Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-09 / 236. szám

A MEGYEI PÁRT BIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA mi OKTOBER 9., SZERDA Ara: 80 fillér xxix. Évfolyam, 236. szám Világ proletárjait MA ■ ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA (3. oldal) JELENTKEZHETTEK VOLNA TÖBBEN IS (4. oldal) Százéves az egyetemes postaegyesület Sajtótájékoztatót tartottak tegnap a Szegedi Postaigazgatóságon Búzatermelésben else a nagyszénás! Lenin Termelőszövetkezet Ma száz éve, 1874. október 9- érc, Svájcban, a berni városházán 22 állam képviselője aláírta az első általános postaszerződést, amely egységes elvek szerint szabályozza a levélpostai külde­mények nemzetközi forgalmát. Ez a szerződés hozta létre az egyetemes postaegyesületet, amely 1947 óta az ENSZ szako­sított szerveként működik, s ma mór 153 ország a tagja, vagyis az egyesület működése az egész világra kiterjed. Az évforduló alkalmából tegnap délelőtt Sze­geden sajtótájékoztató kereté­ben emlékezett meg Rózsa Ist­ván, a Szegedi Postaigazgatóság vezetője az egyetemes posta­egyesület létrejöttéről és jelen­tőségéről. A mai napon a Szegedi Posta­igazgatóságon és a nagyobb postahivatalokban mindenhol megemlékeznek az évfordulóról a postás dolgozók. Az 1874-es bem! posta­kongresszus egy csapással ledön­tötte azokat a bürokratikus és pénzügyi korlátokat, amelyek addig a nemzetközi postai kap­csolatok szabad fejlődését gátol­ták. Az egyesület céljául tűzte a népek közötti gazdasági, kultu­rális és társadalmi kapcsolatok bővítését egy jól működő és ■mindenki által könnyen igénybe vehető világméretű postaszolgá­lat megszervezésével. Ez a vi­lágszervezet az elmúlt száz év­ben hű maradt eredeti céljához és tekintélyes eredményeket mutatott fel. A postaegyesület a jövőben is a nemzetközi együtt­működés fontos láncszeme ma­rad, ahogy a nemzetközi posta- iroda jelenlegi igazgatója meg­fogalmazta: „A posta mindig egyetemes kapcsolat lesz az em­berek, a népek között — a bé­ke és a barátság kapcsolata.” Száz éve Magyarország képvise­lője Berniben Ausztria—Magyar- ország küldöttségében foglalt helyet, de külön írta aló a szer­ződést, mert a kiegyezés a ma­gyar postának önállóságot, füg­getlenséget biztosított. Erre a történelmi tényre is illő emlé­kezni. A postai szolgáltatás egyete­mességéből következik, hogy lé­pést kell tartani a korral, a gaz­dasági és társadalmi fejlődéssel. A Szegedi Postaigazgatóság ve­zetője arról is szólott, hogy az igazgatósághoz tartozó három megyében milyen eredményeket értek el az elmúlt esztendőben, milyen feladatok várnak meg­oldásra. Hangsúlyozta, hogy a szolgáltatások minőségének ja­vítására törekszenek. A Szege­den készülő Crossbar-rendszerű telefonközpont —> átadása után — Dél-Magyarország távbeszélő- szolgáltatását is javítja majd. nemcsak Szegedét. A következő időszakban az igazgatóság te­rületén további korszerűsítések­re —, gépesítésre — kerül sor: Békéscsabán, Kecskeméten és más helységekben, mert a pos­tai szolgáltatás színvonalát ará­nyosan és összehangoltan célsze­rű javítani. A Magyar Szocialista Mun­káspárt békéscsabai városi bi­zottsága dr. Fekete Antal első titkár elvtárs elnökletével teg­nap, kedden délelőtt ülésit tar­tott. amelyen részt vett és fel­szólalt Enyedi G. Sándor elv­társ, a párt megyei bizottságá­nak titkára is. A városban folyó ideológiai i nevelőmunka helyzete és felada­tai, valamint az Intézkedési terv a városi közművelődés tovább­fejlesztésére című írásos jelen­tésekhez dr. Becsei József tit­kár elvtárs fűzött szóbeli ki­egészítőt. A vitában többen szó­laltak fel, mondtak véleményt és javaslatokat a két előter­A Dél-Békés megyei Terme-; lőszövetkezetek Területi Szö­vetsége ez évben is meghirdette a termelőszövetkezetek részére a búzatermelési versenyt. A szövetség versenybizottsága a minél reálisabb értékelés érde­kében négy szempont alapján döntötte el az első hely, vala­mint a helyezések sorrendjét. Mindezek alapján első helyre a nagyszénási Lenin Termelő­szövetkezet került, amely az ágazati versenyben 496 pontot gyűjtött össze. A szövetkezet búza-termésátlaga 56,74 mázsa volt hektáronként. Itt az előző három év termésátlaga még alig haladta meg a 45 mázsát. A szövetkezet 638 hektáron ter­mesztett búzát és hektáronként 235 kilogramm vetőmagot hasz­nált fel. A betakarítást 22 nap alatt végezték el és hektáron­ként 3 ezer 481 forint volt a költségük. Második helyen — 474 pont­tal a telekgerendási Vörös jesztéssel kapcsolatban. Becsei elvtárs összefoglalója után a pártbizottság a két jelentést a megfelelő feladattervekkel és a vitában elhangzottakkal együtt egyhangúlag elfogadta, A testület ezután jóváhagy­ta a pártbizottság hatásköri lis­tájára előterjesztett javaslatot, majd egyhangúlag elfogadta a XI. pártkongresszus előkészí­tésére, a beszámoló-, a vezető­ség- és küldöttválasztó taggyű­lések és küldöttértekezletek megtartására vonatkozó i ntézke- dési tervet. Végül időszerű kér­désekben döntött. A pártbizottság az elnöklő Fekete elvtárs zárszavával fe­jezte be ülését. Csillag végzett, harmadik lett az orosházi Béke, negyedik lett a pusztaföldvári Lenin, ötödik a tótkomlósi Viharsarok Ter­melőszövetkezet. A szövetség versenyszabály­zatának értelmében az első he­lyezett termelőszövetkezet ván­dorzászlót, elismerő oklevelet és tízezer forint jutalmat kapott. A második és harmadik helye­zettek elismerő oklevelet és hat-, illetve négyezer forint ju­talmat kaptak. A szövetség ja­vasolta, hogy a jutalom össze­gét az ágazatban dolgozók ta­nulmányútra használják fel. A felszabadulás 30. évfor­dulójára megyénkbe érkezett penzai delegáció két csoport­ja kereste fel a Békéscsabai Konzervgyárat. Az első napon a penzai húskombinát 5 dol­gozóját fogadták. A baráti ta­lálkozón ott volt többek kö­zött M. Kotovszkája, a Szov­jet Kereskedelmi Kamara bu- < dapesti képviselője, dr. Ábra­hám Antalné, a Konzervipari Vállalatok Trösztjének vezér- igázgatója, Kardos Emőné, a konzervgyár igazgatója, Papp Károlyné csúcstitkár és Bo- tyánszki Jáijos főmérnök. A vendégeket meleg barát­sággal, virággal köszöntötték. A gyár életéről, munkájáról, távlati terveiről, a dolgozók élet- és munkakörülményeiről Kardos Emőné igazgatóasz- szony adott számot. Az üzem- látogatás során különösen tet­szett a tisztaság. Megnézték az éjjel-nappal üzemelő, márkás termékeiről híres tésztagyá­Brezsnyev hazautazott az NDK-bál Az NDK kikiáltása 25. évfor­dulóján Berlinben vendéges­kedő szovjet párt- és kormány- küldöttség, amelyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtit­kára vezetett, kedden déli 12 óra után néhány perccel hazarepült Moszkvába. A küldöttséget a schönefeldi repülőtéren Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára, Wilü Stoph, az NDK Államtanácsá­nak elnöke, Horst Sindermann miniszterelnök és más vezető párt- és állami személyiségek, továbbá az NDK-ban akkredi­tált diplomáciai képviseletek ve­zetői, a berlini szovjet kolónia tagjai, valamint a berlini lakos­ság ezrei búcsúztatták. (MTI) rat, a csomagolást, a nyers­áru fogadását. A gyár könyv­tára, ifjúsági klubja, öltözője, fürdője ugyancsak felkeltette a penzaiak érdeklődését. Másnap a konzervgyár pen­zai testvérüzejméből, a csoko­ládégyárból érkeztek hatan az üzembe. Őket is végigkalau­zolták a gyáron, a delegáció ve­zetőjét, A. V. Sztukánovot is­merősként köszönthették. Nagy volt az öröm, amikor megnézték a vitrinben őrzött penzai ajándékokat, és sza­mováron főtt orosz teát ihat­tak. Szerencsés volt ez a ta­lálkozás egyébként is: a Bé­késcsabai Konzervgyár igaz­gatója, főmérnöke és csúcs­titkára a Szovjetunióban vég­zett. Perfekt beszélik mind­hárman az orosz nyelvet. Így a koszorúzásokon, a színházi estén és másutt — ahová el­kalauzolták a vendégeket —> jól megértették egymást. Üv Szemrendészek, belső ellenőrök a mezőgazdaságban Bálint Gyula Ülést tartott a párt békéscsabai városi bizottsága Penzai csoportok látogatása a Békéscsabai Konzervgyárban Háromnapos értekezlet a Gyulai Állami Tangazdaságban Az állami gazdaságok Békés és Csongrád megyei főosztálya a Gyulai Állami Tangazdaság­gal karöltve, október 9—10—11- én Gyulán tapasztalatcsere­értekezletet rendez az állami gazdaságok üzemrendészeinek, belső ellenőreinek és revizorai­nak részvételével. A gyulai értekezlet első nap­ján a gazdaság központjában Fazekas József főrevizor tart előadást a társadalmi tulajdon védelmének időszerű kérdései­ről, illetve az üzemrendészeti munka főbb szempontjairól. Az előadást követően az ankét résztvevői meglátogatják a gyu­lai tangazdaság központi gép­műhelyét, üzemanyagraktárát, gépparkját, lucernaliszt-üzemét és gyümölcsösét, majd a látot­takat közösen értékelik. Az üzemrendészek vitafóru­ma csütörtökön, október 10-én délelőtt a további teendők meg­határozásával fejezi be mun­káját. Ez alkalommal Fazekas József előadása után Csomós István, a gazdaság igazgatója tart kiegészítő beszámolót. A háromnapos értekezlet az utolsó napon, pénteken, októ­ber 11-én a belső ellenőrök tapasztalatcseréjével folytató­dik a gazdaság központjában, Gyula-Benedekpusztán. A bel­sőellenőrzés helyzetéről, a me­zőgazdasági üzemek revizorai­nak szerepéről folytatandó vitát Borsi Sándor közgazdasági osz­tályvezető és Fazekas József fő­revizor vezeti. A penzai húskombinát dolgozói M. Kotovszkája, dr. Abrahám Antalné és Botyánszki János társaságában a Békéscsabai Konzervgyárban Fotó; Timkó János

Next

/
Oldalképek
Tartalom