Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-11 / 137. szám

PETŐFI NÉPE 8. oldal, 1992. június 11. SZÁZHUSZONÖT ÉVE TÖRTÉNT I. Ferenc József magyar királlyá koronázása Százhuszonöt évvel ezelőtt —- 1867. június 8-án I. Ferenc Jó­zsefet magyar királlyá koronázták. Ezzel a díszes, hagyományos cere­móniával véget ért egy hosszú — 18 éves — önkényuralmi korszak. I. Ferenc József magyar királlyá koronázására rendkívül fényes kül­sőségek között került sor a budai várban lévő Mátyás-templomban. Huszonöt külföldi állam képvisel­tette magát ezen a napon. A ma­gyar nemzet nevében Simor János esztergomi érsek, hercegprímás és gróf Andrássy Gyula tette a király fejére a magyar koronát. A koro­názás ősi módon ment végbe, de a ceremóia új elemeket is tartalma­zott. Ferenc Józsefet az egész nem­zet országgyűlése koronázta meg. Ő pedig az egész nép számára adott hitlevelet, s tett esküt a de­mokratikus alkotmányra. Szent esküjét minden Habsburg-uralko- dó közül ő mondta el először ma­gyar nyelven. De mindennél lénye­gesebb volt, hogy nagy tömeg je­lenlétében biztosította Magyaror­szág és társországai jogait, alkot­mányát, függetlenségét és területi épségét, így szakított azzal a 18 esztendős törekvéssel, amely Ma­gyarországot Ausztria tartomá­nyává akarta süllyeszteni. Másnap az utcákon százezrek él­tették az uralkodópárt. Minden po­litikai elítéltnek és 354 köztörvé­nyesnek kegyelmezett meg a király, s valamennyi kivándoroltnak megen­gedte a hazatérést. A király az or­szágtól ajándékul kapott 100 ezer aranyat azonnal felajánlotta a sza­badságharc volt honvédéi árváinak, özvegyeinek, munkára és keresetre képtelen rokkantjainak. Kossuth Lajos hevesen tiltakozott a kiegye­zés ellen, a legélesebb kritikát is ő fo­galmazta meg. Hiába volt a nagy ál­lamférfi tiltakozása, a kiegyezés lét­rejött, a király koronázása megtör­tént. Kenyeres Dénes A NAP INFORMÁCIÓJA Senki sem marad le a földárverésekről A tervezettnél lassabban halad a kárpótlási határozatok kézbesítése és ezzel együtt elhúzódik a földárve­rés is. Dr. Sepsey Tamást, a kárpót­lási és kárrendezési hivatal elnökét kérdeztük: o határozatok késedel­mes kézbesítése miatt nem marad- nak-e le a földárverésről azok, akik termőföldre szeretnék váltani utal­ványaikat? A második vagyoni kárpótlási törvény ezekben a napokban lépett életbe, s ezért bizonyos fáziseltoló­dás keletkezett a két törvény kö­zött. A kormány legutóbbi ülésén módosította a végrehajtási rendele­tet, hogy ne fordulhasson elő az a nem kívánatos helyzet, miszerint aki hamarabb kapta meg a kárpót­lási jegyet, az részt vehet a földárve­résen, aki később, az lemarad róla. — Milyen szempontok szerint módosították a földárverések mód­ját ? — Augusztus végétől megkez­dődnek a földárverések. A második vagyoni kárpótlási törvény jogo­sultjainak igényhejelentésére vi­szont mostantól számított 120 nap áll még rendelkezésre, így előfor­dulhatott volna, hogy ezeknek az embereknek egyszerűen nem marad megvásárolható föld. A mostani végrehajtási rendelet szerint a káro­sultak jövő hétfőtől vásárolhatják meg a formanyomtatványokat a postahivatalokban és a szokott mó­don nyújthatják be azokat a hivá- talhoz. A mellékelt kérdőíveket, a tapasztalatokat alapján, igyekez­tünk egyszerűsíteni. Á másik fontos elem az érverésekre vonatkozik. Eszerint az első árverést akkor lehet megtartani, ha az adott szövetkezet termőföldjeire bejelentett kárpótlá­si igények aranykorona-értékre ve­tített 30 százalékát a hivatal már jogerősen elbírálta. Új szabály, hogy ebben az esetben a kijelölt ter­mőföldeknek is csak a 30 százalékát lehet árverésre bocsátani. A másik 70 százalék türelemmel kivárhatja az értesítést, mert a földek 70 száza­léka addig „zár alatt” marad. — Nem fordulhat elő, hogy mond­juk valahol az összes szántóföld ka­lapács alá kerül már az első forduló­ban és a később jelentkezőknek már csak rét, gyümölcsös marad? — Erről is intézkedik a kor­mányrendelet: a 30 százalékot mű­velési ágak szerint, azonos arány­ban kell kijelölni. — Eszerint várhatóan elhúzódnak az árverések. Mikor kerülhet sor a második lépcsőre? — Az időpontot akkor tűzhetik ki, ha az igénylések 70 százalékát már elbírálta a hivatal. Erre is igaz: A bűnözés társadalmi okait gyö­kereiben kell megszüntetni, ebben az esetben valószínű, hogy a bűnö­zés maga is csökken — mondta egyebek között Göncz Árpád köz- társasági elnök szerdán, a Kriminal- expo ’92 című szakkiállítás megnyi­tásakor a Budapesti Nemzetközi Vásárközpont D pavilonjában. A rendezvényt az Ügyészek Orszá­ha csak a kérelmek 70 százalékát bírálták el, akkor a földterület — művelési ágak szerint arányosan ki­jelölt — 70 százalékát lehet árverés­re bocsátani. — Mi lesz a maradék 30 százalék sorsa? — Ez amolyan tartalék, biztosí­ték arra, hogy az eljárás legvégén sorra kerülők se maradjanak le a földhöz jutás lehetőségéről. Lesz még egy földalap, amelyet kizáró­lag állami földekből különítenek el legkésőbb jövő év februárjának vé­géig. Ennek árverezésére csak ak­kor kerülhet sor, ha a második va­gyoni kárpótlási törvény alapján beadott kérelmeknek legalább a fe­lét a hivatalok már jogerősen elbí­rálták. Nem szeretnénk tehát senkit sem kirekeszteni a földvásárlás le­hetőségéből, nem kívánunk senkit sem hátrányos helyzetbe hozni a törvényhozás elhúzódása miatt. gos Egyesülete szervezte. Június 10. és 14. között világcégek és hazai gyártók mutatják be a bűnüldözést és a bűnmegelőzést szolgáló legfej­lettebb technikai berendezéseket. A szakkiállítással egyidejűleg nemzetközi bűnüldözési és igazság­szolgáltatási konferenciát is tarta­nak neves külföldi és hazai szakem­berek részvételével. (somfai) Ferenczy Europress Megelőzni a bűnt célszerűbb A TÁRGYALÓTEREMBŐL: „Megszűrt a Sanyi.. ” Nem lehet azt állítani, hogy Bó- di Sándor, Kecskemét, Kórház ut­ca 23. szám alatti lakos kezdő bű­nöző. Eddig tíz alkalommal állt biróság előtt, döntő részben va­gyon elleni bűncselekmények mi­att ítélték el. Bizonyára neki is szo­katlan, hogy most életveszélyt okozó testi sértés miatt marasztal­ta el a megyei bíróság, és mint visz- szaesőt két év hat hónapi börtönre ítélte, három évre eltiltotta a köz­ügyektől, sőt kényszergyógyítását is elrendelte. De mivel „érdemelte” ki Bódi ezt a büntetést? Abból a tényből, hogy a bíróság kényszerelvonó ke­zelésre is kötelezte, már következ­tetni lehet arra, hogy Bódi rendsze­resen és nagy mennyiségben ivott. A múlt év augusztusának 22-ik napján is éppen Kecskeméten, a Szegedi úti italboltban „szórako­zott” és körülbelül fél liter bort ivott meg kólával vegyítve. Itt ta­lálkozott barátjával, Hadics Tibor­ral, akivel megállapodtak abban, hogy Radics Tibor lakásán, a Bem utca 1. szám alatti házban talál­koznak. Arra nem derült fény, hogy ennek a találkozásnak mi lett volna az értelme, így csak találgat­ni lehetne, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy ez a találkozás soha nem jött létre. Mert igaz, hogy Bódi ígéretének megfelelően elment a megadott címre, bár útközben még beugrott a Czollner téri italboltba két deci vörösborra, de végül is oda talált Radicsékhoz. Csakhogy Radics Tibor nem volt otthon. Mit tehe­tett a vendég, betért az ugyan ab­ban az udvarban, de másik lakás­ban lakó Radics Istvánékhoz. Csakhogy az sem volt otthon, mert elszaladt borért. Ellenben ott tar­tózkodott K. Györgyné, és K. Sán­dor, akik a szobában ültek a heve- rőn. Hamarosan hazajött Radics István is, bár kissé kapatosán, és amikor meglátta ott Bódit, indula­tosan felszólította, hogy hagyja el a lakást. Bódinál ugyanis volt egy bicska és a hazaérkező férfi úgy hitte, hogy a zsebkés az övé. Bódi ezt természetesen tagadta és persze ebből heves vita támadt, s a vendég az immár nyitott bicskával hado­nászott. Radics István viszont arra töre­kedett, hogy valahogyan eltávolít­sa a lakásból a hívatlan, s méghoz­zá bicskával kalimpáló vendéget. De a vendégnél nemcsak bicska volt, hanem egy palack intim spray is, amivel Radics István arcá­ba fújt. Ettől azonban az illető nem lett rosszul, csupán erős illa­tot árasztott magából, miközben még mindig nem adta fel, hogy kilöki Bódi Sándort a lakásból. Már az előszobában voltak, ami­kor Bódi megelégelte a dolgot és az intim spraynél hatásosabb eszköz­höz, a bicskához folyamodott: a közepesnél valamivel kisebb erővel hasbaszúrta az illatozó Radicsot. A szúrástól megijedt Bódi, aki bicskával együtt felpattant a ke­rékpárjára és meg sem állt a Kór­ház utca 23-as számú házig, aholis az udvarban elburjánzott gazban elbújt. Itt találta meg a rendőrség. Radics István viszont, immár vér­ző sebbel megállt a veranda ajtajá­ban és onnan kiabált a szobába K. Györgynének, hogy „Maja, gyere ki, megszúrt a Sanyi...” Közben már értesítették a mentőket, akik kórházba szállították Radics Ist­vánt, ahol azonnal megoperálták. Sérülése hat hét alatt gyógyult meg. Bódi bűnösségét és bűncselek­mény elkövetését tagadta. Védeke­zésül azt adta elő, hogy bár nála volt a bicska, de azt Radics István kicsavarta a kezéből, és mivel Ra­dics sánta, ugyanakkor ittas is volt, az udvarra vezető veranda ajtajából egyensúlyát vesztve kiesett az udvarra és beleesett a zsebkés­be, de a kés kiesett belőle, ő felkap­ta és eltávozott a helyszínről. Természetesen ezt a verziót a bí­róság nem fogadta el. Nemcsak azért, mert Radics az eljárás során végig állította, hogy Bódi Sándor megszúrta, hanem azért sem, mert ha úgy történik, ahogyan Bódi elő­adta, akkor a bicska nem csupán öt centiméterre hatol a sértett ha­sába, hanem tövig beszalad. Arról már nem is szólva, hogy ilyen eset­ben nehezen képzelhető el, hogy a kés magától „kiesik” a sebből. A büntetés kiszabásánál a bíró­ság súlyosbító körülményként vet­te figyelembe az élet elleni bűncse­lekmények elszaporodottságát, hogy a vádlott ittas állapotban kö­vette el a cselekményt, a veszélyes eszköz használatát, Bódi büntetett előéletét, visszaesői minőségét. Enyhítő tényező volt viszont, hogy két kiskorú eltartásáról gondosko­dik és a sértett megbocsájtott neki. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője viszont felmentésért fellebbezett. G. S. Felújították a zsidótemetőt Katymáron Az egész község népe összefo­gót, és gyönyörűen rendbehozta, majd új kerítéssel látta el a katy- mári zsidótemetőt. Az ünnepélyes átadáson dr. Schweitzer József fő­rabbi, az Országos Rabbiképző In­tézet főigazgatója emlékezett meg a 48. évvel ezelőtt halálba küldött katymári zsidóságról, majd fel­avatta a Lichter Ferenc bajai hit­községi elnök által készítetett em­léktáblát. Nothoff Ingrid felvétele A TÁVKÖZLÉS FEJLESZTÉSI TERVEI Ki állja a cehhet? Ismét lakossági pénzek bevonásá­ra számít a Matáv Rt., amikor meg­hirdette legújabb akcióját a bajai góckörzetben (Baja nem tartozik bele) azon települések részére, ahol a meglévő központok kapacitása le­hetővé teszi a vállalat által nyilván­tartott igénylők, egyes esetekben ezen felüli további új igénylők tele­fonállomásainak bekapcsolását. A tizenhat helységet magába fog­laló körzetnek országosan is jónak mondható a telefonellátottsága, hi­szen minden harmadik házban ott a készülék. Ám a szolgáltatónak is kedvező a további bővítés. Ennek a programnak a részletei­ről tartott tájékoztatót a közelmúlt­ban Nagybaracskán Nász József a cég szegedi üzemviteli osztályveze­tő-helyettese, valamint Gyenes Gé­za megyei üzemvezető. Az önerős akcióban részt vevő le­endő telefon-előfizetők meghatáro­zott hozzájárulási költséget fizetnek be, melynek összege 45 ezer forint. A szervezést — hasonlóan az előző­ekben — az önkormányzatok vé­geznék, közmütársulás létrehozásá­val és ekkor igénybe lehet venni a kedvező kamatozású OTP- kölcsönt, vissza lehet igényelni a be­fizetett összeg 15 százalékát és egyé­nenként helyi adókedvezmény is ad­ható. Hogy még csábítóbb legyen az ajánlat, a távközlés további (vá­lasztható) kedvezményeket kínál. Az egyik lehetőség a telken vagy há­zon belül a távbeszélő-állomásra vo­natkozó rendelkezési jog. Ennek ér­telmében, amennyiben az előfizető a telefonállomás felszerelési helyéről elköltözik (házát eladja) az oda be­költöző (házát megvásárló) javára az előfizetői jogviszonyáról lemond­hat. Tulajdonképpen így az ingatlan értéke megnő. A másik a díjkedvezmény igény- bevétele, az önerős belépési összeg meghatározott részére, mely nyolc­ezer forint körüli tételt takar. Ezt az előfizető két éven keresztül telefo­nálhatja oly módon, hogy a havi díj- kedvezmény nem haladhatja meg az adott havi távbeszélőszámla össze­gének felét. Dióhéjban ennyi lenne a tájékoz­tatás lényege, azonban félő, hogy sok helyütt a kezdeményezés ku­darcba fullad, mert az önkormány­zatok — a megnövekedett feladata­ik miatt — nem tudják ellátni az ez­zel járó szervezést és adminisztráci­ót. Csátalja, Dávod és Nagybaracs- ka polgármestere ennek hangot is adott, mondván; valamilyen mó­don, forrásból dotálja a Matáv a közreműködőket, ha szabadidejük­ben vállalnák és végeznék ezt a mun­kát. Nem titkolták azt sem, hogy közvetve valamennyi település jól jár(na) a polgárok pénzén létreho­zott fejlesztéssel de ez a befektetés a távközlésnek termeli majd a hasz­not, és eddig térítés nélkül kaparták ki nekik a gesztenyét. A Matáv képviselőit kissé várat­lanul érintette a kér(d)és és mereven: elzárkóztak az elől, hogy ők bármit is áldozzanak erre a célra. Ha mélyebben belegondolunk, mégsem lehet elképzelhetetlen, hogy tárgyalási alap legyen az önkor­mányzatok álláspontja, hiszen az el­végzett munkáért mindenhol fizetni kell. A kérdés: ki állja a cehhet? Somogyi Gábor AZ OLIMPIA BIZTONSÁGÁÉRT Mosszad, M15, CIA fegyverben A legboldogabb akkor lenne Enrique de Federico, ha senki sem venné észre szerepét a barcelonai olimpiai játékok alatt. Ő ugyanis az olimpia biztonsági főnöke, aki 20 ezer rendőr mellett, erősítésként 12 ezer katona és 10 ezer polgári gárdista szolgálatait irányítja. A legfontosabbnak azt tartja, hogy a tengerparti város hagyományo­san nyugodt légkörét megőrizzék az olimpiai versenyek idején is, vagyis az utcán viszonylag kevés jele legyen a szigorú biztonsági in­tézkedéseknek. Az izraeli sportolók ellen 1972- ben Münchenben elkövetett véres palesztin merénylet óta a terroriz­mus az olimpiai szervezők egyik legnagyobb réme. Ráadásul az idei olimpia helyszíne az egyik legrette­gettebb európai terrorszervezet, az ETA számára „hazai pálya”. A biztonsági felelősöket nem té­veszti meg, hogy a közelmúltban Franciaországban letartóztatták az ETA kulcsfontosságú vezetőit. Ami az óvintézkedések megter­vezését illeti, a „szakma” nagyjai — az izraeli Mosszad, a brit M15 és az amerikai CIA — szorosan együttműködnek a hazaiakkal. A versenyek helyszíneit már le­zárták, s csak az engedéllyel rendel­kezők tehetik be a lábukat. Külön feladat a kikötő biztonsága, ahol 30 ezer látogatót helyeznek el. Itt a víz felszínén, továbbá „zseb-tenger­alattjárókon” őrzik a vendégek nyugalmát. Mégha a terrorizmus is a fő ve­szély, a rendőrök komoly figyelmet fordítanak a zsebesekre és a kiskali­berű tolvajokra is. De vannak „sú­lyosabb” következményei is az in­tézkedéseknek. A legfrekventáltabb piroslámpás negyedekből Barcelo­na külvárosaiba szorították ki a prostituáltakat és a transzvesztitá­kat. Ferenczy Europress Nem csak a húszéveseké a világ ... Georges Dedled „A sorompón túl is érvényes menetjegy” című könyvében ezt írja: „A testosteron- nal a férfiaknál csodákat lehet mű­velni.” íme a három „csoda”: 1. Testosteron-kúrával segíteni lehet azokon, akik hormonhiány miatt szenvednek impotenciában — öt esetben négyben meglepően eredményes a szer. 2. A testosteron erősíti a csonto­kat, és feszesebbé teszi az izmokat. 3. A szer szabályozza a vérkerin­gést és erősíti a szívizmot—így a szer­vezet megőrzi teljesítőképességét. Dr. Debled szavai szerint: „A testosteron azon szervekre és test­részekre fejt ki jótékony hatást, amelyek az öregedés során pety­hüdtek, erőtlenek lesznek.” Ferenczy Europress VÉLEMÉNYEK SZABADON A felelőtlen hangulatkeltésről Az Agrárszövetség Bács-Kiskun me­gyei ügyvivő testületé a következőket szükségesnek látja közreadni a Függet­len Kisgazdapárt megyei alelnökének, dr. Punczman Tamásnak a Petőfi Népe május 27-ei számában megjelent írásá­val kapcsolatban. Annak eldöntésére, hogy kiválik-e a szövetkezetből az üzletrész tu^íjdono- sa, a vagyonnevesítésről határozó köz­gyűléstől számítva 75 nap áll rendelke­zésére írja a kisgazdapárt megyei elnöke: Szerinte ezt csorbítják a szövet­kezetek azzal, hogy késve küldik meg az értesítést az üzletrészek értékéről. (Úgymond: „ ... kevesebb gondolko­dási ideje legyen a tulajdonosoknak”.) Két határidőt mos egybe a cikk szerző­je, ugyanis: az értesítés kézbesítésére 15 nap alatt kell sortkeríteni, ettől számí­tódik a 60 nap, ami a tagok rendelkezé­sére áll döntésre és szándékuk bejelen­tésére. Tehát, ha valahol elő is fordul néhány napos késés — ami nem csoda, hiszen nem kis munkáról van szó —, a gondolkodási idő nem rövidül meg. (Megjegyezzük: a 60 nap nem kevés, a gondolkodási idő pedig tulajdonkép­pen az átalakulási törvény megjelenésé­vel, januártól elkezdődhetett.) Ha akad olyan szövetkezeti elnök — mint írja dr. Punczman — aki azt ígéri a tagoknak, ha benthagyják üzlet­részüket, munkát ad számukra a szö­vetkezet, annak csak örülni lehet. Mert sok olyan szövetkezeti tag van, aki nem mer és nem tud önálló vállalkozásba kezdeni, s mi azt tapasztaljuk, ők szíve­sen dolgoznának továbbra is a szövet­kezetben. Attól pedig nem kellene félte­ni a tagokat, hogy olyan személyt vá­lasztanak meg elnöknek, akiben nem bíznak. Van azért Punczman Tamásnak olyan aggodalma is, amiben oszto­zunk. Nevezetesen: ha a szövetkezet hitelt vesz fel, tényleg előfordulhat, hogy az üzletrész értéke csökken. Már persze csak akkor, ha kap hitelt, mert egyébiránt Bács-Kiskun megyében a szövetkezeteknek mindössze 20 száza­léka találtatott a bankok által alkal­masnak a hitelfolyósításra, még kor­mánygarancia mellett is! Sok szövetke­zetnél azonban hitelfelvétel nélkül is csökkenni fog a vagyon, és így az üzlet­rész értéke. Ez ideig ugyanis a 126 szö­vetkezetből 32 volt kénytelen csődöt jelenteni. Ezek a szövetkezetek pedig, már amelyiknek van olyan vagyontár­gya, amit értékesíteni tud, kénytelen ehhez folyamodni, hogy hitelezőit kifi­zethesse megmenthesse a szövetkezetét a felszámolástól, annak kellemetlen procedúrájától és a tagokat a még na­gyobb bizonytalanságtól. Mert ahol felszámolásra kerül sor, tisztelt Puncz­man úr, bizonyosra vehető, hogy a szö­vetkezeti tagok vagyona teljes egészé­ben idegenek, kívülállók kezébe kerül, ők pedig ott maradnak nem elértéktele­nedett üzletrészükkel, hanem a puszta földjükkel. Ennek elkerülésére a szö­vetkezetek rendkívüli erőfeszítéseket tesznek, miközben továbbra is kényte­lenek eltűrni egyes pártok rágalmazá­sait, támadásait, noha józanabb képvi­selői már kinyilvánították, ideje lenne elásni a csatabárdot és összefogni a mezőgazdaság érdekében! Az üzletrészek elértéktelenedésétől tehát mi is félünk, ám okát másban látjuk. Példának okáért abban, hogy míg a mezőgazdasági termékek felvá­sárlási ára tavaly 1 százalékkal csök­kent, az általuk felhasznált ipari erede­tű termékek ára 33-34 százalékkal emelkedett, így a vagyon zsugorodásá­val járó óriási veszteségek keletkeztek. Oka továbbá a pénztelenség és magas hitelkamat, az, hogy miközben a Bács- Kiskun megyei szövetkezetek számára csak az üzemanyag árának növekedése 1 milliárd forintos többletköltséget je­lentett és további 1 milliárd forintot fizettek ki bankkamatra, 1 milliárdos veszteséget kellett elkönyvelniük. Az Agrárszövetség megyei ügyvivő testületé

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom