Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)

1963-12-20 / 298. szám

IMS. december 20. 2 Pétiig Véget ért a szovjet parlament ülésszaka 600 millió rubellel csökkentik a honvédelmi kiadásokat Moszkva Csütörtökön befejezte munká­ját a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának harmadik ülésszaka. A szovjet parlament két házának együttes ülésén elfogadták az 1964—65. évi költségvetés törvé­nyét, a népgazdasági tervről szóló törvényt, jóváhagyták a Legfel­sőbb Tanács Elnökségének a leg­utóbbi ülésszak óta kiadott tör­vényerejű rendeletéit és megvá­lasztották az elnökség két új el­nökihelyettesét. Az ülésen, ahol jelen volt Hadzs Ben Álla vezetésével az algériai pánt- és koimányikülldöttség is, Pjotr Lomako minisztarelnökhe- lyettes, az állami tervbizottság el­nöke és Vaszilij Garbuzov pénz­ügyminiszter mondott záróbeszé­djét Mindketten kijelentették, hogy a vitában elhangzott javas­latok nagy részét máris elfogad­ták, több képviselő bírálatát és indítványát pedig a közeljövőben tüzetesen tanulmányozni fogják. Az 1964—65. évi tervtörvény ki­mondja, hogy két év alatt 17,5 szá­zalékkal kell növelni az ipari ter­melést, s az A- és a B-szektor fej­lődési üteme közelebb kerül egy­máshoz. A termelőeszközök ter­melése 18,6, a közszükségleti cik­kek gyártása 14,5 százalékkal emelkedik. A vegyipar növekedé­se 36 százalékos, a kőolajfeldolgo- zó-ipar gyarapodása 29 százalékos lesz, a földgázkitermelés 40 szá­zalékkal, a villamos energia ter­melése 23 százalékkal fokozódik. Mezőgazdasági részében a terv­törvény 1964-re 10,2 milliárd, 1965-re 10,6 milliárd púd kenyér­gabona-termelést irányoz elő, A nemzeti jövedelem 1965-ben 16 százalékkal haladja meg az idei szintet. Két esztendő alatt 15 millió lakos költözhet új lakásba. A Legfelsőbb Tanács egyhangú­lag jóváhagyta az 1964—65. évi költségvetést is s elfogadta a kormány javaslatát, amely 600 millió rubellel csökkenti a hon­védelmi kiadásokat. Az ülésszak felmentette Nyiko- laj Organovot és Smavon Arusa- nyant a Legfelsőbb Tanács elnök­helyettesi tisztsége alól, mivel az OSZSZSZK, illetve az örmény Köz­társaság Legfelsőbb Tanácsa el­nökségének élére új elnökök ke­rültek. Nyikoláj Ignatovot és Na- gus Arutyunant, a két köztársaság Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének új elnökét a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének el­nökhelyettesévé választották. December 20 a dél-vietnami szolidaritás napja A Novoje Vremja című szovjet fo­lyóirat legújabb számában a decem­ber 20-i dél-vietnami szolidaritási nap­pal kapcsolatban közli I. Scsedrov Ha­noiból keltezett tudósítását, amely is­merteti a felszabadító hadsereg mű­veleteit, valamint a felszabadított te­rületek helyzetét. A tudósító megállapítja, hogy a Nemzeti Felszabadítás! Front megala­kulása óta eltelt három esztendő alatt a hazafias fegyveres erők jelen­tősen megerősödtek. A Nemzeti Fel­szabadítás! Front ma Dél-Vietnam te­rületének kétharmadát tartja ellenőr­zése alatt; itt él az ország lakosságá­nak több mint 50 százaléka: mintegy hétmillió ember. Scsedrov a Nemzeti Felszabadítási Front által ellenőrzött területek hely­zetére vonatkozólag megjegyzi, hogy a fő figyelmet az agrárprobléma meg­oldására fordítják. A felszabadított és a semleges területeken a termőföldek több mint 76 százaléka a parasztság kezén van. Dél-Vietnam népének felszabadító harca — írja befejezésül Scsedrov — mindig megértésre és támogatásra ta­lált a Szovjetunióban. A motorizálás problémái a KGST-szakemberek előtt Varsó Az utóbbi időben a lengyed mo- tarfejlesztésj szakemberek szoros kapcsolatot létesítettek a Szovjet­unió, az NDK, Csehszlovákia és Magyarország kutatóintézeteivel. A magyar—lengyel kapcsolatok ezen a téren komoly eredmények­kel jártak: a lengyel szakemberek sikerrel alkalmazzák a magyar Butler és Rusk tárgyalásai Londonban Bizonyosra vehető Gromiko és Butler találkozó londoni Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Londonban kiemelik, hogy But­ler angol és Rusk amerikai kül­ügyminiszter szerda esti „munka­vacsoráján” jelen volt Peter Tho­mas külügyi állanrniiimszter, akii a brit delegáció vezetője lesz a ja­nuár 21-én folytatandó genfi le­szerelési tárgyalásokon, valamint azok az angol külügyi szakértők, akik elsősorban a kelet—nyugati kapcsolatok problémakörével foglalkoznak. Butler külügyminiszter szerdán este televíziós nyilatkozatában hangsiúlyozta: nemcsak azért megy majd Genfbe, hogy a hely­színen ismerkedjék meg az érte­kezlet munkájával, hanem első­sorban azért, hogy „lökést” adjon a leszerelési tárgyalásoknak. A Times értesülése szerint Rusk az amerikai elnökválasztá­sok évében nem kívánja folytat­ni a további kelet—nyugati meg­állapodások lehetőségeinek „fel­derítését”, de nem zárkózik el az elől, hogy találkozzék a szovjet külügyminiszterrel, „ha ennek szükségessége felvetődik”. Lon­donban egyébként most már csaknem bizonyosra veszik, hogy Butler a közeljövőben találkozik GronúkóvaL Angol hivatalos helyen hang­súlyozzák, hogy a kelet—nyugati kapcsolatok megítélésében nin­csen lényeges különbség az an­gol és amerikai felfogás kö­zött. A Guardian diplomáciai szemleírója szerint mindkét kor­mány úgy véli, hogy a hideghábo­rú olvadása folytatódni fog, de egyikük sem számit gyors és lát­ványos eredményekre. A két kül­ügyminiszter csütörtöki tanácsko­zásén megvitatják azt az angol részről szorgalmazott elgondolást, hogy átmenetileg Butler vegye át amerikai kollégájától a kelet— nyugati közeledés ösvényeinek felderítését Ez a megoldás mindkét kormánynak megfelelne — írja a Guardian. hidrodinamikai tapasztalatokat, amelyek lehetővé teszik az auto­matikus sebességváltást és nagy­mértékben megkönnyítik a nagy autóbuszok vezetőinek munkáját. A lengyel szakemberek rendkívül hasznosnak találják a magyar IKARUSZ-autóbuszoknál már si­kerrel kipróbált, úgynevezett „pneumatikus” alvázszerkezetet. Ezt, amely — az utasok számától függetlenül — automatikus leve- gő-venrtidlációval szabályozza és csökkenti a rezgésszázalékot, ha­marosan alkalmazzák a „San” autóbuszok gyártásánál is. Nagy segítséget nyújt a többi ku­tatóintézet és a hatalmas „Nami' szovjet motorfejlesztés! kutatóin­tézet, amelynek gazdag tapaszta­latai minden KGST-orszóg szá­mára rendelkezésre állnak. (MTI) Szocialista emberré válás Sok vita hangzott már el a rá­dióban és újságcikkekben is ol­vastunk arról, milyennek kell len­nie a holnap emberének. Ki így, ki úgy képzeli el. Valamennyi­ünk szerint olyannak, amilyenné formálódik Tóth Imre és brigád­ja Sarkadon. A cukorgyárban találkoztam velük. A diffúziós állomás vezető­jével, Cs. Kiss Jánossal beszél­gettem. — Három éve alakítottuk meg a szocialista brigádot — mondot­ta. — Vezetőnk, Tóth Imre, s a legjobb brigád tagok: Baracsi Sán­dor, Matus József, Szabó Károly és Bondár Imre. Átlagos életko­ruk harmincnyolc év. Cs. Kiss János készségesen és meleg hangon beszél róluk és munkájukról. Ahogyan hallga­tom, a brigád gondjai és bajai, de örömei is — mint nyitott könyvben a képek —, úgy jelen­nek meg előttem. Tóth Imre volt a kezdeménye­ző. — Szervezzünk egy szocialista brigádot — mondta. Beszéltek a többiekkel és rövidesen megszü­lettek a vereenyfelajánlások. Oklevél kerül elém az asztalra és a brigádnapló, amely hű tükre a vállalt feladatok teljesítésének. A leírt sorokból következtetni le­het az emberek gondolkodásmód­jára. Évi tizenkét óra társadalmi munkát vállaltak. A karbantartá­si munkákat lerövidítették, s ha valamit például 110 óra alatt kel­lett beszerelni, ők 100 óra alatt teljesítették. Újítási félórákat is tartanak. És vállalták, hogy az év folyamán három újítást adnak be. A brigád közös szórakozást szervez, hogy ezáltal közelebb hozza egymáshoz a családok tag­jait — olvasom a brigádnapló­ból. Mit tükröz a piros kötésű könyv? Az igazat. Bár szűksza­vúan, csak a főbb eseményeket rögzíti. A három újítás helyett hatot adtak be, s ebből hármat alkal­maznak is az üzemben. A karban­tartási munkákat augusztus 20 — a vállalt határidő — helyett jú­lius 15-re befejezték. A főpróbát így zavartalanul bonyolíthatták le, s a gyár vezetősége megdicsér.- te a kollektíva tagjait. Szabó Károly és Matus József a vállaláson kívül megjavított egy úszószekrényt, s jutalmul három­napos autóbusz-kirándulásra me­hettek mindketten a természetba­rát kör által szervezett túrára, a Bükskbe. Tudósít a napló egy jól sikerült bátyus bálról is, melyet együtt rendeztek és munkatársai­kat, más brigádok tagjait is meg­hívták erre. Újításaikat nem rej­tik véka alá. A szolnoki, hatva­ni, kaposvári cukorgyáraknak is elküldték, hátha hasznosítani tudják. Mind a három üzem elfo­gadta. Miként a munkában, a magán­életben is összetartanak. Az utób­biról már hallgat a brigádnapló, pedig ez is a szocialista emberré formálódásról vall. Baracsi Sán­dor, a soproni szívszanatórium­ban feküdt egy hónapig. Amikor hazajött, a brigád tagjai meglá­togatták. Korábban pedig levele­zéssel tartották egymással a kap­csolatot. A brigádvezető házat épített a nyáron. Közben beteg lett. Mind­nyájan segítettek az építkezés­ben, kavarták a maltert, rakták a falat munkaidő után. Egyik-má­sik még a szabadságából is kivett néhány napot, hogy segíthessen. Szép példája ez a bajba jutotta­kon való segíteni akarásnak. Nem különleges emberek a Tóth brigád tagjai. Csak olyanok, akiket elkapott az új szellem va­rázsa és akik tesznek is azért, hogy szocialista emberekké vál­hassanak. Jó úton haladnak. Marik Mária VADÁSZ FERENC/ A UccCh.Ua in adik léi Tanulmányozzák a ghanai diák halálának körülményeit Moszkva A moszkvai ügyészség gondo­san tanulmányozza Edmund Asa- re Addo ghanai diák halálának körülményeit. Mint már jelentet­tük, a diák holttestét múlt pénte­ken találták meg a Moszkva mel­letti Hovrino közelében. Addo a földön feküdt, a hó félig befújta. Verekedésnek se jele, se nyoma nem volt. Addotól nem messze hevert áktatásikája és kabátja. A diák holmijai és iratai közül semmi sem hiányzott. Nincs sem­mi alapunk — mondották az ügyészségen a TASZSZ-tudósító­jának — annak feltételezésére, hogy Addo halála erőszakos úton következett be. Mint az orvosi vizsgálat megál­lapította, Addo megelőző este erő. sen ittas állapotban volt, halálát a fagy okozta. Péntekre virradó éjszaka Moszkva környékén erős fagyok voltak. Hovrino állomás közelé­ben a levegő hőmérséklete mí­nusz 24 Celsius fokra süllyedt. (MTI) (19.) A százszázalékosok Még ősszel történt, a statári­um kihirdetése előtt: Kurimsz- ky Sándort fontos találkozóra hívták Pistával. Akkor még ő maga se tudta, kicsoda ez a „Pista”, öt évvel később tudta meg, amikor Moszkvában talál­kozott vele, hogy igazából Garai Kirschner Károlynak hívták. Eredetileg matematika tanár és nyomdász, akkor már a Szovjet­unióban megjelent egyik német nyelvű képeslap szerkesztője volt. Pista jóval többet tudott Ci­giről. Nemcsak a nevét, azt is tudta, hogy ügyes, bátor, leiemé, nyes. Glotz Béla cipészsegéd hívta fel rá' a figyelmét. Glotz régóta ismerte Sanyi munkáját. Szaktársa volt, becsülte, s úgy tartotta számon, mint az illegális munka egyik erős tartalékát. Glotz és Kurimszky még har­minc júliusában kerültek szoro­sabb kapcsolatba, amikor az augusztus elsejei háborúéi)enes napra készültek. A szervezés egyik góca a 100 százalék szava­lókórus helyisége volt Újpesten, a József utca és a Jókai utca sarkán. Sok munkásfiatal járt oda, működésüket a 100 száza­lék című baloldali folyóiratot szerkesztő írók, újságírók — Gergely Sándor, Nagy Lajos, Agárdi Ferenc, Gereblyés Lász­ló és mások — segítették. Tamás Aladár, a főszerkesztő is gyak­ran felkereste őket. Pesten, a VI. kerületi Ö utca 4. szám alatt, a harmadik emeleti tízes lakás­ban működött a szerkesztőség. A fokozódó rendőrségi üldözés következtében a lap ekkor élte végnapjait Persze, a verstanuláson kívül sok egyéb dologgal is foglal­koztak a szavalókórusban. Ter­jesztették, kézről kézre adták Taraszov-Rodionov Csokoládé című könyvét. Párizsban jelent meg magyarul. Katona Fedot néven Karikás Frigyes fordítot­ta. Majakovszkijt, Ilja Ehren- burgot, Gladkovot, Vera Imber- tet olvasták. Ernst Glaeser A 902-esek című regénye is nagyon népszerű volt köztük. Akadtak aztán jó néhányan, akik az olva­sáson, kultúrmunkán kívül fon­tos pártszervező és propaganda- munkát végeztek. Akkor, harmincban, azon az emlékezetes júliusi napon tör­tént: néhányan, akik az illegális párt soraiban dolgoztak, elosz­tották egymás között a háború­ellenes tüntetésre szóló röpirabo­kat, s azzal, hogy dolguk van* nem vehetnek részt a próbán, elhagyták a helyiséget A kórus együtt maradt, tanult. Pákozdy Ferenc versét gyako­rolták: Mélykar: Mint szüntelenül fel­törő forrásból kiáltások szakad­nak fel belőlünk. Magaskar: Szánkról visszhang­zik a munkanélküliek jelszava: Férfi szóló: Munkát, kenye­ret! Mélykar: Munkát, kenyeret! Magaskar: Éhező gyermekek és kizsákmányolt asszonyok si­kolya szakad fel torkunkról, Női kar: Éhezünk! Mélykar: Béresek és kubiko­sok fáradt hangját dobjuk ki magunkból. Női kar: Nem bírjuk tovább! Mélykar: Robotoló munkások lázadó énekét daloljuk: Női kar: Elég volt! Röpcédula vagy más veszedel­mes dolog nem maradt a helyi­Megérkezett a rendőrség. Nagy feltűnés közepette, mintegy har­minc kórusitagot vitt el a „me­seautó” a tolon cházba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom