Békés Megyei Népújság, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-17 / 245. szám
gl i T udomány ECHNIKA A világnak egyre több villamosenergiára van szüksége, máris, & még sokkal többre lese szüksége a későbbi fejlődés során. A tudomány ezért új lehetőségeket keres áram előállítására, ha netán a szén és a földgáz kevésnek bizonyul majdan. Kiderült, hogy van egy természete^ s még kihasználatlan forrás energia termelésére: a föld mélyéből előtörő forró gőz. Csak az olaszok jöttek rá már 1904-ben, hogy a földből előtörő forró gőzt erőmű müködetésé- re használják fel, de a larderellói erőmű (Firenzétől délre) sokáig kuriózum maradt. Mostanában amerikai geológusok újra „felfedezték” ezt az anegjafar- rást, s Kaliforniában, a mexikói határ közelében olyan föld alatti „gőzkazánra” bukkantak, amely az Egyesült Államok egész délnyugati részének ötven évre tudja biztosítani a villámosenergia szükségletet. Az ENSZ is felfigyelt: két év óta folynak kutatások megbízásából a világ különböző részein ilyen föld alatti energiaforrások után. A trolibusz jövője A városi tömegközlekedés két „főszereplője”, a villamos és az autóbusz mellett nálunk csak szerényebb szerep jut a trolibusznak. Csupán a főváros néhány vonalán közlekednek ezek a járművek, vidéki városainkban hiába is keresnénk őket. Pedig a jövőkutatók nagy lehetőségeket látnak a trolibusz elterjesztésében, meg is indokolják, hogy miért. A villamos sínhez kötött jármű, amelynek áramellátásához egyenárammal táplált vezeték- rendszer szükséges. A sínhálózat, a váltórendszer karbantarf) BtgiUiMSSt 1913. OKTÓBER 11. tása, felújítása jelentős összegbe kerül, de az a panasz is felmerül, hét a villamos ellen, hogy túlságosan zajosan közlekedik. Az autóbuszt- nem korlátozzák a sínpálya megkötöttségei, útvonalát tetszés szerint választhatja meg, s ez nagy előny. Viszont ugyancsak zajos, mindamellett az egészségre ártalmas kipufogógázokkal árasztja el az útvonalat, ahol halad. A trolibusz csendes és tiszta üzemű, gyors jármű, ám a felsővezeték-hálózat kiépítését nem nélkülözheti. A Szovjetunióban elterjedt a trolibuszközlekedés. Engelsz városban hatalmas üzem állítja elő az ország városaiban (és nálunk Is) közlekedő trolibuszok több mint 90 százalékát. Ennek az üzemnek az átadó csarnokát mutatja be a felvétel, benne a gyár egyik újdonságával, a ZIU—9 típusú trolibusszal. Pillantás a présszerszámba Első ránézésre nehéz lenne visszapattannia (30 G fok hőmér_ Repülőtér* gondok Párizsban A híres Párizs melletti Orly-i repülőteret 1961-ben adták át a forgalomnak. Átadáskor az új repülőtér évi hatmillió utas fogadására és indítására volt alkalmas. Becsléseik szerint 1975- ne a Párizsba érkéz» és innen induló, valamint az itt átszálló repülőutasok száma él fogja érni a 24 milliót. Az előrebecsült adatok alapján 1980-ra már 40 millió utasra számítanak a párizsi légiforgalomban. Nehezíti Párizs regülőtéri gondjait az is, hogy 1975-ig fel kell számolni az időközben korszerűtlenné vált Le-Bcurget repülőteret. Ezért az illetékesek számára nem volt más választás, csak a meglevő Orly-i repülőtér bővítése, másrészt egy új modem légikikötő (Rodssy-en-France) építésének megkezdése. 1967-ben kezdték meg az Or- ly-Ouest, (Nyugat-Orly) repülőtér építését. Ez lesz a belföldi légiforgalom ás a Közös Piac országaiba induló, tehát rövidebb távolságú járatok repülőtere, amely az Orly-Sud-höz csatlakozik. A főépület mellett feállítha- tó gépek száma 35-40 lehet, A repülőtér tervezett kapacitása évi 6 millió utas. Az űj repülőtér két épülete között három felszín alatti mozgójárdával felszerelt folyosó biztosítja az ösze- köttetést. Az épületek szerkezete némileg eltér a szokványos repülőtéri épületekétől. Különös figyelmet fordítottak a jó hangszigetelésre is. A szakértők szerint 1973/74r-re az Orly-i repülőtér-komplexum is kevés lesz a párizsi légiforgalom lebonyolítás sóhoz. Ezért van szükség a Rods. sy-en-France új légikikötőre, amely évi 30 millió utas fogadását teszi lehetővé és hosszú időre megoldja a francia főváros repülőtérgondjait. megmondani, hogy mit ábrázol ez az érdekes felvétel, hiszen ritkán nyílik rá alkalom, hogy egy tenisizlabdagyártó gép szétnyílott présszerszámába betekinthessen az ember. A teniszlabdák méretét, súlyát és minőségét szigorú előírások szabályozzák. A kedveit játék e fontos kelléke sima felületű, ütés gumilabda, gyapjas behuzattal; átmérője 6,36 — 6,67 cm, súlya 56,70 — 58,47 gramm.; 2,54 méter magasról kemény talajra leejtve 1,34 — 1,47 méter magasra kell sékleten). A gumilabdát két félből alakítják ki króm bevonatú lágyacél formákba való öntéssel. Utána a két felet bevonják a külső gyapjas réteggel, és összeragasztják őket a képen látható polírozott alumínium formákban A forma 36 üreges lafodahelyel tartalmaz. Az elkészült labdák hibátlansá- gát hidraulikus nyomású készülékben vizsgálják felül. Számos angol cég világhírnévre tett szert a teniszlabdák előállítása terénBemutatjuk a TÁKI-t A Távközlési Kutató Intézet, vagy röviden TÁKI, a legnagyobb magyar ipari kutatóintézet. A hazai híradástechnikai kutatás ős fejlesztés egyik legje. lentősebb intézménye, de nemzetközileg is igen tekintélyes e több mint 20 éve működő kutatóhely. Csupán egyetlen példa: a TAKI a Magyar Tudományos Akadémia és a MTESZ védnöksége alatt szervezi a négy évenként megtartott Mikrohullámú összeköttetések című nemzetközi kollokviumot, , amelyen rendszeresen 300—350 résztvevő van, köztük a legjelesebb nemzetközi szaktekintélyek. kutatási profil A TAKI távközlési rendszer- technikával és berendezéstechnikával foglalkozik, vagyis nemcsak egyes berendezésekkel, de egész rendszerek vizsgálatával. Lényegileg három nagy területen. Legjelentősebb munkaterülete, a mikrohullámú hírközléssel, kapcsolatos, amely az ötvenes évek második felétől egyik fő kutatási és fejlesztési témája. E témában a legjelentősebb a GTT 6 000/1920 típusú nagytávolságú és nagykapacitású rádiő- relérendszer. A készülékek ki- fejlesztése egy szovjet kutatóintézettel közösen történt és egy budapesti vállalat gyártja. A rádiórelérendszer méreteire jellemző. hogy 8 rádiócsatornát (rádióműsort) tud egyidejűleg továbbítani, vagy csatornánként 1920 telefonbeszélgetést, illetőleg egy fekete-fehér, vagy egy színes tv-műsort 4 kísérőhang- csatornával ; és mindezt 5 000 km-es tv-üzemben. Az Intézet tevékenységének másik fő iránya az ún. digitális átvitel- és kapcsolástechnikai kérdések kidolgozása. E témakörben a manapság szokásos elektromechanikus telefonközpontokat felváltó elektronikus központok egyik válfajával foglalkoznak az ún. PCM-rendszerekkel. A pulzus kód moduláció (PCM) látszólag egyszerűnek tűnő feladatot lát el, azt pl. hogy a telefon mikrofonjában keletkező áramingadozásokat eljuttassuk a hívott előfizető készülékének hallgatójába. Ezt ugyanis nem közvetlenül, mondjuk két szál drót segítségével valósítja meg, amint ez szokásos a városi telefonnál. A PCM rendszer ehelyett először egymástól elkülönített impuluzusokra bontja az eddig folyamatos áramingadozást, majd pedig ehhez az impulzushoz hozzárendel egy kód (egy szabályrendszer) alapján megállapított impulzus-kombinációt. S, hogy mindennek mi 'az értelme? Mindenekelőtt a pontosság, a nagyobb megbízhatóság, a jelek kisebb torzulása, amely tulajdonságok nem a nyilvános telefonhálózatban fontosak vagy elengedhetetlenek, de pl. az űrhajókban. általában a precíz távmérésben, távszabályozásban, ahol esetleg kis zavarok is beláthatatlan következményekkel járhatnak. TECHNIKA ÉS GAZDASÁGOSSAL A PCM-nek van azonban más előnyös tulajdonsága is. Úgynevezett multiplex rendszerek épít. hetők ki vele. Megoldható például, hogy egyetlen telefonérpáron 3o telefoncsatornát vigyenek át. Az intézetben kifejlesztett BD 30/32-es típusú rendszer időosztásban működik, tehát mind a harminc csatornát egymás után az érpárra kapcsolja és ezáltal továbbítja a csatorna elektromos jelét. Ha ez a rákapcsolás elegendően nagy frekvenciával, azaz igen gyakran ismétlődik meg, akkor a telefoncsatorna minősége nem romlik, viszont gazdaságosabbá válik az információközlés. 40 EZER KM Tudományos tevékenységük eredményessége mellett ipari, gyártmányszintű eredményeik is jelentősek. A szocialista országokon túl a Közel-Kelettel vannak kereskedelmi kapcsolataik, Iránnal, Indiával. A Szovjetunióban egyedül 40 ezer km-t tesz ki a Druzsba- lánc, amelyre nem gondolunk, nem is tudunk róla, amikor a tv-híradóban Kulcsár István jelentkezik vagy helyszíni közvetítést nézünk a Vörös térről. Földünk — a gőzkazán
