Békés Megyei Népújság, 1979. szeptember (34. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-16 / 217. szám
1979. szeptember 16., vasárnap Beszélgetés a környezetvédelemről, a Körösök völgyéről Száz év alatt a Békés megyében található növények közül húsz teljesen kipusztult. Nagyjából ugyanez jellemző az állatfajokra, s még inkább a bogarakra. Száz év alatt nagyot fordult a világ, s nemcsak előnyére. Kapálni, igaz, nekünk már alig kell, hiszen repülőgépekről irtjuk a gazt, s közben a gyomirtó mérgektől a Körösök holtágaiban felfordulnak a halak. A belvíztől évről évre több ház dől össze. A talajvíz soha nem volt olyan magas, mint napjainkban. Nem csoda hát, ha a föld már alig képes beinni mindenféle szennyünket. A csatornázásnak csak kezdetén tartunk, sok helyen még ott sem. A dűlőutak mindkét oldaláról lassan eltűnnek a fák, pedig legfeljebb csak az egyikről lenne indokolt. Kivágjuk az országutak mellől is őket, nehogy összetörjék gépkocsijainkat. Helyükön néhány satnya husáng szimbolizálja a hivatalos jóindulatot. Szaporodnak az aszfaltutak, a gyártelepek, és városainkban, gyakran már fal- vainkban is, a többszintes házak. Van, ahol már az egykor volt szántóföldeken magasodnak. De köröttük mindéből kevés a fa, és gyérül a települések régi utcáin is. Kiszorítják az egynyári virágok és az emberi nemtörődömség. Elszegényedő természeti környezetben élünk, miközben gyorsuló ütemben mindent megteszünk annak mérgezésére. Sajnos, világjelenség ez, ám elgondolkodtató, hogy megyénk ma már az ország fában legszegélyebb területe. Az életünket kockáztató környezetrombolásra a példák hosszú sora következhetne még, de az alapkérdés akkor sem változna: minél civilizáltabban élünk, annál inkább pusztul (pusztítjuk!) környezetünk? A napokban Győri Imrével, a Békés megyei Tanács Környezet és Természetvédelmi Bizottságának elnökével és Gál Imrénével, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal megyei felügyelőjével beszélgettünk szerkesztőségünkben Békés megye természetvédelméről. — Egyet lehet érteni megyénkben is a világszerte elhangzó, egyre aggódóbb hangokkal, amelyek környezetünk romló állapotáról szólnak? — Békés megyében sem derűt fakasztó a helyzet — summázza véleményét Győri Imre —, de bennem mégse a sötét színek uralkodnak. Az elmúlt évtizedben elindult egy fokozatosan erősödő folyamat, amely kedvező hatást gyakorol az ember, és az őt körülvevő természet viszonyára. Az országos méretű erőfeszítések mellett, amelyeknek számos látható jele van, Békés megyében is sok történt. Legfontosabbnak azt tartom, ami az emberek magatartásában ment és megy végbe. De természetesen kézzelfogható eredményekről is szólhatok. — A megyei tanács végrehajtó bizottsága a Körösök völgyét nyilvánította védetté. De mit változtat ez a meglevő körülményeken? — Könnyű lenne rámondani, hogy semmit, de ez nem lenne igaz. Az első lépés mindig a meglevő értékek feltárása. Aztán ezt védelemben kell részesíteni, majd teljessé tenni a természetvédelmet. Ma már 14 védett területe van megyénknek. Ezekből kettő országos tájvédelmi körzet: a dévavá- nyai és a szabadkígyósi. .öl országos jelentőségű: a szarvasi arborétum, a kardoskúti Fehértó és Tatársánc, Csorváson a Volga menti hérics termőterülete, a vésztői Mágorhalom. Védelembe vontunk hét megyei jelentőségű területet: a gyulai kastélyparkot, a szarvasi ÖKI-parkot, a bélmegyeri szürkenyárast, az orosházi Rágyánszki arborétumot, és most legutóbb a Körös-völgyi természetvédelmi területtel, a dobozi kastélyparkkal, valamint a Szarvason élő kígyónyelv és békakonty növények termőterületével gazdagodott a sor. — A nagyközönség ezekről még alig tud valamit. Ügy vélem, ezen is kellene változtatni, mert ezek megismerése ösztönzőleg hatna szélesebb körben is a természet szeretetére és védelmére. — Kétélű fegyver ez, ha nem átgondoltan alkalmazzuk. A pósteleki parkban jégkorszaki csigára leltek a kutatók. Örömmel hírül is adtuk, éppen a Népújságon keresztül. És mi lett a következménye? Mindenki csigát gyűjtött Pósteleken. — Ugyanez a helyzet a csorvási Volga menti héricscsel. Aztán, bár más vonatkozásban, Dévaványával is — kapcsolódik a beszélgetésbe Gál Imréné. — A dévavá- nyai tájvédelmi körzetet azért nem propagáljuk erőteljesebben, mert ott még kutatómunka folyik, és a látogatók fogadására sincsenek meg a feltételek. Itt a túzokállományban, amely a világon is egyedülálló, több kárt tennének a látogatók, mint amit egyébként használnának. — Ebből az következik, hogy a természetvédelembe vont területeket elzárjuk az emberek elől? — A védettség nem jelent és nem is fog jelenteni zártságot. Éppen ellenkezőleg: célunk, hogy minél többen megismerjék és megszeressék; a természetadta szépséget, és a nyugalmat mindenki élvezhesse. De, hogy ez ne járjon a természet pusztulásával, mint ahogy ma még ennek nem egyszer tanúi lehetünk, áhhoz a feltételeket kell előbb megteremteni. — A Körösök völgye jelenleg is sok embert vonz. Különösen sok horgászt. Ha átmenetileg is, de zártságot jelent-e a védelembe vonás? — Nerh. A Körös-völgyi természetvédelmi terület gyakorlatilag a Hármas-Körösre terjed ki. Zárt, tehát nem látogatható terület mindössze a Halásztelki-holtág, ahol gazdag gémtelep van. — A Kettős-Körös ezek szerint nem tartozik a természetvédelmi területbe? — A természetvédelmi területek kialakítása nem öncél — tájékoztat Győri Imre. — A Körösök esetében az árvízvédelmi céloknak kell alárendelni mindent. A Kettős-Körös szakaszán jelentős árvízvédelmi rendezésre kerül még sor. Ezért nem lett volna célszerű most kiterjeszteni a védelmet erre is. A munkákat — erre megállapodás született — a természet védelmének messzemenő figyelembe vételével végzi majd a KÖVIZIG. — Csak közigazgatási szabályozással a természet védelmében sem lehet tartós és átütő eredményt elérni. Ehhez az emberek cselekvő közreműködése nélkülözhetetlen. — Bizottságunk fő feladatának éppen ezt tekinti: minél több embert bevonni a természet védelmébe, . kedvező irányba változtatni az emberek felfogását. Biztató eredményekről szólhatok — válaszolt Győri Imre. — Például évekkel ezelőtt a hétvégi horgászok után tömegével maradt szemét a Körösök partján. Bokrokat, fákat károsítottak tömegesen. Ma már egyik fő szövetségesünkké váltak, örvendetes, hogy az ifjúság soraiban is mind többen válnak segítőinkké. Sikeresek természetvédelmi táboraink, szaporodnak a szakkörök, klubok, amelyeket lelkes pedagógusok vezetnek. Jelentős munkát folytatnak a Hazafias Népfront bizottságai. Jó kapcsolat és együttműködés alakult ki a szak- szervezetekkel és a KISZ- szervezetekkel. Tanácsaink mindenütt támogatják ezt a munkát. A mezőgazdaságban is vannak jelentős eredmények. Sok aktívánk tudományos felkészültséggel segíti feltárni értékeinket. — Bélmegyer, Szabadkígyó?, Dévaványa, a Körösvölgye tudományos feldolgozására a Magyar Tudományos Akadémia Vácrátóti Botanikus Intézete most készíti kutatási programját, amelynek alapján széles körű, szervezett kutatómunka veszi kezdetét — hozza tudomásunkra Gál Istvánná az OKTH döntését. — A Körösök völgyére gondolva, felmerül az emberben annak idegenforgalmi felhasználása. Van elképzelése erre a bizottságnak? — Az idegenforgalom fejlesztése sok szálon futó, ösz- szetett feladatsor megoldását jelenti, és nagy anyagi befektetést igényel. Ennek még ma nincsenek meg a feltételei a kívánt mértékben — foglalja össze véleményét a bizottság elnöke. — Az viszont világos, és nemcsak előttünk, hogy ebben előrelépni csak az egész Körösvölgyére kiterjedő, átfogó terv alapján lehetséges és szabad. A végrehajtás már településenként is történhet. Kétségtelenül nagy idegen- forgalmi lehetőségünk — a meglevők mellett — a Körösök völgye, amely képes lenne, kiépülése esetén az or- szá idegenforgalmának orientálásába is beleszólni. Sok mindenről esett még szó a beszélgetés során. Kirajzolódott a kép, hogy bár súlyos gondjaink vannak a békési embert körülvevő természettel, környezettel, de azt dramatizálni, vészharangot kongatni már nem lenne helyénvaló. A környezetünket fenyegető veszély valóban nagy. Sokan hanyagságból, szűklátókörűségből, pillanatnyi haszonból még súlyosbítják is. De egyre.többen ismerik fel a fenyegető következményt, s ezek közül egyre többen tesznek is környezetünk védelméért. A türelmetlenség a gyorsabb eredményekért jogos, de csak addig, amíg az nem bénít, hanem még több tettet vált ki mindannyiunkból. Enyedi G. Sándor avAhosik.i hu n (akohs/inhAz mellett) én A S/OVJI I Kill 11 IMA fS lUDOMANY HÁZÁBAN IS|> V Mixlllítülwnláül i !')/'»•uMptumtKHf iH-okióüur 7 Nyitva- naponta 10 Uí Orály Szeptember 19—október 7: Kiállítás a szovjet tudomány és technika vívmányairól Metróval a vásárra Mit keli tudni a látogatóknak? A szeptember 13-án, csütörtökön megtartott sajtótájékoztatón szó volt az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár látogatásának körülményeiről, lehetőségeiről, az ellátásról. Ezek szerint a szeptember 14-től 23-ig nyitva tartó kiállítást mindennap délelőtt 10-től, este 7 óráig kereshetik fel az érdeklődők. A szakmai napok 17., 18. és 19-én lesznek, amikor délelőtt a szakemberek, délután 2 órától pedig a közönség tekintheti meg a pavilonokat. A nem szakmai belépőjegyek ára 15 forint. A csoportosan érkező tanulók és katonák — a szakmai napok kivételével — 5 forintért válthatnak belépőjegyet. A vásár szervezői természetesen gondoltak a mintegy 800 ezer látogató ellátá- 'sára-is. Csaknem 80 helyen létesítettek éttermet, büféket, pavilonokat. Vendégeket fogad — többek között — az Expó étterem, a karcagi birkacsárda, a kömlődi halász- csárda. Több csarnokban gyorsbüfék, halsütők, élelmiszerboltok kínálják a grill- készítményeket, meleg-hideg ételeket, tejet és tejtermékeket. A 42-es pavilonban ajándéktárgyakat, papír- és dohányárut, a 44-esben kisipari termékeket lehet vásárolni. Mivel több százezer érdeklődőre számítanak a 10 nap alatt, és a parkolóhely meglehetősen kevés, a kiállítás rendezői azt ajánlják, hogy a vásárt lehetőleg tömegközlekedési eszközökkel közelítsék meg. Közülük elsősorban a 2-es metró jöhet számításba. Az Örs vezér téri végállomásról indul a 100-as autóbusz, amely a vásárközpont minden kapujánál megáll, s kétpercenként közlekedik. A 29-efe villamos a Lenin körút és a Népszínház utca sarkától indul a BNV főbejáratához. Ugyanakkor igénybe lehet venni hét végeken a Keleti pályaudvartól szintén a vásárközpont főbejáratáig közlekedő 29/Y jelzésű autóbuszt. A magyar—szovjet tudományos, műszaki együttműködési megállapodás 30. évfordulója alkalmából kiállítás nyílik Budapesten, a városligeti Körszínház mellett álló pavilonban. Ezen a szovjet tudomány és technika vívmányaival (az energetika, az energetikai gépgyártás, az űrkutatás és eredményeinek felhasználása a népgazdaságban, az elektronika és mikroelektronika stb.) ismerkedhetnek meg a látogatók. Külön részlegben tekinthető meg a magyar és a szovjet nép együttműködését bemutató kiállítás. A Szovjet Kultúra és Tudomány Házában pedig az alapkutatásokkal, valamint a legújabb szovjet találmányokkal kapcsolatos dokumentumokat is megismerhetik az érdeklődők. A bemutató szeptember 19- től október 7-ig, naponta 10 és 18 óra között tekinthető meg, és csoportos látogatás esetén — előzetes bejelentés után — tárlatvezetést is biztosít a kiállítás igazgatósága. Takarékpénztárak — itthon és külföldön A takarékosságnak mindenütt nagy a jelentősége, az egyén, a család szempontjából éppúgy, mint a népgazdaság különféle területein. S nem újszerű az a megállapítás sem, hogy a takarékoskodás, az ésszerű pazarlástól mentes gazdálkodás — s tegyük hozzá: gondolkodás — az utóbbi időkben egyre inkább valós követelménnyé vált. Szeptember 12-én és 13-án Székesfehérvár adott otthont annak a nemzetközi kollokviumnak, mely a „Takarék- pénztárak a társadalmi-gazdasági haladásért” címet viselte. A kétnapos találkozón — melyet a Takarékpénztárak. Nemzetközi Intézetének felkérésére az OTP rendezett — 29 ország takarékpénztárainak, kormányainak és jegybankjainak hivatalos képviselői vettek részt. A takarékpénztárak nemzetközi szervezete 1979. óta működik, központja Genfben van, és öt kontinens 61 országának mintegy 3200 takarékpénztárát tömöríti. Nyilvánvaló, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok takarékpénztárai eltérő gazdasági környezetben működnek. Ennek ellenére vannak közös feladataik is, valamint sok olyan — más országokban már kitalált és bevezetett — új módszer, amelyeket érdemes tanulmányozni, alkalmazni. „Mostani tanácskozásunk célja és ertelme — mondta Helmut Geiger, a nemzetközi szervezet elnöke —, hogy fórumot teremtsen a gondolatcserére: elmélyítse a kapcsolatokat a szocialista és a tőkés-, valamint az ipari és a fejlődő or- ! szágok között, elősegítse a ■ takarékpénztárak és jegy- j bankok nemzetközi együtt- S működését.” A tanácskozás jó alkalmat : nyújtott a részvevőknek ar• ra, hogy kicseréljék nézetei■ két a takarékpénztáraknak a ) gazdasági, társadalmi fejlő- j déshez való hozzájárulásáról, » arról, hogy miként képesek • ellátni megnövekedett fel- ; adataikat. Szó esett a fejlődő » országoknak nyújtott segít• ségről, valamint arról is, ho- ; gyan tudnak ezek az intéz■ niények ügyfeleik igényeihez ! i s lehetőségeihez minél job- S 1 mn alkalmazkodni. 5 Joggal állapíthatták meg a ■ kétnapos tanácskozás után a 2 részvevők: ez a kollokvium S is hozzájárult ahhoz, hogy a • takarékpénztárak kulturál• tabb pénzügyi szolgáltatással : álljanak a lakosság és a kö■ zületek rendelkezésére. F. S. P. Hívatlan vendég egy lakótelepi ablakban Fotó: Martin Gábor
