Békés Megyei Népújság, 1978. október (33. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-22 / 250. szám
1978. október 22., vasárnap o ifiaauKfiTd Dunavíz a Körösökbe? Az elmúlt évszázadokban a Körösök völgyét vadvizor- szágnak is nevezték. A folyók bebarangolták a vidéket. A folyószabályozásokkal az áradásokat gátak közé parancsolta az ember, a kanyarok átvágásával meggyorsult az árhullám levonulása, biztonságosabb lett a mezőgazdasági termelés. Az elmúlt másfél évtizedben a korszerű mezőgazdasági üzemek létrehozásával változott a folyók szerepe: a mezőgazdaság egyre több vizet igényelt és igényel az öntözéshez. Napjainkra úgymond vízszegény a Körösök völgye. Az öntözésre, a víz utánpótlására, tározására több tervet dolgoznak ki a szakemberek. Ezek egy része megvalósult, kisebb hányadukat napjainkban építik, s jó néhány megoldás még csak tervezet. A közelmúltban a Magyar Hidrológiai Társaság szegedi területi szervezete megvitatta a létesítendő északi Duna —Tisza-csatorna tervét, nép- gazdasági jelentőségét, s annak hatását a Dél-Alföldre. I» „Vízválság közben A „vízválság” újkeletű szó, amely más fogalmakat takar, mint a vízínség, az aszály. A vízválság problémájával két évtizede kerültek szembe a túliparosodott, nagymértékben városiasodott országok. A gond lényege a vízkészletek minőségének romlása, elszennyeződése, amit a kommunális, az ipari, a mezőgazdasági és az egyéb technológiák idéznek elő. Felmerült a kérdés: milyen beavatkozásokkal lehetne ezt a válságot leküzdeni, illetve megelőzni? Ismeretes, hogy Magyarország vízkészlete 96 százalékban külföldi eredetű, és egyre szennyezettebben érkezik hazánkba. Ugyanakkor hazai eredetű vízkészletünk is nagymértékben veszélyeztetett. A vízügyi szervek védelmi tevékenységét hazánk nemcsak beruházásokkal, közigazgatási szabályozással, hanem nemzetközi szerződésekkel is igyekszik elősegíteni. A tények ismeretében számottevő enyhülésre belátható időn belül a külföldi partnerek együttműködési készsége ellenére sem számíthatunk. Hazánk nyersanyag- és energiaszegény ország, a mezőgazdaság terméseredményei népgazdaságunkra meghatározó jelentőségűek. Magyarország területe Európa területének egy százaléka, élelmiszertermelő képessége viszont ennél jóval nagyobb. Hazánk az egy lakosra jutó gabonatermelésben az első, az egy főre jutó rizs- termelésben pedig második kontinensünkön. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termeléstevékenység hatékonysága és technológiai vízigényének megfelelő mennyiségű és minőségű vízzel történő kielégítése között igen szoros a kapcsolat. Fontos tényezője a mezőgazdaságnak a termésértékesítési lehetőség is. Ebben külön ki kell térni a Tisza-völgy és a Körösök völgyének helyzetére, mert ez a térség adja mezőgazdasági termékeink jelentős hányadát, de csak közvetetten kapcsolódik a legolcsóbb szállítást biztosító európai víziútrendszerhez, ami nagy mértéiben akadályozza termékeink eredményes értékesítését. Úi területek bekapcsolása Az Országos Vízügyi Hivatal elnökének személyes felkérése alapján az elmúlt évben továbbfejlesztett formában új terv készült a Duna —Tisza-csatorna építésére. A javasolt csatorna Budapesttől északra, Sződligetnél ágazna ki a Dunából, Vác- hartyánt, Galgamácsát, Aszó- dot, Jászberényt és Jászapátit érintve a kiskörei tározónál torkollana a Tiszába. A javaslat kidolgozásának fő indulópontja az volt, hogy a Duna vize az utóbbi évtizedben annyira szennyezetté vált, hogy tisztítás nélkül szinte öntözésre sem alkalmas. Minden jel arra mutat, hogy a szennyezettség mértéke a jövőben csak növekedni fog. A Duna—Tisza-csatomán átvezető vízmennyiséget az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság koncepciójában 80—100 köbméter/másodperc- re tervezték, víztározók köz- beiktatásával. A víztározási rendszer lehetővé tenné Hatvan, Jászberény, Szolnok, Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Szeged és környéküknek ivó-, ipari és öntözővízzel való ellátását a főcsatornákhoz csatlakozó oldalcsatornákkal és vízművekkel. A Tisza és a Körösök völgyében jelentkező vízhiányt már csak a Dunából átvitt vízmennyiséggel lehetne pótolni. A Tiszából a csatornarendszeren az öntözővíz eljuttatható a Körösökbe, árvíz esetén az alföldi folyók „megcsapolhatok” a Dunába. Közismert, hogy az ország leginkább iparosodott és legnagyobb áruforgalmat lebonyolító térsége a Budapest —Miskolc—Debrecen—Záhony közötti terület. A kedvező önköltségű hajózás olyan területet kapcsolna be, mely rendszer illeszkedne a Duna—Majna—Rajna víziútrendszerbe, amely nagy tö-, megű áruszállítást igényel. Az északi Duna—Tisza csatorna hossza 118 kilométer lenne, amelyből fél szélességben ' Jászsági főcsatorna elnevezéssel 30 kilométer szakasz már elkészült. Párhuzamosan az utakkal A Duna—Tisza-csatorna nagy forgalmú vasutakkal és főútakkal halad párhuzamosan, így csúcsforgalmi időben lehetővé válna azok tehermentesítése. A csatorna a Duna— Tisza vízválasztóján bevágásban halad át. A bevágás lehetővé teszi hogy a Sturovó—Szolnok—Lökösháza— Kürtös közötti nagy fontosságú vasúti tranzitforgalom Budapest elkerülésével terelődjön a Vác—Aszód közötti vasútvonalra. A Városépítési Tudományos és Tervező Intézet a hosszú és nagy távlatú regionális fejlesztési tervkoncepció kidolgozása során részletesen elemezte az északi Duna—Tisza-csatorna várható szerepét, jelentőségét, és azokat az ország szállítási infrastruktúrájában igen fontos tényezőnek minősítette. Szekeres András Mag nélküli csemegeszőlő Jól vizsgáztak az új ne- mesítésű homoki csemegeszőlő-fajták a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet kecskeméti állomásán. Az idei nyár napfényszegénysége ellenére a csemegeszőlők íz- és zamatanyaga alig maradt el a korábbi évekétől, egyes törzsek pedig éppen a kedvezőtlen időjárásnak köszönhetően tudták bizonyítani betegségekkel szembeni ellenállóképességüket. Most, a szüret befejezésével megkezdődött a hibridek biológiai képességének értékelése, a termés laboratóriumi vizsgálatának elemzése. A kutatók a köztermesztésbe kerülteken kívül újabb nyolc faj ta jelöltet tartanak érdemesnek üzemi elszapo- rításra. Valamennyi nagy bogy óju, ropogós húsú és hektáronkénti hozamuk — tíz év átlagában — eléri a 100—120 mázsát. A nemesítő állomás újdonsága a mag nélküli csemegeszőlő. A legjobb hazai mazsolaszőlőt az Ázsiából származó fehér szultán és az itthoni nemesítésű Pannónia kincse; keresztezéséből nyerték. Ezen kívül még jó néhány ígéretes törzset tartanak számon a kutatók, s remény van arra, hogy az értékes egyedek továbbneme- sítésével megindulhat a hazai mazsolaszőlő-termesztés. Saját konstrukciójú kis esztergagéppel készítik az úgynevezett jackdugókat a kombinatív esztergapadon a Mezőhegyes! Vas-, Fa-, Fém- és Gépipari Szövetkezetben. Ma még csak telefonközpont-összeállítással foglalkoznak a dolgozók, jövőre azonban szinte minden alkatrészt helyben fognak gyártani Fotó: Veress Erzsi Zökkenők a hútorellálásban Egy NEB-vizsgálat tapasztalatai Vajon milyen a bútorok választéka és minősége megyénkben? Figyelembe veszi-e az ipar azokat az igényeket, melyek a korszerű lakások elterjedéséből fakadnak? Milyen a kapcsolat a fa-, a bútoripar, a kereskedelem és az áruszállítást végző vállalatok között? Többek között ezekre a kérdésekre keresett választ a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a Budapesti Bútoripari Vállalat gyulai gyáregységénél, a Békéscsabai Bútoripari Szövetkezetnél, az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalatnál, a szarvasi, a szeghalmi ÁFÉSZ-nél és a Generál Ipari Szolgáltató Szövetkezetnél. Ezenkívül négyszáz vásárlótól kértek véleményt a népi ellenőrök a bútorok minőségével és a vásárlás körülményeivel kapcsolatban. A vizsgálat sok elgondolkoztató megállapítást tett. A vállalatok termelése az elmúlt években alig növekedett. A gyulai gyáregység emelkedést nem is tervezett. A Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet termelése pedig elmaradt a tervezettől, noha az elmúlt tervidőszakban 27 millió forint értékű fejlesztést valósítottak meg. A népi ellenőrök szerint a lemaradás elsősorban vezetési és szervezési fogyatékosságokra, valamint a kapacitás kihasználhatatlanságára vezethető vissza. A gyártmányfejlesztés sem kielégítő. A belföldön értékesített termékek jelentős része ugyanis régi típusú. A közelmúltban azonban a gyáregység olyan szekrényeket alakított ki, melyek méretei igazodnak a házgyári lakásokhoz. A szövetkezet is korszerűsítette egyes termékeit. A lakossági igények kielégítését szolgáló kisebb bútorok gyártása viszont továbbra is elenyésző. dot. A rendelések képezik a szállítási szerződések alapját. Ezek tartalmilag ugyan nem kifogásolhatók, de bizonyítják, hogy a szállító vállalatok sokkal kedvezőbb helyzetben vannak, mint a kiskereskedelem. Így például a BÚTORÉRT Vállalat szállítási szerződésben lehetőséget biztosít saját részére, hogy az ütemezett bútormennyiségtől eltérjen. A színválasztékot sem garantálja. A megrendelő minőségi kifogás esetén sem tagadhatja meg az átvételt. Nagyon is elgondolkoztató a népi ellenőröknek az a megállapítása, hogy a kiskereskedelem, noha az új bútorok gyártására megteszi a javaslatait, de annak alig van foganatja. a technológiai fegyelmet és az ellenőrzések hatékonyságát kell fokozni. Sem a gyáregység, sem a szövetkezet nem fordít kellő gondot a bútorok csomagolására. Szerencsére a garanciális javítás többé-kevésbé megoldódott. Ezt a munkát megyénkben a Generál Ipari Szolgáltató Szövetkezet végzi. A bútorjavítással kapcsolatos bejelentéseknek mintegy felét nyolc napon belül rendezték. .Csupán a panaszok három százalékát intézték 60 napon túl. A határidőn túli rendezés oka egyrészt a cserével, árengedménnyel összefüggő ügyintézés volt, másészt az, hogy hiányzott a javításhoz szükséges anyag. Ez év decemberére szeretnék befejezni az újkígyósi könnyűszerkezetes étterem építését a Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ brigádjai. A szilvesztert már az új, 400 fős étteremben szeretnék ünnepelni az építők, s nem utolsósorban a község lakói is Fotó: Veress Erzsi Jóllehet, a kereslet és a bútorértékesítés az elmúlt időszakban dinamikusan növekedett (a múlt évben meghaladta a 271 milliót), a kiskereskedelem az V. ötéves terv időszakában nem tervezett lényeges hálózatfejlesztést. A megye városaiban és községeiben, Gyulát és- Szarvast kivéve, az eladóterek kisméretűek, a raktárak zsúfoltak. Némileg javít ezen a helyzeten, hogy Szeghalmon 1979-ben átadnak egy bútorraktárt, Békéscsabán pedig ebben az évben alakít ki az ÁFÉSZ egy 1085 négyzetméter alapterületű bútorboltot. Javult a termelő és az alapanyagot szállító vállalatok kapcsolata. Az importból származó anyagok szállítása azonban továbbra is kívánnivalót hagy maga után. Sajnálatos az is, hogy a termelő vállalatok a lakosság igényeiről kevés információval rendelkeznek, s ilyesmire nem is fordítanak különösebb gonA termékeket elsősorban a Faipari Minőségellenőrző Intézet vizsgálatai alapján minősítik. Ezeket a megállapításokat többnyire figyelembe is veszik a termelő vállalatok. A gyulai gyáregységben a múlt évben kidolgozták, s ebben az évben be is vezették a minőségszabályozási rendszert. Ennek az a célja, hogy a hibákat már keletkezéskor felfedjék és nyomban meg is szüntessék. A tapasztalatok igen kedvezőek. A gyáregységben javult a termékek minőségi szintje. A szövetkezeteknél a vizsgálatok többféle hibát állapítottak meg, melyek a lábszerkezetekre, a vasalásokra és a méretezésre vonatkoztak. Az ezt követő újabb vizsgálat ismét hasonló hibákat állapított meg. Az exporttermékekre 73 reklamáció érkezett. Emiatt 269 ezer forint értékű leértékelésre és 16 ezer forint minőségi kötbér fizetésére került sor. A minőségi hiányosságok felszámolására a múlt évben és ebben az évben átfogó intézkedési tervet dolgozott ki a szövetkezet. A feladatok nagy részét azonban nem hajtották végre. Elsősorban Keveset foglalkoznak a koszerű értékesítési formák bevezetésével. Reklám- és propagandatevékenységet csak a Budapesti Bútoripari Vállalat központja végez. A szövetkezetnél nincs meg ennek a tevékenységnek a szervezeti kerete, csupán a bel- és a külföldi kiállításokon való részvétel jelenti a reklámot. A bútorértékesítés négy bemutatóteremben és három raktárban történik. Megfelelőek a körülmények az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat gyulai bemutatótermében és a szarvasi ÁFÉSZ lakberendezési boltjában, ahol több garnitúra bemutatására is lehetőség van. Legtöbb helyen azonban az elárusítóhelyek nagyon zsúfoltak. Ezt kifogásolták a vásárlók is. A zsúfoltság ugyanis nehezíti a megfelelő bútor kiválasztását. A népi ellenőrök a szállítás körülményeit is megvizsgálták. A bútorok zömében vasúton, kisebb mértékben pedig közúton érkeznek. Korszerűtlen módszerek alkalmazása következtében sok bútor megrongálódik. Ez év első felében a vasúton szállított bútoroknak több mint 17 százaléka sérült meg. A vizsgálat tapasztalatait összegezve a Békés megyei Népi Ellenőrzési Bizottság több javaslatot tett a bútorellátás javítására. (Serédi)
