Békés Megyei Népújság, 1974. október (29. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-09 / 236. szám

Brezsnyev kitüntetése A Német Demokratikus Köztársaság megalakulása 25. évfordu­lójának előestéjén Erich Honecker, a Német Szocialista Egység­párt Közoonti Bizottságának első titkára (bal oldalt) a Kari Marx Érdemrenddel tüntette ki Leonyid Brezsnyevet, a Szov­jetunió Kommunista Pártja KB főtitkárát (Telefoto — TASZSZ—MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Lemondott a görög kormány Európa helyzete befolyásolja a világbékét Púja Frigyes felszólalt az ENSZ közgyűlésén A Kcmsztantm Karannanlísz vezette görög kormány kedden benyújtotta lemondását. Helyét Ügyvezető kormány veszi át, az­zal a feladattal, hogy előkészítse és levezesse a novemberben tar­tandó általános választásokat. A jelenlegi kabinet három minisz­tere és három államtitkára to­vábbra is tisztségében marad, mivel nem kívánnak indulni a választásokon. Karamanlisz fel­kérte Mavrosz külügyminisztert és Varoff hadügyminisztert, hogy a munka folyamatosságá­nak megőrzése végett maradja­nak posztjaikon. Az ügyvezető kormány szer­dán teszi le a hivatali esküt Gi- zikisz köztársasági elnök előtt. Az ügyvezető kabinetet is Kara- manlisz vezeti. Mint ismeretes, az eddigi kor­mányt Karamanlisz júliusban alakította azzal a céllal, hogy az országban a junta hétéves ural­mát követően helyreállítsa a polgári demokratikus viszonyo­kat. A legutóbbi választásokat Görögországban 1964 februárjá­ban tartották. (AP) Huszár István Pozsonyban Peter Colotka, a CSKP Köz­ponti Bizottsága elnökségének tagja, szlovák miniszterelnök, kedden Pozsonyban fogadta Hu­szár Istvánt, a Minisztertanács elnökhelyettesét. A szívélyes, baráti légkörben lezajlott találkozón megvitatták azokat a kérdéseket, amelyek a Szlovák Szocialista Köztársaság­nak a magyaT—csehszlovák együttműködésben való részvé­telével kapcsolatosak. Különös figyelmet szenteltek a tervezett nagymaros—gabeikovoi vízlép­cső építésével összefüggő kérdé- | seknek. (MTI) I Az ENSZ-közgyűlés általános politikai vitájának keretében kedden délelőtt szólalt fel Púja Frigyes, a Magyar Népköztár­saság külügyminisztere. Beszé­dében többek között a követke­zőket mondotta: Kormányom értékelése sze­rint a nemzetközi légkör lénye­gesen javult és az enyhülés a nemzetközi élet fő irányzatává vált. Nem lehet ugyanakkor szem elől téveszteni, hogy kísér­letek történnek e kedvező fej­lődés lefékezésért, megállítá­sára is. A közgyűlés eddigi vitája Is bizonyította, hogy milyen nagy szerepet játszik az enyhülésben a szocialista és a fejlett tőkés országok kétoldalú kapcsolatai­nak. különösen a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsola­tainak javulása. A Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői­nek találkozói nemcsak a két ország kapcsolatai szempontjá­ból voltak jelentősek, hanem' azért is, mert nagy fontosságú nemzetközi problé­mák megoldását segítették elő. Megelégedéssel nyugtázzuk, hogy Gerald Ford, az Egyesült Államok új elnöke is állást fog­lalt a békés egymás mellett élés politikája mellett. Reméljük, hogy a szocialista és a tőkés országok együttműködése az enyhülés, a nemzetközi problé­mák megoldása érdekében foly­tatódni fog. Hazám népe megkülönbözte­tett érdeklődéssel figyeli mind­azt, ami az európai béke és biz­tonság megszilárdításával függ össze, hiszen az európai hely­zet alakulása alapvető jelentő­ségű az egész világ békéjére nézve. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet létre­jöttét és várható eredményeit jelentős hozzájárulásként érté­kelhetjük a nemzetközi bizton­ság megszilárdulásához. Az értekezletnek azonban i komoly nehézségekkel kellett és kell megbirkóznia. Egyes kül- j döttsége í a biztonság és az együttműködés alapvető problé­máiról másodlagos kérdésekre ákarják terelni a figyelmet Megítélésünk szerint a bizton­sági értekezleten nincs egyetlen olyan probléma sem, amelyre ne lehetne valamennyi fél szá­maira elfogadható, megoldást találni. Éppen ezért reméljük, hogy az értekezlet második sza­kasza most már rövidesen be­fejezi munkáját és megkezdőd­het a harmadik szakasz, a leg­magasabb szintem Kormányellenes tüntetés Saigonban A dél-vietnami fővárosban utcai verekedés tört ki kormányellenes tüntetők és civil ruhás de­tektívek között a város központi piacterén. A tüntetők a Thieu-kormány korrupt intézkedései ellen tiltakoztak (Telefoto — AP—MTI—KS) Az európai helyzet kedvező fejlődését beárnyékolják a Cip­rus körüli események. A NATO szélsőséges körei régóta törek­szenek arra, hogy Ciprusit vala­milyen formában befolyásuk alá vonják és 1 ott katonai támasz­pontokat létesítenek. A Magyar Népköztársaság kormánya teljesen egyetért a Szovjetunió kormányának ja­vaslatával, miszerint az Egye­sült Nemzetek Szervezetének keretében hívjanak össze nem­zetközi konferenciát Ciprus füg­getlen létének biztosítósát szol­gáló döntések kidolgozása céljá­ból. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének is mindent meg kell tennie, hogy ez a problé­ma mielőbb rendeződjék. Dele­gációm ennek szellemében tá­mogatta a kérdés napirendre tűzését és vesz részt annak vi­tájában. Európában kedvező fordula­tok is történtek. A jelek szerint a portugál kormány szakít a szégyenletes múlttal és részit kér a nemzetközi együttműködésből. Görögországban megbukott a ciprusi puccsot megszervező ka­tonai junta. Az új görög kor­mány első megnyilatkozásai és intézkedései arra mutatnak, hogy Görögország külpolitiká i a pozitív irányban változik. Mi üdvözöljük ezt a törekvést. A magyar külügyminiszter ezután a vietnami és a közel- keleti helyzetről beszélt, majd így folytatta: A magyar kormány társszer­zőséget vállalt „az ENSZ zász­laja alatt Dél-Koreában állo­másozó minden külföldi csapat kivonása” című kérdés napi­rendre tűzése mellett. Kormá­nyom lámogatja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság tö­rekvéseit az ország békés egye­sítésére. Reméli, hogy az ENSZ is megteszi a magáét, nem en­gedi j meg, hogy zászlajával egy negyedszázad múltával is visz- szaéljenek és előmozdítja az idegen csapatok mielőbbi kivo­nását Del-Kor eaból. Púja Frigyes ezután az álta­lános katonai enyhülésről be­szélt, különös tekintettel a kö­zép-európai haderők csökken­tésére. Beszédét így fejezte be: A Magyar Népköztársaság támogatja azokat a kezdemé­nyezéseket, amelyek a ENSZ alapokmányában megfogalma­zott célkitűzések valóra váltá­sa érdekében születnek, de el­lene van olyan javaslatok­nak — például az alapokmány módosításának —, amelyek az ENSZ hatékonyságának csök­kentését eredményeznék. A választások és a görög oalolclal November 17-én választásokat tartanak Görögországban. Hosz- s-ú idő után — a katonai dikta­túra nehéz esztendeinek elmúl­tával — kerül sor erre az ese­ményre. Érthető tehát, hogy Gö­rögországon és a határokon túl is fokozott figyelemmel kísérik azt, hogy mi fog történni azon a napon Athénban. A katonai kormányzat bukását követően nem demokratikusan megválasz­tott kabinet került az ország élé­re. hanem kinevezéssel töltötték be a kormányfői széket és a mi­niszteri helyeket. Karamanliszt (igaz, hogy egy rivális és sokkal haladóbb katonai csoport nyo­mósára) a megbukott katonai junta hívta meg a kormány élé­re. Az új miniszterelnök a bur­zsoázia konzervatív körei tipikus képviselőjének számított —ezért is esett rá a katonák választása — ugyanakkor több mint egy év­tizedig tártó emigrációjában szá­mottevő politikai tekintélyre tett szert. A legelőször kinevezett mi­niszterek Karamanlisz közvetlen környezetébe tartoztak és pél­dául Pezmazoglu pénzügyminisz­ter (aki gondolkodásában már inkább a nyugat-európai szociál­demokrácia vezetőihez áll közel) jó darabig nem is volt hajlandó a kormányba lépni. A görögor­szági események balra tolódása, a Karamanliszra nehezedő nyo­más hatására a kabinet egyre több haladó gondolkodású taggal is bővült. De az igazi baloldal még mindig kívül van a hata­lomból A kormány így a külön­féle politikai kompromisszumok nyomán jelenleg meglehetősen vegyes koalíció. Jellemző, hogy az őszi választások lehetősége utón a kabinet számos minisz­tere új, önálló politikai mozgal­mát alapított. Ennek nyomán vált szükségessé az, hogy a vá­lasztásig ügyvezető kormány mű­ködjék. A választások előtt gom­ba módra szaporodnak a pártok. Számos különböző árnyalatú, sokszor csak a nevében más párt jött létre. Az alakulás és a for­rongás jellemzi a baloldalt is. Görögország haladó erői a hosszú diktatúra után meglehe­tősen nehéz helyzetben vannak, hiszen az illegalitás, a külföldi emigráció szétzilálta soraikat. A junta bukása után viszont nyom­ban megkezdődött az országban a baloldal szervezeti újjáformá­ld dósa. A Görög Kommunista Párt, miután vezetői visszatér­hettek a börtönökből vagy kül­földről, első nagy sikereként el­érte a legalitást. Ez azért poli­tikai győzelem, mert a katonai junta uralomra jutása előtt sem lehetett Görögországnak legális kommunista pártja. A baloldal akkor az EDA-párt köré tömö­rült. Az EDA is újjáalakult és ismét a baloldal számottevő ere­jének számít. Emellett azonban jó néhány kisebb baloldali cso­port működik; a legismertebb közülük az, amelyet a világhírű zeneszerző, Teodorakisz alapított. A baloldali körkép nem volna teljes, ha nem szólnánk Andre- asz Papandreu pártjáról. Az ap­jánál — a jól ismert centrum párti politikusnál — jóval hala­dóbb szemléletű Papandreu jelen pillanatban az ország egyik leg­nagyobb tekintélyű politikusá­nak számít. Egy esetleges egysé­ges baloldali ellenzék nagy ha­tású vezetője lehetne. Papandreu azonban nem hajlandó együtt­működni a kommunisták­kal, és így széles tö­megektől fosztja meg ma­gát. Nemrég ugyanis a Görög KP és az EDA képviselői megállapo­dást írtak alá, amelynek értel­mében választási szövetséget köt­nek. Ehhez a tömörüléshez a Teodorakisz-féle csoport és más kis pártok is csatlakoznak. Ez­zel létrejött a kormánnyal szem­ben szocialista alternatívát hir­dető ellenzéki erő. A választások kilátásainak mérlegelésénél, akármennyire is a baloldaliság jellemzi most a görög közgondolkodást, nem le­het figyelmen kívül hagyni a választási rendszert Ez a dikta­túra előtti időszak terméke, amely korszak csak a junta ural­mának éveihez képest látszik de­mokratikusnak. A választási rendszer a hatalmon levő párt­nak kedvez, s az ellenzéket sújt­ja. Ennek ellenére a görögorszá­gi baloldal képviselői bíznak ab­ban, hogy a junta bukását köve­tő első választás tükrözi majd az országon belüli erőarányokat, és még inkább bebizonyítja: Görög­országban a haladás hívei döntő politikai erő* kénviselnek. Kereszty András

Next

/
Oldalképek
Tartalom