Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-18 / 166. szám
Jcwul megyénk távközlési helyzete Távbeszélő-központ bővítése Békéscsabán Éjjel-nappal szolgálat több településen ÖMLIK AZ ÚJ BÚZA r*rr~- '!>* -»^Г- ----------—— —-....... S zokott dolog, hogy a szolgáltatások színvonalát különböző módon kialakított mutatószámúikkal jellemezzük. Nem kivétel ez alól a posta sem. Megyénk távközlési helyzetéről, jelenéről és jövőjéről beszélgettünk Fodor Istvánnal, a Szegedi Postaigazgatóság vezetőjével. — Mi az oka, hogy Békés megye a távközlés fejlődésében az országos átlagot nem éri el? — Elfogadott és a szakemberek számára is sokat mond a távbeszélő ellátottságról a száz lakosra jutó beszélési helyek száma. A beszélő hely sürgősség alakulását döntően nemcsak az egyes helységek távbeszélő központjainak kapacitása határozza meg, hanem a központokhoz csatlakozó alközpontok is. Az egyes tárcák központilag kapnak hírközlés fejlesztésére beruházási keretet és ezzel lehetőségük van arra, hogy a posta az üzemek, intézmények igényeit kielégítse. Ezeket összegezne tehát meg lehet állapítani, hogy a beszélőhely alakulása feltétlenül kedvezőbben jelentkezik a fejlett ipari, kereskedelmi, közigazgatási és mezőgazdasági centrumokban, valamint azok vonzás- körzetében. Békés megye beszélőhely sűrűsége: 3,6 db/100 lakos. Megítélésem szerint a megye jelentősen lemaradt az országos átlagtól. Minden megye távközlési helyzetének alakulása a megyeszékhely telefonhálózatának műszaki korszerűségétől és kapacitásától függ. A Magyar Posta fejlesztési koncepciója szerint az országos automatizálási program a megyeszékhelyek telefonközpontjainak bővítésével, rekonstrukciójával és a teljes automatizálással, megvalósítása automata helyközi központom telepítésével kezdődik. Ezt követően kerülhet sor a megyei központ vonzáskörébe tartozó városok és községek részleges, illetve teljes automatizálására. Ezen program teljes megvalósítása csak Békés megyében több százmillió forint költséget jelent, ezért több tervidőszak fejlesztési feladatát képezi. Első lépésként tehát Békéscsaba város távbeszélő helyzetének megoldását kell szorgalmazni. — Békéscsabán és a megye más helységeiben sok a telefonigénylés. Kapacitás hiányában ezeket az igényeket nem tudják kielégíteni. A távolsági beszélgetések minősége nem kielégítő. Milyen intézkedéseket tettek a* említettek megszüntetésének érdekében? — Békéscsaba város távbeszélő központjainak jelenlegi kapacitása a legutóbb 1969-ben végrehajtott bővítése után 2500 állomás. Távbeszélő központnak jelenlegi helyen történő bővítésére már nincs lehetőség, ugyancsak nem oldható meg a jelenlegi épületben a hivatal távlati forgalmi korszerűsítése és bővítése sem. Emiatt a hivatal postaforgalmi é4 műszaki részlegének kettéválasztása és azoknak külön-külön épületben történő elhelyezése szükséges. A forgalmi részlegek részére új forgalmi épületet tervezünk, a Szabadság téren. Az új posta- forgalmi épület megépítésével távközlési célökra felszabadul teljesen a jelenlegi épület. Így lehetőség nyílik körülbelül 3000 új készülék bekapcsolására. A békéscsabai távbeszélő központ kapacitása összesen 5500 állomásra növekszik és ez az igényéket 1985-íg előreláthatólag kielégíti. A békéscsabai távbeszélő központ bővítése várhatóan 1977—78-ra befejeződik. Csak ezután válik lehetővé, hogy a békéscsabai előfizetők közvetlen tárcsázás útján hívhatják az országos automata hálózatba kapcsolt bármely más város előfizetőit. A postai tervező intézet tanulmánytervet készít a leggazdaságosabb és legmegfelelőbb megoldás kialakítására Békéscsabán. A korszerűsítés a beszédérthetőség javulását és a várakozási idő csökkentését célozza. Hamarosan befejezzük Békéscsaba—Gyula, Bé- kécsaba—Orosháza, Békéscsaba—Szeged között a kábelesí- tést. — Megyén], sok helységében még a kézi kapcsolású távbeszélő központ működik. Mikorra várható a korszerűsítésük és megyénk mely területén kezdik el a munkát? A villamos vontatásra történő áttérés következtében a hatósávban lévő légvezetékes postai áramköröket kábelbe kell helyezni. A Gyama—Lökösháza szakasz kábelesítésére 1974-ben kerül sor. Sor kerül a távlati fejlesztési tervben előirányzott néhány cékitűzés kezdeti megvalósítására nevezetesen Endréd—Nagy lapos és Póhalam előfizetői Gyama -központba kerülnek átkapcsolásra és élvezni fogják az éjjel-nappal szolgálat előnyeit. Kamut előfizetőit Muronyhoz, Szabadkígyós előfizetőit Újkígyóshoz, valamint Kétegyháza élőfizetőit pedig Hűek távbeszélő-központjába fogjuk átkapcsolni. Meg kell említenem, hogy a káibelesítési munkával párhuzamosan Békéscsabáig épül Budapesttől induló koaxiális kábelrendszer, melyen a legkorszerűbb berendezések felszerelésével Békés megye és Budapest között a távbeszélő forgalom igen jó minőségben és az igények szerint bővíthető. Végül meg kell említenem, hogy a folyó évben, illetve 1974 évre áthúzódóan Vésztő kap 120-as kapacitású eb. központot, a mezőkovácsházi központot 140- es с. 200-ад központtal szerelik fél, Gyulán 200-as bővítést, Békésen és Gyomán 100—100-as bővítést hajtunk végre. 1974- ben Elej, eb. kézi kezelésű központtal bővül — fejezte be a beszélgetést az igazgató. Szekeres András A kardosi építőbrigád bravúrja Az Egyetértés Tsz kombájn- szérűjén néhány nap alatt egy újabb dunaújvárosi színt szereltek össze Kardoson. Az építőbrigád igazi bravúrja volt ez, hiszen a múlt hét derekán a szín még alkotó részeivel együtt a földön hevert. Pénteken még a tetőfedő pala sem volt a helyszínen. A szövetkezetből palabeszerző országjáráson volt még az elnök is. Végül minden sikerrel fejeződött be. hiszen július 16-án, hétfőn a színt felállították és hullámpalával befedték. Most már védett helyre tárolhatják be az új termést. A Békés megyei Tanácsi Építőipari VáHalat felvételre keres víz-, gáz-, fűtésszerelőt. burkoló, asztalos, bádogos, kőműves szakmunkásokat, hő-, vízszigetelő, épületlakatos. építőipari segédmunkásokat, 1 fő kezdő teljesitményelszámolót. Jelentkezni lehet a váűalat központjában. Kétegyházi u. 1921/2. (Hűtőház mellett). Békéscsaba, A Kondoros környéki termelőszövetkezetek közös vállalkozásában épült raktártér mellett teljes ütemben folyik az új búza átvétele, A múlt héten még szárították a gabonát. Most már a víztartalom annyira lecsökkent, hogy enélkül Is alkalmas tárolásra, ömlik az új búza a garatba, ahonnan gépek láncolata segítségével jut a tisztítóba, majd a raktár- térbe, emberi kéz érintése nélkül, félautomata vezérléssel (Fotó: Demény Gyula) •MNNNHiHHiuaHantfiiiiMHMHMHaaMitHMMHaaaaaiRiiaiHiMMMHiHiaaiManaai A Himalájától délre Forognak az esztergagépek, és gyártják az esztergagépeket. Kicsi üzem Delhi közelében. Az úgynevezett Okhla ipari körzetben (1100 hektár területen fekszik, több tucat kis üzem van rajta, 5000 a munkások száma). Kicsi, hajlott hátú öreg ember mászik elő egy üvegajtó mögül (odabent vedlett bútorokkal telirakott iroda). — A tulajdonost, az igazgatót, az aligazgatót, vagy a művezetőt keresik? — kérdezi. Mondjuk neki, hogy nem tudjuk, azt, akj éppen itt van. — Mindegyik itt van — nevet. — Itt áll maguk előtt Megemeli barna sapkáját. — Itt áll önök előtt a Cha- nana Testvérek egész vezérkara, és az, arm a testvérekből megmaradt Ráncos arcán nem lehet látni, hogy tréfál-e vagy elvan-e keseredve. Chanana úr ezután egy darabig még bőségesen ontja magáról a jelzőket elmondja, hogy élete nehéz, „mint egy tevéé”, közérzete olyan, „amilyen egy szárított fügéé lehet”, s hogy gyerekkorától egyetlen dologgal, az esztergagépgyártással foglalkozik. Emiatt any- nyira egybenőtt a masinával, hogy néha azt hiszi, fogak helyett kései vannak, s a szemek helyett golyóscsapágyad. Belémkarol, odatotyog velem az egyik masinához. Mutatja. Ennek minden alkatrészét 6 gyártotta, 6 szerelte össze. Mikor megvolt, megcsinálta rajta azt a másik gépét, ott ni. Mikor már volt két gép, a testvérével dolgoztak, mikor három lett, felvettek egy munkást, mikor már öt munkás állt az esztergák mellett, kitettek egy táblát: Chanana Testvérek Gépgyártó Vállalat. O-Delhi I
