Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-21 / 69. szám

Telefonközpontok exportra - Rádiócsatlakozók az NDK-ba - Tv-alkatrészek NSZK kooperációban Társadalmi erőforrás A rohamosan fejlődő hír­adástechnikai ipar mind több alkatrészt, íélkészterméket igé­nyel. A Híradótechnikai Válla­lat békéscsabai gyáregysége e termékek gyártásával igyekszik a hiányokat enyhíteni. Békés­csabán négy főgyártmány-csa- lád alkatrészeit készítik. A telefonközpontokhoz szük­séges egyenirányítókból az el­múlt évben mintegy 35 millió forint értékű alkatrészt és fél­kész szerelvényt szállítottak kooperációban a BHG-nek. A kész telefonközpontok 60 szá­zalékát a KGST-tagállamokba és a fejlődő országokba expor­tálják. A központi TV vevőanten­nákhoz szükséges csatlakozó­kat hazánkban egyedül a HTV készíti. A két éve még hiány­cikknek számított csatlakozók­ból tavaly már kielégítették a hazai igényeket, s az idén' e termékekből exportra is szál­lítanak. Különféle rádió és magnetofon csatlakozókból mintegy 20 millió forint érté­kűt készítettek tavaly, s ennek felét, vagyis egymillió csatla­kozót az NDK-ba exportáltak. Az univerzális egyenirányítók­ból — nagyteljesítményű ak­kumulátor töltő — 12 millió forint értékben mintégy 3 ezret készítettek. A gyáregység a híradástechnikai tartozékok kö­zül az URH-adásokhoz szüksé­ges alkatrészeket gyártja. A HTV csabai gyáregysége tavaly eredményes gazdasági évet zárt. Árbevételük megha­ladta a 102 millió forintot, mely 16 százalékkal több az előző évinél. A többletárbevételt mindössze 3,5 százalékos lét­számfejlesztéssel, a munka- és üzemszervezés egyidejű javítá­sával érték el. A takarékossági intézkedés is jelentősen segí­tette a termelés növelését. A tervezett 300 ezer forinttal szemben mintegy 600 ezer fo­rintot takarítottak meg, s ebből az összegből célgépeket, cél­szerszámokat vásároltak. Az idei tervek teljesítését a korábbiakhoz képest jobb fel­tételek segítik. Az elmúlt év végén ugyanis átadták a 3,5 millió forintos költséggel épült 700 négyzetméteres űj munka- csarnokot, amelyben jobb munkakörülmények között dol­gozhatnak a szerelők. A gyárt­mánycsaládokat bővítették, s hamarosan hozzálátnak NSZK kooperációban a TV csatlakozó alkatrészek gyártásához. Ter­melésüket 6—7 százalékos lét­számbővítéssel, illetve a mun­ka- és üzemszervezés további korszerűsítésével kívánják nö­velni. Az év végére széretnék túlteljesíteni a 130 millió fo­rintos árbevételi tervüket. A Békés és Vidéke ÁFÉSZ 1975. évi kiskereskedelmi for­galma elérte a 220 millió forin­tot, ami az előző évihez képest 8 százalékos emelkedést jelent. Dr. Varga Imre igazgatósági el­nök tájékoztatása szerint külö­nösen a különböző ipar- és ru­házati cikkek iránti kereslet nőtt, amit elősegített az áruvá­laszték bővítése. -Igen nagy for­galmat bonyolított le a bútor­üzlet, ahová Békéscsabáról és a környékbeli községből is sokan járnak vásárolni. A rádióakció is igen eredményes volt. Más­fél hónap alatt 600-nál több rá­dió talált gazdára. A vendéglátóiparban főként a közétkeztetés, valamint a ven­Őtven-halvan fajta cukrászsütemény készül A Békés megyei Vendéglátó­ipari Vállalat évről-évre mint­egy 10 százalékkal több cuk­rászsüteményt ad el. Tavaly már 17 millió forint értékű sü­temény került ki a vállalat boltjaiba, üzemi büféibe, to­vábbá több élelmiszer kiske­reskedelmi és ÁFÉSZ-üzlet- be. Fagylaltból több mint 5 mil­lió forint értékű volt a fo­gyasztás. A vállálat békéscsabai, oros­házi és gyulai cukrászüzemé­ben 50—60 fajta sütemény ké­szül. A termelés növelésének elősegítésére az idén az üze­mekben a kemencéket olajtü­zelésűre alakítják át, a békés­csabai üzemet pedig két elekt­romos fűtésű kemencével bőví­tik. Orosházán az V. ötéves tervidőszakban új cukrászüze­met létesít a vállalat. déglői ételforgalom növekedett. Az ÁFÉSZ fejlesztette a Buda­pesti Mezőgazdasági Gépgyár békési gyárának a konyháját. A Nagyház-pinceborozóban — ahol ezelőtt csak hideg ételt szolgál­tak fel — konyha létesült és ta­valy óta meleg étel is készül. A borozót sok külföldi túristacso- port felkeresi. A Dominó-biszt­róban bővítették az egytálétel- kiszolgálást. A szövetkezel az 1974. évihez képest kétszer annyi almát és háromszor annyi burgonyát vá­sárolt fel a lakosság ellátásának biztosítására. Kevés volt azon­ban még a zöldség. Már 1974- ben létrejött a 120 tagú zöldség- termelő szakcsoport, amely év­ről évre eredményesebben segí­ti elő a lakossági ellátást. Mű­ködéséhez az ÁFÉSZ jelentős tá­mogatást nyújt. — Á 160 tagú nyúltenyésztő és a 180 tagú mé­hész szakcsoport működése is igen jó. Az ÁFÉSZ a tavalyelőttihez képest 13 százalékkal magasabb — 9 millió forint — nyereséget ért el, amit főként a termelé­kenység növelése és a költségek csökkentése segített elő. A szo­ciális és egészségügyi körülmé­nyeik javítására, a munkahelyek korszerűsítésére a IV. ötéves tervidőszakban több mint 1 mil­lió forintot fordított a szövetke­zet, Tavaly jelentős volt a bér- fejlesztés és most 6 napi átlag- keresetnek megfelelő összegű nyereségrészesedést kaptak a dolgozók. Az ÁFÉSZ az idén 6 millió fo­rint költséggel korszerűsíti az éttermet, amely a régi Dübögő elnevezést kapja majd. Üj 1500 adagos konyha létesül, a 250 sze­mélyes éttermet 350 személyes­re bővítik. A Békési Építőipari Szövetkezet vállalta, hogy a re­konstrukciót az év közepére be­fejezi. Az étteremmel szemben több mint 2400 négyzetméter alapte­rületű áruház építését kezdik meg, amit jövőre készítenek el. Az ÁFÉSZ a SZÖVOSZ no­vemberben megtartásra kerülő VIII. kongresszusa tiszteletére munkaversényt szervezett, amelynek keretében egyebek közt a lakosság jobb áruellátá­sát. a zöldség-gyümölcs termel­tetés elősegítését, a felvásárlás növelését, a gazdaságosabb, szer­vezettebb munkát, a takarékos­ságot tűzte célul. Az ÁFÉSZ igazgatósága felhívására a me­gye valamennyi. ÁFÉSZ-e csat­lakozott. a versenyhez. F. B. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága elé ké­szített jelentésből és ér­tékelésből — melyet a végre­hajtó bizottság március 16-i ülésén elfogadott — egy adat kínálkozott tollhegyre: me­gyénkben 1975-ben 26 millió 800 ezer forinttal volt több a társadalmi munka pénzben kifejezett értéke, mint 1974- ben. Vagyis egyharmaddal fe­lülmúlta az előző évit. Tavaly tehát százöt és fél millió fo­rintnyi munkával járultak hoz­zá megyénk lakosai települé­sünk fejlesztéséhez. így nö­vekszik ez már évek óta, mert közösségünkben jellegzetes vo­nássá vált, hogy ha valami „soronkívüli” van, amivel gyorsabban lehetne kielégíte­ni a modernebb élethez tarto­zó alapvető szociális, kommu­nális vagy egészségügyi szük­ségleteket, nyugodtan fordul­hatnak a közösségekhez a ha­tóságok. Nyugodtan, mert egy­re gyarapodik azoknak száma, akik napi munkájuk elvégzé­se, szorosan vett kötelességük teljesítése után sem sajnálják idejüket, erejüket, csakhogy segíthessék helybéli világuk fejlődését. Bármerre járunk a megyé­ben — a megyeszékhelytől Pusztaföldvárig, Magyarbán- hegyestől Gyuláig, Orosházá­ig, Békéssámsontól Vésztőig vagy Mezőhegyesig — min­denhol tudnak mutatni olyas­mit, amit az ottani lakosok pluszként adtak a közösség­nek, s ezzel maguknak is. így volt ez eddig, s a sok terv, elképzelés jelzi, így lesz most is a tavasz küszöbén, amikor már a levegőben van a riadó a szabadban elvégzendő tár­sadalmi munkára. Az eredmények önmagu­kért szólnak. Nem kell bizony­gatni sem, mennyire szükség van továbbra is a társadalmi erők mozgósítására, s milyen felemelő érzés tudni: kis köz­ségek és városok lakosai fog­nak össze, hogy minél több helyre eljusson a villany, a járda, megépüljön a vízveze­ték, a bölcsödé, az óvoda, az iskolai tanterem, hogy egyre több helyen pompázzanak vi­rágágyások az utcák mentén és eltűnjön a vendégmarasz­taló sár. Megannyi cél, megannyi fel­adat a társadalmi erők számá- ía. Érthető hát az egyre szé­lesebb körben megnyilvánuló igyekezet, hogy mindenfelé ke­resik a legjobb, az adott hely­zetben legkézenfekvőbb szer­vezési módszereket. A legálta­lánosabb és legegyszerűbb a lakókörzetekben adódó társa­dalmi munka, járdaépítés, víz­vezeték fektetés, parkosítás, fásítás. Már nagyobb feladat, amikor kicsiny közösségek égető gondjain kell enyhíteni, olyan létesítményekkel, ame­lyeknek nem egy utca, hanem az egész település látja hasz­nát. S még nagyobb szerve­zettséget igényel, néha több üzem, termelőszövetkezet, hi­vatal, intézmény együttműkö­désének összehangolása azért, hogy ki-ki lehetőleg azt csinál­ja, amihez ért, munka pedig akad minden szakma, emberé­nek. A megyei tanács végrehajtó bizottsága összegezte a múlt évi munka eredményeit, meg­jutalmazta a társadalmi mun­kában jeleskedő településeket, s ez évre újabb jutalmat — mintegy hat millió forintot szavazott meg az élenjáró vá­rosoknak, községeknek. E na­pokban, amikor helyileg is összegezik a társadalmi tevé­kenység eredményeit, serken­tőleg ható lehetőségeit, újabb nekirugaszkodásra készülnek. A megyeszékhelyen és másutt is építsük, szépítsük városun­kat, községünket jelszóval újabb toborzót fújnak, egy nap az iskoláért, bölcsödéért, óvo­dáért akciókat terveznek, melyben mint eddig is, ezután is számítanak az ifjúság, a szo­cialista brigádok lelkes támo­gatására, a KISZ, a Hazafias Népfront aktív szervező mun­kájára. A sorok elején idézett ada­tok arról tanúskodnak, hogy rangja van — és méltán — a társadalmi munkának. A va­lamikori, hellyel-közzel kény­szerű kapirgálás helyett lelkes, szorgos munka, lüktet, és en­nek nyomán megnövekedett annak haszna, eredménye is. Jóléső érzés ezt elkönyvelni. Jó látni, hogy az emberek ön­kéntes munkája révén hogyan épül-szépül környezetünk, ho­gyan válik naponta szebbé éle­tünk, s amikor mindezt el­könyveljük, ne álljunk meg ennél. Ügyeljünk is. Ügyel­jünk arra és ne engedjük, hogy a nemes szándék és tett gyümölcse veszendőbe men­jen. Ne engedjük, hogy a hu­mánum műveit lelkiismeret­len emberek rongálják. Ne en­gedjük, hogy letapossák a zsenge pázsitot, összetörjék az utcai világítótesteket, tönkre tegyék a sétányok padjait. V édjük, óvjuk mindany- nyian e nemes munka gyümölcsét. Ezt követe­li tőlünk, mindannyiunktól a társadalmi munka becsülete. S ha védjük, óvjuk, akkor egy­re többen csatlakoznak a tár­sadalmi munkások népies sere­géhez, egyre többen áldozzák szabadidejüket arra, hogy az összefogás révén szebb, derű­sebb legyen a holnap. Deák Gyula Fekete ribizke Ötszáz vagon szörpöt készít a drégelypalánki Szondi Ter­melőszövetkezet. A bogyósgyümölcs termesztéséről híres szö­vetkezet az elmúlt évben 140 vagon gyümölcsszörpöt expor­tált. Képünkön: a fekete ribizkét palackozzák. (MTI Fotó — Febérváry Ferenc — KS) Mi, férfiak egymás melleit ülünk a fod­rásznál. Sűrűbben, mint a fecskék a dró­ton. Jobb szomszédom cigarettára gyújt. Lá­tom, Symphonia. Meg érzem is, mert a fojtó füst egy kis kacska­ringóval az orromba száll. Megpróbálok arrébb húzódni, de a bal szomszédom válla megakadályoz ebben. A Symphoniából nem kizárólag csak füst jön ki, hanem egy-egy szál dohány is. Ez persze a ciga­retta másik végéből és Symphonia szippantás közben a dohányzó szájába ke­rül. Látom, a jobb szom­szédomnak r^m ízlik a dohány. Előbb a metsző fogaival egy cseppet megrágja, nyelve hegyével ösz- szesodorja és a szájá­ban kissé előretolja. A helyzet gyors átte­kintése után céloz. Egy surrantás.... El­találja a nadrágomat. Oda se neki. Valami azonban még marad­hatott a szájában, mert újabb surrantás következik. Megint pontosan céloz. Nem szólok neki Hátha valami agresz- szív fickó és még én húzom a rövidebbet. Inkább kissé balra fordulok, bár a nagy szorongásban ez nem megy könnyen. Egy kis idő múl­tán látom, hogy jobb szomszédom ismétlés­re készül Felállók, el­megyek. Csak nem várom meg, amíg el­szívja az egész Symphoniat! —<M\ Eredményesen zárta az elmúlt esztendőt a Békés és Vidéke ÁFÉSZ Bővítik, korszerűsítik a Dübögő éttermet, áruház építését kezdik meg Békésen

Next

/
Oldalképek
Tartalom