Petőfi Népe, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-28 / 100. szám
PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 1992. április 28., 7. oldal „Amibe a gyerkőc belevág, azt végigcsinálja” Vendégségben Palotás János édesanyjánál Második házasságában él, férje Héjj Imre, egy nagyvállalat nyugdíjas vezérigazgatója. O maga még aktív, ahogy mondja: „szabadúszó" könyv- vizsgáló. Derűs, kiegyensúlyozott egyéniség, szívesen beszél önmagáról, de még inkább a „gyerkőcökről", a családi fészekből már kiszállt Ildikóról és Jánosról. A körfolyosós józsefvárosi régi bérházban levő lakás ugyanolyan, mint a háziasszony: nyugalmat, jó hangulatot áraszt. Az újságíró érkezésekor kikapcsolja a tévét — vége a parlamenti egyenes adásnak. Kicsit csalódott: hiába leste a képernyőt, nem látta, hova is ültették az MDF-frakció padsoraiból a fiát. Pedig szinte szuggerálta az operatőrt, hogy mutassa már a gyerkőcöt. Szembeötlő a hasonlóság anya és fia között; ha akarnák, se tudnák letagadni egymást. De persze nem is akarják, roppant erős a családi kötelék. A „gyerkőc”, bármilyen zsúfolt is a napja, mindig talál időt, hogy elmondja, merre járt, mit végzett, kölcsönösen „naprakészek” egymásból... — János 8, Ildikó 10 éves volt, amikor elváltunk — veszekedés, hangos szó nélkül. Nem tudom, hogy a gyerekek hogyan élték meg, valahogy erről soha nem beszéltünk. Második férjem mindkettőjüket sajátjaként nevelte — de harmonikus, jó a kapcsolatuk édesapjukkal is. Palotás Jánost másfél évvel ezelőtt, a taxisblokád napjaiban ismerte meg az ország. A győzelmesen nehéz tárgyalásokon óriási volt a tét. A fiatal politikus mindvégig higgadtan, szívósan érvelt, vitatkozott, s nem csekély része volt a pozitív végkifejletben. — Azt a hét vé^ét milliókkal együtt én is a tévé képernyője előtt töltöttem. De higgye el, pillanatig sem estem kétségbe, nem izgultam. Tudtam, hogy irtózatosan nehéz a helyzet, de nagyon bíztam Jánosban, hiszen ismerem a képességét, • Csernus Lajos rajza. a logikáját. . . Minden megbeszélésre, tárgyalásra, értekezletre rendkívül alaposan készül, pontról pontra átgondolja a partnerek érveit, esetleges lépéseit és persze azt is, hogy azokra mivel válaszolhat. Amikor az egyezség megszületett, már csörgött is a telefon — a gyerkőcjelentkezett ... Úgy tűnik, mindig jut idejük egymásra. Rendszeresek a közös családi programok, a név- és születésnapokat, a karácsonyt, de még a szilvesztert is együtt ünnepli a família. Az unokák (Zsuzsi 8 éves, Jánoska — sorrendben V. Palotás János — 11) a hét végeket általában a nagyszülőkkel töltik. — János nyugodt, szelid fiú volt világéletében. Soha nem verekedett, legfeljebb nővérével voltak néha nézeteltérései ... Szívesen sportolt, leginkább kosarazott. Kedvelte a biológiát, sokáig orvos akart lenni. Nem erőltettük semmilyen pályára —mi is meglepődtünk, amikor bejelentette, hogy a közgazdaság-tudományi egyetemre jelentkezett. Első nekifutásra fölvették. Alighogy megvédte diplomáját, vállalkozó lett. Hajói emlékszem, az általa alapított Kandeláber Gmk-t hatos sorszámmal jegyezték be Budapesten. — Mindig voltak meglepő húzásai. Amikor például megszületett a kislánya, gyesre ment... Szinte egyedül építette föl a házukat, Zsuzsikával a hátán ásta az árkot, hordta a téglát, keverte a maltert, bútorokat barkácsolt .. .Belekóstolt a kertészkedésbe is, csodaszép retket termelt. Ha valamibe belefogott, addig nem nyugodott, míg a lehető legjobban végig nem csinálta. — Már kölyökként is okosan, jól tudott bánni a pénzzel. Megunt játékait eladta, nyaranta elment dolgozni, pincérkedni a Balatonra — s még középiskolás volt, amikor ösz- szespórolt pénzéből autót vásárolt magának. Nevelőapjával bevezettük, hogy a kosztpénzt — havonkénti váltásban — mindig a család más-más tagja kezelte, osztotta be. Ildikó hó vegére rendszerint „pénzzavarba” került, János soha. Úgy vásárolt, állította össze a menüt — ha kellett, főzött is —, hogy so- kadikán is futotta, amire kellett. A csokornyakkendős, mindig elegáns, 36 éves politikus a közvélemény-kutatás adatai ^szerint már jó ideje az ország második legnépszerűbb közéleti embere. Pedig a taxisblokád már régen volt... — Hihetetlen energiával dolgozik, s mindent átgondoltan, körültekintően csinál. Talán ezért is bírja. Mostanában pár kilót fölszedett magára. Amikor érzékelte a súlyfelesleget, nyomban fogyókúrába kezdett, s egyhamar visszanyerte „versenysúlyat”. A Szűz jegyében született, s a horoszkóp szerint márciusi szerencsenapja a 9-e. Igaz-e? Ki tudja? Mindenesetre ezen a napon ült át a parlamentben a független képviselők közé... Szabó Margit NYUGATI SZAKVELEMENY: ÉVI 14 SZÁZALÉKOS FEJLESZTÉS KELL Távközlés nélkül nem működik a magyar piacgazdaság Régen nem elméleti következtetés, hanem gyakorlati tapasztalat: a gyorsuló ütemű privatizáció alapfeltétele az infrastruktúra, s ezen belül a távközlés gyors fejlesztése. A gomba mód szaporodó kis- és középvállalkozások számára a telefon- és faxvonal, sőt, a telex is a hazai és külföldi partnerekkel való kapcsolatteremtés alapfeltétele. Ezen a téren a legnagyobb a lemaradásunk a fejlett piacgazdasággal rendelkező országok mögött. A 24 legfejlettebb ipari országot tömörítő gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet, az OECD szakemberei a közelmúltban átfogóan vizsgálták 7 kelet-európai ország és a Szovjetunió távközlési hálózatának fejlettségi szintjét. Felmérésükből kitűnik, hogy a volt szocialista országokban átlag 10 lakosra jut 1 telefon-főállomás, míg az OECD-országokban 10:4 az arány. (Nálunk a vizsgálat idején 10:1,15 volt az arány, ám a főállomásoknak csak 86 százaléka volt bekapcsolva a távhívásba.) A főállomások zöme lakásokban A tekintélyes nemzetközi szervezet jelentése — figyelmeztető összevetésként — kitér arra, hogy a gyorsan iparosodó ázsiai országokban a fejlesztés elsődlegesen a távközlés területére összpontosul. Dél-Koreában például az 1978—88-as közötti években a telefonvonalak létesítésének üteme ötszörösére növekedett. A magyar telefónia helyzetét viszont a 90-es évtized indulásakor az jellemezte, hogy a rendelkezésre álló főállomások 68 százaléka lakásokban volt, s ezek egy része a kis kft.-k, betéti társaságok telefonjaként működött — miközben több mint félmillióan várakoztak lakástelefon bevezetésére. A sanyarú helyzetet az is motiválja, hogy nemzetközi összehasonlításban fölöttébb sok a mellékállomás: a főállomásokhoz viszonyított arányuk a nyolcvanas evek végére elérte a 93 százalékot. (Tudnivaló, hogy mellékállomásról például külföldi partnerrel kapcsolatot teremteni meglehetősen időigényes, „csúcsidőben” szinte lehetetlen.) 