Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)
1963-12-29 / 304. szám
IMS. december 2#. 4 Vasárnap Ünnepi gyűlésen választották meg küldötteiket az örménykúti vöröskeresztes aktívák Demeter András, a Vöröskereszt szarvasi járási titkára felszólalásában javasolta, hogy ör- ménykúton is állítsanak fel elsősegélynyújtó állomásokat. Erre azért is szükség volna, mert a község igen nagy területen fekszik és egy-egy baleset alkalmával 10—15 kilométert is kell menni, hogy orvoshoz jussanak. A helyi vöröskeresztes aktívák vállalták ezek felállítását. Tusjak Mihály, a község párttitkára méltatta hozzászólásában a vöröskeresztes aktívák eddigi munkáját és ígéretet tett arra, hogy mint eddig, a jövőben is úgy a községi tanács, mint a párt- szervezet minden segítséget megad a munkájukhoz. A felszólalások után a jelenlévők megválasztották az új vezetőséget és kijelölték a küldötteket a járási vöröskeresztes gyűlésre. A Vöröskereszt aktívái teával és süteménnyel vendégelték meg a megjelent tagokat és véradókat, valamint a Béke Termelőszövetkezetből megjelent tíz érdeklődő asszonyt, akik .itt határozták el, hogy náluk is alakítanak vöröskeresztes szervezetet. A teázás és beszélgetés után egészségügyi filmeket vetítettek. Nógrádi Margit örménykúton, a csabai úti kul- túrházban csaknem százan gyűltek össze a Vöröskereszt helyi szervezetének hívására, hogy megválasszák az új vezetőséget, megbeszéljék az eddig végzett munka eredményeit és a jövőben végzendő vöröskeresztes munkát. A helyi Vöröskereszt-szervezetnek csak 32 tagja van, de igen sokan voltak az érdeklődők és megjelentek a véradók is: fiatalok, öregek, férfiak és nők egyaránt A gyűlést dr. Olasz Béla, a Vörös- kereszt helyi szervezetének elnöke nyitotta meg, üdvözölte a megjelenteket, majd felkérte Melis ' Jánosnét, a Vöröskereszt helyi szervezetének titkárát hogy tart- ,sa meg beszámolóját. Melis Já- nosné elmondotta, hogy ebben az évben eddig az egészségügyi előadások szervezésében, a tavasszal lezajlott tífusz—tetanusz-oltás megrendezésében és lebonyolításában, majd az augusztusban megrendezett önkéntes véradás megszervezésében és a véradásban is milyen aktív munkát végeztek az örménykúti Vöröskereszt tagjai. Beszélt arról, hogy a jövő évben vöröskeresztes brigádokat szerveznek és azok az iskolák, boltok, termelőszövetkezeti objektumok egészségügyi ellenőrzését végzik el, másik brigád pedig a lakóházak tisztaságát ellenőrzi a „Tiszta udvar, tiszta ház” mozgalom keretében. Melis Já- nosné beszámolójában arra is felhívta a figyelmet, hogy jövőre az idei első eredményes véradást meg kell ismételni és az idei 69 önkéntes véradó mellé jövőre még több véradót akar a Vörös- kereszt beszervezni. Cserei Pálné, a Vöröskereszt megyei titkára felszólalásában a Vöröskereszt készülő kongresszusát méltatta. Elmondotta, hogy hogyan alakult meg 100 évvel ezelőtt a Vöröskereszt és hogyan szélesedett ki nemzetközi mozgalommá azzal a jelszóval, hogy segítsen a bajbajutottakon. Beszélt arról, hogy azóta ez a jelszó ki- szélesedett azzal, hogy előzzük meg a bajokat is. Így ma máj- sokkal szélesebb a Vöröskereszt feladatköre és célja. Magába foglalja a bókéért folyó harcot, az egészségügyi felvilágosító munkát, a tisztasági mozgalmakat, az önkéntes véradók gyűjtését is. Cserei Pálné beszélt a véradómozgalom nagy jelentőségéről és arról, hogy hány ember életét mentik meg naponta orvosaink az önkéntesen adott vérrel. Dr. Lóránt Pál, a Szarvasi Járási Tanács főorvosa arról beszélt a hallgatóságnak, hogy a vérből sok olyan gyógyszert készítenek, amelyek a betegségek megelőzésére szolgálnak. Kitért arra is, hogy a betegségeket tisztasággal, ismereteink bővítésével és a fertőző betegségek elkerülésével előzhetjük meg leginkább. Legjobb volna — mondta Dr. Lóránt Pál —, ha a mai hatvan— hetven betegátlag helyett csak 10—16 betege volna egy-egy orvosnak és így több ideje jutna a betegek alaposabb megvizsgálására, de a megelőző és társadalmi munkára is. Új típusú televíziók, zsebrádió A híradástechnikai iparág jövő évi feladatai, újdonságai Híradástechnikai iparunk várhatóan teljesíti idei terveit. Az iparág jövő évi termelése —nem végleges tervszámok alapján, hiszen ez a folyamatban levő hazai és külföldi igények nyomán még változhat — 9—10 százalékkal, exportja 15—18 százalékkal lesz nagyobb, a belföldi igények kielégítésére pedig 16 százalékkal több híradástechnikai cikket ad. A vákuumtechnikai gépek termelése 45,2 százalékkal, az átviteltechnikai berendezéseké 44 százalékkal emelkedik. A csak exportra készülő automata falu-telefonközpontokból 37 százalékkal ad többet az ideinél az iparág. A hazai és az exportigények kielégítésére csaknem 50 000 állomással több automata telefonközpont készül, s ezzel együtt természetesen nagyobb mennyiséget gyártanak telefonkészülékekből is. Nem hanyagolja el az iparág a közszükségleti cikkek, valamint a különösen keresett készülékek gyártását sem, s amelyik cikknél az igények megkövetelik, az idei meny- nyiségnél jóval többet adnak a bel- és a külkereskedelemnek. így például a magnetofongyártás több Tanácsadás a tartási szerződésekről Régi malomból — korszerű raktár A malomipari és terményforgalmi vállalat nagy raktárhiánynyal küzd megyénkben. A terményféleségeket csak ideiglenes megoldással, szükségraktárakban tudja úgy-ahogy elhelyezni. Békéscsabán különösen sok problémát okoz a raktárhiány. Nagy befogadóképességű tároló úgyszólván nincs. Éppen ezért döntött úgy a vállalat vezetősége, hogy a volt Kovács-malmot, a Sallai utcában teljesen felújítja és korszerűen felszerelt raktárrá alakítja át. A négymillió forint értékű átalakítás nyomán a háromemeletes épületben 300 vagon terményt lehet elhelyezni. A raktári munkások munkáját a legkorszerűbb szállítóeszközök köny- nyítik majd. Az átalakítási munka az új év első negyedévében kezdődik meg. A kivitelezést az ÉM. Békés megyei Állami Építőipari Vállalat vállalta el. mint 50 százalékkal növekszik. Televízióból 40 000-rel, rádióból 20 000-rei kap többet a kereskedelem az ideinél. A közszükségleti cikkek között jövőre sok újdonságot találnak majd a vásárlók. Megjelennek a kereskedelemiben azok az új televíziókészülékek, amelyek az Orion és a VTRGY fejlesztő szakembereinek együttműködése alapján jöttek létre. A jövő évi új televízió-típusok 12 csatornásak, nyomtatott huzalozásúak. Valamennyit — a kicsit és a nagyot egyaránt — szögletes, 19, illetve 23 colos képcsővel látják el. A telefongyár modern telefonkészülékekkel, a székesfehérvári VTRGY pedig tranzisztoros zsebrádióval lepi meg a közönséget. A gyártmányfejlesztés jövő évi legfontosabb feladata továbbra is a híradástechnikai nagy berendezések kialakítása, korszerűsítése. Ezt -figyelembe véve többek között újabb szolgáltatásokkal egészítik ki, tökéletesítik a meglevő, korszerű mikrohullámú berendezéseket, különböző vonalszámú Crossbar telefonközpont-családot hoznak létre, kifejlesztik az 50— 150 kilowattos rádióadókat. Már most is jó néhány magyar híradástechnikai cikk, berendezés állja meg a helyét az erős nemzetközi versenyben. A korszerű konstrukció azonban nem mindig járt együtt a termelékeny, a gazdaságos gyártással. Ezért kijelöltek mintegy 60—70 fontos híradástechnikai cikket, amelyeknek gyártásához a legmodernebb eljárásokat tervezik meg. Ez a munka lényegében már az idén elkezdődött, 28 termékhez állítottak össze az üzemek szakemberei — futószalagokkal, gyártó vonalakkal, célgépekkel, egyes helyeken az automatizálás eszközeivel ellátott — gyártástechnológiát, VADÁSZ FERENC: 125) Olvasóink kívánságára az alábbiakban a tartási szerződésekkel kapcsolatos tudnivalókról adunk tájékoztatást. A tartási szerződések lényege, hogy a szerződéssel az egyik fél kötelezettséget vállal a másik félnek a saját háztartásában való eltartására. A szerződésben az eltartott fél rendszerint ingó vagy ingatlan vagyonát ruházza át a másik félre az eltartás fejében. Az eltartási kötelezettség azt jelenti, hogy az eltartó lakást, élelmezést és ruházatot biztosít az eltartottnak, amelyben szükség esetén biztosítani kell a gyógykezelést, ápolást, gondozást, gondoskodnia kell az eltartott elhalálozása esetén az eltemettetésről. Az eltartási szerződés úgy is létrejöhet, hogy a felek csupán szóbelileg állapodnak meg, e szerződés érvényes, ha az eltartást ennek alapján huzamosabb időn át teljesítik. Rendszerint azonban írásban kötik meg a szerződést. A tartási kötelezettséget a telek könyvben is fel lehet jegyezni. A helyi tanács végrehajtó bizottságának titkaira feladatkörébe tartozik a tartási szerződések ellenőrzése. A szerződéskötéssel, akár annak betartásával kapcsolatos felvilágosítást, útbaigazítást köteles megadni. Kormányunk nagy súlyt helyez arra, hogy a tartási szerződésekben vállalt kötelezettséget az eltartó a szerződés értelmében teljesítse, s minden segítséget megad ahhoz, hogy egyesek esetleg ki ne használhas sák az eltartott fél csökkent szellemi vagy fizikai állapotát. Amennyiben, vita esetében, a tanács vb-titkárának békéltető eljárása nem vezetne eredményre, úgy a felek a járásbírósághoz fordulhatnak a szerződés módosítása vagy felbontása végett. A tartási szerződéssel kapcsola os eljárás illetékmentes. Dr. K. J A liftes A Fémlemeziparban fel-le járt a teherlift. Mióta az üzem hadimegrendelésen dolgozott, a személyforgalom is megélénkült. A liftesfiú szabad perceiben elnézte: jól öltözött látogatók — köztük minisztériumi tisztviselők — jöttek-mentek, szinte szünet nélkül nyílt és csukódott az igazgatóság ajtaja. Túli István a huszonöt éves liftes. Kitanult férfiszabó volt. De örült, hogyha már a szakmájában nem is, legalább itt dolgozhatott, kereshetett valamit. Azok, akiknek a véleménye a munkások között a legtöbbet számított, őt is a „rendes emberek” közé sorolták. Azokat illették e jelzővel, akik nemcsak önmagukkal törődtek, hanem másokkal is. Ezen a hideg, havas január eleji délelőttön előkelő úr toppant a lift elé. Balázs Béla Hugó kormányfőtanácsos volt, a vállalat főnöke. — Vigyen fel, fiam — szólt kurtán. Túli fürge mozdulattal nyitotta ki előtte a lift ajtaját. Nem volt valami fényes, tükrös alkotmány ez a felvonó, de arra a célra megfelelt, hogy kímélje a felfelé igyekvők szívét. Az „öreg” — így emlegették egymás között a munkások —, szuszogott. A liftes még sose látta ilyen közelről. Máskor a lépcsőn ment fel, szemben a főbejárattal. — Mi újság, fiam? — kérdezte, éppen csak, hogy szóljon valamit. — Nincs semmi különös, vezérigazgató úr — válaszolta Túli. — Dolgozgatunk, csak hát.., — Valami bajod van? — Köszönöm az érdeklődését vezérigazgató úr, nincs semmi bajom. — Akkor miért lógatod az orrod? A liftes végignézett az oposz- szum bundás, keménykalapos úron. Tekintete megpihent habfehér selyemsálján. Mit mondjon? Aztán gondolt egyet: Kimondom én, ha kíváncsi rá... — Kevés a pénz, méltóságos uram. A testes férfi arca elborult. Először mintha szólni akart volna, de úgy látszik, meggondolta: végigmérte Túli Pistát, köhintett, nem válaszolt. Amikor a fiú kinyitotta előtte a liftajtót és illőn utánaköszönt, fejbiccentésre se méltatta. Túli azért nem felejtette el ezt a találkozást, mert néhány nappal később újra meglátta Balázst a gyárban. Éppen a portán volt dolga, amikor belépett a kapun. Szívesen invitálta volna a lifthez, de a hatalmas úr keresztülnézett rajta, akárha üvegből lett volna. Felszegte a fejét, elment mellette, gyalog vágott neki a lépcsőnek. Törd ki a nyakad — gondolta Túli. Elfogta a nyugtalanság: sose jó, ha a vezér haragszik valakire. Ettől kezdve, ha ő volt szolgálatban, az igazgató sose lépett a liftbe. Mások is felfigyeltek erre. — Ha Túli a szolgálatos — mondta a portás —, az öreg gyalog kapaszkodik fel az emeletre. Balázs gyakoribb látogatásainak különleges oka volt. Tanácskozásokat folytatott Lacházi üzemigazgatóval: mennyit lehetne lecsípni a munkabérekből? Sorra átvizsgálták az alkalmazottak valamennyi kategóriájának helyzetét. — Túl sok az ötven fillér a szakmunkásoknak — .mondta Balázs. — Vannak gyárak, ahol alacsonyabb a kereset. Miért fizessünk mi többet? — A segédmunkások harminckét fillérjéből is vissza lehet fogni valamit... (Folytatjuk) 9
