Békés Megyei Népújság, 1963. december (18. évfolyam, 282-304. szám)
1963-12-20 / 298. szám
MS. december 20. 3 I PéntdC Neon fénycső és infralámpa a fiastatóban Önetetők, húszas állatcsoportok a hizlaldában Télen sem fagy be a víz a békéscsabai Kossuth Tsz telepén Benéztünk a gondozók által elAlapos a zárszámadási felkészülés az orosházi járásban Néhány év alatt valóságos, „sertésfalu” született a békéscsabai Kossuth Termelőszövetkezetben. A hajdani koporsófödémes fiazta- tót, amely jórészt csak arra volt jó, hogy a malacokat dögrovásra juttassa, megszüntették. Nádból vízszintes vastag mennyezetet készítettek. Az épület két szárnyában a falak mellett húzódó kutricákat átépítették, a malacoknak pedig külön kifutót csináltak. A közlekedési utakat beton-, a kutricákat pedig bitufa- padozattal látták el. A hajdani 80 kutrioa helyén ma 51 áll. A mestergerendához neonfénycső-világítást és konnektorokat szereltek. A konnektorokból juttatnak majd áramot azokba az infralámpákba, amelyek háromhetes korig melegítik a malacokat. — A szövetkezet vezetősége hosszabb mérlegelés után döntött a sertésfiaztató korszerűsítése mellett — közölte Fabulya György, a tsz elnöke. Az elmúlt télen 200-nál is több malac fagyott meg. Az idén emiatt nem tudjuk a tervezett ezer hízott sertést értékesíteni. Százhetvenöttel maradunk adósak, de a mostani téli felkészülésben annyira bízunk, hogy 1964-ben az idei elmaradást is pótolni tudjuk. Jövőre ezer sertés helyett 1300— 1400-at hizlalunk. Jártunk a sertéstelepen. Frankó György elletőkanász, Hrabov- szfci Mihály brigádvezető igen örült annak, hogy a üiaztatóbam télen is nyárias az idő. Mondták is: a fehér-hússertés kényes fajta, szereti a meleg, páradús levegőjű istállót. Hogy ezt biztosítsák, 130 ezer forint körüli összeget fordított a tsz — saját erőből — az 51 kutricás fiaztató korszerűsítésére. A detektívek egyenként vették őket „kezelésbe”; Bonyhádi Károlyt és a kórus néhány más tagját már isimerték. — Bolsdk vagytok válametrmyinevezett Bioeróbe is. Itt kisebb csoportokban, húszas tálkákban, önetetők'ből esznek a sertések. Választás után kerülnék ide, s innen 105—110 kilós súlyban szállítják vágóra. Ez az épület szintén most kapott bitufa-padozatot. Az ajtókra zsanérpánttal csapókat szereltek, hogy a hideg beáramlását mérsékeljék. A szerfás nyári fiaztatók, mint télen megyénk sok szövetkezetében, itt is üresen állnak. Patkányok tanyáznak benne. Agyomra fúrták már a nemrégiben rakott vályogfalakat. Ezeket is korszerűsítik. A vályogfalakat téglára cserélik és olyan padozattal látják el, amit a patkány nem tud átfúrni. Dr. Földiházi Sándor állatorvos meg is jegyezte: ha a patkányt irtják, kevesebb lesz az aueszki fertőző betegség. Van ezen a sertéstelepen még régi hizlalda is. A kifutókban az állatok hasáig ér a hó. A takarítás körülményes. A hízók szőre feliborzolódott, remegtek, a cementvályúkat pedig néhány centi- méteres jégréteg borította ottjár- tunkkor. Ezekben az épületekben már nem sok sertés hízik, mert a félig nyitott ólak kifutóját megszüntetik, a Biceréhez hasonlóan önete- tős megoldást alkalmaznak. A szövetkezet vezetőd és dr. Földházi Sándor elvezetett bennünket a sertéstelep víztornyához. Itt egy természeti törvény kihasználásával melegítik a vizet. A meleg' víz felfelé áramlásának gyakorlati elvével valósították meg a toronyban lévő három és fél ezer liter víz melegítését. A kemencébe építettek egy kisebb, 175 literes tartályt. Ezt összekötötték a felette lévő három és fél ezer lien — ordítottak rájuk —, tudjuk jól, a kórus csak fedőszerv. Belelátunk a kártyátokba. Ezeket a „feketéket” elkülönítették, rendőri felügyelet alatt álltak, nem lett volna szabad teressel. Miután a kemencét a gazdaságban fellelhető hulladékkal fűtik, a meleg víz állandóan cirkul ál. Ezt a vizet vezetik el a sertésólakhoz. Hogy ennek milyen nagy hatása van, arról dr. Földházi Sándor csak annyit mondott: A meghűléses betegségek és a fertőző gyomor- és bélgyulladás elterjedésének lehetősége ezen a telepien a továbbiakban lényegesen csökken, mert a vizet előmelegítve, testmeleg állapotban juttatják az állatok vályújába. A látogatás végén megkérdeztük Fabulya György elvtársat, hogyan jutottak arra a gondolatra, hogy fokozott ütemben, főként saját erőforrásaikból ilyen nagy átalakítást csináljanak. — Szövetkezetünk sertéstenyésztése — a nagy veszteségek ellenére is — jó hírben állott a korábbi esztendőikben. Nőttek a feladatok. A jövőben a népgazdaság tőlünk is több sertést vár, mint az elmúlt években. Ezer, esetleg még ennél több hízott sertést pedig csak akkor tudunk gazdaságosan elkészíteni, ha az említett átalakításokat teljesen befejezzük. A sertéstelep korszerűsítésében Kékedd Pál, a telep korábbi brigádvezetője járt élen, ő volt a fő szorgalmazó, azóta a szövetkezeti alapiszervezet titkárává választottuk. Délután érkeztünk es esteledett, amikor a sertéstelepet magunk mögött hagytuk. Az úton a tsz-elnökkel és dr. Földházi állatorvossal arról beszélgettünk, hogy itt, a Kossuth Tsz-ben is eljött az ideje annak, hogy a tartás körülményeit, még nagyobb anyagi áldozat árán is, tovább javítsák, mert évről évre csak így adhatnak több vágó állatot a népgazdaságnak. D. K. semmiféle egyesületet vagy cső. portosulást látogatniuk. Kórusbeli szereplésükkel — ha egyéb ezúttal nem is bizonyult rájuk — megsértették a rendőri felügyelet előírásait A „házi maccs” megszegéséért büntetés járt: néhány hetes őrizetre bent fogták őket a Moso- nyi utcában. A többieket — az első vendégeket — nyilvántartásba vették, félkartotékozták. Ezek közé tartozott Kurimszky is. Bátran viselkedett, a vallatás nem törte meg. Glatz Béla tudta ezt, mert akkor épptan ő is odabent volt a jergliben és figyelemmel kísérte az ifik erőpróbáját. Ezért hozta össze Ga- raivad Kurimszky Sándort. Cigi augusztus harmadikán szabadult a toloncházból. Túl voltak az elsejei háborúellenes napon, nélkülük is fellobbant a főváros több pontján a tüntetés: Le a háborús készülődéssel! Éljen az ifjúmunkások nemzetközi összefogása, a fasizmus és a háború ellen.! Elhangzott néhány jelszó, a csoportok szétoszlottak, a rendőrség ezután már nem látta szükségesnek, hogy bent tartsa a „gyanúsakat”. De neveik bekerültek a K-betűvel jelölt kartonokra. (Folytatjuk) Az orosházi járásban a tsz- főkönyvelők, a járási tanács mezőgazdasági osztályának előadói és statisztikusai is részt vettek a zárszámadásokkal kapcsolatosan megrendezett ötnapos tanfolyamon. Egy napra összehívták a termelőszövetkezeti és az ellenőrző bizottsági elnököket is. Jó előre kijelölték a Nemzeti Bank járási fiókjában és a járási tanács mezőgazdasági osztályán azokat, akik segítséget adnak a szövetkezetekben ahhoz, hogy a leltár valós adatokat tartalmazzon a közös vagyonról és a készletekről. A szövetkezetekben is kijelölték jó előre a leltárfelelősöket és a leltározó bizottságokat, elkészítették napokra szólóan a leltározás ütemtervét is.. Helyenként, mint a békéssámsoni Kossuth Tsz-ben nyilatkozatot írattak alá a bizottságok tagjaival, amelyben vállalják: büntetőjogi felelősségük tudatában tüntetik fel az adatokat és tényeket a leltárban. A zárszámadási előkészületek megtárgyalását napirendre tűzte a járási tanács végrehajtó bizottsága is. Az alapos előkészületet indokolté teszi többek között az is, hogy tavaly nem az egész szövetkezet ügyének tekintették, még csak az igazgatóság ügyének sem a zárszámadást, hanem csupán a könyvelők feladatának. Részben ezért sok fals adat, úgynevezett „hasszám” volt a zárszámadásban. Ennek oka volt az is, hogy a számviteli gárda nem minden tagja rendelkezik még megfelelő képesítéssel a szövetkezetek egy részében. Legjobban az évi adatok összesítésekor ütött vissza az az eddigi szokás, hogy a könyvelésbe nem azokat vonták be minden esetben a szövetkezeti vezetők, akik értettek is hozzá, hanem azokat, akiket a jó kornak és a rokonok beajánlottak azzal, hogy „szép írása van a Roeinak, jelessel végezte a nyolcadik általánost”. Egy év óta sokat javult a számvitel a járás minden szövetkezetében, mert a rendelkezések megfelelő képesítés megszerzésére köteleztek azokat, akik a könyvelésben akarnak dolgozni ezután is. De a segítség azért még elfér. Nemcsak a számvitelieknek, hanem a szövetkezeti vezetőknek is. Azért, hogy elkerüljék azokat a hibákat, amelyekbe tavaly beleestek. Mik voltak ezek? Helyenként nagyon gyengék voltak a beszámolók, csupán az adatok száraz felsorolására szorítkoztak. A zárszámadási közgyűlések sem voltak megfelelően előkészítve: az évi eredmények megfelelő elemA békéscsabai, békési, gyomai és a mezőberónyi legeltetési bizottságok összevonása után ez év április elsején megalakult a Békés megyei torzsa piaállat telep. Ez a Földművelésügyi Minisztériumhoz tartozó telep a kiváló tulajdonságú törzsapaállatok — kilencvennégy bika, százhuszonhat kan és 750 kos — elhelyezéséről és takarmányozásáról gondoskodik. A megyei apaállat telephez 3400 hold legelő tartozik, s ennek téli gondozása már megzése, a hibákból való okulás és a jövő évi termelési feladatok megvitatása helyett személyeskedésbe fulladt a tanácskozás. Ezen okulva most az idén, jóval a zárszámadási közgyűlés előtt, brigádértekezleteken vitatják meg az egyes személyekkel kapcsolatos javadalmazási és egyéb problémákat. Mert egyéb problémák is akadnak, olyanok, hogy a jövő évben milyen legyen a premizálás módszere, egyesüljenek-e valamelyik szövetkezettel meg, hogy újraválasszák-e az elnököt, akinek lejárt a megbízatási ideje. A gazdálkodásban előfordult fogyatékosságokat is brigádértekezleteken lehet alaposan, jól megtárgyalni. Már csak azért is, mert jórészt az embereken múlott az, hogy nem minden úgy sikerült, ahogyan tervezték. Azért, mert nem egyformán húztak, hanem egyesei: makacskodtak, ide-oda ugráltak év közben, mint a fiatal csikók. Az orosházi járásban jók a gazdálkodási adottságok, de a számításokat sok minden áthúzta, s átlagosan kevesebb munkaegységérték ígérkezik a tervezettnél. Legérzékenyebben az érinti a bevételi tervet, hogy a beütemezett tizenkét és fél mázsa helyett mindössze 9,15 mázsa búza termett holdanként a járásban, s emiatt több mint 65 ezer mázsával kevesebbet értékesítettek, mint amennyire számítottak. A kiesés oka részben a kései, szakszerűtlen vetés, de az is, hogy a tervezettnél több mint 600 holddal kevesebb volt a búzavetés. Jövőre minden bizonnyal elérik azt, amit terveztek, mert idejében és jó minőségben került földbe a búzavetőmag. A nem egyformán való munkálkodást sok példa bizonyítja. Számos szövetkezetben azonos minőségű földeken gazdálkodnak, mégis nagyon hullámzóak a terméseredmények. Járási szinten a tervezetthez viszonyított többlet csak néhány növényfajtából mutatkozik. Többek között burgonyából, cukorrépából, de ez kevésbé tudta mérsékelni a bevételi .kiesést, amely meghaladja a tizenkétmillió forintot csupán csak a növénytermesztésből. Az állattenyésztési és értékesítési terv teljesítéséről csak az év vége után lehet majd tiszta képet kapni. November 1-ig a járás szövetkezetei 18153 hízott sertést, 1479 hízott marhát, 2181 mázsa baromfit, 750 ezer tojást és csaknem 30 ezer hektoliter tejet értékesítettek. Mindez jóval kevesebb a tervezettnél, azonban az eddigi felmérések azt mutatják, hogy az orosházi járásban 13 ezer forint körüli lesz az idén a közösbő] származó egy szövetkezeti tagra jutó évi jövedelem. Kukk Imre kezdődött, ami egyik előfelté tele a kora tavaszi legeltetésnek. A tóü legalőépoiási munkákról idős Frankó János elvtárs, a megyei törzsapaállat telep vezetője a következőket mondta: — A telep legelői egy részének istállótrágyázása folyamatban van, holdanként száz mázsát szórunk ki. A legelőket tíz kilométer hosszúságban vízlevezető árok veszi körül. Ennek nagyobb részét a megyei belvíz- rendező társulat dolgozói már kitisztították, a munkát hóolvadás után folytatják; •k »• Télen is gondozzák a legelőket
