Petőfi Népe, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)

1992-12-08 / 289. szám

PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. december 8., 5. oldal A PN-KALAUZ VENDÉGE Amerikai nagybanipiac-szakértő Mintha mondjuk a DaUas-sorozat­­ból lépett volna ki: igáid keménykötésű amenkai üzletember Thomas B. Mori­­arty. Pontosabban most már nyugdí­jas, hiszen hetven esztendős. Egy nagy­bani piac igazgatójaként ért karrierje csúcsára, egy Hartford nevű, Boston és New York között félúton található településen. Utolsó tíz aktív évét töl­tötte az igazgatói székben, előtte Con­necticut allam mezőgazdasági minisz­tériumának a piaci szekciójában dol­gozott másfél évtizedig. Még koráb­ban pulyka- és egyéb baromfifarmo­kat irányított javarészt a keleti partvi­déken. Most öt héten át Kecskeméten, a Nagybani Piac Rt.-nél tevékenyke­dik szakértőként. Vele van felesége is, aki nyugdíjas pedagógus. Nyolc gyer­mekük és huszonegy unokájuk várja vissza őket Amerikába. — Hogyan lesz valaki az Egyesült Államokban szakértő, akit Kelet- Európába küldenek? — kérdezem Monartyurat. — A Magyarországot segítő prog­ramban részt vesz a VOCA nevű ame­rikai szervezet, az kért fel és én igent mondtam. Más hasonló szervezetek is vannak nálunk, amelyek a fejlődő or­szágoknak nyugdíjas szakértők kikül­désével is próbálnak segíteni. — Mennyit tudott az országunkról, mielőtt ide utazott ? —Bavallom, alig valamit. Utoljára az ötvenhatos események idején hal­lottam róla. Frissebb ismereteim nem voltak. De ez nem gátolt abban, hogy elvállaljam a megbízatást. —Mire irányul a küldetése ? — Nem azért jöttem, hogy meg­mondjam a Nagybani Piac Rt.-nek, hogy itt, Kecskeméten, milyen nagy­bani piacot létesítsenek és azt hogyan működtessék. Az a feladatom, hogy az ilyen amerikai piacokról szerzett ta­pasztalataimat megosszam az itteni szakemberekkel. Talán ezeknek hasz­nát vehetik, jobb döntéseket hozhat­nak a tervek véglegesítésekor, a kivite­lezéskor. • Thomas B. Moriarty: — Talán hasz­nát vehetik tapasztalataimnak. (Fotó: Gaái Béla) — Amerikában milyenek a nagyba­ni piacok? — Nálunk kétféle található. A leg­több zöldség a déli államokban terem. Ott ezeket összegyűjtik és osztályoz­zák, előkészitik az északra való szállí­táshoz. Szaknyelven „beszállítási pontpiacnak mondjuk az ilyeneket— ilyen lesz a kecskeméti is. A másik típu­sú nagybani piac nálunk az úgyneve­zett fogadópiac, ahová az áru délről megérkezik. Itt osztódik szétasok-sok felhasználó, a szállodaláncok, a szu­permarketek, a kisebb boltok között. —Hartfordban, ahol ön volt az igaz­gató, milyen piac működött ? — Fogadópiac a hartfordi: Tizen­két zöldség-gyümölcs kereskedelmi, három hússal, hallal foglalkozó cég te­vékenykedett ott az én időmben, volt továbbá egy raktáráruház, ahol min­denféle fűszert be lehetett szerezni. Há­rom mérdföldnyi vasút, vendéglő, szálloda, benzinkút és más létesítmé­nyek vannak a piac körülbelül tizenöt hektáros területén. — Vasúton érkezik oda az áru ? —Javarészt teherautón, de Kalifor­niából vasúton is jön Hartfordba áru. — A szakmai tapasztalatai közül melyek átadására helyezett nagyobb súlyt? — Mindent sokszorosan átbeszél­tünk, a termékek tárolásától a feldol­gozásig. Tárgyaltunk arról, hogyan kellene a farmerektől begyűjteni a ter­ményeket és hogyan lehetne utána mi­nél többet visszajuttatni nekik a nyere­ségből. Átbeszéltük az épületek elhe­lyezésének tervét, az ésszerű csoporto­sításukat. Nagyon lényeges, hogy a majdani kecskeméti nagybani piac ne­ve mihamarabb jó csengésű legyen mindenfelé. Aki meghallja, annak föl­tétlenül az innen származó termékek kiváló minősége jussonaz eszébe. Még most is várok postán leírásokat ameri­kai piacokról, ezek áttanulmányozása bizonyára újabb kérdéseket is fölvet. —Milyennek találja országunkat ? —Amit eddig megismerhettem be­lőle, az tetszik. Az emberek kedvesek, kár, hogy beszélgetni nem tudunk egy­mással, így nehezebb társasági életet élni. — A kedves felesége mivel tölti a na­pokat, amikor ön el van foglalva ? —Gál Gyula úr, a részvénytársaság vezetőjevoltszívesprogramotszervez­­ni neki, így kiélheti a szenvedélyét; járja az iskolákat. Részt vett egy jubileumi ünnepségen is Kecskemét egyik intéz­ményében; jól érzi magát. — Nemsokára itt van december kö­zepe, és önök haza utaznak. Gondol majd Amerikában a Kecskeméten léte­sülő nagybmi piacra ? —Hogy ne! Csak egy fax és egy tele­fon választ elmajd bennünket egymás­tól. Ha szükségük lesz rám, felhívnak, és segítek, amiben tudok—ígéri Tho­mas Moriarty úr, aki az amenkai VO­CA szervezet szakértőjeként segít a dél-magyarországi régió nagyjelentő­ségű beruházását a lehető legjobb szín­vonalon megvalósítani, tapasztalatai átadásával. —a.tóth— KÖLTSÉGVETÉSI ABC Az áfa édestestvére A költségvetési bevételek növelését 1993-ban a kormány többféle adó együttes emelésével kívánja megoldani. Ezek közé tartozik a fogyasztási adó is, amely közeli rokona, édestestvére az általános forgalmi adónak. A fogyasztási adó is forgalmi adó, amely vala­mely termék, szolgáltatás értékesítéséhez tapad, ugyanúgy, mint a „bátyja”, az általános forgalmi adó. Csak míg az utóbbi a termék előállításának minden szakaszában jelentkezik, az előbbi csak a végső stádiumban, a fogyasztói árban keletkezik. Mindkettő áradó. Áthárítható, árat emelő tényező. Éppen ezért előfordulhat, hogy ezzel az extra adóval megemelt ár mellett a ter­mék vagy szolgáltatás már nem ta­lál vevőre. Ilyenkor az eladó a költségeit csökkenti, hogy az adót változatlan ár mellett is ki tudja fizetni. Ez persze inkább kivétel, mint szabály. Az áfa és a fogyasztási adó kö­zött azonban vannak különbségek is. A leglényegesebb éppen a ne­vükből adódik: az áfa az áruk és szolgáltatások széles körére terjed ki, a fogyasztási adó szűkebb kört érint, ha úgy tetszik nevezhetjük akár luxusadónak is. Kevesen tudják, hogy a fogyasz­tási „adóztatás” egyik legjelesebb szakértője hazánkfia, Sir Nicholas Kaldor, azaz Káldor Miklós, aki jeles angol közgazdaságtani pro­fesszor, egy ideig miniszter is volt. Tudományos munkássága elisme­réseként a királynőtől nem örökle­tes főnemesi címet is kapott. Az ötvenes évek derekán, a brit mun­káspárt pénzügyi tanácsadói mi­nőségében működve, egységes „ki­adási”, azaz fogyasztási adóra tett javaslatot. Megállapította, hogy az egyén adózási „teljesítőképessége” fogyasztásában, kiadásaiban nyil­vánul meg, s ez a kívülről legin­kább mérhető adóalap. Ráadásul a fogyasztási kereslet szerkezete ritkán változik, jól kiszámítható a majdani adóbevétel. Ezért — szemben a magyar és európai gya­korlattal — Káldor azt javasolja, hogy azokat a termékeket kell fo­gyasztási adóval terhelni, amelyek­nek nagy a hányaduk a teljes fo­gyasztásban. A közszükségleti és nem a luxuscikkekből kell az ál­lamnak bevételre szert tennie, mert ezeknek a fogyasztása növekszik a jövedelem gyarapodásával, de nem esik vissza annak csökkenésével. Ha pedig a fogyasztás szerkezeté­ben változást észlelnek, akkor megváltoztathatják a fogyasztási adó alá eső termékek körét és már­is helyreáll a bevételek egyensúlya. A másik adóztatási „iskola” sze­rint a fogyasztási adót arra lehet felhasználni, hogy bizonyos termé­keket adóztatással mesterségesen drágítsanak, s így változást idézze­nek elő a fogyasztásban. Mondjuk egészségügyi okokból a szeszes ita­lok, vagy a dohányfélék árát ezzel az adóztatással is felemelhetik. A megkülönböztetett adóztatást lehet ezzel, vagy azzal az okkal magyarázni, valójában azonban egyetlen igazi ok van a háttérben: a költségvetés éhsége. Bácskai Tamás Expo-felhívás építési vállalkozóknak A Világkiállítási Programiroda úgynevezett előminősítő felhívást tett közzé az Expo-területen végzendő építési munkákra. Nagy a tét, hiszen ennek keretében választja ki az iroda az 1993 első fél évében indítandó be­ruházások versenytárgyalásainak résztvevőit, a következő tevékenysé­gi körökben: durvaterep-rendezés, földmunkák, talajmechanikai és kör­nyezetföldtani mintavételezés, csa­tornaépítés, csősajtolás, vízvezeté­kek építése, gázvezetékek építése, távfűtési hálózat építése, elektromos energiaellátás, távközlési alépítmé­nyek építése, útépítés, egyéb mélyépí­tési feladatok. Az előminősítő eljárásban olyan Magyarországon bejegyzett vállal­kozók, illetve olyan, a feladatra létre­hozott építési társulások vehetnek részt, amelyek csőd- vagy felszámolá­si eljárás alatt nem állnak, adó-, illet­ve járulékfizetési tartozásuk nincs. Az előminősítés során vizsgálják a pályázók műszaki felkészültségét, teljesítőképességét, referenciáit, meg­bízhatóságát, kooperációs készségét, pénzügyi helyzetét. A részt venni akaró vállalkozók úgynevezett „előminősítő füzetet” válthatnak ki a Világkiállitási Prog­ramirodán (1054 Budapest, Kossuth Lajos tér 4. V. em. 11.) munkanapo­kon 8 és 12 óra között, 25 ezer forint befizetését igazoló csekk vagy átuta­lási igazolás ellenében. A kitöltés és a benyújtás módjáról a kiíró 1992. de­cember 10-én, 10 órakor nyilvános konzultációt rendez a Világkiállítási Programirodán. További egyéni konzultációra nincs lehetőség! A saját névre kiváltott előminősítő füzetet és mellékleteit zárt borítékban a vállalkozó nevére történő utalás nélkül kell benyújtani 1992. decem­ber 21 -én, 12 óráig a kiváltás helyén. A bírálóbizottság, amely megvizsgál­ja a dokumentációban foglalt adato­kat és dönt az előminősítésről, a késve beérkezett előminősítő füzetet nem veszi figyelembe. A döntésről 1992. január 20-áig tájékoztatja a minősí­tésben résztvevőket. Az érdeklődők a felhívás pontos szövegét a kecskeméti önkormányzat gazdasági hivatalán belül működő Expo-irodán találják meg. y jyj Információs fórum az Expóról Az ÉTÉ, a MTESZ és a Dutker Kft. közös szervezésében december 10-én, csütörtökön, 15 órakor infor­mációs fórumot tartanak Kecskemé­ten a Tudomány és Technika Házá­ban. Holló Csaba, az ÉTA Kft. ügy­vezetője videofilmes beszámolót tart a sevillai világkiállításról, majd pedig az 1996-ban megrendezendő buda­pesti Expo pályázati kiírásait, a vidék bekapcsolódási lehetőségeit ismerteti Szilvási István, a Világkiállítási Fó­rum főtitkára. Szót kap a kecskeméti önkormányzat Expo-irodája és a helybeli ipartestületi Expo-iroda is. Enyhe optimizmus A Kopint-Datorg III. negyedévi ipari konjunktúrateszt-eredményei szerint a magyar feldolgozóipari vállalkozások helyzete—saját érté­kelésük szerint — rossz, de helyzet­­értékelésük tendenciája javuló. Rá­adásul a válaszadó vállalati vezetők, a rövid távú kilátásokat mérlegelve, biznak cégük helyzetének enyhe ja­vulásában. Az enyhe optimizmust a helyzetértékelésben és a várakozá­sokban elsősorban az okozza, hogy valamelyest enyhült a kereslethiány és a késztermék-készletek szorítása, s felfele mozdult el a kapacitáski­használás. Növekedett viszont a gazdasági környezet bizonytalansá­gának termelés-visszafogó hatása — különösen a száz fő alatti vállal­kozások körében —, s változatlanul rendkívül magas a további elbocsá­tásokkal számoló cégek aránya. A kereslethiány enyhülését első­sorban az exportpiacokra értékesítő cégek jelzik, a hazai piacokra építők helyzete változatlan. Erős a cégek körében a szándék, hogy a „keleti” piacokra értékesítsenek, miközben gyengült a „nyugati” exportexpan­zió ereje. A cégek árvárakozásai — az ipari szféra termelői (beszerzési és értékesítési) áraira vonatkozóan — az eddigi csökkenő tendenciát meg­törve, alig érzékelhetően ugyan, de felfele mozdultak el — olvasható a Kopint-Datorg elemzésében. Kon j unktúra-barométer' Búcsúzik a Renault 4 A francia autóipar rút kiskacsája, a Citroen kisautója után búcsúzik egy má­sik „őskori”, bár mindmáig sokaknak kedves autó is: az év végén Franciaor­szágban megszűnik a Renault-gyár rendkívül népszerű típusa, az R 4-es gyártása. A 31 évvel ezelőtt megkezdett gyártás azonban még mindig nem tűnik el a világból: egy üzem folytatja a kocsi előállítását Marokkóban, egy pedig Szlovéniában. A Renault 4 a csúcstartó a francia gépkocsik között: több mint 8,1 millió készült belőle, ebből két és fél millió a francia üzemben. Muzulmán alap A falusi lakosság vállalkozásainak tá­mogatására 5 millió dolláros kezdőtőké­vel muzulmán pénzügyi alapot hoztak létre Bulgáriában — jelentette a Tanjug. A szaúd-arábiai üzletemberek által léte­sített alap jövő márciustól kamatmentes kölcsönöket folyósít a mezőgazdasági vállalkozóknak. Az alappal mindeneke­lőtt a törökök lakta agrárvidékeket kí­vánják fejleszteni. A legfontosabb cél megakadályozni a törökök kivándorlá­sát az országból. Bulgáriában mintegy egymilliós török kisebbség él, de a szláv ajkú muzulmánok száma is eléri a ne­gyedmilliót. Csökkent az OPEC Az ideiglenes termeléscsökkentésről született OPEC-döntés nyomán emel­kedhetnek ugyan az olajárak a nemzet­közi piacokon, de csekély a valószínűsé­ge annak, hogy megközelítik a szervezet által kívánatosnak tartott hordónkénti 21 dolláros szintet jelentették ki Per­zsa-öböl környéki olajkereskedők. A hivatalosan január l-jétől érvényes, de már decemberben megkezdeni kívánt csökkentés nyomán az OPEC Ecua­dor nélkül — napi 24 582 millió hordó­nyi olajat hoz felszínre (ha tagjai az eddi­gi gyakorlattal ellentétben betartják kvótáikat). Békés rakéták Az orosz kormány hozzájárult ah­hoz, hogy az SS—17 kódjelü egykori szovjet interkontinentális, ballisztikus rakétákat békés célokra alakítsák át, és a későbbiekben kereskedelmi jellegű fel­adatokra, például műholdak világűrbe juttatására használják. Lengyel bányareform A következő 8 évben akár 180 ezer lengyel szénbányász is elveszítheti mun­kahelyét a szénbányászat gazdaságossá tételére kidolgozott kormányprogram értelmében — jelentette az AP Andrzej Lipko lengyel ipari miniszterhelyettest idezve. Az átszervezés keretében az or­szág 53 szénbányáját 7 csoportba tömö­rítik, a ráfizetéses bányákat pedig foko­zatosan felszámolják. Az átmeneti idő­szakban a nyereséges bányák hasznából fedezik a veszteséges tárnák működését. Évi 140 ezer tonna szén termelését tűz­ték ki célul, aminek a miniszterhelyettes szerint 2010-re elégnek kell lennie a ha­zai szükséglet fedezésére. Farmerek orosz földön Kiválasztották azt a két amerikai far­mercsaládot, amely a következő két év­ben a helyszínen adhatja át tapasztalata­it a magángazdálkodásba belevágó orosz agrárvállalkozóknak. Az ameri­kai mezőgazdasági minisztérium és a farmerszövetség által meghirdetett lehe­tőségre nyolcvanan jelentkeztek; a két győztes család egy Szentpétervár kör­nyéki, csaknem kilencszáz hektáros, 21 kisebb családi farmra osztott mintagaz­daság irányításával fogja bemutatni az Amerikában bevált termelési módszere­ket. A 21 farmon ugyanannyi orosz csa­lád tevékenykedik majd az amerikaiak felügyelete mellett és szaktanácsait kö­vetve. A két jó szakmai referenciákkal rendelkező amerikai családot úgy vá­lasztották ki, hogy tagjai a termékfeldol­gozástól a zoológián és a marketingen át az igazgatási ismeretekig a farmergaz­dálkodás minden részterületén segíteni tudják a reménybeli orosz vállalkozó­kat. HALASON ÉS KÖRNYÉKÉN Rádiótelefon tehetőseknek Megalakult a Hitelgarancia Rt. A Halasi Áruházban háromna­pos, árusítással egybekötött termékbemutatót tartott a Westel Rádiótelefon Kft. Nem lehetett túlzottan nehéz a cég részéről kivá­lasztani a helyszínt, kevés olyan 30-40 ezres lélekszámú település le­het az országban, ahol a „távbe­szélő-szolgáltatást” egy kétezres kapacitású központ próbálja ellát­ni. Ez a kapacitás nagyjából meg­egyezik az új igénylők számával, ami lehetne éppen duplája vagy többszöröse is a jelenleginek, ha a lakosság értelmét látná az újabb igények benyújtásának. Mindezek ellenére nem volt nagy tolongás a „WESTWEL- sátor” körül. A halasiak ódzkod­tak a készülékek magas árai, üzemköltségei miatt. A csodás ma­sinákat száz-kétszáz ezer forint kö­zötti árakon lehetett volna megvá­sárolni. Az üzemeltetéshez már csupán egyszeri belépési díjként 75 ezer, havi díjcsomagként pedig to­vábbi néhány ezer forintot kellett volna letenni az asztalra. Jóllehet, ez utóbbi magába foglal némi alapbeszélgetési költséget is. Ezen felül percenként 20-30 ezer forint közötti tarifáért akármennyit le­helne) még telefonálni. Érdeklődésemre a cég megbí­zottja elmondta, érdemes volt Ha­lasra jönniük, hiszen közületekkel és néhány üzletemberrel sikerült néhány üzletet kötni a három nap alatt. Áz már csak az én gondola­taimban fordult meg, hogy a hiva­tali munkán és üzleti ügyintézés bonyolításán túl akadhat más tele­fontéma is. Rendőrt, mentőt, tűz­oltót, sőt orvost is gyakran kellene hívni olyan embereknek is, akik­nek nem lapulnak százezrek a zse­bükben. Talán lesz ez még olcsóbb is. Kovács Pál Megalakult hétfőn a Hitelga­rancia Részvénytársaság — je­lentette be Kupa Mihály pénz­ügyminiszter az alapító okirat aláírását követő sajtótájékozta­tón a MTESZ-székházban. A társaság alaptőkéjét — 3,5 milliárd forintot — 77 alapító adta össze. A sajtótájékoztatón közölték: maga a rendszer háromlépcsős lesz, azaz a vállalkozó továbbra is a kereskedelmi bankkal áll szerződéses viszonyban, tőle kell igényelni a hitelt. A bank a Hitelgarancia Részvénytársaság­gal köt szerződést, amennyiben a vállalkozó hitelképes, ám nem rendelkezik elegendő fedezettel. A részvénytársaság pedig a Hi­telgarancia Alappal áll jogvi­szonyban. A vállalkozók egyébként legko­rábban jövő év februárjában jut­hatnak ily módon hitelgaranciá­hoz, ami egyaránt vonatkozik a tőkére, kamataira és a járulékok­ra. A részvénytársaság ugyanis ak­kor kezdi meg működését a Buda­pest V., Bárczy István utca 3—5. szám alatt. A garanciadíj mértéke 1-3 százalék. Ä Hitelgarancia Rt. maximum 100 millió forint hitelig vállal kezességet a felvett összeg legfeljebb 80 százalékáig. Emögött viszont 70 százalékos állami vi­­szontgarancia áll. Ezzel jelentősen megnő az alap működésének biz­tonsága — hangzott el egyebek kö­zött. Veszteséges japán autógyártók A kilenc japán autóipari vállalat kö­zül nyolc kénytelen lesz az idei évet vesz­teséggel vagy legalábbis profitja mere­dek esésével zárni. Az egyetlen a teher­autókat gyártó Fuji Heavy Industry vál­lalat, amely némi jövedelemre tehet szert az idén — írja a Nihon Keizai Simbun. A gépkocsik iránti kereslet esésével, illet­ve a korábban végrehajtott nagyszabású fejlesztési akciók áthúzódó terheivel ma­gyarázható a teljesítmény romlása. A Nissan és a Daihatsu az idén első ízben zárja majd az évet veszteséggel azóta, hogy a cégek papírjait a tokiói tőzsdén jegyezni kezdték. , Szerkeszti: A. Tóth Sándor kezdőknek és profiknak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom