Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-11 / 239. szám

1977. október 11., kedd Emberek, autók, motorok a pontokért A kanyarral kiképzett emelkedő a verseny egyik leglátvá­nyosabb szakaszának bizonyult Mit pótol a műszakpótlék? Vasárnap reggel borulással kezdődött Békéscsabán a Viharsarok Kupa közlekedési verseny: az edzés során egy Trabant lesodródott az emel­kedőről, a 'kocsi kicsit ösz- szetört, vezetője viszont sé­rülés nélkül megúszta a bukfencet. Ez figyelmeztető- leg és fékezően hatott a versenyzők bátorságára. A megnyitót követően csaknem 100 versenyző ült asztalhoz, hogy kitöltse a könnyűnek nem mondható KRESZ-tesztlapókat. Az ér­tékelésnél szembetűnő volt, hogy a tavalyinál jobbak az eredmények, ám a maximu­mot csupán három verseny­zőnek sikerült elérnie. Ez­után az ATI-tanpályán az ügyességi versenyek követ­keztek. Változatos gyakorla­tokat iktattak a programba a rendezők. Itt már többen ér­tek el jó eredményt, elsősor­ban kismotorokkal. — Jó a pálya — nyugtázta szinte egyszerre három szarvasi motoros. Az ő sze­replésüket nem kísérte kü­lönösebb siker. — Maximális pontszámot értem el — jött ujjongva Horváth Mihály, s mint ké­sőbb kiderült, összetettben a harmadik lett. — Eredetileg ő volt a tar­talék — szólalt meg Petrás György, s együtt indultakéi, hogy szurkoljanak a csapat ötödik tagjáért. A nézőknek az igazi cse­megét az' autók versenye je­lentette. Már az elején kü­lön küzdelmet vívtak a gé­pek, az emberek a ponto­kért, a másodpercekért. Az 59-es rajtszámú Zsiguliba ültem be. Vezetője Dina Mi­hály, a szarvasiakat képvi­selte. Felbőgött a motor, ne­kilódult az autó: kapu be- és -kiállás, két kör hátra­menetben a bólyák körül, szlalom előre. — A nehezén túl vagyok — sziszegte fogai között, s lábai összhangban taposták a kuplungot, a gázt, a féket. Következett a hosszabb sza­kasz, a kilométeróra pilla­natokon belül elérte a 80-as számot, majd amikor a ke- ramit burkolat elé ért a ko­csi, motorfékkel gurult to­vább. Közeledett az úgyne­vezett hosszú szlalom. Az egyenesben már 100 kilomé­teres sebességgel haladtunk az emelkedés kanyar felé. Motorfék, fék, gyors kor­mánykezeléssel, majd gáz­fröccs, s máris magunk mö­gött hagytuk a hajtűkanyart, majd a pallót. A stopvonal­nál füstölgő gumikkal állt meg a kocsi, egy időben a stopperrel: rajta 2 perc, 45 másodperc. A vezető megiz­zadva, lihegve szállt ki a kocsiból. Néhány perccel később pi­ros Fiat 500-as rajtolt, veze­tője Fazekas Erzsébet. A táv felénél járt, amikor már sej­teni lehetett: jó időt fut. A végén kiderült, a legjobb időt futotta. — Hat éve vezetek, több versenyen voltam. Tavaly megnyertem Gyulán a Vár­kupát, az idén itt a második lettem. A közelmúltban Szol­nokon a Pelikán Kupán a fi. helyen végeztem, legköze­lebb október végén a Fő­taxi versenyen állok rajt­hoz — mondta a 24 éves ver­senyző. A szabályossági verseny hozta a legjobb versenyered­ményeket. Ügy tűnik, a gya­korlat mindenkinek az erő­sebb oldala. Késő délutánra járt, ami­kor a verseny ’összesítése után átadták helyezetteknek az értékes tiszteletdíjakat. A motorkerékpárosok közül el­ső lett id. Remeczki János (Gyula), 2. Györgyi János (Orosháza), 3. Horváth Mi­hály (Szarvas). Csapatban a békéscsabaiak győztek, a gyulaiak és az orosháziak előtt. A személygépkocsik verse­nyében Dévai István szerezte meg a győzelmet, Skoperka József és Balogh József (mindhárom békéscsabai) előtt. Csapatban is Békéscsa­ba bizonyult a legjobbnak, 2. helyen a gyulaiak, harmadik helyen pedig a szarvasiak végeztek. A Viharsarok Ku­pát az összesített pontver­seny alapján a békéscsabai csapat nyerte el. (Kép, szöveg: Szekeres) Az állatkisérő lappal kapcsolatos új rendelkezések A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter módosí­totta az állatkísérő lappal kapcsolatos korábbi rendele­tet, hogy minden állattulaj­donos egy állakísérő lapon több azonos fajú állat (ser­tés, juh, stb.) szállításának engedélyezését kérheti. A korábbi rendelkezés szerint erre csak a szocialista gaz­dálkodó szervezet volt jogo­sult. Ezentúl tehát egy kísé­rőlapra több sertés, juh, szarvasmarha, ló és egyéb állat darabszáma jegyezhető fel, ha az állatokat azonos rendeltetési helyre irányít­ják. Ennek a rendelkezésnek különösen a sertések (mala­cok) és juhok szállításánál van jelentősége, abban az esetben, ha az állatokat szer­ződéses alapon kívánják a felvásárlóknak átadni. Amennyiben az állatokat vá­sárra szánják, ahol várható­an több vevőhöz kerülnek, tanácsos minden állatról kü­lön lapot kiváltani. A felvásárlási helyre azo­nos szállítóeszközzel szállí­tott valamennyi azonos fajú állat számát egy kísérőlapon célszerű feltüntetni, miután a felvásárlás helyén általá­ban valamennyi állatot átve­szik, s így nincs szükség többszöri adminisztrációra. Ha a kísérőlapon bejegyzett állatok egy részét nem érté­kesítik, azok újabb forgalma­zása vagy szállítása esetén új kísérőlapot kell kitölteni. A rendelet intézkedik arról is, hogy a kísérőlapon mi­képpen kell az állatok után járó illetéket bélyegekben leróni. (MTI) Az adózás nem újkeletű dolog, régóta ismert köteles­sége az állampolgároknak. Az is igaz, hogy nem mindig szívesen teljesített kötelessé­ge, hiszen zsebbe kell nyúlni és rendszeresen a törvények­nek, rendeleteknek megfele­lően fizetni kell. Olykor nem is csekély összeget. Társadalmunkban fontos helyet foglal el az adópoliti­ka. Elsődlegesen szabályozó szerepe van, az egyének jö­vedelmének alakulását sza­bályozza. A szocialista adózási rend­szer humánus. Ez úgy jelent­kezik, hogy a minimális jö­vedelmeket nem adóztatják meg, a kisebb jövedelmek után alacsony az adó is. Ugyanakkor a magasabb jö­vedelmeket már progresszív adóval terhelik. Az adó sokféle lehet (ház, telek, jövedelem, gépkocsi stb.) után, de sokféle a ked­vezmény is, éppen a humá­nus jellegből fakadóan. Pél­dául a hatvan évnél idősebb kisiparosok kedvezményt kapnak. A háztáji, kisegítő gazdaságokban a földhaszná­lat esetében is méltányolják a kort. Mint említettük, az adózás nálunk bizonyos társadalmi viszonyokat szabályoz és eközben a társadalmi, közös­ségi érdekeket veszi figye­lembe. így volt ez 1977. ja­nuár elsején, amikor új adó­ügyi jogszabályokat tettek közzé. A háztáji, kisegítő gazdaságokra vonatkozó jog­szabály megalkotásánál is a termelés-politikai feladat volt a cél, minél több áru ke­rüljön a fogyasztókhoz a ház­tájiból. A kisiparosok, a kis­kereskedők esetében bővült a kedvezmények köre az ál­talános jövedelemadónál. Az adó bevallása állampol­gári kötelesség, csakúgy, mint a kivetett adó megfize­„Nehéz munka ez. Napon­ta úgy átlagosan hat mázsa súlyt kell emelni. Jönnek a szállítók, jönnek a vevők, nincs megállás. Most példá­ul helyettesítek ... Egész nap itt vagyok. Tizenegy óráig, míg a harmadik kartársnőm be nem jött, egyedül vol­tam.” Mihdezeket egy kétműsza- kos zöldség- és gyümölcs­bolt helyettes vezetője mon­dotta el 1973-ban a Népúj­ságban megjelent Nők a pult másik oldalán című ri­portban. A fiatalasszonyt ma hiába keresem az üzlet­ben. Elhagyta a szakmát. Csökkenti az elvándorlást Akikről szó van, megta­lálhatók a luxusszállókban, meghitt cukrászdákban, harmadosztályú kiskocsmák­ban, éttermek konyháiban, ABC-áruházakban. Felszol­gálók, szakácsok, mosogatók, mixernők, eladók. Mosolyog­nak, zöldségesrekeszt, sörös­ládát cipelnek. Dolgoznak délelőtt, délután, éjjel. De mit kapnak cserébe? — Természetesen a fize­tésüket — mondja Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára. — Persze, a hangsúly azon van: mennyi ez az összeg. A kö­zelmúltban számos intézke­dés történt az élelmiszer­kiskereskedelemben és a vendéglátásban dolgozók helyzetének javítására. Jú­lius 1-től bevezették a mű­szakpótlékot. így évente át­lagosan 1-2 százalékkal, 125 millió forinttal emelkedik a több műszakban foglalkoz­tatottak jövedelme. Egy dol­gozó az élelmiszer-kiskeres­kedelemben átlagosan 160, a vendéglátásban 180, a fo­gyasztási szövetkezeteknél tése. Az utóbbi években ez­zel nem volt különösebb gond. Az adózók többsége bérből és fizetésből él. Az adó pedig olyan összeg, hogy a létfenntartást nem veszé­lyezteti. Ha valaki mégis megfeledkezne az állam irán­ti kötelességéről, mód van a hivatali letiltásra. Ezt pedig az állampolgárok nem szere­tik. Fő törekvés a munka nél­kül szerzett jövedelem meg­adóztatása. Ez része az álta­lános jövedelemadónak. Al­kalmazzák például telekpar­cellázásnál, megosztásnál, ér­tékesítésnél. Akkor, ha a szerzett ingatlant tíz éven belül továbbadják. Ugyanak­kor humánus is a szabályo­zás ... mert nem adóztatja meg az állampolgárt, ha az értékesített ingatlanért ka­A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság október első fe­lében rendezi meg a megye mély fekvésű árterületeinek biztonságát szolgáló 340,6 ki­lométer hosszú, elsőrendű árvízvédelmi művek őszi fe­lülvizsgálatát. Az ellenőrzésre két ütem­ben kerül sor. Október 3—6 között a védőtöltések, a töl­tésekbe épült műtárgyak és az őrtelepek állapotát, szo­ciális felszereltségét, % mun­kavédelmi, a tűzvédelmi, ha­tósági előírások megtartá­sát, a hírközlő berendezésék üzembiztonságát és a véde­kezési készleteket vizsgálta meg ”a szakemberekből álló bizottság. Október 10—14 között a 150 forint műszakpótlékot kap havonta. Ami annál is inkább örvendetes, mivel ezeken a területeken 80 szá­zalékban nők tevékenyked­nek. — Véleménye szerint mit old meg ez a bérintézke­dés? — Mindenekelőtt csökken­ti az elvándorlást, s a töb­bi szociális és egyéb gon­doskodással együtt remélhe­tőleg vonzóvá teszi a szak­mát, jobb hangulatot teremt. A megyei élelmiszer-kiske­reskedelmi, a vendéglátóipa­ri vállalat és a 17 fogyasz­tási szövetkezet ebben az évben csaknem 3,7 millió forintot fizet ki műszakpót­lék címén. Itt szeretném fel­hívni az érintett vállalatok, szövetkezetek figyelmét, hogy ezek a dolgozók nem szenvedhetnek hátrányt az évi rendes fizetésemelésnél, mert ők műszakpótlékot kapnak. Számolni tudni kell A Békés megyei Élelmi­szer-kiskereskedelmi Válla­lat 650 hálózati dolgozója közül naponta százan hiá­nyoznak, általában betegség, szabadság miatt. Ezenkívül 140 fiatalasszony gyes-en van. Ilyen körülmények kö­zött nagyon lényeges, hogy minél kevesebben lépjenek ki a vállalattól. Nagy And­rás munkaügyi osztályvezető egyetért a megállapítással és hozzáteszi: — Csodákat nem várunk a műszakpótléktól, de azt igen, hogy megállítsa a jö- vést-menést és az élelmiszer- kereskedői szakma újra a régi, megbecsült foglalkozás legyen. Júliusban és augusz­tusban a 61 ezer órára mint­pott összegből a saját lakás­gondját oldja meg. A lakosság tájékoztatását sokoldalúan segíti a jogpro­paganda. Minden változásról tájékoztatják az adózókat, így részletesen felvilágosítást kaptak egyebek között a gépkocsi- és az ebadóról. A változások alkalmával plaká­tok jelennek meg, az újságok (legutóbb a Magyar Hírlap) különkiadásban foglalkoz­nak az adózással. A helyi ta­nácsok sok ezer példányban kapják meg a jogpropaganda kiadványokat, amelyeket a lakosság rendelkezésére bo_ csátanak. A cél az, hogy az állampol­gárok időben, helyesen és részletesen tájékozódjanak állam iránti kötelességükről. Gáldonyi Béla védelmi felkészültséget, a gátőrök szakmai tudását, szo­ciális helyzetét, az árvéded- mi töltésekkel kapcsolatos fontosabb kérdéseket, vala­mint a védelmi osztag szer­vezettségét, hatékonyságát ellenőrzi az árvédekezés köz­ponti irányítóiból szervezett bizottság a Körösvidéki VÍ­ZIG igazgatójának vezetésé­vel. A felülvizsgálaton részt vesznek az Országos Víz­ügyi Hivatal, az Árvízvédel­mi és Belvízvédelmi Köz­ponti Szervezet képviselői, valamint a megye párt- és tanácsi szerveinek, illetve az Árvízvédelmi Területi Bi­zottságnak a képviselői is. egy 147 ezer formt műszak- pótlékot fizettünk az érintett 520 embernek. Konkrétan ez azt jelenti, hogy a hálózati dolgozók bére — az esedé­kes emeléssel együtt — évente 5,3 százalékkal lesz nagyobb. — Honnan veszik a pénzt? — A műszakpótlék három­negyed részét központilag megkapjuk, a többit pedig kigazdálkodjuk. Ebbei az évben például 120 ezer fo­rintot tartalékoltunk erre a célra. A vasárnapi nyitva tartás megszűnésével is je­lentős összeget nyertünk. A vállalat központjában úgy látszik tudnak számol­ni. És az eladók? Griecs Andrásné, Békéscsabán, az erzsébethelyi 34-es számú ABC-áruházban így véleke­dik: — A tanulók mindig cso­dálkoznak, milyen gyorsan számolok. Egyszerű ez: meg­tanultam. Figyeljem csak. Két éve szabadultam 1200 forint alapfizetéssel. Juta­lékkal, műszakpótlékkal együtt megkeresem a 2500 forintot havonta. Szerintem még ennél is fontosabb az. hogy kezdenek odafigyelni a munkánkra — így igaz — veszi át a szót Portörő Istvánná bolt­vezető. — Ma már nálunk is 44 órás a munkahét, sza­bad a vasárnap, és a hozott bérintézkedések is számotte­vőek. ÉS az sem megveten­dő, hogy az élelmiszer-ke­reskedelem dolgozóit a mun­kásosztályhoz sorolják. Fény és únwtfc Gyulán, a Komló étterem­ben felszolgálók, szakácsok, kézilányok vesznek körül. Kiss László, az üzletvezető helyettese elégedett: — Nekünk jól jött a mű­szakpótlék. Nehéz embert kapni ebben a szakmában. A konyhai alkalmazottak fe­le - vidéki. Most már szíve­sen vállalják a délutáni és az éjszakai műszakot, sőt újabb dolgozókat sikerült felvennünk. — Tizenöt éve vagyok a vendéglátóiparban — foly­tatja Deli János felszolgáló. — Itt kezdtem a Komlóban, végeredményben nincs okom panaszra, mégis azt mon­dom: fény és árnyék a mi szakmánk. Egy hónap ja még 900 volt, jelenleg 145© fo­rint az alapfizetésem. Erire jön átlagban 210© forint ju­talék és ha minden rate dolgozom 500 forint műszak- pótlék. De hát rengeteget dolgozunk, szinte itt éljük le az életünket. Alacsony a jutalékkulcsunk, amelyen legalább 20 éve nem változ­tattak. — És a borravaló? — Nézze, nincs okom mel- lébeszélnL A havi jövedel­mem eléri az 5500 forintot, de nincs biztonságérzetem, mi lesz velem, ha lebeteg­szem vagy nyugdíjba me­gyek? Dél felé jár. A konyhá­ban fortyogás, sistergés, csö­römpölés, pára és meleg. Árgyelán Katalin konyhai kisegítő mosolyog: — Nagy a rumli, ugye? Én azért szeretem a mun­kámat. Hetvennégyben a ru­hagyárat hagytam ott a ven­déglátóért. Idegesített a mo­noton zúgás és a szalagrend­szer. Alig kerestem 1500 fo­rintot egy hónapban, itt 1700 forint az alapom és ju­talékot is kapo k legalább 700-at. Legutóbb 250 forint volt a műszakpótlékom. — Szereti a délutáni mű­szakot? — Általában délelőtt 10- től este 6 óráig dolgozom. Ez a legjobb időbeosztás, mert eleki vagyok, itt Gyu­lán albérletben lakom. így a szabad időmet is okosan kihasználhatom. * * * Mit pótol tehát a műszak- pótlék? Bátran állíthatjuk r sok mindent. Seres Sándor A bólyák közötti motorozás nagy ügyességet igényelt adópolitika, adómorál, adózás Árvédelmi művek felülvizsgálata

Next

/
Oldalképek
Tartalom