Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)
1963-12-29 / 304. szám
1963. december 29. 5 Vasárnap Iskolai ssünidő és a kisdiák Megérkezett a régein várt téli szünet. Szüksége van erre a kisdiáknak és a nagynak egyaránt. Négyhónapi megfeszített munka után hagyományos „jutalom” ez a pihenő. Az ilyen munkamegszakítások szükségesek a diákok életében. Sok évtizedes tapasztalatok bizonyítják, hogy a téüá szünet után nagyobb lendülettel és kettőzött buzgalommal folyik a diákok iskolai munkája. Mindig? Minden esetben? Ugyanis nem egyforma érdemmel kezdik meg a téli szünetet a diákok. Nagyobb részük becsülettel állta meg a helyét, odaadással, jól és sokat tanult. Egy másik részük azonban csak tengett-len- gett az iskolában, ,átvészelte” nagy üggyel-bajjal az időt, a — kellemes pihenőre várva. Melyik diák miként töltse tehát a szünidőt? Általában a szülök két nagy táborba sorolhatók. Vannak, akik úgy.vélik, hogy a vakáció a tel-, jes munkaszünetet jelenti. Közülük sokan így beszélnek: „Szegény gyerek, hadd pihenjen”, vagy: „Agyonhajtották szegényt az iskolában, most legalább kipihenheti magát”. Az ilyen és ehhez hasonló mondatokat a helytelen szeretet mondatja a szülővel. Ez a felfogás a diák kényeztetésé, hez vezet. Az ilyen szülő az ágyba viszi gyermekének a reggelit, mentesíti őt még a legcsekélyebb házi munkától is. Pedig, ha alaposabban utánanézne gyermeke eddigi iskolai helytállásának, azonnal rájönne: nem történt semmiféle „agyonhajszolás”. Sem az iskola nem terheli túl a gyereket, sem a gyerek nem hajszolta magát még a szükséges mértékben sem. Akadnak persze olyan szülők is, akik az iskolai téli szünetben vasszigort alkalmazva kénysze- 0 rítik gyermeküket a még fokozottabb tanulásra. Azt mondogatják: „Most nagyon ráérsz, még iskolába sem kell menned, most az. tán előre megtanulhatod az anyagot. Hasznod lesz belőle. A többiek elé kerülsz”. Nagyon káros szemlélet ez. Megfosztja a gyereket a pihenéstől, csökkenti érdeklődését a jövőbeli munka iránit, stb. Egyik véglet sem helyes. Persze, az „arany középút” sem ajánlatos. Minden egyes kisdiák egy- egy külön eset. Meg kell keresni a neki legjobban megfelelő módszert és arányt. Abból kell kiindulná, hogy a téli szünet valamelyes kikapcsolódás a munkából. Semmi hiba nem származik hát abból, ha a kisdiák egy órácskával tovább pihen, többet játszik, önféledtebben szórakozik. Játszón a pajtásaival, szabad egy kissé később lefeküdnie és végignéznie vagy vógighalügatnda a neki megfelelő televízió- vagy rá. dióműsort. Tegyük lehetővé, hogy a megfelelő keretek között a kisdiák jól szórakozzék. De legyen gondunk arra, hogy a szünet ne csupán a vég nélküli szórakozás vagy éppen az üres semmittevés időszaka legyen. A délelőtti órák mindenképpen alkalmasak arra, hogy a diák egy kissé forgassa tankönyveit, rendezze füzeteit, rendet teremtsen fiókjában, karban tartsa használati tárgyait. Ami pedig az esetleges mulasztásokat illeti, a téli szünet kiválóan alkalmas ezek könnyű pótlására. Egyetlen diákot sem terhel meg az sem, ha a kötelező olvasmányökait előre elolvassa. Több ideje marad majd később a tanulásra. Célszerű és szórakoztató egy-egy múzeumlátogatás, a könnyed sportolás és kirándulás is. És a házi munka? Nemcsak a szünidőben, hanem az egész iskolaév idején is, a házi munka nemcsak kívánatos, hanem szükséges is. Más-más időben — természetesen — más-más mértékben. A diák, alkar kicsiny, akár nagy, mindenkor végezzen valamiféle házi munkát, segítse a családi közösséget. A szülő csak arra ügyeljen, hogy a házi munka kedvéért a tanulmányi munka ne szoruljon a háttérbe. A téli szünet kiválóan alkalmas arra, hogy a diák maga fabrikáljon ajándékozásra alkalmas apró tárgyakat. Mindig akad a ház körül olyan ügyességet igénylő apró munka, amit a diák elvégezhet. Ezernyi tapasztalat bizonyítja, hogy az a törülközőtartó, lábtörlő vagy egyéb apróság, amelyet a diák készített el — a jókedv és az önbizalom forrása tud lenni. Ilyenkor nem a fizikai munka az egyedüli cél, hanem a hasznosság is, ami fejleszti a gyermek önérzetét. Az arany vakáció a modem diák életében olyan pihenő, mint a hegycsúcsra törekvő turistáé útközben. Jó megállani néhány pillanatra, de közben felfelé nézni és előre, a csúcsra, amelyet el keil érni... Dr. D. P. A színlélektan alkalmazása a Békéscsabai Ruhagyárban A Békéscsabai Ruhagyár egy- egy üzemegységében 50—00 munkaasztal, mindegyiknél egy-egy asszony, lány. Monoton zajban, fölébe hajolva a mindig . egyformán rázkódó gépeknek, végzik egyhangú munkájukat Van, aki öt éve csak mandzsettát varr. Van, aki nyolc éve gomblyukaz vagy gombot varr fel. Mindig csak azt Van, aki inget vasal. Hétfő, kedd, szerda, csütörtök... mennek a napok. Éveken keresztül mindig ugyanaz a zúgás, a gép rázkódását érzed a könyöködön, ugyanaz a látvány, ugyanazok a mozdulatok. Chaplin évtizedekkel ezelőtt készített filmje, a „Modem idők” főhőse napi nyolc órán keresztül áll gépe előtt. Csak egy mozdulatot kell végeznie, de azt ezerszer. Mikor letelik a munkaidő, nem tudja abbahagyni. Kilép a gyárból és — legyen az utcán vagy otthon, hétköznap, vagy vasárnap — egyre csak folytatja, ismétli mindig azt az egy beidegzett mozdulatot. Karikatúra ez áz automatizált kor emberéről. A munkalélektan — a korán fejlett ipari országokban, így például Amerikában, Németországban előbb, de ma már szinte az egész világon — megpróbálja kutatni, hogyan lehet a dolgozó ember, de a termelés érdekében is ellensúlyozni az automatizált, monoton munkakörök idegkimerí. tő hatását. Az orvoslás, helyesebben a könnyítés egyik módját a színlélektan adta. A színlélektan, a szindinamika üzemi alkalmazásának lényegét így fogalmazzák meg egy orvosi szakcikkben: „A színlélektan a vizuális terhelések idegrendszeri hatásának csökkentésével megkísérli a dolgozók pszichológiai állapotának javítását, a monotónia hatásának és az elfáradásnak csökkentését, a hibás cselekvések és az üzemi balesetek megelőzését, valamint a munkahely szervezettségének fokozását”. Dr. Bácskay Béla, ez a szemüveges, szerény modorú fiatalember, a Békéscsabai Ruhagyár üzemorvosa is a színdinamikához fordult, mikor 1960 táján észrevette, hogy az idegi megbetegedések, de a — feltehetően idegességből származó — balesetek száma is megnőtt az üzemekben dolgozó asszonyoknál. S tervei szerint 1961-ben elkezdődött a ruhagyárban az egyes helyiségek fokozatos — saját és meglehetős szerény anyagi erőből való — átalakítása. A műhelyekben a falakat szemnek kellemes, pasztellszínekre festették. Egy-egy teremben 3—4 szín is váltakozik a falakon. A fénycsövek átfestett terelőlemezei és a színes maiakart lemezzel borított asztallapok szintén hozzájárulnak, hogy a műhelybelső derűs, kellemes látvány legyen. A színdinamika bevezetése nagy tetszésre talált az asszonyoknál: azóta 70 nő különböző, élénk színű köpenyben dolgozik. Az eredmény: a műhely mint látvány, megváltozott s ezért az ottani hangulat ie megváltozott. A színezéssel csökkentették a szemnek kellemetlen térbeli aránytalanságokat, s kikü. szöbölték a vizuális unalmat, szürkeséget. Az üzemorvos nevéhez nemcsak a színlélektan eredményeinek alkalmazása fűző. dik a gyárban. Ha kezdeti stádiumban is, de megkezdődött az üzemegységekben az idegrend. szert és a hallószerveket veszélyeztető zajok csökkentése, ahol mód nyílt, ott az egyes gépek átalakításával, azonkívül pedig fül- dugók használatának bevezetésével. Megpróbálták az üzemben a — esetleg hosszú idő után ér- és csontelváltozást okozó — gépi rázkódásokat is kiküszöbölni úgy, hogy azok egyes helyeire és az asztalok lába alá gumirugókat csináltattak, amelyek a rezgés nagy részét felfogják, elnyelik. A színdinamika bevezetése, a gépi rázkódás és a műhelyzaj csökkentése a Békéscsabai Ruhagyárban természetesen nem egyedül és kizárólag dr. Bácskay Béla érdeme, hiszen ő az üzem Január elsejével megalakul a Békés megyei Szesz- és Szikvízipari Vállalat Megyénkben 41 szeszfőzde üzemel kezdetleges felszereléssel, magas önköltséggel. Egy liter pálinka előállítása nem kevesebb, mint 35 forintba kerül. A műszaki elmaradottság elsősorban annak tudható be, hogy az illetékes községi tanácsok nem fejlesztették és fejlesztik ezeket a főzdé- ket, a jövedelmüket más beruházás megvalósítására használták fel. A megyei tanács végrehajtó bizottsága december 23-i ülésén úgy döntött, hogy meg kell kezdeni a szeszfőzdék irányításának összevonását, január elsejével létre kell hozni a Békés megyei Szesz- és Szikvízipari Vállalatot békéscsabai központtal. 1964 júniusáig 14 szeszfőzde irányításának összevonása szerepel a megyei tanács ipari osztályának programjában. Az új vállalathoz csatlakozik a szikvízipari vállalat is. Az átszervezés elsősorban a műszaki fejlesztés terén érezteti majd hatását. A vállalat szeszfőzdéit fokozatosan új gépekkel, főzőfelszerelésekkel látják el. vezetőinek messzemenő támogatása nélkül mindezt nem is tudta volna megvalósítani. Munkájában, s annak technikai részében nagy segítségére volt az üzemi mérnök, a technikusok, a biztonsági megbízott, s maguk a dolgozók. Az eredményekről 1961-ben, mielőtt a gyárban a színdinamikát, s az egyéb, ismertetett kezdeményezéseket bevezették, 60 dolgozó volt beteg, összesen 1755 munkanap kieséssel. 1963-ban 51 dolgozó hiányzott betegség miatt, összesen 919 napot... 1961-ben 20 üzemi baleset volt, az ebből eredő termeléskiesés 135 nap. 1963-ra a balesetek száma ötre csökkent, s ez mindössze 23 napos hiányzást okozott. Mindebben nem kis része van Bácskay Béla újításainak. Az üzemi számítások szerint a bevezetett változtatásoknak a 4-es számú varrodában 1960 és 1962 között egyszázalékos termelésnövekedés tulajdonítható. A Békéscsabai Ruhagyár orvosának és a kivitelezőknek fő érdemét, tán abban láthatjuk, hogy az újítások nem egy „felülről” jött és nagyobb beruházási összeggel támogatott utasításra, hanem egyéni kezdeményezésre valósultak meg. „Csak” a dolgozó ember megbecsülése, a hivatalos, kötelező feladatokon túlemelkelő szakmai képzelet és találékonyság, az ügy lelkes és évekig ki nem merülő szeretete kellett hozzá. S ez nem kevés. így valósulhatott meg ebben a nem is új gyárépületben, az iparágon belül az országban legmagasabb szinten a színdinamika alkalmazása. Padányi Anna BÉKÉS MEGYEI VEGYESIPARI VÁLLALAT a lakosság szolgálatában QTP-hitellevélre is végez családiház-építést belső és külső tatarozást festést bádogos- és vízvezetékszerelő-, asztalos- és parkettás-, tovább; kőfaragó munkát, valamint gumi- és kerékpár-, továbbá órajavítást sírkőkészítést. Megrendeléseivel keresse fel a vállalat központját Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 50. alatt. 92862 Készii' az Orosháza története és népraiza című monográfia Az Orosháza története és néprajza című monográfia több tanulmányból tevődik össze. Ezeknek elkészítése már régebben megkezdődött. A kutatók közül néhányan — köztük dr. Sós József Kossuth-díjas egyetemi tanár Orosháza egészségügye cím alatt már beadta a tanulmányát. Dr. Morvái Judit muzeológus, a néprajzi múzeum munkatársa, aki a lakosság táplálkozásának kérdésével foglalkozik, nemrég egy hetet töltött Orosházán. Ugyancsak a közelmúltban dr. Kálicz Nándor, a Magyar Tudományos Akadémiai régészeti kutatócsoportjának tagja, az orosházi múzeum régészeti anyagát tanulmányozta. A kétkötetes munka, amely országosan szinte egyedülálló lesz, 1965-ben, hazánk felszabadu'ásá- nak húszéves évfordulóján jelenik meg. Békéscsaba kisiparosai az új esztendőben is a lakosság szolgálatában. Köszöntjük az I964-es új esztendőt és kérjük kedves megrendelőinket, hogy mindennemű új és javítási munkálatokkal továbbra is bizalommal keressenek fel bennünket. Bármilyen új és javítási munka ügyében kérjen felvilágosítást a KIOSZ járási helyi csoportja vezetőségétől, Békéscsaba, Kossuth tér 8. Telefon: 13—26. Békéscsaba összes kisiparosainak eredményes, boldog úi esztendőt kíván a Békéscsabai KIOSZ vezetősége X
