Petőfi Népe, 1992. december (47. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-08 / 289. szám
6. oldal, 1992. december 8. PÉNZ,VÁLLALKOZÁS,PIAC Czinkoczí Tibor EUROMENEDZSER BT. SZEGED Változások menedzselése Legutóbbi fejezeteinkben a konfliktusok kezelésével foglalkoztunk. Mind ez, mind pedig az előtte feldolgozott témák alapvetően változások, illetve változtatások szándékát tükrözték. S bár sok dologról elmondható, hogy alapvető a menedzsmentben, talán a változások szükségszerűségéről mondható el legáltalánosabban. Különösen fontos ez a téma most, amikor a kifejezetten nagy változások időszakát éljük. Talán sokak számára már unalmas is ez a téma. Szeretnék azonban egy olyan megközelítést nyújtani, amely (menedzseriskolánk tapasztalata alapján) a legtöbb segítséget nyújtja a tisztánlátáshoz. Először is azt a kérdést kell feltennünk, vajon jó vagy rossz dolog-e a változás? Egy-egy konkrét esetben alapvetően attól függ a résztvevők véleménye, hogy a változás előnyét kik és milyen mértékben élvezik, míg a változás „árát” milyen mértékben és kik fizetik meg. Ennek következményeként módunk nyílik a változást támogató és ellenző táborok feltérképezésére. A másik fontos szempont (a pozitív gondolkodás oldaláról), hogy a kezdeményező ember általában megújulást és egyúttal lehetőséget, mígnem a negatív gondolkodású, „sodródó” ember fenyegetést lát benne. A változás környezetében így áldozattá válhat. A hatékony menedzseri munka fontos tulajdonsága, hogy képesek legyünk felismerni: mikor szükséges, elkerülhetetlen a változás, s legyünk képesek az érintetteket meggyőzni, legyenek partnerek a változásban. Érthető, hogy elsősorban azok lehetnek partnereink, akik egyfelől többet nyernek, mint más oldalról veszítenek a változás végrehajtása során. A változás fogalmával leghasználhatóbban a talán Kurt Lewin pszichológus birkózott meg, aki elsőként foglalkozott a csoportviselkedés tanulmányozásával. Fontos megállapítása, hogy a működő csoportok, szervezetek különböző állapotai kétféle erőegyensúlyából adódnak. Ezek közül az egyik csoport erői elősegítik, keresik a változást (talán hajtóerők gyűjtőnevet használhatnánk), míg a másik csoport erői gátolják a változást. (Ezekre a fékezőerők gyűjtőneveket használhatnám.) Fontos megállapítás Lewin szerint, hogy addig semmi sem történik, még a hajtó- és fékezőerők egyensúlyban vannak. Mi menedzserek tehát ezt az erőegyensúlyt kell, hogy megbontsuk a szándékolt változtatás irányába. De mik ezek a hajtóerők, illetve fékezőerők? Érzékeltessük ezt egy ma jellemző példán. Vegyünk egy nagy vállalatot, mely lévén, hogy a piacgazdaság kialakulása folytán új helyzetbe került, piacérzékeny magatartást és ehhez igazodó szervezeti formát kell kialakítania. Mely erők hajtják ebbe az irányba? Ilyenek pl. azok a külső erők, melyek a kormány gazdaságpolitikájából fakadnak, de ilyenek a céggel szembeni új elvárások a piac (vásárlók) részéről, esetleg az új európai gazdasági helyzet és így tovább... A belső erők, melyek a változás irányába hatnak, származhatnak az alkalmazottak kihívásokkal szembeni pozitív hozzáállásából, az új gazdasági társaságokról szóló törvény adta lehetőségekből stb. A külső fékezőerők származhatnak pl. a cégbírósági bejegyzések hosszadalmas ügyintézéséből, illetve a vállalat privatizációs szituációjából, míg a belső fékezőerők lehetnek: az alkalmazottak tapasztalatlansága, régi beidegződések, szervezeti formából fakadó elégedettség. Az elemzési technikával kapcsolatos teendőkről a következő részben beszéljünk. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK)-ÁRFOLYAMAI Érvényben: 1992. december 7-én Pénznem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egysegre, forintban angol font 128,54 129,94 131,34 ausztrál dollár 56,88 57,50 58,12 belga frank (100) 252,07 254,40 256,73 dán korona 13,31 13,44 13,57 finn márka 16.09 16,29 16,49 francia frank 15,18 15,32 15,46 görög drachma (100) 39,46 39,88 40,30 holland forint 45,96 46,39 46,82 ír font 136,42 137,72 139,02 japán yen (100) 65,90 66,50 67,10 kanadai dollár 64,36 65,06 65,76 kuvaiti dinár 274.49 277,24 279,99 német márka 51,66 52.14 52,62 norvég korona 12,64 12,76 12,88 olasz líra (1000) 58,73 59,37 60,01 osztrák schilling (100) 734,87 741,67 748,47 portugál escudo (100) 58,06 58,61 59,16 spanyol peseta (100) 71.94 72,70 73,46 svájci frank 56,96 57,50 58,04 svéd korona 12,03 12,16 12,29 USA-dollár 82,28 83,06 83,84 ECU (Közös Piac) 101,55 102,53 103,51 A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI Érvényben: 1992. december 7. Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egysegre-, forintban angol font 129,79 130,14 130,49 ausztrál dollár 57,26 57,41 57,56 belga frank (100) 252,90 253,48 254,06 dán korona 13,42 13,45 13,48 finn márka 16,24 16,29 16,34 francia frank 15,30 15,34 15,38 holland forint 46,35 46,46 46,57 ír font 137,80 138,12 138,44 japán yen (100) 66,29 66,44 66,59 kanadai dollár 64,78 64,95 65,12 kuvaiti dinár 275,32 276,01 276,70 német márka 52,08 52,20 52,32 norvég korona 12,75 12,78 12,81 olasz líra (1000) 59,38 59,54 59,70 osztrák schilling (100) 740,47 742,17 743,87 portugál escudo (100) 58,56 58,70 58,84 spanyol peseta (100) 72,47 72,66 72,85 svájci frank 57,80 57,94 58,08 svéd korona 12,12 12,15 12,18 tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 82,74 82,94 83,14 ECU (Közös Piac) 102,42 102,67 102,92 Befektetésösztönzés A külföldi tőkével megvalósuló magyarországi beruházások támogatását jövőre is szeretné fenntartani a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma. Az erre szolgáló befektetésösztönzési alapba azonban — a tervezett 1,7 milliárd forint helyett — mindöszsze 700 millió forintot szavazott meg a parlament az 1993. évi költségvetésben. Szükség van tehát további források felkutatására — nyilatkozta az MTI-nek Farkas Mariann, az alap munkatársa. Ez évben 1,8 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. PINTÉR JÓZSEF PEREL? Aranykorát éli a művek Az éj leple alatt a napokban rejtélyes postás osont házról házra Kecelen, és egy fénymásolatot dobott a postaládákba. Az egyik pesti lap cikkét Pintér Józsefről, illetve arról, hogy lefoglalták a repülőgépét és hogy 55 millióval „sáros” a Kisipari Termeltető Vállalatnál. Állítólag ezer példányt hordott szét a szorgalmas küldönc. Mit szól ehhez Pintér József, aki jobbára az elismerő cikkekhez van szokva? — Kezdjük talán a pesti újság cikkével. Tartalmánál fogva alkalmas arra, hogy az üzleti hírnevemet rontsa, amit természetesen nem hagyok szó nélkül, pert indítok az újság ellen és mivel nem egy szatócsboltot üzemeltetek, a kártérítési igényem sem két fillér lesz. Az igaz, hogy perben vagyok a Kisipari Termeltető Vállalattal, s ebben az ügyben már született egy részitélet, amelyben kötelezett engem a bíróság húszmillió forint megfizetésére a KTV-nek. Ebből tízmilliót a végzésnek megfelelően, a kitűzött határidőn belül kifizettem, a többit részletekben fizethetem ki. Hogy mit ítél meg a bíróság az én követelésemből a KTV ellen, az más kérdés. A KTV-nek az újságban leírt úgynevezett foglalási manőverezésről engem senki sem értesített, ahogyan az ugyebár elvárható. Egyébként a gépet nem foglalták le, akkor repülök vele, amikor akarok, csupán eladni nem adhatom el. — Ez melyik gépe? — A kétszemélyes, csehszlovák gyártmányú gép. — A helikopterről, amellyel Ausztriában tavaly kényszerleszállást hajtottak végre, azt állítja a cikk, hogy máig sem tudta megjavittatni, mert nincs pénze rá, hogy a megjavított alkatrészeket átvegye az amerikaiaktól. — A helikoptert már csaknem két hónapja használom, majd megmutatom a hangárban. Szebb és korszerűbb, mint a baleset előtt volt. Azonban az tény, hogy a javítása eléggé elhúzódott, mert ennek a típusnak Európában nincs javítóbázisa, tehát korántsem azért, amire a cikk jól értesült szerzője céloz. — A faluban is terjesztett cikk szerzője azt kérdezi: valóban sikerember ön, vagy pedig — elnézést az idézetért — felfújt luftballon, amely kipukkadófélben van. Hogy ál! jelenleg a művek ? — Mondhatnám úgy is, hogy aranykorát éli, ugyanis ennyi munkánk még sohasem volt. Mintegy 8,5 millió dollár értékben lakókocsikat gyártunk orosz • Mínusz hetven fokos hidegben is használhatónak kell lenniük az orosz exportra gyártott lakókocsiknak. megrendelésre. Jelenleg a Pintér Művek nem kevesebb mint háromezer embernek ad munkát, ezek egy része a határon kívül van. Teljesen át kellett alakítani a termelésünket ehhez a feladathoz. Körülbelül százhetven-millió forintot juháztam be a gyártásra való felkészülés keretében ebben az évben. És elmondhatom még azoknak, akik aggódnak az anyagi helyzetem miatt: százhatvan-millió forint körül van a kintlevőségem. — Visszatérve a cikkre és a Kecelen terjesztett fénymásolatokra: mit gondol, kinek érdeke, hogy ártson a hírnevének ? — A bíróság előtt majd kiderül minden részlet. Azt már tudom, hogy a fénymásolatokat hol készítették, azt is megtudom, ki terjesztette őket, ugyanis az egyenlőre ismeretlen te ttes ellen feljelentést teszek. Bár különösebben nem izgiA a személyőr Jrigyei, ellenségei csak az olyan embernek nincsenek, aki semmit sem tud fölmutatni, ehhez most már kezdek hozzászokni — mondja Pintér József, a keceli gyáros. — ats — • íme a helikopter, pilótástöl. ATALAKULAS — PRIVATIZÁCIÓ Szánkon építhető a jövő Sajnos, nem tipikuá a Szanki Haladás Tsz példája: sem a faluban, sem távolabb senkinek sem adtak alkalmat, hogy támadást intézzen a szövetkezet, annak vezetői ellen; békésen, egyetértésben készítették elő az átalakulást. A kiváláskor 157 millióra becsülték a közös vagyont; a taglétszám harminc százaléka ennek 24 százalékát kérte kivitelre. Tisztességgel megegyeztek mindenben. Jó előiskolák Fennállásának harminchárom éve alatt a Haladás csak egyszer volt veszteséges. Még az idén, ebben a könnyűnek semmilyen tekintetben sem mondható évben is 11 millió forint tiszta eredményt könyvelhetett el a szövetkezet. Banki tartozása egy fillér se, mindig a maga erejével gazdálkodott. Kétezer hektáros területe volt az átalakulóban lévő tsz-nek, 8,8 aranykoronás átlag értékkel, vagyis kedvezőtlen adottságúnak számított. Az állattenyésztésben minden jószágot kipróbáltak, végül csak a csirke maradt számukra gazdaságos. A növénytermesztést az allattartasnak rendelték alá, fő növényükké lépett elő a lucerna, amelynek nagy részét lisztté dolgozták fel saját üzemükben. Vágó György elnök elmondta: a falut is ellátták boltjaikon keresztül táppal. Intenzív irányba terelték az utóbbi időszakban a növénytermesztést, meghonosították — nem kevés meggyőző munka árán — a szamócát. A családi, egyéni művelés egyre nagyobb szerepet kapott a paradicsom-termesztésben is — ami a mostani jelen és a jövő szempontjából nem közömbös. A gépparkot öt évvel ezelőtt tagi tulajdonba adták ki, akkor nem titkoltan takarékossági célzattal, az üres álldogálások kivédésére. A traktor- és a gépkocsitulajdonosokkal kötött szerződések garantálták: a gépek mindig rendelkezésre állnak, s az idő igazolta a döntés helyességét. A szövetkezet egységei, ágazatai már jó ideje önelszámoló rendszerben gazdálkodtak, egymástól is kamatra kaphattak csak kölcsönt; a kisebb közösségek és az egyének önállóvá válásához ez az előiskola is jó volt bizonyára. A műszaki állomány müködőképesebbé tételére három éve létrehozott kft. nem hozta a várt eredményt, feloszlott, a tsz kivonta belőle a tőkéjét. • Kun József huszonnyolc évig dolgozott a Haladásban feleségével, s az üzletrészük együtt meghaladta az 1,7 millió forintot. A tsz takarmányboltjára licitáltak, s a kikiáltási ár háromszorosáért kapták meg, tulajdonostársukkal, Tari Istvánnéval. November 26-a óta Kun József a saját boltjában árusít. Tovább az önállósodás felé Tehát a Szanki Haladás Tsz-nél csírájában számos olyan törekvés megvolt, amely majd csak az átalakulás után bomlik ki, az egyének, az új magángazdák és a szövetkezetben maradók számára egyaránt. Mi a helyzet jelenleg? A kétezer hektárból 1200-at kivittek a kilépő tagok, illetve kárpótlásra jelölték ki. A megmaradó terület sem lesz már nagyüzemi művelésű, arra a szabdaltsága miatt nem is alkalmas. Az elképzelések szerint a megmaradt gyümölcsös és egyéb területeket magánkézbe adja a szövetkezet művelésre, neki pedig a megtermelt áru felvásárlása, feldolgozása és értékesítése, valamint szolgáltatás lesz a fő funkciója. A szövetkezet arra törekszik a jövőben, hogy a Szánkon megtermelt termések — a szövetkezethez szorosan nem kötődő magángazdaságoké is — minél nagyobb feldolgozottsági szinten értékesüljenek, mert így gazdaságosabb lehet a munka. A vagyonmegosztás egyébként a következőképpen fest: 52 százalék a szövetkezetben maradóké, 28 százalék a nyugdíjasoké, 20 százalék pedig a kívülálló üzletrész-tulajdonosoké. Amennyiben olyan döntés születik, hogy ez utóbbiak is kivihetik üzletrészüket, a szanki szövetkezet ezt is készséggel végrehajtja. A szövetkezetben maradásra sem agitáltak senkit. Az a maradók álláspontja: aki magángazda akar lenni, azt is segíteni kell, s egyébként is, a létesítendő új szövetkezet stratégiája az lesz: az önállósodás felé vezetni a kisebb egységeket és az egyéneket is, ez a jövő útja. Aki pár év múltán azzal áll elő, hogy önálló akar lenni, az érvényes törvénynek megfelelően kiléphet, ugyanez vonatkozik majd a csoportokra is, amelyek például egy csirketelepet, vagy más egységet működtetnek, s egyszer elég erősnek érzik majd magukat az önállósodáshoz. Biotermelés németeknek — Nyitottság a befelé jövők és a kifelé menők irányában is — így fogalmazta meg szándékukat a mostani elnök. Vágó György. Az átalakuló közgyűlést december 11-én tartják a Szanki Haladás Tsznél, s az eddigi közvélemény-kutatás szerint várhatóan az általános szövetkezeti típus mellett döntenek, mert az adottságaiknak az felel meg legjobban, mindennel foglalkozhat, kereskedelemmel is. A leendő új szövetkezet szakemberei biotermelésről tárgyalnak egy német féllel, úgy vélik, Szánkon ez megvalósítható. A csirkét és a sertést kelet felé próbálják értékesíteni. Nagy feladat a tartási kedv újraélesztése. A meleg vizes bázisra fólia alatti kertészetet kívánnak telepíteni —, néhány a leendő új szövetkezet tervei közül. A. T. S. JÓ HA ISMERI A HITELT KÉRŐ Közraktárjegy és lombardház Közraktár út, — olvasom a pesti 2-es villamosból a föliratot. Eltűnődöm rajta: vajon, az itt lakók közül hányán lehetnek, akik tudják, hogy mit jelent a fogalom, melyről a Duna-parti hosszú utcasort elnevezték annak idején? Persze nem holmi közlekedési témakörben kopogtatok be a Földművelésügyi Minisztériumban Bécs Krisztinához, a tárca tavaly létre hívott pénzintézeti és vállalkozásfejlesztési főosztályának főmunkatársához, hanem a mezőgazdasági termékek régi-új finanszírozási lehetőségének ismét bontakozni látszó módozatainak fölvázolásáért. Ismét, mert hiszen egy XIX. századbeli törvény ma is érvényes paragrafusai alapján készül kormány-előterjesztésre közösen három minisztérium: a kezdeményező FM, valamint a Pénzügyminisztérium, s az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium. Jól bevált gyakorlat volt — Az 1875. évi XXXVII. te., a kereskedelmi törvény után épültek az úgynevezett közraktárak — mondja Bécs Krisztina. — Ha valamely cég szerződést köt a termelővel, illetve kereskedővel arról, hogy áruját raktározza, mégpedig úgy, hogy annak minőségét megőrzi, továbbá az árura értékpapírt bocsát ki, akkor beszélhetünk-e szakmai fogalom megvalósulásáról. Az értékpapír két részből áll: árujegyből és zálogjegyből. Ez utóbbi az, ami hitelfedezetül szolgál, tehát ami a banknak biztosíték, s amire a hitelt nyújtja, mégpedig az áru értékének maximum kétharmad részére. — Vagyis aratás után nem kell rögvest eladni a búzát, megvárható, míg jobb árat kínál a világpiac . . . — Úgy van, s lényeges, hogy nagy tömegű termékekről legyen szó, így gabonáról, cukorról, borról, és így tovább. — De jó volna a bort most közraktárban elhelyezni... — Hát igen, de nem az elfekvő készletek jönnek itt számításba, hanem azok, amelyek tőzsdeképesek, így azonnal értékesíthetők — lonasztja le lelkesedésemet az. ifjú agrár közgazdásznő. — Ha a gabonánál, cukornál maradunk, melyik vállalatnál kínálható föl ez a portéka? — Elbizonytalanodik kissé beszélgető partnerem: — Pillanatnyilag csupán egy van: az 1984-ben alakult ATI, Közraktározási Vállalat, amely állami tulajdonban van, bajai, győri, pécsi, fővárosi raktárakkal. Vagyis a „szocializmus építésének” évtizedeiben elaludt, elaltatták az intézményt, jóllehet aligha újkeletű igény a mezőgazdaság jobb finanszírozása. Tehát lássuk a közraktári jegyek előnyeit: Fölmenti a termelőt és kereskedőt attól, hogy maga raktározzon; megóvja őket attól, hogy kedvezőtlen piac esetén is forgalmazzanak; nagy előnyt nyújt számukra azzal, hogy megteremtődik a jegyek révén az áru elzálogosításának lehetősége, ezzel kölcsön fölvétele. Hitelnyújtás esetén nem vizsgálandó a felvevő likviditási helyzete, elégséges az áru piacképességéről megbizonyosodni. A bank túlbiztosít Nem tudom, vajon a lombardoktól származik-e az elnevezés, hogy lombardház, de a fogalom a különféle szolgáltatásokat — ellenőrzött készletátvétel, biztosítások megkötése — végzőket fedi. Az ÁTI, a Bábolna Interbarter Kft., s néhány magánszemély hozta létre az Első Magyarországi Lombardház Kft.-t, amely már legalábbis ígéri, hogy gondoskodni fog a közraktárjegy kibocsátásáról, hitelek folyósításáról, külföldi pénzintézet bevonásával. — Akadályok? — Vannak, így elsősorban tán a szakemberek hiánya, a kellő informáltság, de a mai gyakorlat az, hogy a bankok túl biztosítják önmagukat — válaszol Bécs Krisztina. — A csődtörvény, a nem mindig tiszta gazdasági élet, párosulva a nehézkes bírósági végrehajtási procedúrával, azzal jár, hogy mindkét jegyet elkérik az áru tulajdonosától, s ezzel a bank válik azzá. Holott ha az eredeti tulajdonos tovább forgathatná áruját, esetleg megmenekülhetne a felszámolástól. Erre mondják: a kör bezárul. Mégis, a közraktárjegy újrahonosításához szükséges feltételek javaslatát kidolgozták az FM-ben. Ebben szerepel a többi közt a csődtörvény módosítása, külön pénzalap elkülönítése, s más intézkedések megtétele. Vagyis nem megy máról holnapra, elkéne valamely tanácsadó ősünk feltámasztása ama Közraktár út szomszédságában, a Duna-partján megépült raktársorról . .. De — a tréfát félretéve — a napirendre került régi-új finanszírozás remélhetőleg mielőbb megtenni gyümölcseit, jó, hogy valakinek eszébe jutott! (MTIPress)
