Petőfi Népe, 1994. február (49. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-16 / 39. szám

1994. február 16., szerda PETŐFI NÉPE 5 MÁS HÚZATJA A ZENÉT, ÉS MÁS FIZET Lesz-e pénz a nővérek béremelésére? # Az ágy melletti nővérek az egészségügy napszámosai. Február elejére rendkívül fe­szült helyzet alakult ki az egészségügyben. Munkabe­szüntetést, demonstrációt he­lyeztek kilátásba az ágazat nap­számosai, a nővérek, mert bérük már a megélhetésre sem ele­gendő. A múlt héten a kormány javaslatot tett a közvetlenül be­tegek mellett dolgozó ápolónők kötelező pótlékának 50 százalé­kos, azaz 4000 forintos emelé­sére, s ahogyan a népjóléti mi­niszter bejelentette, a mintegy 4 milliárd forintos bértöbblet fe­dezetét az Egészségbiztosítási Önkormányzatnak kell előte­remtenie. Lesz-e pénz, és ha igen, mikortól a béremelés kifi­zetésére? - kérdeztük Sándor Lászlót, az önkormányzat elnö­két.- Most is, de nem először, váratlan helyzet elé állította a kormány az önkormányzatot ezzel a javaslatával. Augusz­tusban a minisztérium és az Egészségügyi Dolgozók De­mokratikus Szakszervezete ha­sonló módon állapodott meg a közalkalmazotti törvényben megfogalmazott béremelések mértékéről, és most is ezt tették. Akkor sem gondoskodtak a bér­emelés költségvetési forrásai­ról, és most sem. A múlt hét kedden tárgyaltunk a miniszté­rium vezetőivel, de akkor még említést sem tettek a kormány csütörtökön bejelentett szándé­káról.- A népjóléti miniszter újsá­gírók előtt kijelentette, hogy azért maradt el az egyeztetés, mert „nem érték el” önöket...-Ha ez így van, akkor a keddi tárgyalásaink idején még nem is gondoltak erre a megol­dásra. Ha pedig szerdán pattant ki a szikra, akkor talán nem eléggé éretten került a kormány elé a javaslat.- Mi akadálya van annak, hogy egy kormányrendelet mó­dosításával végülis megoldód­jon ez a feszültség?- átszólag semmi. Amikor a közalkalmazotti törvény bérta­rifáiról folytak a tárgyalások, a diplomások problémáira keres­tek csak megoldást, a szakal­kalmazottakra nem fordítottak kellő figyelmet a törvény előké­szítői. Sem a minisztérium, sem az EDDSZ nem védte kellően az itt dolgozók érdekeit, pedig ez az a szakszervezet, amelyik­nek tagságát többségében a szakalkalmazottak alkotják. Ide nyúlnak vissza a mostani prob­léma gyökerei. A megállapodók egyszerűen elfelejtették meg­hívni a tárgyalóasztalhoz azt, akinek a zsebére végülis üzletet kötöttek. S mindezek eredmé­nyeként a parlamentben felüle­tes döntések születtek, amelyek nem tisztázták a pénzügyi forrá­sokat, a kifizetési módokat. Amikor kiderült, hogy a rend­szer nem úgy működik, mint kellene, akkor mást próbálnak felelőssé tenni a hibáikért. Ez már jól bevált, magyar módszer.-ehát az önkormányzatnak nincs pénze a béremelésre?- Az önkormányzatnak az egészségbiztosítási törvényben rögzített költségvetése lehetővé teszi, hogy a közalkalmazotti törvényben előírt béreket köz­ponti forrásaiból fedezze, hi­szen a teljesítményfinanszíro­zási csatornákon az intézmé­nyekhez ebben az évben 35 mil­liárd forinttal több pénz jut.- Surján László is a társada­lombiztosítás többletbevételeit jelölte meg a béremelés egyik forrásaként.- Az a bizonyos 30 milliárd többletbevétel, ami 1993-ban befolyt a kasszába, annyit je­lent, hogy nem 40 milliárd az önkormányzatok hiánya, hanem csak 27. Ha valaki erre akar többletkiadásokat tervezni, vál­lalja magára a kötvénykibocsá­tás terheit is, mert a két alap eb­ből fogja fedezni a hiányt. Más húzatja a zenét, és más fizet. Végülis a problémát meg akar­juk oldani, egyelőre a teljesít­ményfinanszírozás módszeré­ben látjuk a megoldást, de erről a február 21-ei közgyűlésnek kell döntenie. Azután a követ­kező lépés a kormányé. Be kell terjesztenie, el kell fogadtatnia a parlamenttel az ígérete bevál­tásához elengedhetetlen törvé­nyek módosítását. Egyértel­művé kell tenni a tb-költségve- tési törvényt, hogy jogunk le­gyen az átcsoportosításra. Ez pedig a parlament hatáskörébe utalja a döntést. Ami pedig a probléma lényegét illeti? Ha va­lakinek érdekében áll a megál­lapodás lehetőségét keresni, az az egészségbiztosítási önkor­mányzat, hiszen a biztosítottak­nak jó minőségű szolgáltatást zavaros viszonyok között nem lehet nyújtani. FEB A termelőket segíti a halasi gazdakör Egykor az MDF által szerve­zett gazdakörök halasi szerve­zete átalakulóban van. Terveik­ről — amely szerint közelebb kívánnak kerülni a gazdálko­dókhoz — , s a közeljövő válto­zásairól beszélgettünk Bagi Mártonnal, a kör elnökével. — Mikor és milyen céllal jött létre a halasi szervezet? — A helyi gazdakör 1992 ta­vaszán egyesületként alakult meg, a Kiskunhalasi Állami Gazdasághoz tartozó szőlő- és gyümölcstermelő szakcsopor­tok megszűnése után, mintegy háromszáz fős tagsággal. E csoportok volt tagjairól kíván­tunk gondoskodni a korábban megszokott szolgáltatásokkal — gépi műveléssel, növényvé­delemmel, szakmai tanácsadás­sal és piacra segítéssel. Ezzel a kisparcellás szőlő- és gyümölcs­tulajdonosok ellehetetlenülését sikeresen megakadályoztuk. Megalakulásunkkor hangsú­lyoztuk, hogy politikamentes szervezetként kívánunk mű­ködni, s elsődleges feladatunk­nak a gazdálkodás és termelés elősegítését tekintjük. Az egye­sületünkkel kapcsolatban álló, gépi szolgáltatásokat nyújtó vál­lalkozások idővel egyre töb.b tagunkat vonzották magukhoz, emiatt napjainkban az eredeti létszám jelentősen lecsökkent. — Milyen előnyöket ajánla­nak a kistermelőknek? — Bízunk abban, hogy a most földhöz jutó új és régi gazdák igényelni fogják a szol­gáltatásainkat. Itt említhetem a rendszeres informálást, a piac­keresést, a beszerzési, illetve hi­telfelvételi lehetőségekről szóló tájékoztatóinkat. Jelen pillanat­ban szervezetünk átalakuláson megy keresztül, s minden bi­zonnyal a valóban gazdálko­dásból élők körévé fog válni. Amennyiben igénylik a gazdák szolgáltatásainkat, úgy szívesen várjuk őket február 19-én 9 óra­kor a Közösségek Házában tar­tandó taggyűlésünkre. — Mi lesz az összejövetel programja? — Ismertetni fogjuk a gaz­daköri információs hálózatból kapott friss híreket, s az idei működési terv megbeszélésére is sor kerül. Gépi szolgáltatáso­kat nyújtó vállalkozókat, keres­kedőket is meghívtunk, így az általuk kínált lehetőségekről is szó lesz. Ezenkívül a termelés­sel, szerződésekkel kapcsolatos változásokról is beszámolunk. Ha időközben döntés születik a halasi falugazda személyéről, úgy őt a taggyűlésünkön be fog­juk mutatni. Hogy mennyire tu­dunk majd hatékonyan mű­ködni, az elsősorban a gazdák aktivitásától függ. Nem dönthe­tünk helyettük, de információk­kal és egyéb, a rendelkezé­sünkre álló lehetőségekkel megpróbáljuk segíteni őket. Gemenc szépségeiről a bajai városházán A polgármesteri székre ezút­tal vetítővászon, az asztalra vi- deokészülék került, a padsoro­kat pedig képviselők helyett ál­talános iskolások, főiskolások és felnőttek - szakemberek és laikusok - népesítették be, ösz- szesen mintegy 60-70-en. Egy békés beszélgetés, anekdotázó est Gemencről - csodaszép fel­vételekkel illusztrálva -, mind­össze ennyi volt a program célja. A tájvédelmi körzet ter­mészeti szépségeit a Ge- menc-könyv fotósa, Felső Bar­nabás mutatta be diafelvételein. Egy gyermekkori álom felnőtt­kori megvalósulását dokumen­tálta a rönkcsónak elkészítésé­ről forgatott rövidfilm. A bajai Tűit István Múzeum­ban őrzött „Csónyik” hasonmá­sának elkészítését rögzítette a kamera, és azt is, hogy hogyan készül a parázsban sült kenyér. Buzetzky Győző szervezőmun­káját dicséri a film elkészülte, és az a tény is, hogy a termé­szetvédelem mellett a figyelem az ártér tárgyi emlékeire is ki­terjed. Dr. Sólymos Ede nép­rajzkutató, nyugalmazott múze­umigazgató régi kutató- és gyűj­tőútjairól mesélt, anekdotázott élvezetesen. Azt bizonyára mindenki megjegyezte, hogy az 50-es években a Duna vizéből még ittak a halászok! Az esten - meglepetés - vendégként fellé­pett Tolcsvay Béla zene­szerző-énekes is, akinek leg­utóbbi színpadi művéhez (A napfény fia) gemenci tölgyfából készítette a „Világfa” monu­mentális díszleteit Velekei Jó­zsef Lajos, a Budapesten élő, bajai kötődésű grafikusművész. Schmidt Antal JUT-E VALAMI TISZAKÉCSKÉNEK? Elővásárlási jog utólag kézbesítve? Furcsa helyzetet teremtett az Állami Vagyonügynökség a ti- szakécskei testület számára. A csütörtöki ülésen ugyanis olyan ügyben kellene állást foglalniuk a városatyáknak, melyet még az előterjesztők sem látnak tisztán. Arról van szó, hogy a vagyo­nügynökség levelet küldött az elmúlt hetekben: nyilatkozzon az önkormányzat, hogy a RE­MIX Elektronikai Kft. privatizá­lása során élni kíván-e elővásár­lási jogával, avagy nem. Ehhez, persze, tudni kell, hogy a tisza- kécskei önkormányzat a RE­MIX társaságban 1,13 százalék arányban üzletrész-tulajdonos. Tagsági jogot akkor szerzett, amikor az állami vállalatot kft-vé alakították át, s a helyi önkormányzat a vagyonmérleg­ben szereplő kécskei telkek ér­tékének megfelelő részhez jutott a társaságban. S miután a kft. ál­lami tulajdonú üzletrészét, ez több mint 95 százalék, nyílt pá­lyázat útján értékesítik, így a tu­lajdonostársak előnyt élveznek. A baj csak ott van, hogy en­nek a bizonyos 95 százalék üz­letrésznek az eladása már tavaly megtörtént. Az előterjesztéshez csatolt szerződésből kiderült: a 476 millió forint névértékű ál­lami részt Golarich Gyula, a budapesti REMIX Kft. volt igazgatója 60 millió forintért megvette. Mégpedig úgy, hogy 5 milliót készpénzben, 55 mil­liót kárpótlási jegyben fizetett. Mindezt tavaly november 30-áig kellett teljesítenie, ami meg is történt. Miért most kell nyilatkoznia az önkormányzatnak az elővá­sárlási jogáról? - kérdeztem Tóth Dezső polgármestert, aki azt válaszolta, hogy ugyanúgy nem érti, mint én, majd hozzá­tette: bizonyára csak formaság. A polgármesteri hivatal jogá­sza, dr. Nagy Olga sem tudja ér­telmezni az ÁVÜ levelét. Sze­rinte ez a kérdés jó pár hónapot elkésett, hiszen olyan üzlet­részre van ezek szerint elővá­sárlási joguk, ami már tavaly elkelt. Ráadásul még a telek árát sem kapják meg, mert a vagyonügynökség csak az ál­lami tulajdonú részt értékesí­tette, a kécskei önkormányzat tehát továbbra is 1,13 százalék arányban maradt tulajdonos, ami viszont nem sok hasznot hoz a konyhára. Az a biztos üz­let, ami a kólagyár esetében tör­tént, hogy a belterületi telkekért a privatizáció során mintegy 20 millió forinthoz jutott a város. A Vegyépszer eladásakor vi­szont - úgy tűnik - még üzlet­részt sem tud kiharcolni az ön- kormányzat. Az Agrikon nem­rég kelt el, talán ott csur- ran-cseppen valami. (benke) Telefonháború dúl Kiskunhalason? Most, hogy a vállakozóknak február 15-ig be kell nyújtaniuk az adóbevallást, bizony újra elég nagy port vert fel Kiskun­halason a vállakozói telefonok költségként való elszámolásá­nak kérdése. Kiskunhalason több, mint há­romszáz vállalkozót érint a sú­lyos ezreket jelentő ügy. A MATÁV tavaly hirdetett akciót vállakozóknak telefonbekö­tésre. A lehetőséggel sokan él­tek, hiszen az igen rosszul ellá- „ tott térségben néhány hónap alatt készülékhez juthattak. Vol­tak olyanok, akik rögtön kettőt is felszereltettek. Igaz, hogy a normál ár közel négyszereséért, de a MATÁV azt ígérte, hogy a vállalkozó költségként elszá­molhatja. A vállalkozási szer­ződésbe be is építették az APEH Csongrád Megyei Igaz­gatóságának erre vonatkozó ál­lásfoglalását, melyben az állt, hogy a vállakozó a telefon árát és a beszerelés díját - azon kifi­zetett összeget, amely a tele­fonvonal kiépítésével kapcso­latban merült fel - költségként elszámolhatja. A megyei állásfoglalást köve­tően egy évre, a tavaly novem­beri Adó- és ellenőrzési Értesí­tőben az APEH jövedelemadók főosztályának ezzel ellenkező állásfoglalása jelent meg. Esze­rint a befizető csak abban az esetben számolhatja el költség­ként a telefont, ha a telefontár­saság nem fejlesztési hozzájáru­lás címén kérte a befizetését, hanem ezt bevételként számolja el. Ez azonban a kiskunhalasi vállalkozói telefonok esetében fejlesztés címen futott. Meg­ijedtek a vállalkozók, de meg­ijedt a MATÁV is, s a szegedi igazgatóság a múlt héten körle­vélben értesítette az illetékese­ket, hogy az APEH megválto­zott álláspontja szerint a befize­tett összeget költségként még­sem számolhatja el. Kérték to­vábbá, hogy nyilatkozzanak, a megváltozott feltételek mellett fenn kívánják-e tartani továbbra is a szerződést. Engedi Antal, a szegedi igaz­gatóság igazgatóhelyettese - kérdésünkre - elmondta, hogy természetesen azon vállalko­zóknak, akik fölbontják a szer­ződést, a teljes befizetett össze­get visszatérítik, de kamatot nem terveznek adni. Tudja, hogy néhányan bírósággal fe­nyegetőznek, s ez és a vissza­adott készülékek veszteséget okozhatnak a MATÁV-nak, mégsem kíván az APEH ellen jogorvoslatért fordulni. Véle­ménye szerint a kárban az a sze­rencse, hogy az esetleg lebon­tásra kerülő vezetékeket más­hova be tudják építeni. Végül elutasította azt a feltételezést — s ezt a keddi lapunkban megje­lent levelében is megteszi —, hogy a MATÁV tudatosan ve­zette félre az ügyfeleket. Dr. Nagy Péter, a Csongrád Megyei APEH ügyfélszolgála­tának vezetője elmondta, hogy a gyakorlati kérdésben — amely több százakat érintett súlyosan — APEH-körökben is sokfélék a vélemények, s a vihar még nem ült el. Az általa kiadott ál­lásfoglalásban a véleménye to­vábbra sem változott, így a két­féle jogszabály-értelmezést Bu­dapesten egyeztetik majd. Saját érveit elküldte ugyanis az APEH Országos Főigazgatósá­gához, ahonnan várhatóan egy hónapon belül kap választ. Az adóbevallást készítő vál­lalkozók és az adószakértők azonban addig már nem várhat­nak. Számukra két megoldás kínálkozik. Vagy leírják költ­ségként telefonjukat, és vállal­ják, hogy egy ÁPEH-revíziónál gond lesz belőle, vagy nem ír­ják le, hanem később önrevízi­óval korrigálják. Halason a kár­vallottak fórumra hívják az ille­tékeseket február 21-én 18 órára a Felsővárosi iskolába. PETŐ-MÓDSZERREL GYÓGYÍTJA A BETEGEKET A mozgássérültekért a bajai konduktor • Sok gyermek születik károsodással, akik a Pető-módszerrel gyógyíthatók eredményesen. Sok mozgássérült él hazánk­ban, akiknek valamilyen beteg­ség folytán az alapvető tevé­kenységek (járás, fogás, evés) is gondot okoznak. A Pető-mód- szer alapján foglalkozik az ilyen betegekkel Baja és környéke egyetlen konduktora, Besesek Andrea, akit a munkájáról kér­deztünk. Elmondása szerint 1992-ben végzett Budapesten a Mozgás- sérültek Pető András Nevelő­képző és Nevelő Intézetében, és azóta a Bajai Általános Iskola és Diákotthonban dolgozik. Itt, órarendbe iktatva, hetente 2-3 alkalommal foglalkozik a köz­ponti idegrendszer károsodása miatt mozgássérült gyermekek­kel, ahogy az állapotuk megkí­vánja. Besesek Andrea felnőtt mozgássérültekkel is foglalko­zik. A városi kórház idegosztá­lyán tanácsadást tart számukra. Élmondja, hogy milyen felada­tokat tudnak otthon elvégezni, milyen fejlesztésre van szüksé­gük. Az alkalmazott Pető-mód- szer az aktivitásra épül, feltéte­lezi a beteg közreműködését a gyógyulásban. Közvetlenül az agyvérzés vagy sérülés akut ke­zelése után el kell kezdeni a foglalkozásokat. A munka eredményességét jelzi, hogy van olyan idős beteg, aki szep­temberben nem tudott lábra állni a kórházi ágyából, most viszont kapaszkodás nélkül lépi át a kisebb akadályokat. Zalavári László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom