Petőfi Népe, 1993. december (48. évfolyam, 281-305. szám)

1993-12-10 / 288. szám

1993. december 10., péntek MEGYEI KÖRKÉP MEGDÖBBENTŐEN KIS ADAGOK A DIAKETKEZTETÉSBEN Évek óta romlik a helyzet a konyhákon A napokban fejeződött be a Fo­gyasztóvédelmi Főfelügyelőség Bács-Kiskun Megyei Felügyelősé­gének átfogó vizsgálata a megye di­ákétkeztetéséről. A tapasztalatokról P. Kovács István, a felügyelőség ve­zetője adott tájékoztatást. Az országos vizsgálati program, és ezzel a megyei is, november elején kezdődött, és 32 konyhát érintett. A felügyelőség munkatársai öt óvodá­ban, húsz általános iskolában és hét középiskolában folytattak vizsgála­tot. Minden második helyen tavaly is volt ellenőrzés, ám az idei évben már többségükben nem ugyanazzal az üzemeltetővel találkoztak. A legna­gyobb változás Kecskemét konyháin történt, ennek oka, hogy a vendég­látó vállalat egyeduralmát megtörte a gyermekélelmezésre specializálódott Suli-Hőst Kft. A felügyelőség munkatársai ag­gasztónak találták a konyhák felsze­reltségét és állapotát. A legtöbb he­lyen nincs lehetőség melegítésre, az ételt szállítóedényekből osztják ki, pedig az ebédeltetés általában három órát vesz igénybe. A felügyelők munkáját olyan alapvető eszközök hiánya nehezítette, mint a megfelelő mérleg. Ez azonban erősen megkér­dőjelezi az áruátvételt és adagolást. Baján például a fiúiskolában 3,4 kg-nak kellett lennie az uzsonnára szállított párizsinak, ám semmilyen formában nem szokták ellenőrizni a mennyiséget. Az ellenőrök kérdé­sükre azt a választ kapták, hogy kö­rülbelül mindig ennyit szoktak kapni, amit szeletenként osztanak ki. Megdöbbentően kis adag jut szinte mindenhol a gyerekek tányérjába. A kecskeméti Móra Ferenc Általános Iskolában a tarhonyás hús adagja 15 dekagramm tarhonya és egy deka pörkölthús volt a mérésnél. A Béke téri iskolában 1,25 deciliter tejberizs adaggal kellett jóllakniuk a gyere­keknek, holott a norma 3 dl. Szintén • Gyakran sovány a leves. kecskeméti tapasztalat: alig több mint 1 deciliter leves és 2 dekás hús­szelet! Ezt az Arany János iskolában mérték a felügyelők. A vizsgálatról készült jelentés ki­emeli, hogy nem tartják indokoltnak azt az általánosan elfogadott gyakor­latot, hogy a konyhai személyzet ál­lapítsa meg, kinek mekkora adagra van szüksége. Bár sok helyen a re­peta lehetőségét megemlítették, az ilyen mértékű súlycsökkenés megha­ladja a tűrési határt. Amellett, hogy az adagokat lassan már nagyítóval kell vizsgálni, szá­mos más szabálytalanságot is felfe­deztek. Ezek egyike a házi őrlésű paprika használata. A konyhaveze­tőknek - állítólag — nem volt tudo­másuk arról, hogy csak bevizsgált paprikával lehet főzni. A minél ol­csóbb beszerzési forrásokra való tö­rekvés oda vezetett, hogy jelöletlen tésztát is vásároltak. Általános gond az alacsony norma, ez pillanatnyilag 42 forint. Ez megle­hetősen behatárolja a változatos ét­rendek összeállítását, ám semmikép­pen se indok arra, hogy az egeszseges táplálkozásra már álig figyelnek. Két helyen nincs normafigyelés, az egyik a kecskeméti Bányai gimnázium. Ott csak előző évi normaelszámolást tud­tak mutatni, arra hivatkozva, hogy előírás szerint év végére kell nullára kifutni. Nem tudtak napi anyagfel­használásról sem kimutatást adni, ezt utólag készítik el! így két hétre visz­­szamenőleg nem volt meg az anyag­felhasználás a saját üzemeltetésű konyhán. A másik esettel Akasztón találkoztak az ellenőrzés során. Ott egyéni vállalkozó működteti a kony­hát, aki nem rögzíti írásban az ételek nyersanyag-összetételét. Vidéken általában egy-egy bázis­konyha biztosítja több iskola, óvoda ellátását. Nincs konkurrencia, na­gyobb a kiszolgáltatottság. Az isko­lavezetés elfogadja a nyújtott szol­gáltatást, hiszen nincs viszonyítási alap. Szinte teljesen figyelmen kívül hagyják az életkori sajátosságokat. A felügyelőség véleménye, hogy el kellene végre választani a diákok és a felnőttek étkeztetését. Bár nem bizonyítható, de tapasztalat, hogy a felnőttek nagyobb adagokat kapnak. Sajnálatos, hogy az önkormányzatok nem mutattak érdeklődést a vizsgálat iránt, kivéve a kecskemétit. írásbeli visszajelzés csak a Kiskunsági Ven­déglátó Vállalat egyik éttermének a vezetőjétől érkezett, melyben kiok­tatta a felügyelőséget, hogy a normát a havi átlagban kell betartani. Telje­sen normális tehát, ha egyszer egy, máskor két deka vaj jut uzsonnára. Sajnos, a kiszabható bírság ösz­­szege nevetségesen alacsony, csupán 32 ezer forintot tudott kiszabni a fel­ügyelőség. Az elszomorító tapaszta­latok alapján jövőre ismét ellenőrzik a diákétkeztetést. Az egyházi isko­lákban az idén nem végeztek vizsgá­latot, mivel a különböző ételnyers­­ananyagok adományok formájában érkeznek számukra. Nagy Ágnes Felmérés megyénk egészségügyéről Példaértékű kezdeményezés nyo­mán a megyei közgyűlés egészség­­ügyi bizottsága mindeddig nélkülö­zött szakmai anyagot tett le nemrégi­ben a megyei képviselők asztalára. Szűkebb hazánkban ugyan a születési arány magasabb az országos átlagnál, ám a halálozás mértéke csak Békés, Csongrád, Heves és Somogy megyé­nél jobb. Az ezer lakosra jutó egy éves kor előtt meghalt csecsemők száma országos összehasonlításban közepes, az európai rangsort tekintve az utolsó helyen van. Amíg Magyar­­országon 100 ezer lakos közül 548 alkoholista jut, addig Bács-Kiskun­­ban 552, s idén tovább emelkedik. Megyénkben pillanatnyilag 268 há­ziorvos, 69 gyermekorvos, 171 fog­orvos dolgozik. Öt kórházban, 10 rendelőintézetben gyógyítják a bete­geket, három szülőotthon működik. A megyei kórház az egész megyére kiterjedő speciális szolgáltatásokat biztosítja. A jelenlegi diagnosztikai lehetősé­gek Kecskeméten és Baján a legjob­bak. Még akkor is, ha az ottani mű­szerpark korszerűsítésre szorul. A kórházak műszaki állapotának és fel­szereltségének értékelésekor egyér­telműen megállapították, hogy Kalo­csa különösen rossz helyzetben van. A helyzeten némiképpen javított, hogy a megyei önkormányzat a kalo­csai kórháznak pszichiátriai és tüdő­­gyógyászati berendezéseket vásárolt, más kórházaknál az ellátás feltételeit javította. A tanulmányt készítő bi­zottság tagjai egyetértettek abban: a jövőben a tüdőgyógyászati fekvőbe­teg-ellátást és a dializálást megyei feladatként kell elismerni. A feltárt problémák megoldására megyei egészségügyi koncepciót dolgoztak ki. A képviselők egyetér­tettek azzal, hogy az onkológiai gyó­gyítás, a műveseicezelés, az agyi érka­tasztrófák megelőzése, a fertőző, a pszichiátriai és tüdőgyógyászati ellá­tás is megyei feladat. A beszerzésre tervezett műszerek szükségességéről a megyei szakfőorvos véleményének beszerzése után a közgyűlésnek kell dönteni. A jelenleginél jobb kapcso­latot alakítanak ki a tisztiorvosi szol­gálattal, továbbfejlesztik a lelki első­segély telefonos rendszerét. A jövő fontos feladata a háziorvosok szak­mai továbbképzése. Zsiga Ferenc • A Kecskeméti Megyei Kórházban az agyi érbetegségek gyógyításában sokat segít az ultrahangos érvizsgáló berendezés. Tornacsarnok-avató Solton TÚLKÖLTEKEZTEK AZ INTÉZMÉNYEK A kiskunfélegyházi költségvetésről A napokban, 9 órakor egy tűt nem lehetett volna leejteni a kissolti II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola mellett felépült új tornacsarnokban. A tanulókon és szüleiken kívül szinte mindenki ott volt, aki számít a helyi közéletben. A nagyobb vállalkozók éppúgy képviseltették magukat, mint a szövetkezetek. A társintézmények küldöttei is kíváncsiak voltak az új létesítményre. Mint Németh József polgármestertől megtudtuk, a nagy­község egyik legnagyobb beruházása - ezt csak a gázprogram megvalósí­tása előzi meg — készült el határ­időre. Az idén tervezték átadni az új sportlétesítményt, amely annak elle­nére határidőre felépült, hogy a kivi­telező hibájából tűz pusztította el a félig kész tetőszerkezetet. Ugyan a 18,5 millió forintos beruházás tanó­rákon a mellette lévő, hozzá szerve­sen kapcsolódó általános iskolát se­gíti, a tornacsarnok a községi testne­velést szolgálja majd elsősorban. A szabályos kézilabdapálya méretű csarnok télen is lehetőséget biztosít a sportolásra. A Soltiak reményei sze­rint jól segíti majd az újraéledő sportéletet. Az ünnepélyes átadásra az iskola színvonalas műsorral ké­szült, amelyet a vidéki viszonylatban szinte páratlan esemény követett. A vendégeket, szereplőket, az iskolák tanárait olyan állófogadáson látták vendégül, amely bárhol megállná a helyét. A helyi vállalkozók, üzemek, intézmények segítségével a solti vendéglátást fémjelző Miskolczi Jó­zsef és Kovács János mesterszaká­csokra valló ételkülönlegességekkel rukkoltak elő. Mint az egyik részt­vevő jellemezte: a tornacsarnok fel­építése, annak felavatási ünnepsége azt jelzi, hogy mind több helyi polgár elkötelezettje a falu fejlődésének. • A félegyházi iskoláknak szüksé­gük van minden fillérre. Az idén már nem kezdeményezi a költségvetési rendelet jelentős mó­dosítását a pénzügyi ellenőrző bi­zottság Kiskunfélegyházán. Erre azért lett volna szükség, mert több oktatási intézmény jelezte, a számára megszavazott előirányzatból nem tudja teljesíteni pénzügyi kötelezett­ségeit. A Kossuth Lajos Szakmun­kásképző és Szakközépiskola eseté­ben az előirányzatot is kénytelenek voltak módosítani, mert milliós hi­ány keletkezett. Más iskoláknál azonban nem kíván élni ezzel a lehe­tőséggel a PEB, így is takarékosságra serkentve az igazgatókat. Az alapelv az, hogy mindenki az előirányzattal gazdálkodjon. Az év hátralévő napja­iban befutó számlák közül azokat - de csak azokat —, amelyeket inkasz­­szóval amúgyis leemelnének a fize­tésképtelenné vált intézmények fi­nanszírozójának, tehát az önkor­mányzat számlájáról, a hivatal meg­előlegezi. Utólag azonban minden vezetőnek be kell számolnia arról, mi indokolta a túlköltekezést. Például a Móra Ferenc Gimnázium 300, a Darvas József Általános Iskola 400 ezer forinttal lépte túl idáig keretét. De rajtuk kívül sok intézmény vár még számlákat úgy, hogy nincs már egy fillérje sem. Parádi Tibomé, a városi kórház gazdasági igazgatója azt hangsú­lyozta, hogy a költségvetés tervezé­sekor kellene az intézményeket olyan pozícióba hozni, hogy valóban önállóan tudjanak gazdálkodni, s in­dokolni tudják a betervezett költsé­geket. Csak ebben az esetben lehet számonkémi, valóban arra fordítot­ták-e a pénzt, amire feltételnük szük­ség volt. Több más kérdésben is a ’94-es költségvetés határozta meg a bizott­ság munkáját. Kormányos Imre el­nök arról próbálta meggyőzni társait, tervezzék be például a tűzoltóság számára nagyon fontos műszaki mentő, feszítő-vágó felszerelés meg­vásárlását. Egy pályázat segítségével ugyanis féláron lehetne ehhez hozzá­jutni. Gajdics Ottó Megváltozott telefonszámok Falugyűlés Petőfiszálláson A községi művelődési házban ma délután öt órától falugyűlést tartanak Petőfiszálláson. Ennek napirendjén az önkormányzat 1993. évi munká­jának az értékelése és a jövő évi fel­adatok pontosítása szerepel. Az ak­tuális kérdésekre a legilletékesebbek­től, a képviselő-testület tagjaitól kaphatnak választ az érdeklődők. Mínusz négymillióval kezdik az évet Szomorú megállapításra jutott a minap a dunaegyházi képviselő-tes­tület, amikor az 1994. évi költségve­tését tárgyalta. A már ismertté vált szabályozók szerint a község gazdál­kodásában a nadrágszíjmeghúzás el­vét kell követni, de még így is négy­millió forint hiányzik ahhoz, hogy az intézményeket működtetni tudják. Annyi már most bizonyos, hogy jö­vőre beruházásba nem kezdenek, de a felújítási munkákat is csak a leg­szükségesebbre korlátozzák. Állatvédő egyesület alakult Kalocsai Állatvédők néven új egyesületet alakítottak csütörtökön. Az állatbarátok elsősorban a kóbor kutyák helyzetének javítását tűzték ki célul, amelyhez állatorvosi és ön­­kormányzati segítséget kértek. Az alakuló ülésen három állatorvos is jelen volt, akik különösen azt tartot­ták fontosnak, hogy az állatmen­helyre beszállított állatok szelektá­lása mielőbb megtörténjen. Hiszen a kóborkutyák és más gazda nélküli háziállatok súlyos fertőzések hordo­zói lehetnek. KÖ7PT ÉTI HÍREK hUMLuil nlMii • A Független Kisgazda-, Földmun­kás és Polgári Párt mélykúti szerve­zete pénteken 17 órától taggyűlést tart a mélykúti kultúrházban. Á ren­dezvényen dr. Bemáth Balázs me­gyei elnök ad gazdasági és politikai tájékoztatót. • A FKFPP kecskeméti és hetény­­egyházi szervezete ugyancsak pén­teken 17 órakor Kecskeméten, a Bánk bán u. 9. szám alatt tart taggyű­lést. A téma: az 1994-es választások. • Ugyanennek a pártnak a soltvad­­kerti szervezete vasárnap 13 órától a soltvadkerti művelődési házban tartja taggyűlését. Hétfőtől megváltozott néhány kis­kunfélegyházi intézmény, illetve egyéni előfizető telefonszáma. A vál­tozással kapcsolatosan a Matáv Rt. egyik félegyházi szakemberétől, Madácsi Istvántól megtudtuk, hogy a most befejeződött fejlesztés elsősor­ban az úgynevezett nagyforgalmú megrendelőket: a kórházat, a rendőr­séget és a tűzoltóságot érintette. Az új, 500-as digitális törzsre ugyanis közel ugyanannyi kimenő vonal csat­lakoztatható, mint a régi kétezres vo­nalkapacitásúra. Az új rendszerre kapcsolt előfizetők hívószámait szükségszerűen megváltoztatták. Ezek mindegyike a korábbi 3-as he­lyett immár 4-el kezdődik, de nem egy esetben változott a többi szám­jegy is. Változatlan viszont az érin­tett intézmények 0-val kezdődő se­gélyhívó, illetve bejelentő száma: 04 mentők, 05 tűzoltóság, 07 rendőrség. A megváltozott telefonszámok rész­letes jegyzékét megtalálják a ma megjelenő Félegyházi Közlönyben. F I A T Speciális haszongépjármű lízing akció: Személygépkocsik már 35% kezdő befizetéssel! A LEGJOBBAT A LEGJOBBTÓL: FIAT DALOS és GYU LA I A U TÓ HÁZ 6000 KECSKEMÉT, HORVÁTH D. u. 14. Tel : 76/321-908 Fax: 76/481-884 Z____ __________________________________ A WODLINGER-ÁLOM MEGHIÚSULT? A kábeltévé-rendszer fejlesztése Sok kecskeméti polgár örült a ta­valyi döntésnek, hogy fejleszteni fogják a város kábeltelevíziós rend­szerét. Az önkormányzat az amerikai Wodlinger Inc.-vel (WII) közösen alapított volna egy 50-50 százalékos tulajdonú részvénytársaságot. Akad­tak persze kételkedők is, de a lakos­sági fórumokon az ügyet támogatók elmondásából a jövő évezred tele­kommunikációja bontakozott ki. Magyarország egyik legnagyobb te­rületű városában, Kecskeméten, 100 százalékos bekábelezést ígértek, és az úgynevezett visszutas üzemmó­dot, mellyel a televízió- és rádióadá­son túl helyi telefon- és számító­gép-összeköttetés is lehetővé válna. Az ügyben a nagy hallgatást Rác András képviselő törte meg idén jú­niusban, amikor interpellációban ér­deklődött a nagyszabású tervről. Me­rész József válasza november l-jén készült el, és hamarosan a képvi­selő-testület elé kerül. A polgármes­ter leírja: A Wodlinger Inc. július 26-án kelt levelében megerősítette az együttműködési szándékát az ön­­kormányzattal, de közölte, hogy a Matáv Rt.-vel nem sikerült megálla­podniuk. A televíziós és telefonjel továbbítása egy kábelvezetéken így nem lehetséges, ezért az amerikaiak nem tudják az önkormányzattal kö­tött szerződést maradéktalanul telje­síteni. Merész József 1993. szeptem­ber 8-án tárgyalt a WH képviselőivel. Kérte, hogy a szerződés tervezett módosítását Mark Wodlinger ma­gyarországi tartókodása alatt, szep­tember 13-áig küldjék meg. Ez elma­radt, Kecskemét polgármestere a WII. magyarországi képviselőjét nem tudta elérni, ezért közvetlenül Mark Wodlingerrel vette fel a kap­csolatot. A nagy álomból tehát nem sok va­lósulhat meg Kecskeméten. A város, illetve az önkormányzati tulajdonú Telemozi Kft., úgy tűnik, egyelőre csak magára számíthat a kábelrend­­szer fejlesztésében. M.Gy. Átalakul a vendéglátó vállalat A kecskeméti székhelyű Kiskun- forint, aminek a 9 százaléka, 14,4 sági Vendéglátó Vállalat az ÁVÜ jó- millió az üzletek és egyéb épületek­­váhagyásával gazdasági társasággá hez tartozó, önkormányzatot illető alakul. A társaság saját tőkéjét a földérték. Kecskemét közgyűlése ezt könyvvizsgáló 104 millió 896 ezer nem fogadta el, mivel a városháza forintban állapította meg. A va- szakértője szerint ez majd 50 milli­­gyonmérleg főösszege 159,8 millió óra rúg, amit készpénzben kémek. A BÁCS-KISKUN MEGYEI KÖZGYŰLÉS tisztelettel meghívja a megye lakosságát 1993. december 11-én, szombaton 12 órára a MEGYEI KÖNYVTÁR ÚJ ÉPÜLETÉNEK ALAPKŐ LETÉTEL! ünnepségére. Az ünnepség helyszíne: Kecskemét, Jókai tér. Minden könyvet szerető érdeklődőt szeretettel vár a BÁCS- KISKUN MEGYEI KÖZGYŰLÉS (mse)

Next

/
Oldalképek
Tartalom