Petőfi Népe, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-11 / 137. szám

HETI SOROZATUNK Feri, ne ölj meg! m. Feldarabolt feleség a reklámszatyorban — Ilyen pici dolgok, egy nő szempontjából nézve nem okozhat­nak problémát. Anyám azt mondta ilyenkor apámnak nyugodtan: „jól van fiam, akkor úgy csinálom, ahogy te jónak látod ..Nem va­ok konok ember, velem lehetett szélni, akárki megmondhatja. Csak feleségemet a környezete, a munkahelye befolyásolta. Nem akarom feleségemet lebecsülni, de ő megragadt egy szinten. Ügyes és szeretetreméltó volt, ám az otthoni rossz szokásait konokul rám akarta erőltetni. A külvilág erről mit sem tudott, mert a problémáinkat ra­gyogóan tudta kifelé palástolni. (Meg kell kérdeznem: „Ezek sze­rint a felesége volt az erősebb egyé­niség?”) — Igen. Ő az Oroszlán havában született. Uralkodni szeretett volna. Ha nem sikerült, azt nagy megaláz­tatásnak vette, kiborult és üvöltö­zött velünk. Mások ezt nem vették észre, mert másokkal mindig jót tett, mások előtt nem veszekedett. Tudja még az volt fájó, hogy nem tudott elszakadni az édesanyjától. A mi rovásunkra, borzasztóan kö­tődött hozzá és hallgatott rá. Anyó­som megbetegedett, gyomorrákot állapítottak meg nála, a feleségemet ez nagyon megviselte idegileg. Meg­értettem. Csak azt volt nehéz elvi- sélni, hogy az anyja volt az első és hem a családja. Egyébként az volt a benyomá­sóm, hogy nem becsülték a nejemet á: munkahelyén. Valahogy szak­mailag lenézték. Megaláztatások; ban volt része. Nem fogadták be. Ő kinn volt az udvaron a gyerekekkel, a többiek benn cigarettáztak. Rosz- szulesett neki, idegileg kiborította. A dühe otthon csapódott le. Üvöl­tözött, hiába mondtam, hogy nem ét) vagyok a vezető óvónő, ne rám üvöltözzön, hiszen én még a hangos beszédtől is óvakodtam. (Milyen jó lenne, ha ismerhetném q, piásik fél véleményét is. Csakhogy a szerencsétlen asszony kollégái megtagadták a nyilatkozatot. így kénytelen vagyok elfogadni azt, amit A. Ferenc velük kapcsolatban el­mondott.) — Az óvodában nagyon meg tudta magát játszani, ott mosolyog­va beszélt mindenkivel. Mondhat­tam én, hogy ott mondja el a bána­tát a gyűlésükön. De a vezető óvó­nő szerepét énrám osztotta, rám üvöltözött. (Állandóan az üvöltözésekről és a nevelési problémákról beszélt. Mi le­hetett az a borzasztó rossz nevelési módszer?)-n— Többek között azért is szól­tam, mert nem jó módszerrel taní­totta a fiamat olvasni. Nagyon jó volt a gyerek hallása, amit az édes­anyja olvasott, szinte azonnal meg­tanulta. De így nem kötődhetett a betűkhöz. Mit kaptam ilyenkor? Rám üvöltött: csináljam jobban, ha nem tetszik. Csakhogy állandóan délután tanítottam, nem volt időm arra, hogy a gyerekkel foglalkoz­zam. Későn értem haza, akkor már kevés időm volt, hogy tanítsam őket. (Előttem A.-né arcképe. Szelíd, szolid asszonyka benyomását kelti. Bánatos kék szeme, rövid a szőke haja. Mintha érezte volna, hogy az élete nem úgy végződik, ahogyan normális körülmények között vég­ződni kellene.) — Az sem volt normális, hogy sokszor agresszív volt a gyerekek­hez, amit ők is átvettek. En soha egyetlen ujjal sem nyúltam hozzá­juk. Soha nem káromkodtam rá­juk. Ezt nem mondhatom el az any­jukról. (Hogyan lehet az, hogy a kívülál­lók, a szomszédok mégis csak jókat mondtak az asszonykáról?) — Ahogy elmondtam, mások előtt soha nem volt agresszív. A kí­vülállók nem tudhatták, hogyan élünk. (Megkérdeztem; miért nem vál­tak el?) —Soha nem jutott eszembe, hogy szétziláljam a családot. A feleségem viszont válni akart, ehhez anyósom­tól is bátorítást kapott. Ezzel zsa­rolt, és lelkileg élvezte, hogy gyötrő­döm emiatt. Hiszen megszerettem és mindent elkövettem, hogy a család egyben maradjon. (Micsoda bizarr asszociáció: a fe­leség sem maradt egyben, és a család is szétesett...) — A legnagyobb problémát mégis az okozta, hogy 1988-ban el­kezdtem építeni egy házat, mert meg akartam szabadulni a szolgála­ti lakástól. 99 százalékig a két ke­zem munkája az a ház. Emellett két iskolában tanítottam. Egyikben a német nyelvet, a másikban a hege­dűt, és ehhez jött pluszban a házépí­tés. Meg akartam mutatni, hogy fel tudom építeni, hogy kényelmesen éljünk a sajátunkban. Egyébként is a munka számomra szent dolog volt. (Való igaz. A szomszédok el­mondták, hogy emberfeletti munkát végzett azon a házon éjt nappallá téve.) — Szomorúvá tett, hogy a felesé­gemet nem érdekelte, nem is örült neki. Háromszor ha látta az épülő házunkat. Úgy kellett megkérnem, hogy néha jöjjön ki megnézni, sőt a gyerekeket is gátolta, hogy odajöj­jenek. Úgy éreztem: komolyan gon­dolja, amit mond: hagyjam azt a házat, mert ő úgyis visszaköltözik az édesanyjához. Sértett, és rosszul­esett. Az építkezés zömét a nyári szünetben végeztem, így évek óta nem pihentem, nem nyaraltam. (Az a ház most milyen üres, mi­lyen kihalt! Azt hiszem, a családból soha, senkinek nem lesz már öröme benne, senki nem fog emlékezni arra, hogy egy ember milyen erőfeszíté­sekkel építette fel. De hiszen már jelentősége sincs ...) Béla Vali (Folytatjuk) ANYAKÖNYVI HÍREK KECSKEMÉT Születtek (1992. május 29. és június 5. között): Jeszenszki Andrea (a. n.: Dórák Andrea), Papp Péter (Kobela Annamá­ria), Nagy Richárd (Szegedi Erika), Tol­nai Zsolt (Berta Rozália), Lengyel Ri­chárd (Katona Katalin), Abonyi Ádám István (Molnár Edina), Trifont Richárd (Dormán Márta), Fück Krisztián (Bro- Isek Tünde), Mizsei Vivien (Konkoly Jú­lia), Gondos Kitti (Pinczel Erzsébet), Váczi Tamás (Mikecz Aranka), Koma­romi István (Harangozó Erzsébet), Boj­tos István (Tóth Ágnes), Antal Norbert (Béres Margit), Homoki Balázs Tamás (dr. Preiszinger Andrea), Vida Dániel (Újvárosi Angéla), Szegedi Márk (Bakó Andrea), Győri Virág (Koós Marianna), Bondor Hanna (Varga Anikó), Törteli Krisztina (Szabó Ibolya), Milus Edina (Gonda Mária), Balda Viktor (Horos- tyák Terézia), Szabó Tamás László (Mé­nesi Erika), Boros JózsefRichárd (Kör­mendi Éva), Farkas István (Sutus- Juhász Márta), Vén Attila (Benedek Er­zsébet), Vágó Tünde Lilla (Csuport Gyöngyi), Egyedi Renáta Mónika (Cza- ko Monika), Bóna Dávid (Gyarmati Er­zsébet), Szente-Varga János (Sopajti Etelka), Szrenkó Marcell Gábor (Pál Zsuzsanna), Rédli Richárd (Stefán,Mó­nika), Hegedűs Pálma (Pólyák Éva), Csorba Nikoletta Renáta (Baranyi Má­ria), Hriazik Anett (Tremmel Andrea), Pólyák Márta (Csékó Márta), Csemus Marina (Sinka Mária), Farkas Szandra (Halász Mária), Jurás Vivien (Pál-Szabó Piroska), Jurás Alex (Pál-Szabó Piros­ka), Marsa Róbert (Pálinkás Éva), Ko­vács Dániel (Oroszi Brigitta), Muhi Péter (Balogh Piroska), Illés Imre Ferenc (Schwertfeger Hajnalka). Házasságot kötöttek (1992. június 5- én és 6-án): Kovács József és Holies Ani­kó, Rakiás Csaba és Czinkóczi Mónika, Peszmet Róbert és Bódogh Anita Judit, Prikkel Ferenc és Kocsi Noémi, Bakró Zoltán és Domonics Gabriella, Berényi Sándor és Géczy Gabriella, Géczi Antal és Takács Marianna, Nagy László és Zsámboki Klára, Kozák János és Rafael Tünde, Nagy Mihály és Suhajda Mari­anna, Márton Tibor és Dúzs Julianna, Kara János és Borbély Csilla Kornélia, Krupa József és Kusák Éva Sára, Vörös­marty Tibor Mihály és Zagyi Erika, Járdi Sándor és Varga Ildikó. Meghaltak: Juhász Pálné Gál Zsófia (Kecskemét), Nehéz József (Kecskemét), Menkó János (Cegléd), Horváth Balázs (Tiszakécske), Csabai Margit (Kecske­mét), Petényi Józsefné Nagy Rozália (Szentkirály), Bede Jánosné Hajnal Er­zsébet (Orgovány), Lórik István (Kecs­kemét), Kalócz György (Lakitelek), Molnár István János (Kecskemét), Tóth Géza (Kecskemét), Fekete Pál (Kecske­mét), Bodon Lajosné Fekete Lídia (Kecskemét), Balogh Istvánná Nagy Ilo­na (Mátészalka), Kerekes György (Kecs­kemét), Dudás Imre)(Kecskemét), Kő­szegi Pétemé Novák Teréz (Kecskemét), Rapcsó Imre (Kecskemét), Kovács Já­nos (Kecskemét), Agárdi-Nagy István (Helvécia), Benedek Iván Géza (Kecske­mét), Varga Imre (Kiskunmajsa), Nagy Józsefné Rafaj Veronika (Kecskemét), Lénáit Antal (Kecskemét), Fekete Ist­vánná Forgó Terézia (Kecskemét), Du­dás Zoltánná Takács, Mária (Kecske­mét), Kovács István (Ágasegyháza), Ge­ra Pál (Kecskemét), Harkai Istvánná Kripóczki Rozália, Zala Ferencné Né­meth Ilona (Kecskemét), Gubacsi Gyula (Orgovány), Hetényi István (Kerekegy­háza), Trepák Istvánná Farkas Rozália (Jakabszállás), Mészáros Istvánná Or­szág-Ternyi Rozália, Susán Sándomé Székely Gizella (Nagykőrös), Gáti József (Szabadszállás), Horváth Imre (Kecske­mét), Flórián Sándor (Lajosmizse), Si­pos Ferencné Pacsu Erzsébet (Kecske­mét), Soós Józsefné Tamóczi Katalin (Szabadszállás), Lipóczki József(Lakite- lek), Pintér Jánosné Balogh Érzsébet (Kecskemét), Králik Ilona (Lajosmizse), Papp Sándomé Kecskeméti Klára (Kecskemét), Bányai Györgyné Szabó Mária (Szabadszállás), Molnár Gyula (Kecskemét), Barna János (Kecskemét), Petrezselyem János (Tiszakécske). FIGYELEM! AKCIÓ! Salgótarján, 3100 Rákóczi út 227. Eger, 3300 Kistáiyai út Rendkívüli ajánlat: IFA L 60 tehergépkocsik, 200 000—300 000 Ft/db, IFA W 50 tehergépkocsik, 80 000—200 000 Ft-ig DÍZEL R0BUR tehergépkocsik zárt felépítménnyel, Pótkocsik többféle kivitelben KIVÁLASZTHATJA! HAZAHOZHATJA! OLCSÓN, GYORSAN AZ ÖN KÍVÁNSÁGA SZERINT! ÉRDEKLŐDNI: SZEMÉLYESEN vagy TELEFONON: (32) 12-515, (36) 13-839 AUTÓ HÁGEL m N </> A Szabadszállási Lenin Mgtsz ÁRVERÉSEN értékesíti az alábbi ingatlanait: 1. Szolgálati lakás Szabadszállás, Dózsa Gy. u. 4. — alapterület 67 m2 + garázs, — kikiáltási ár 1 420 000 Ft + áfa; 2. Mezőgazdasági szakbolt Szabadszállás, Dózsa Gy. u. — alapterület 203 m2, — melléképület 160 m2, — kikiáltási ár 4 400 00 Ft + áfa. Az árverés helye: a szövetkezet központi irodája. Szabadszállás, Dózsa Gy. u. 10. Az árverés időpontja: 1992. június 19. (péntek). 1. pont alatti ingatlannál 10 óra, 2. pont alatti ingatlannál 11 óra. Árverési előleg: a kikiáltási ár 10%-a. Az ingatlanok megtekinthetők munkanapokon 9—16 óráig. Érdeklődni lehet személyesen vagy a 76/53-622-es telefonszámon Kozma István elnökhelyettesnél. 1764 HÁROMGARASOS TALÁLMÁNY Irinyi nem gazdagodott meg a gyufából Egy professzor balul sikerült kísérlete adta az ötletet a bécsi Polytechni­kum egyik hallgatójának, Irinyi Jánosnak. Miközben figyelte az idős kémiatanár bemutatóját, aki az ólom hyperoxidját hiába dörzsölte kénvi­rággal, Irinyi növendéknek rögtön eszébe ötlött: mi lenne ha a kén helyett foszfort használnának. Valójában ebből állt a robbanásmentes, zaj nélküli gyufa feltalálásának lényege. A korábban használt törzsgyufa csak Irinyi módosításával vált veszélytelenné, mindennapos használati cikké. * s A százhetvenöt esztendővel ez­előtt, 1817. május 17-én született Irinyi még nem volt húszéves, ami­kor rájött a robbanásmentes gyufa nyitjára. Talán éppen fiatalságából eredő tapasztalatlansága miatt az első jelentkezőnek igent mondott, és mindössze a foszfor árát, a há­rom garast kérte ötletéért. A Bécs- ben lakó magyar, Rómer István végül is hatvan forintot adott Iri­nyinek a szabadalmi jog fejében. Nagylelkűsége ellenére az előrelátó kereskedő meggazdagodott, nem úgy a feltaláló ... Mindenesetre a bécsi sikeren fel­buzdulva Irinyi folyamodvánnyal fordult Pest Városa Nagyságos és Nemes Tanácsához. „Olyan gyúj- tófácskák készítésére kéretik enge­dély, amelyek a fellobbanáskor nem zajonganak, s kén nélkül is készíthetők, miáltal semmi szagot sem csinálnak” — írta kérelmében. Az Atheneaum 1840-es évfolya­mának május 12-én megjelent szá­mában mar tudósítás számolt be arról, hogy „egy nemrégiben kelet­kezett gyufagyára van Irinyi János hazánkfiának Pesten, a Józsefvá­rosban, az Ősz és a József utca alsó szögletén, a Tajnay-házban, ahol a legolcsóbb és legjobb gyufákat rendelheti meg: sercegőket és zaj­talanokat, a látogatóknak pedig szabadságukban áll ingyencigaró- ra gyújtani.” Állítólag az Atheneaum idézett számában jelent meg először ma­gyarul a gyufa szó, mégpedig a né­met Zündhölczen — cündhölcli (gyújtófa) — tükörfordításából és egyben rövidítéséből. Irinyi gyúszergyára a bécsinél olcsóbban adta a gyufát. A nagy kereslet miatt emelnie kellett volna a termelést, de a konkurencia több oldalról is közbelépett. Rómer — a szabadalom megvá­sárlója — töméntelen mennyiségű gyufát szállított Bécsből Pestre. A céhek pedig a mesterlegények elcsábításával vádolták Irinyit, sőt még a vidéki taplószedők is rátá­madtak. Megélhetésüket féltették. A gyufa elterjedésével ugyanis fö­löslegessé vált a taplógomba, amit * kovával csiholtak, hogy tüzet tud­janak gyújtani. A honi gyártmányokat annyira pártoló Kossuth Lajos megpróbált segíteni Irinyin. Kossuth lapjában, a Pesti Hírlapban hirdette meg a közadakozást: gyűjtsenek tízezer forintot, hogy abból egy vegyészla­boratóriummal felszerelt gyufa­gyárat építhessenek. A terv megva­lósulását nagyban hátráltatta, hogy a bécsi udvar nyomására Kossuthnak le kellett mondania a Pesti Hírlap szerkesztéséről. Néhány évvel később újra kap­csolatba került Irinyi Kossuthtal, de nem a lapszerkesztővel, hanem a kormányzóval. Az 1848-as forra­dalom kitörése után olyan vegyi- anyaggyárat kellett létesíteni, ahol lőport is (ehet gyártani. Kossuth iránti elkötelezettségéhez nem fér­hetett kétség, még húszévesen írta öccsének, miben látja a magyar nép függetlenségét célzó, legsürge­tőbb tennivalókat. Talán bátyja nézeteit is figyelembe vette Irinyi József, amikor társaival megfogal­mazta a nevezetes tizenkét pontot. A könyörtelen megtorlás évei­ben a két testvér börtönben várta a többévi szabadságvesztésről szó­ló ítéletet, azonban egy rendkívüli amnesztiának köszönhetően csak néhány hónapig raboskodtak. Irinyi birtokán próbált gazdál­kodni, nem sok haszonnal. Élete utolsó éveiben teljesen visszavo­nultan élt, régi könyveit, írásait la­pozgatta. Annak idején az 1840-es évek elején Hermann álnéven pró­bált híveket szerezni a nyelvújítás­nak, az általa kitalált műszavak — oxigén: éleny, hidrogén: légeny, szilícium: kovany, foszfor: villany — feledésbe merültek. Csak 1895- ben, bekövetkezett halála után kezdték a feltalálók között emle­getni. Egyre többet idézték hitval­lását: „Egyedül az igazság győzhet, s azt csak a kutatás útján lehet megtalálni; a természet felett úgy szerezheted meg uralmadat, hogy megismered." FEB Dr. Derm a technika házában Egy nyugat-európai felmérés sze­rint az emberek mindössze tíz száza­léka elégedett külsejével. A többiek életét viszont alaposan megkeseríti valamilyen apróbb-nagyobb szépség­hiba. A legtöbb bosszúságot ember­társainknak — mitagadás, nem csak a nyugat-európaiaknak — legkénye­sebb „testrészünk", a bőr okozza. Még fel sem serdültünk, máris kivirulnak a rút pattanások, húsz és harminc között megjelenik az első szarkaláb, negy­ven felett pedig egyre elkeseredetteb­ben folyik a küzdelem a ráncok ellen. Nos, ehhez a harchoz kínál most régen várt hatásos fegyvert a kecske­méti dr. Derm Szépségszalon. Legyen szó bármely korosztály eddig kezelhe- tetlennek hitt makacs bőr­problémájáról — látványos javulást tudnak elérni. A zsíros, pattanásos bőr például már az első kezelés után szebbé válik azáltal, hogy a hagyomá­nyos nyomkodás helyett fájdalom- mentes, bioaktív módszerrel tisztítják — így nem keletkeznek sebek —, a gyulladást pedig lézerfénnyel csilla­pítják. A szem- és száj körüli ráncokat is műtét nélküli lézeres kezeléssel enyhítik, és még a sebhelyes, heges bőrt is láthatóan javítani tudják. A csábításnak mi sem tudtunk ellen­állni, kipróbáltuk az újonnan nyílt sza­lon szolgáltatásait. Telefonon előre megbeszélt idő­pontban fogadtak. Nagyon kényelmes és diszkrét megoldás, hogy egyszerre csak két vendég tartózkodik a Bocskai utca 13. szám alatti kozmetikai szalon­ban, az egyik lézeres, a másik hagyo­mányos kozmetikai kezelést kap a két fülke valamelyikében. A szépségkúra előtt orvos segítsé­gével készül el a személyre szabott, egyéni bőrtípushoz igazodó leghaté­konyabb kezelési terv. Ritkaságszám­ba megy, hogy valamennyi kezelés­hez az egyik leghíresebb német pro­fesszionális kozmetikumcsalád, a Ro­sa Graf készítményeit használják. Az intenzív kúra meghosszabbításaként e bőrápoló szerek otthoni használatra szánt változata is beszerezhető itt. A végén kellemes meglepetésként ért, hogy a kényelmes, minőségi szol­gáltatáshoz szolid árak tartoznak, me­lyeket a pattanásos arcú tinik ugyan­úgy megengedhetnek maguknak, mint a megújhodni vágyó negyvenesek. S természetesen nem csak a nők. Aki többet szeretne tudni a szalon­ról és a Rosa Graf szépségvilágról, csütörtöktől szombatig megtalálja képviseletüket a Tudomány és Techni­ka Házában rendezett kozmetikai vá­sáron, illetve érdeklődhet a 28-024-es telefonszámon. 146/6 FELHÍVÁS! A Szocialista Párt Városi Szervezete, fiatalok számára táborozási lehetőségeket hirdet Kisgyónbányán (Fejér megye) 1. Középiskolás olvasótábor. 1992. július 6—15. Részvételi díj: 1500 Ft. 2. Angol nyelvi tábor. 1992. július 1&—24. Részvételi díj: 3000—8000 Ft-ig az MSZP Városi Szervezet támogatásával. 3. Diákújságírók tábora. 1992. július 27—augusztus 1. Részvételi díj: minimum 1000—4000 Ft-ig az MSZP Városi Szervezet támogatásával. 4. Általános iskolás olvasótábor. 1992. augusztus 20—28. Részvételi díj: minimum 1500—7000 Ft-ig az MSZP Városi Szervezet támogatásával. Részletes felvilágosítás, jelentkezés 1992. június 12-én, 8—16 óráig az MSZP Városi Irodáján (Május 1. tér 5., irodaház VI. emelet, 602. szoba). A jelentkezéskor nyilatkozatot kérünk a család jövedelméről, és létszámáról. Szocialista Párt Kecskemét Városi Szervezete 1776 A Petőfi Népe a hét 6 napján, Önért! és a HENKEL közös AKCIÓJA június 12-én és 13-án a Bácskonzum Kereskedelmi Részvénytársaság DISZKONTÁRUHÁZAIBAN Kecskemét, Matkói u. 18. Tel.: 76/29-327, Baja, Bokodi u. 33. Tel.: 79/23-425, Kalocsa, Szent István u. 35. Tel.: 64/62-634, Kiskörös, Árpád u. 12. Tel.: 78/11-231. ABC-ÁRUHÁZAIBAN Kecskemét, Lóverseny u. 15. Tel.: 76/22-715, Kiskunfélegyháza, Mártírok u. 2. Tel.: 76/61-457. MINDEN KEDVES VÁSÁRLÓNK, AKI NAGYKER. ÁR ALATT, 3 kg-os PERSIL 618,— vagy 3 kg-os WEIßER RIESE 535,—, MOSÓPORT VÁSÁROL AJÁNDÉKOT KAP. 147/6 BÁCSKONZUM KERESKEDELMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KECSKEMÉT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom