Békés Megyei Népújság, 1973. július (28. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-18 / 166. szám
Megtörtént q műszaki átadás г» Otven új óvodai férőhely Békéscsabán Miről tudnak a munkások? Hétfőn délelőtt sikeresen zajlott le a megyeszékhelyen az Achim L. András lakótelep szeptember 1-én nyíló óvodájának műszaki átadása. Ez azt jelenti, hogy ősztől a környék apróságai közül újabb félszázan óvodások lehetnek, jó körülmények között készülhetnek az iskolai életükre, hogy félszáz család gondja lesz kevesebb az eddigieknél, félszáz szülő kapcsolódhat be ismét a termelőmunkába. Az új óvoda történetéhez tartozik, hogy két esztendővel ezelőtt a városi tanács megbeszélést folytatott az üzemek képviselőivel: járuljanak hozzá óvodák bővítéséhez, új óvodák építéséhez. Az anyagi felajánlások és a helyszínen végzett munkák révén a negyedik ötéves terv időszakában három új „koordinációs” óvoda épül a megyeszékhelyen — ezek sorában az Áchim-telepi az első, amelynek értéke meghaladja a másfél millió forintot. E felajánlásokból valósult meg eddig két óvodabővítés is, s tervezik egy harmadik férőhelyednek növelését. A tanács anyagi erejéből születő — a legközelebbit, a százötven férőhelyes Szigligeti utcait a jövő év elején adják át rendeltetésének — s az üzemek felajánlásából létesülő új óvódáfc, férőhelybővítések révén a negyedik ötéves terv befejezésekor több mint félezerrel lesz magasabb az óvodába járó gyerekek száma Békéscsabán a terv indulásakor meglevőnél. Ez egyben azt jelenti, hogy a megyeszékhely a tervidőszakban több, mint kétszeresen teljesíti az eredetileg előirányzott, kétszázötven új férőhelyre vonatkozó tervét. Társadalmi munka Az I. félévben 473 ezer forint értékű társadalmi munkával járult hozzá a lakosság Mezőbe- rény nagyközség fejlesztéséhez, szépítéséhez. A társadalmi munka értéke év végéig várhatóan eléri majd az 1 millió forintot. Ezt elősegíti a jubileumi évforduló tiszteletére szervezett legyük szebbé községünket mozgalom Ide tartozik a hétvégi táborozó hely kialakítása, melyet a KISZ-szervezet kezdeményezésére vállaltok az üzemek dolgozói és ami előreláthatólag augusztus végén nyílig meg. Másodrendűvé lett az ember? Az automatizált gépsor, az önvezérlő . számítógép-irányítottá technika — első látásra ez kézenfekvő — mellőzhetővé silányítja a hozzáértést, devalválja a képességet, háttérbe szorítja a személyiség szerepét és kiiktatja a termelési fo’yamatból a — nevezzük így — „kezelőszemélyzet" közérzetét. hangulatát. A gép kezelője a munkás. Mindez tehát, értelemszerűen, a munkásokra vonatkozna. Abban az esetben persze ha igaz lenne. A valóság ugyanis ennek pontosan az ellenkezője. A szakértők világszerte egyetértenek abban, hogy amíg az első technikai forradalom mindenekelőtt a termelőerők technikai oldalát helyezte előtérbe (elég itt példaként csak a gőzgép vagy a mechanikus szövőszék szerepkörére utalni), addig korunk tudományos-technikai forradalmának első számú tényezője az ember. Nem kerülheti el figyelmüket, hogy az iparilag fejlett kapitalista országok vezetés-szervezéstudományában mind jobban teret hódít az úgynevezett emberi tényezők vizsgálata, tehát a vállalati, üzemi közérzet, a hozzáértés és a közreműködés összefüggéseinek elemzése. Aligha kell hozzátenni, hogy ez természetesen korántsem a kapitalizmus jótékonysági hajlamai miatt vált ennyire általánossá; sokkal inkább azért, mert rájöttek, hogy az emberi tényezők végső soron a profit növelésének tényezői. Érdemes belepillantanunk például az NSZK- ban megjelenő Arbeit und Leistung című szak’ap egyik cikkébe, amely ezt a sokatmondó címet viseli: „Az üzemi javaslattétel előmozdításának új módszerei”. A cikk közli': „Ipar. és üzemszociológusok kimutatták, hogy az üzem nemcsak emberek és dolgok célszerű egymáshoz rendelése, hanem az együttélés és együttműködés társadalmi képlete is... A munkában kereszteződnek a vállalkozó gazdasági céljai és a dolgozó emberek szükségletei, s e bonyolult motivációs szerkezetben az üzem teljesítményi és társadalmi rendje között konfliktusok keletkeznek”. Innen már egyetlen logikai lépés vezet hazai viszonyaink feltérképezéséhez: nálunk nem kell a teljesítmény és a társadalmi rend kon Eh к tusát ilyen eszközökkel feloldani. s ezért nyílik történelmileg páratlan lehetőség az üzem úgynevezett személyi tényezőinek megtelelő értékelésére. Ha arra utalunk, hogy a gazdaságirányítás mai rendszerében az üzemek dolgozói voltaképpen tulajdonosok és vállalkozók egysze- mé’yben. hiszen társadalmi tulajdonban vannak a termelő- eszközök. s a vállalat — mint a csoportérdekek hordozója, kifejezője — a szó teljes értelmében vállalkozó is, nos, így ez a történelmi lehetőség még egyértelműbben lép elénk. Am a lehetőség és a gyakorlati valóság még korántsem azonos: az üzemi demokrácia, a vállalat közügyeiben való széles körű közreműködés mai általános állapota még jócskán ró ránk feladatokat. Ismeretes. hogy éppen a közelmúltban tárgyalta a Minisztertanács a munkaügyi miniszter előterjesztését az üzemi demokrácia további fejlődésének elősegítéséről. .,A kormány — amint a kiadott közlemény rámutatott —. szükségesnek tartja, hogy a vállalatok vezetői rendszeresen tanácskozzanak a dolgozókkal. válaszoljanak javasltaikra és biztosítsák tájékozódásukat a termelési és gazdálkodási kérdésekben.” Az üzemi demokráciában rejlő nagy lehetőségek, 6Őt, azt sem túlzás állítanunk: az érdekeltséggel alátámasztott vállalkozói közreműködésből feltárható tartalékok alapvető feltétele természetesen az az információ-áramlás, am e1 у re az iménti kormányközlemény is utal. Magyarán tehát, akkor lehet tartalmi közreműködést, javaslatokat várni a dolgozóktól, ha azok ismerik munkahelyük körülményeit, gazdálkodási-társadalmi viszonyait. S alighanem éppen itt található leggyakrabban az я hiba. amely az üzemi demokrácia szélesebb kibontakozását akadályozza. Tanulságként hadd uta’junk egy újszerű és társadalmilag módfelett figyelemre méltó üzemszociológiai vizsgálat megállapításaira. Az 1971-ben készített elemzés (dr. Mód Ala- dámé—Kozák Gyula: „A Dunai Vasmű munkásai”), egyebek között erre: a munkások üzemi ismeretszintjére is választ keresett. Kitűnt, hogy a gyárrészleg vezetőjét a szak- és betanított munkások 80—90 százaléka névről ismerte, a segédmunkásoknak mintegy a fele azonban még névről sem. A műszaki vezetőt már a szak- és betanított munkásoknak is csupán 30—40, a segédmunkásoknak pedig csak 15 százaléka tudta megnevezni. Hasonló kép tárult fel a gyár szervezetéről kérdezve is : a munkások 70 százaléka a sajátján kívül csupán még egy gyárrészleget tudott megnevezni az üzem hét részlegéből. Kutatták azt is, hogy olyan tények, amelyek a termelési értekezleteken mindegyre elhangzanak — például az üzemi termelési érték — mennyire váltak ismertté. Nos, erre a kérdésre lényegében egyetlen megkérdezett sem tudott kielégítően vá'a- szolni, s mindössze 15 százalék körüli volt az elfogadható felelet arra: milyen fontosabb műszaki fejlesztést valósítottak meg a kérdezett munkahelyén az utóbbi két évben. Végeredményben a kutatás azzal zárult. hogy az üzemi demokrá^ ciához közvetlenül kötődő ismeretszintet egészében pontozva, a kérdezett szak. és betanított munkásoknak mintegy a 30—40 százaléka került я közepes ismeretekkel rendelkezők mezőnyébe, a segédmunkások 90 százaíéka az ennél alacsonyabb kategóriába. Ha e tények tükrében utalunk ismét a Minisztertanács határozatára, akkor még nyilvánvalóbb, mekkora társadalmi jelentőségű я dolgozók informálása. a közügyek ismereteinek állandó üzemi terjesztése. Ez a legfontosabb feltétele annak, hogy a dolgozók valóban közreműködő, я vállalati közéletet, gazdálkodást mind kedvezőbben befolyásoló módon élhessenek az üzemi demokrácia lehetőségeivel, jogaikkal. Tábori András Aktív pihenő A Savaria Cipőgyár körmendi gyárában a dolgozók kérésére bevezett/k a munkahelyi tornát. Ezer dolgozó kapcsolódott be a mozgalomba. A délelőtti műszaknak 11 órakor, a délutáninak 19 órakor tartják meg az aktív pihenést jelentő testmozgást. A tapasztalatok szerint a toma után frissebben, élénkebben megy a munka, ,. . A Legfelsőbb Bíróság irányelvet A gyermek kötelessége: gondoskodni szüleiről Sok szülő inkább vállalja a nélkülözést, mint sem hogy peres úton követelje a gyermekétől a törvény által biztosított tartásdíjat. Éppen ezért a szülőtartásdíjak iránti peres ügyek száma a tartásra szorultak számához képest igen alacsony. A társadalom nem nézheti közönyösen, hogy egyesek ezt kihasználva nélkülözésnek teszik ki szüleiket. Ezért a szülőtartási perekben hozott ítéletekben is hangsúlyt kell kapnia annak az elvnek, hogy a le- származónak a rászoruló szülőjéről, nagyszülőjéről való gondoskodás nemcsak jogi, de erkölcsi kötelezettség is. A bíróságok sem ítélik meg mindig helyesen a szülő tartási igény jogosultságát, különösen annak mértékét. A Legfelsőbb Bíróság a szülőtartással kapcsolatosan már több jogalkalmazási kérdésben adott iránymutatást. A szülőtartási perek társadalmi jelentősége, a szocialista erkölcsi felfogás érvényre juttatása és a bíróságokra e téren háruló feladatok maradéktalan betöltése azonban átfogó elvi irányítást igényel. A Legfelsőbb Bíróság az Igazságügyminisztérium által folytatott felügyeleti vizsgálat adatait figyelembe véve Most évente 150 szerszámgépet gyártanak. Korszerűeket, modemeket: NSZK- és USA- licenc alapján. Hatvan munkás dolgozik (az öreg Chanana úgy nevezi őket, „aranyos fiacskáim”). Az indiai körülményekhez képest jól keresnek, 250 és 1000 rúpia között. Az üzem termelését — akár a többi Ods gyárét, itt az Okhla- telepen — az állam ellenőrzi. Az államtól kapják a nyersanyagot, az elektromos áramot, s ha külföldre szállítanak, az állam kapja a devizát — a tulajdonos az ennek megfelelő rupiaösszeget. Érdekes hely ez az ipartelepe van itt tv-gyár, elektronikus számológépgyár, játékgyár, harisnyagyár, sportszerárugyár, még olyan üzem is, ahol csak egyetlen dolgot — réztrombitát készítenek. Ügy született az ipartelep, miként az emberi települések születtek az ősidőkben. Itt volt víz szállítási lehetőség, itt pöfög a vasút. A vonatközlekedés jelentőségét persze nem szabad eltúlozni. Hiszen azért is alakultak ki ilyen mini-üzemek szerte Indiában, mert rendkívül drága volt a szállítás, és inkább megérte külön trombitagyárat nyitni India különböző városaíbán, mint egy helyen sokat gyártani, és azokat szétszállítani. Ezeknek a mini-üzemeknek államosítása nem volna érdemes, termelésükre azonban szükség van, így alakult ki ez a sajátos együtt— Most meg fogják tőlem kérdezni, hogy mit hoz a jövő — mondta szobájában, a székre ereszkedve,- az esztergaéletű gyártulajdonos. — Mindenki ezt kérdezi tőlem. Pedig öreg vagyok, mit hozhatna nekem a jövő. — Az üzem jövője mi lehet? — Majd átveszi a fiam, s az állam megad mindent, ami a termeléshez szükséges. — Tehát a jövő biztos. — A jövő bizonytalan. Mert az állam ad mindent, ami a termeléshez szükséges, s bármikor megfojthat bennünket. — A helyzet erre még nem érett meg, nagyon sokáig szükség lesz még a maguk kis üzemére. — Ezt tudom. De abban is biztos vagyok, hogy India útja a szocializmus. Mi pedig szép lassacskán eltűnünk. Ebben nincs semmi rossz. Csak a változás békés legyen. Nem szeretném, ha fiamnak bántódása lenne. Beszéljenek vele szépen, s akikor majd ő is odaáll a többi munkás közé dolgozni. Az öreg Chanana megtörli a fejebúbját, és közli, hogy feltálalta a villásreggelit. Az asztalon tea, édes sütemény, banán. A terítő két újságpapír és a személyzet, az ifjabb Chanana, aki, mint apja, aibban bizakodik; ha egyszer fordulat lesz, az, mint minden változás Indiában, békés — és igen hosszadalmas lesz. Kereszty András (Folytatjuk) állapította meg a szülőtartásról szóló 8-as számú irányelvet. Az irányelv szerint szülőtartásra az jogosult, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyainál fogva teljesen vagy részben képtelen önmaga eltartására, ha tartásra kötelezhető házastársa nincs. A rászorultság körében a tartást igénylő egészségi állapotának, családi viszonyainak és életkörülményei alakulásának beható vizsgálata is szükséges. Az örökbefogadó szülőnek örök- befogadott gyermekével szembeni tartási jogosultsága sorrendben megelőzi a vér szerinti szülő tartási jogosultságát. A nevelőszülő nevelt gyermekével szemben akkor jogosult a tartásra, ha a nevelt gyermek gondozásának közös háztartásban hosszabb időn át ellenszolgáltatás nélkül eleget tett. A gyermek azonban az egyéb feltételek megléte esetén nem köteles eltartani szülőjét, ha az vele szembeni kötelezettségeit olyan súlyosan sértette meg, hogy emiatt a társadalmi felfogás szerint méltatlanná vált az eltartásra. A szülőtartási kötelezettség arányosan oszlik meg a gyermekek között. A vér szerinti és az örökbefogadott gyermek halála esetén a kötelezettség leszármazottait terheli. Ha valamelyik kötelezett a teljesítőképesség hiánya miatt mentesül a szülőtartás kötelezettsége alól. a tartás terhe a többi kötelezett között oszlik meg. Ha azonban az így nyújtott tartás sem elégséges, a gvermekek mellett az unokák is kötelezhetők tartásra. Nagy jelentősége van annak is, hogy a szülőt eltartó leszármazó saiát jogán is felléphet a többi kötelezettel szemben. Kimondia az irányelv azt is. hogy nem lehet a tartást természetben szolgáltatni akkor, ha azt a szülő alapos okból pénzben igényli. A szülőtartási igények elbírá- lásán-*! a bíróságnak fokozottan kell törekednie a per alapos és egvben gyors tárgyalására Ennek érdekében hivatalból is minden szükséges intézkedést meg kell tennie, és elő kell segítenie, hogy a tartásra szoruló szülő jogai hatékony védelemben részesüljenek. A bíróságnak arra kell törekednie, hogy a tárgyalás során, valamint a határozatával nevelje az államoolgárokat a gyermeki kötelezettségek lelkiismeretes teljesítésére és keltse /fel bennük a szülők iránti fokozott felelősségérzetet. A szülőtartás megítélésével azonban a bíróság munkája nem ér véget. Gondoskodni kell arról, hogy a határozóinak érvényt is szerezzen. E végből közvetlen felhívás, letiltás úrián kell biztosítania a megítélt tartásdíinak a munkabérből, vagv egvéb járandóságból történő behajtását. : hírújság t 1973. JÚLIUS 1& Д Gyulai Fa* és Fémbútoripari Szövetkezet felvételre keres: festő és asztalos szakmunkásokat Mind a két munkakörbe férfi segédmunkásokat A szövetkezet minden héten szabad szombatot biztosít. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés a szövetkezet központi telepén ; GYULA ZRÍNYI TÉR 1—2 SZÁM alatt Reis2 József szem. vezetőnél. 2637
