Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-16 / 217. szám

1979. szeptember 16., vasárnap o Koszorúzás Pálffy György születésének 70. évfordulója alkalmából Pálffy György altábornagy, a magyar kommunista moz­galom kiemelkedő harcosa, a demokratikus magyar hadse­reg egyik megszervezője — aki a személyi kultusz ide­jén törvénysértésnek esett áldozatul — születésének 70. évfordulója alkalmából ko­szorúzás! ünnepséget tartot­tak szombaton, a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjának sírsétányán le­vő nyughelyénél. A Himnusz hangjai után a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága ne­vében Korom Mihály, a Köz­ponti Bizottság titkára és Rácz Sándor, a Központi Bi­zottság közigazgatási és ad­minisztratív osztályának ve­zetője, a Honvédelmi Mi­nisztérium nevében Czinege Lajos hadseregtábomok, honvédelmi miniszter és Papp Dezső vezérőrnagy, az MSZMP néphadseregi bizott­ságának első titkára helye­zett el koszorút a síron. A Magyar Partizán Szövetség nevében Úszta Gyula főtit­kár, valamint Horváth Gyu­la és Ugra Gyula, a szövet­ség választmányának tagjai koszorúztak. Lerótták kegye­letüket a sírnál Pálffy György hozzátartozói, s a róla elne­vezett iskola diákjai is. A koszorúzási ünnepség az In- temacionálé hangjaival ért véget. Koszorúzási ünnepség volt szombaton Pálffy György emléktáblájánál, az V. kerü­letben, a róla elnevezett ut­cában is. A nemzetközi gyermekév jegyében A képzőművészeti világ­hét szeptember 22-ig tartó eseménysorozatának nyitá­nyaként — „A gyermek vilá­ga” címmel — nagyszabású tárlat nyílt szombaton a Mű­csarnokban. A megnyitó ün­nepségen, amely egyben a vi­lághét eseményeinek közpon­ti megnyitója is volt, Tóth Dezső kulturális miniszter- helyettes méltatta azt a sze­repet, amelyet az idén a nemzetközi gyermekév jegyé­ben sorra kerülő világheti rendezvények töltenek be kulturális életünkben, s egy­ben a legifjabb nemzedék, a gyermekek vizuális nevelésé­ben, képi kultúrájának gaz­dagításában. A műcsarnokbeli tárlaton hazánkban először mutatkoz­nak be együtt — társalkotó­ként — a gyermekek és a művészek: a legkülönbözőbb képzőművészeti ágak képvi­selői, több mint fél százan, vállalkoztak arra, hogy az országos gyermekrajzpályá- zat darabjainak legsikerül­tebb témáit feldolgozva a művészet formanyelvén fűz­zenek képi magyarázatot a gyermekek élményeihez, gon­dolataihoz. A világhét ideje alatt or­szágszerte számos települé­sen rendeznek hasonló jel­legű kiállításokat, tárlatokat, a gyermekek képi gondolko­dásának, kultúrájának to­vábbfejlesztésével foglalko­zó ankétokat, tanácskozáso­kat, gyermekrajzversenye­ket, s a legifjabbak részvéte­lével különböző játékos ve­télkedőket. Az első közönségnap a BNV-n Szombaton megkezdődött a BNV mindennapi élete. A vásárterület környékén kü- lönbuszok sorakoztak, ami arra mutatott, hogy az első vendégek többsége vidékről érkezett. A nyitás előtt kora reggel az Elzett Művek tar­tott sajtótájékoztatót, ame­lyen elmondották, hogy ez­úttal először a barkácskiál- lításon is részt vesznek, be­mutatva zár-, lakat-, épület- és bútorvasalás kollekcióju­kat. Ezekkel a termékekkel jövőre akarják biztosítani a hazai ellátást. A barkácski­állítással egyébként ezúttal arra törekednek, hogy a for­galomban levő, rendelkezésre álló választékkal ismertesse meg a nagyközönséget — je­lentették be a Belkereske­delmi Minisztérium és az ÉVM közös sajtótájékoztató­ján. Elmondották: a kiállítá­son sok gyakorlati bemutatót szerveztek, s tanácsokat ad­nak ahhoz, hogy a kevésbé hozzáértők is szakszerűen használják fel a lakás kar­bantartására, a ház körüli teendőkre szolgáló anyago­kat, szerszámokat. Telefonkönyv Szeptember 12-én megkaptam a telefonszámlát és mellé egy levelet, hogy megjelent az új telefonkönyv, mely a város postahivatalaiban kapható, ára 50 fo­rint ... Mivel szeretek mindent gyorsan elintézni, s üres óráimban olvasni, a régi könyvem pedig olyan rongyos már, mint a rosszul tárolt saláta, másnap fel­kerekedtem, hogy fizessek és újat vásároljak. Tekintve, hogy azon a fertályon lakom, a vasútállomási posta- hivatalba mentem. — Üj telefonkönyvünk nincs — közölték velem szá­razon. ; Hiába mutattam a levelet, még a pult alól sem tud- :j tak adni. __ Mindegy, jó idő van, nem kínoz az asztmám, elsétá­lok a Kulich-lakótelepi hivatalba. „Még nem érkezett meg” — utasítottak el ott is ... | A fene vigye! Ha már benne vagyok, átgyalogolok Jaminába. De ez már 14-én, pénteken történt. „Nálunk nincs árusítás” — hűtötték le illúzióimat. — Talán a főpostán, az egyesben tessék megpróbálni. Megpróbáltam. Ott volt. Kérdeztem: miért járatják az embert hiába, amikor csak itt lehet kapni? — Az nem létezik! — válaszolták. — A vasútállomáson is van, meg minden hivatalban... ; Hát nem tudom, most minek higyjek: a levélnek-e. vagy saját tapasztalatomnak? Mindenesetre van egy sanda gyanúm. Lehet, hogy ilyen módon akarják a hiánycikkek listájára juttatni a szép kivitelezésű, elegáns új telefonkönyvet? Eszembe ötlött erről egy vicc, hogy: a kedves vevő bemegy a boltba, és megkérdezi: — Van-e flipperes karmantyújuk bozonyaetetéshez? — Van, de nem eladó — válaszolják neki kategori­kusan. — Majd, ha felmegy az ára... a. ő. Munkavédelmi vetélkedő Pénteken délután 2 órakor 16 szocialista brigád részvé­telével rendezték mega Bé­késcsabai Baromfifeldolgozó Vállalatnál a munkavédelmi vetélkedőt. A harmadik éve hagyományosan megrende­zésre kerülő verseny igen színvonalas volt. Érdekes képrejtvényeket is meg kel­lett oldani, és be kellett mu­tatni a higiénés és munka­védelmi eszközöket is a „Most mutasd meg!” című játékban. 'A versenyben élen járók­nak 5 ezer forint értékű pénzjutalmat és könyvjutal­mat adtak át. A verseny győztese a 9-es számú csa­pat, a Zrínyi Ilona brigád lett, második helyen az Ul- janov brigád végzett, har­madik helyezést pedig az építők brigádja érte el. Első lett a Zrínyi brigád Kép, szöveg: Számadó Julianna Kiskertgazdák termékbemutatója Sarkadon Sarkadon szeptember 11- től 18-ig a ruházati áruház kirakatában rendezik meg termékbemutatójukat a köz­ségi művelődési ház kerté­szeti szakkörének tagjai. A bemutatón a kiskertgazdák idei munkájuk „gyümölcsé­nek” legszebb darabjait so­rakoztatják fel, amelyek az ízlésesen berendezett kira­katból igazán étvágygerjesz­tőén, hívogatóan kacsintgat­tak a járókelőkre, nézelődők- re. Módosították a hízott sertések átvételi súlyát Az ország abraktakarmány- készletével történő takarékos gazdálkodás és a külpiaci igényekhez való jobb igazo­dás érdekében a mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter rendeletet adott ki a hí­zott sertések átvételi súlyá­nak módosításáról. Ennek megfelelően a felvásárlási árak szabályozásáról szóló korábbi rendeletét úgy vál­toztatta meg, hogy az élő ál­lapotban minősített sertések­nél megállapított 100—125 ki­logramm közötti súlyhatár 95 —115 kg-ra módosul, de a ki­logrammonkénti felvásárlási alapár továbbra is 27 forint 50 fillér. Továbbá az eddig 125 kilogramm élősúly felet­ti sertések felvásárlására megállapított 25 forint 30 fil­léres kilogrammonkénti fel- vásárlási alapár már a 115 kilogramm feletti értékesítés­nél érvényes. A hasított súlyban minő­sített hízott sertéseknél az I —V. osztályra megállapított felvásárlási árak az eddigi 75 —100 kilogramm közötti súly­határ helyett a 73—93 kilo­grammra vonatkoznak. A 100 kilogrammot meghaladó sú­lyú hasított sertésre megál­lapított 31 forint 50 fillér kilogrammonkénti alapárat a jövőben már a 93 kilogram­mot meghaladó hasított ser­tésért fizetik. A 65—95 kilo­gramm közötti súlyra meg­állapított 30 forint kilogram­monkénti alapárat pedig a jövőben a 65—73 kilogramm közötti súlyú hasított serté­sekért fizetik. A rendelet 1979. október 15-én lép ha­tályba. Bélyegkiállítás Szombaton, a Magyar Bé­lyeggyűjtők Országos Szövet­ségének ünnepségén emlé­keztek meg az 52. bélyeg­napról. Fekete László, a szö­vetség vezetőségi tagja ünne­pi beszédében áttekintette a magyar filatelista mozgalom eddigi fejlődését. A bélyegnap alkalmából a szövetség székházában meg­nyitották az országos bélyeg­kiállítást, amelyen csaknem félszáz összeállítás, több ezer bélyeg ad képet a bélyeg tör­ténetéről, a filatelista moz­galom helyzetéről, eredmé­nyeiről. A látványos kiállítás szep­tember 23-ig naponta 11—19 óra között tekinthető meg. Formatarti puplin Nem gyűrődik, formatartó, egyenletes szövésű a Pápai ■Textilgyárnál kifejlesztett új puplincsalád. A jó minősé-_ gű tarkán szőtt újdonságok nagyüzemi gyártását meg­kezdték, és a sikeres bemu­tatkozás után még az idén másfél millió négyzetmétert adnak a hazai és a külföldi vásárlóknak. Az importpotló- termék gyártására a rekonst­rukció során munkába állí­tott szovjet szövőgépek te­remtették meg a lehetőséget. Ezek az automata berende­zések ugyanis nemcsak na­gyobb termelésre, de egyen­letes szövésre is képesek. Megyei közúti információ Teljes útlezárás kezdődik 1979. szeptember 17-én a Kö­rösszakái—Biharugra közötti összekötő úton levő holt Se- bes-Körös-híd átépítése mi­att. A gyalogosok, kerékpár­jukat, motorkerékpárjukat toló járművezetők a provi­zóriumon át közlekedhetnek, az egyéb összes jármű Kö- rösnagyharsányba Komádin és Körösszakálon át közle­kedhet. Az útlezárás várható idő­tartama két hónap. A 47. sz. út orosházi át­kelési szakaszán a Rákóczi utcán, DÉMÁSZ-kábelfekte- tés miatt félpályás útlezárás lesz 1979. szeptember 17-én, 9 órától 19-én 16 óráig. A munkaterületre előírt sebességkorlátozásokat kér­jük szíveskedjenek a jármű­vezetők megtartani. Hz ENSZ közgyűlése előtt Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése évenként egyszer összeül. Az ülésszak minden évben szeptember havának harmadik keddjén kezdi meg munkáját. A közgyűlés 34. ülésszaka szeptember 18-án, kedden nyílik meg. Az ENSZ alapokmányának 9. cikkelye szerint a közgyűlésben — amely a világszervezet legfőbb szerve — valamennyi tagállam képviselteti magát. A közgyű­lés munkájában azonban egy-egy állam küldöttségének legfeljebb öt tagja vehet részt. A közgyűlés legutóbbi, 33. ülésszakának elnöke a kolumbiai Indalencio Lievano Agvirre volt. A közgyűlés munkáját minden ülésszakon az újon­nan megválasztott két ügyrendi és hét főbizottságban végzi. A két ügyrendi bizottság a következő: í.) Általános ügyrendi bizottság Ez a bizottság adminisztratív vonatkozásban irányít­ja a közgyűlés munkáját, 25 tagját évente választják, elnöke azonos a közgyűlés ülésszakának soros elnöké­vel, akinek megbízatása az adott ülésszak idejére szól. Tagjai: a közgyűlés 17 alelnöke (őket nem személy szerint, hanem mint egyes országok, országcsoportok képviselőit választják meg tisztségükre — a Biztonsági Tanács állandó tagországai, a nyugat-európai országok, az európai szocialista országok, Afrika, Ázsia és Latin- Amerika államai képviseletében), és a hét főbizottság elnökei. 2.) mandAtumvizsgáló bizottság, amely a közgyűlés küldötteinek megbízatását vizs­gálja meg. Kilenc tagját a közgyűlés választja meg. A HÉT FŐBIZOTTSÁG A KÖVETKEZŐ: Politikai bizottság, Különleges politikai bizottság, Gazdasági és pénzügyi bizottság, Szociális, humanitárius és kulturális bizottság, Gyámsági bizottság, Ügyviteli és költségvetési bizottság, Jogi bizottság. A közgyűlésnek joga van különleges (AD HOC) bi­zottságok felállítására, amennyiben a napirendre ke­rülő problémák megoldása ezt megkívánja. A közgyűlés az alapokmáiiy értelmében megvitat­hat minden olyan kérdést, amely a nemzetközi béke és biztonság fenntartását szolgálja, majd javaslatot tehet a Biztonsági Tanácsnak, illetve az érintett álla­moknak a problémák rendezésére. Ezek a javaslatok ajánlás jellegűek, s a közgyűlésnek minden olyan kérdést, amelyben cselekvésre van szükség, a BT elé kell terjesztenie. A közgyűlés megvizsgálja a BT-től és az ENSZ más szerveitől kapott jelentéseket, továbbá felülvizsgálja és jóváhagyja a szervezet költségvetését. A közgyűlés — évente egyszer összehívott rendes ülésszaka mellett — a BT, vagy a tagállamok többsé­gének javaslatára rendkívüli ülésszakot tarthat. A közgyűlés — amennyiben másként nem határoz — bizottságokban vitatja meg a napirendre tűzött kér­déseket. A közgyűlés plenáris ülése a bizottsági javas­latok alapján határoz. A közgyűlésen minden tagállam küldöttségének egy szavazata van. A határozatokat a jelenlevő és szavazó tagok egyszerű többséggel hozzák. Az alapokmány ér­telmében a fontosnak tartott kérdésekben csak kéthar­mados többséggel születhet érvényes határozat. Ilyen fontos kérdésnek tekintendő: a nemzetközi béke és biztonság fenntartását segítő javaslat, a BT nem ál­landó tagjainak megválasztása, az új tagok felvételi kérelmének elbírálása stb. Az ENSZ-be felvételét kérő állam kérelmével először a BT foglalkozik. A BT ajánlásához legalább hét igenlő szavazat kell, s ezek között kell lennie a testület öt állandó tagjának. A BT ajánlása alapján a közgyűlés dönt az új tagállamok felvételéről. A tagfelvételre vo­natkozó határozatokat a közgyűlésen jelenlevő és a szavazásban részt vevő küldöttek kétharmados többsé­ge hozza. Az ENSZ-nek jelenleg 151. tagállama van, 1978-ban, a közgyűlés 33. ülésszakán a Salamon-szige- teket és a dominicai közösséget vették fel a tagállamok sorába. Az ENSZ közgyűlésének 33. ülésszakát a felmerült kérdések sokasága és fontossága miatt három szakasz­ban (1978. szeptember 19 —december 21., 1979. január 15—29. és május 29—31.) rendezték meg New Yorkban. Az ülésszakon a küldöttek több mint 130 kérdést vi­tattak meg és 200 határozatot hoztak. Az elmúlt ülésszak munkájának középpontjában a leszerelés kérdése, a fegyverkezési hajsza megfékezése állt. Csupán e kérdéskörben több mint 40 határozatot fogadtak el a tagállamok képviselői. Ezek közül a legjelentősebb az a két — Szovjetunió kezdeményezte — határozat, amely a nukleáris fegyverrel nem ren­delkező államoknak nyújtott biztosítékokról és a nuk­leáris fegyverek gyártásának beszüntetéséről, illetve a meglevők fokozatos megnemmisítéséről rendelkezik, s amelyeket a* közgyűlés a genfi lészerelési bizottság elé utalt, hogy az készítse el a majdani szerződések vég­leges formáját. A 33. ülésszak napirendjének másik fontos kérdés­körét a fennálló világgazdasági rend problémái jelen­tették. Az ENSZ-titkárság 1979. június 22-én New Yorkban nyilvánosságra hozta a 34. ülésszak napirendtervezetét. Az előterjesztett anyagban a titkárság 121 kérdés meg­vitatását javasolja a közgyűlésnek. A napirendre kerülő kérdések közül a legfontosabbak: — a fegyverkezési hajsza megfékezésének kérdése; — a nemzetközi béke és biztonság növelésének kér­dése; — a fajüldöző rendszerék és a gyarmatosítás kér­dése; — a nemzetközi együttműködés kérdése; — a leszerelési világértekezlet összehívására irányu­ló szovjet javaslat megvitatása; — a nemzetközi válsággócok felszámolásának kér­dése (Ciprus, Dél-Afrika, Közel-Kelet stb.). összeállította: Határ Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom