyek majd a karácsonyi vásár alkalmával kerülnek az üzletekbe (MTI-fotó — Matusz Károly felvétele — KS) benyújtani, aki azt az illeté­kes szervhez továbbítja. A kérelem alapján a társada­lombiztosítási szervek a dol­gozó szolgálati idejét megál­lapítják. A vitatott szolgálati időt tanúvallomások alapján, vagy bírósági úton lehet el­fogadtatni. Így a nyugdíjba menés időpontjában — a nyugdíjigény bejelentésekor — csak a nyugdíj összegét kell kiszámítani. Az időelismerési kérelem nem jelent nyugdíjba menési kötelezettséget. Célja, hogy a dolgozó tisztában legyen ösz- szes munkaviszonyának idő­tartamával, a nyugdíj meg­állapítását ehhez tudja iga­zítani, szükség esetén tovább dolgozhasson a legkedvezőbb nyugdíj összegéért, s mind­emellett a nyugdíjaztatási kérelemre, a nyugdíj össze­gét a társadalombiztosítási szervek a lehető legrövidebb idő alatt tudják megállapíta­ni. A cigánylakosság egészségügyi és szociális ellátása Dévaványán 17 cigánycsa­lád él, közülük 18-an állan­dó, 6-an ideiglenes munka- viszonnyal rendelkeznek. Igen sok jó szakmunkás van közöttük, azonban jelentős részük segédmunkás. A köz­ségben a társadalmi és tö- megszervezgti vezetők igen komolyan foglalkoznak egész­ségügyi és szociális ellátá­sukkal. Óvodába két család járatja gyermekét. Az isko­lákban nem kellett szülőket elmarasztalni iskolamulasztá­sért. A felnőttek egészség- ügyi és szociális helyzetét il­letően, kevesen vannak a ci­gánylakosok közül, akik az egészségügyi szolgáltatásokat nem veszik igénybe, s azok is, akik szociális segélyért fordulnak a községi tanács­hoz. Pillanatnyilag hárman igénylik a szociális gondos­kodás ilyen formáját. Olaj

Next

/
Oldalképek
Tartalom