Békés Megyei Népújság, 1976. március (31. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-21 / 69. szám

Népíronigyűlések március 22—26-ig Más-cí« 33., hétfő: Eceegfalva, 18 óra, művelődési ház. Körös- ladany, 18 óra, tanáesháza. Bi- harugra. 18 óra. művelődési ház. Körösujfalu, 18.30 óra, művelő­dési ház. Békéscsaba II. kerület, 13 óra, Irányi u. 2. Kardoskúi, 18 óra, művelődési ház. Nagy­szénás. 17 óra. művelődési ház. Bélmegyer, 18 óra, művelődési ház, Elek. 18 óra, művelődési ház. Kondoros, 18 óra, kultúr- hár„ Csabaesúd. 19 óra, kultúr- ház, Hunya, 19 óra, kultúrház. Békés II. kerület, 18 óra, Egyet­értés Mgtsz-klub. Március 33., ked<fc Gyula, Jt óra, Románváros. Március 34., szerda: Békés, 18 óra, I. kerület pártház. Doboz, IS óra, banácsháza. Békéscsaba. 18 óra. Csabaszabadi volt általá­nos iskola. Pusztaottlaka, 18 óra, mozihelyiség. Dévaványa, 18 nra, művelődési ház. Bánkút, 18 óra, iskola. Március 35., eatttörtők: Két­ogvháaa. 15 óra, tanáesháza. Március 36, péntek: Körösla- dánv, 19 óra, művelődési ház, Mezőkovácsháza, 18 óra, 67~es major. Úttörőélet Bélmegyeren is a „születésnapra" készülnek (Tudósitónktól) A Magyar Úttörők Országos Szövetsége az idén ünnepli meg­alakulásának három évtizedes évfordulóját. A „születésnap”-™ az úttörőcsapatok, rajok és őr­sök, valamint a patronáló szer­vezetek, intézmények és üzemek különös gondossággal készülőd­nek. Az úttörőszövetség Vörös Se­lyemzászlajával kétszeresen ki­tüntetett bélmegyeri Petőfi Sán­dor Úttörőcsapat is kapcsolódott a „tapasztalt testvér”, a KISZ ünnepéhez, a forradalmi ifjúsági napok programjához. Március 14-én az úttörők párttagokkal és KISZ-esekkel — egykori úttö­rőkkel találkoztak. A találkozót akadályverseny, szellemi vetél­kedő színesítette. A bélmegyeri úttörők május 9-én, a győzelem napján a kis­dobosoknak rendeznek vetélke­dőt, ekkor bírálják el a patro­náló KTSZ-esek a csapat rajai­nak munkáját is. A csapat ter­vei között szerepel, hogy a lakó- területi rajoknak hat játszóteret alakítsanak ki, valamint még ebben a tanévben hulladékgyűj­tési akciót is szerveznek. Szegedi Elek csapatvezető A fejedelem nevét viselik... — Adjon isten, bátyám! Mit tetszik tudni Rákócziról? — szó­lítottuk meg a szövetkezet köz­ponti irodája előtt az első szent­be jövő embert. Lehet, hogy a tiszteletre méltó, idős, fogatos bácsi félreértette a kérdést. Mindenesetre így vála­szolt: — Fizethetne jobban is. Hm, ebből nehezen koczi-riport... A kétsopronyi kezet jól gazda lkod j^kéTSsseg, es a három közül megyénkben az egyik, amely a híres vezérlő fe­jedelem nevét viseli. Vajon mennyire ismerik II. Rákóczi Ferenc életét, születésének 300. évfordulóján hogyan emlékez­nek róla? Ezt kutattuk Kétsop- ronyban. gyorsírója nem tartotta fontos- j nak a névadás körüli vitát rög- | zíteni, lehet, hogy nem is eset1, több szó a dologról. Ez utóbbit I látszanak alátámasztani Paulik! Pál szavai is: — A gazdasági problémák | foglalkoztattak inkább bennün- j kel. Ahogy már mondtam, elsik- j a nevugy. előkerült a fiókból a megyei bizottságának levele, melyet a Rákóczi nevét viselő úttörőcsapatoknak, terme­lőszövetkezeteknek küldtek nemrégiben ezzel az ajánlással: névadóról való emlékezé­sük véljék a szocialista, hazafi­as nevelés tudatos eszközévé ha­ladó történelmi hagyományaink ápolása által.” Paulik Pál párttitkár: — ötvenkettőben lettünk ön­álló község, addig Békéscsabá­hoz tartoztunk. Az az igazság, hogy névadónk történetével nemigen foglalkoztunk. Vala­hogy eszébe se jutott senkinek. II. Rákóczi Ferenc nevét csak az egyesült tsz viseli, előzőleg a nagy parasztfelkelő, Dózsa Györgyről és a híres törökverő Hunyadi Jánosról elnevezett kö­zösben gazdálkodtak a kétsop- ronyiak. Amikor aztán egyesí­tették az evőket, valószínű úgy gondolkodtak, abból csak baj származik, ha valamelyik ko­rábbi név marad. Inkább egy harmadik nevet választottunk, szintén nemzeti hősét. Ami egyébként a névválasz­tást illeti, erről nagyon kevés szó esett az egyesülő közgyűlé­se' A volt Dózsa Tsz akkori je- myveiben lapozgatva minuössze egy helyütt találko­zunk azzal, ami most legjobban érdekelne: „Benyó János: Mi lesz az uj tsz neve? Beregszászi Károly le­vezető elnök: Természetesen az új egyesítés folytán a tsz neve teljesen új lesz. Javaslóm, itt a Rákóczi nevet fogadjuk el.” Meglehet, a jegyzőkönyv — Nemrég jött a papír, épp át akartam adni a KIS2-esek- nek — mondja a párttitkár. Már jön is Leszkó Marika, a községi KISZ-alapszervezet tit­kára, aki itt dolgozik a Rákóczi­ban. A kérdés ugyanaz: hogyan | tisztelegnek a névadónak? — Konkrétan még nem foglal­koztunk az akcióprogramba is I jól beillő Rákóczi-évfordulóval. Ez azonban nem azt jelenti, hogy elfeledkeztünk volna. Ne is jelentse! Sem a tsz vezetősége, sem a KISZ-esek nem késtek még, hogy névadó­jukról ebben az esztendőben méltóképp emlékezzenek. Ügy hisszük, elsősorban ötleteken, meg a tenniakaráson múlik a siker. A községben 25 évvel ezelőtt alakult meg az első termelőszö­vetkezet. A május—júniusra, ter­vezett jubileumi ünnepségeket színesebbé, emlékezetesebbé tenné egy Rákóczi-emlékmüsor, melyre bizonyára szívesen ké­szülnének a helyi iskolások. A KISZ-esek felvehetnék a kap­csolatot a nem messze levő dombegyházi vagy nagybdnhe- gyesi általános iskola úttörőcsa­patával; ők szintén a híres feje­delem nevét viselik. A tsz KISZ-eseit szívesen látnák már­cius 27-i, ünnepi csapatgyúlésü- kön a nagybánhegyesiek is, ami­kor bemutatnak egy Rákóczit idéző háromfelvonásos színdara­bot. Nyáron pedig, amikor a Brno melletti Jirikoviee-Petko- vicében csehszlovákiai testvér­szövetkezetüket felkeresik, ellá­togathatnának valamelyik köze­li Rákóczi-emlékhelyre is. ha­zánkban és külföldön 118 olyan emlékhelyet jegyeznek, melyek valamilyen kapcsolatban állnak a haza híres emberével. Az iskolában megtudtuk, hogy az úttörők ünnepélyes csapat- gyűlésre készülnek, s ezen II, Rákóczi Ferencre emlékezne«. Megint más. Adandó alkalomkor a kultúrházban levetíthetnék a nagy sikerű Rákóczi hadnagya című filmet, s a témában isme­retterjesztő előadást is lehetne szervezni, hisz’ ahogy id. Czeoo János, a tsz ellenőrző bizottságá­nak elnöke mondta: „nálunk a kultúrelőadásokon vannak szé­pen”. Az ötletekről ennyit. Nem vártuk, hogy Rákóczi- emlékmúzeummal találkozunk Kétsopronyban, hogy az ottani emberek kívülről tudják a feje­delem élettörténetét, hogy neve méltán sorakozik nemzeti nagy­jaink közé, mint azt a korabeli népi költészet nyomán Nyári Bá­lint is megörökítette énekes­könyvében : „Nincsenek igazi nagyok, Kapitányok, hadnagyok, ■ Meghalt Zrínyi, Hunyadi, Oda Bethlen, Rákóczi.’1 De azt okkal és joggal várhat­juk, hogy ahol a nagy szabad­sághős nevét viselik — legyen szó termelőszövetkezetről vagy Áruforgalom — szállítás —* kiszolgálás Kiegyensúlyozott élelmiszer-ellátásra számíthatunk Ipari és kereskedelmi szakemberek tanácskozása más intézményről — ne puszta formaságból tegyék. Egy vitrin­ben elhelyezett kép, s mellé as életrajz, a legkevesebb, hogy hirdesse a névadót. Hogy minél többen tudják, kinek a nevét ej­tik ki naponta ötször, tízszer is a telefonba, a megbeszéléseken, kopogtatják le az írógépeken, ütik rá pecséten a levelekre. Kétsopronyban és másutt is. Otthonok a kultúrának Sok mindenre szükség van ahhoz, hogy a kültúra, a művelt­ség otthonra találjon az ember­ben; a többi között a kultúra otthonaira is; művelődési házak­ra, színházakra, kiállítólermek- re, múzeumokra, mozikra, ■ könyvtárakra. Csak a társada­lom közös erejével épülhetnek föl ezekwfejlődhetnek a megle­vők. Mennyit tud költeni erre a célra az ország? — ez volt a té­mája annak a tájékoztatónak, amelyet a napokban tartott . a művészeti szövetség vezetőinek dr. Marczali László kulturális miniszterhelyettes. Épül tovább a győri színház, hamarosan hozzáfognak a buda­pesti Operaház felújításához, be­fejeződik a Bábszínház és az Irodalmi Színpad újjáépítése — ez is része a kulturális beruhá­zások ötéves tervének. Nem csökken a kulturális építkezé­sekre fordítható összeg, s ez a gazdasági erőfeszítések mostani szakaszában örvendetes ígéret. Ezen belül viszont növekszik ?x építkezésekre fordított pénzek aránya. így lehetséges, hogy me­gyei művelődési központ épül­jön Debrecenben, Nyíregyházán és Szolnokon, művelődési köz­pont Komlón, Mohácson, Kis­kunfélegyházán, Szegeden, Du­naújvárosban, Gödöllőn, Százha­lombattán, Budakeszin és Dorn- bóvárott. Épülnek könyvtárak, ifjúsági házak, nevelési közpon­tok is sokfelé. Gyarapítani a kultúra ottho­néinak számát és lehetőségeit nyilván csak a társadalom erői­nek okos összefogásával lehet. Az utóbbi években egyre világo­sabb lett a felismerés, mekkora kár származik abból, ha a kul­túrára fordított pénzek szétfor- gácsolódnak. Ha ez is, az is épí­teni akar valamit, 5 talán kevés az ereje hozzá, megalkuszik, ahelyett, hogy ketten összefogva közös erővel építkeznének. Hi­szen a kulturális otthonok ki­használása gyakran egymáshox- fönódhat különféle célok sze­rint; ez a társbérlet sok haszon­nal járhat. A terv éppen ezért részesíti előnyben a közművelődés közös otthonainak létesítését, s a meg­levőknek ilyen célú bővítését. Csakugyan, miért is ne dolgoz­hatna együtt a könyvtár az is­kolával, a művelődési otthon a mozival, a színházzal, s miért maradna üresen egy-egy otthon — mert zártkörű —, miközben a kulturális élet más területei ott­hont keresnek maguknak?! S ez az összefogás nemcsak anyagi hasznot hajtana. A mű­veltség közös otthonaiban nem­csak költségeket lehet megtaka­rítani, hanem jobban, egymást segítve dolgozni, művelődni is. A Kánaánba-érkezést Petőfi ipy látta: „Ha majd a szellem nap­világa / Ragyog minden ház ab­lakán..," Üt ehhez az is, ha a szellem napvilága együtt, erő­sebb fénnyel ragyog a kultúra meglevő és új otthonainak meg­annyi ablakán. Március 17-én délelőtt Bé­késcsabán, a megyei tanács kis­termében tartották meg azt az értekezletet, amelyen a megye élelmiszer-kereskedelmének, ven­déglátásának a negyedik ötéves tervben elért eredményeiről, az ötödik ctéves terv feladatairól, az idei év várható áruellátásáról esett szó. A megye kis- és nagykereske­delmi, ipari vállalatainak szak­embereit, valamint a tanácsi és az egyéb érdekelt társadalmi szervek képviselőit Kolozsl Gyu­la, a megyei tanács kereskedel­mi osztályának helyettes vezető­je üdvözölte. majd vita­indítójában elmondotta, hogy a kereskedelem legfőbb fel­adata továbbra is a lakosság minél jobb áruellátása. Ezért erősíteni szükséges a kis- és a nagykereskedelem, valamint az ipari szállító vállalatok kö­zött a kölcsönös információn alapuló kapcsolatot. Ezt követően Varga György, a kereskedelmi osztály főelőadója ismertette az elmúlt öt év leg­jellemzőbb áruforgalmi mutató­it. Ezek szerint a most befejezett középtávú tervidőszakban me­gyénkben a kiskereskedelmi for­galom 55,7 százalékkal emelke­dett. Ezenbelül élelmiszerekből az ÁFÉSZ-ek 65,4, a tanácsi ke­reskedelem pedig 45,9 százalék­kal adott el többet, mint az elő­ző tervciklusban. A feladatok nem kisebbek az ötödik ötéves tervben sem. A vendéglátóipari forgalom 1980-ig folyó áron szá­molva 37.8 százalékkal nő. Kü­lönösen nagy gondot kell fordí­tani az ételek minőségeinek ja­vítására, az olcsóbb nyersanya­gok feldolgozására, a választék bővítésére, a gyermek- és a munkahelyi étkeztetés megszer­vezésére. Az etelforgalom ebben az évben 9,6 százalékkal emel­kedik. A tervidőszak első éveben összességében kiegyensúlyozott élelmiszer-ellátásra számítha­tunk. Ezekből a cikkekből válto­zatlan áron 21, folyó áron szá­molva 9,2 százalékkal lesz na­gyobb. a forgalom az előző évi- l nél. Az időszakosan jelentkező hiánycikkeket helyettesítő ter­mékekkel igyekeznek pótolni. A tájékoztatót követő vitában tizenegy szakember szólalt fel a kereskedelem, a szállítópartne­rek felelősségét hangsúlyozva a lakosság áruellátásában. 8. S. Fábián István A Békés megvei Vendéglátó- ipari Vállalat 1975. évi forgalma 320 millió forint volt. A saját készítésű ételek eladásából szár­mazó árbevétel meghaladta a 100 millió forintot, Az 1974. évihez képest üdítő italból megkétszere­ződött, borból 14 százalékkal R BÉKÉS HEGYEhfíúizz?. ** IM«. MÁRCIUS 21. Zay László I csökkent, égetett szeszesitalból I 10 százalékkal, sörből pedig 7 százalékkal nőtt a fogyasztás. Érdekességnek számít, hogy feke­tekávéért 32 millió forintot fi­zettek ki a vendegek. Ez ev első két hónapjában a vállalat összforgalma — az el­múlt esztendő átlagához kepest. időarányosan — 17 százalékkal emelkedett es az ország többi megyei vállalatai között az első helyezést érte el. Egy év alatt 320 millió forint volt a vendéglátóipari vállalat forgalma

Next

/
Oldalképek
Tartalom