120 millió új vonal A telefonhelyzetkép másik érdekes adata: hazánkban 1000 főre körülbelül ugyanannyi távbeszélő-, fő- és -mellékállomás jut, mint ahány személygépkocsi. Ilyen arány elképzelhetetlen a fejlett országokban, ahol a fajlagos telefonellátottság általában két-háromszorosa a fajlagos gépkocsiállománynak — mondjak a szakemberek. Az OECD vizsgálta azt is, hogy Kelet-Európábán a piac kiépítésével párhuzamosan az ezredfordulóig milyen mértékben kell fejleszteni a távközlés hálózatát. Noha egyáltalán nem rohamléptű piacépítéssel számoltak, prognózisuk szerint a XXI. század kezdetéig keA VALUTAALAP ELEMZÉSE A Visegrádi Hármaknál növekedés várható A világgazdaság a tavalyi csökkenés után jövőre kisebb, 1993-ban már nagyobb mértékben növekedni fog. Kelet-Kö- zép-Európában, elsősorban a Visegrádi Hármaknál, ugyancsak növekedés és az infláció csökkenése várható, ám a helyzet javulásához az is kell, hogy a Nyugat jobban megnyissa piacait. Ez tűnik ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) féléves jelentéséből, amelyet az IMF és a Világbank vezető testületéinek washingtoni ülései előtt hoztak nyilvánosságra. Kelet-Közép-Europában vannak jelei, hogy a termeléscsökkenés a végéhez közeledik és a gazdaság 1993-ban már átlag 3,9 százalékkal növekedhet. A jelentés szerint Magyarország bruttó nemzeti terméke 1990-ben 4, 1991-ben 7,5 százalékkal csökkent, míg a fogyasztói árak mindkét évben kereken 33 százalékkal emelkedtek, ami a térségben viszonylag a legalacsonyabb arány. Kelet-Közép-Európa foglalkoztatási helyzetével kapcsolatban az IMF megjegyzi, hogy az valószínűleg jobb, mint amit a hivatalos adatok tükröznek, azok ugyanis alábecsülik a magánszektor növekedését. A jelentés kiemelte, hopy Magyarország külső fizetési merlege a tervezettnél lényegesen magasabb többlettel, jelentős tartalékokkal zárult, számottevő volt a külföldi tőke közvetlen beruházása. Magyarország — jelentős adósságai ellenére — 1991-ben is jutott hitelekhez a nemzetközi piacokon, mégpedig növekvően javuló feltételekkel. A DINAMIZMUS HORDOZÓI A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATOK A vállalkozók és a nyugati piac A volt szocialista piacok magyar exportigénye a minimálisra csökkent, s a keresletet még a fizetőképtelenség is korlátozza. Az Európai Közösség államaival és általában Nyugat- és Észak-Európával viszont ígéretes új lehetőségek is nyíltak. Ezekről beszélgetett a Tőzsde Kurír szakírója Szatmári Tamással, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának (NGKM) főosztályvezetőjével. — Úgy gondoljuk, hogy az EK- val aláírt társulási szerződés nyomán lehetőségeink ebben a viszonylatban lényegesen kiszélesednek: mintegy 250 millió dollárnyi többletlehetőség rejlik a szerződésben. Ám nem 1992 lesz a kulcsév kapcsolatrendszerünkben. Tavaly az EK-ba irányuló kivitelünk 48 százalékkal bővült, s az idén is dinamikus exportnövekedésre számítunk. E reláción belül Németországgal különösen jók a kapcsolataink, s vállalataink egyre inkább tért nyernek a német piacon. A dinamizmus hordozója a kis- és középvállalati kör — állítja Szatmári Tamás. — Milyen lépések, változások várhatók 1992-ben hazánk és az EFTA kapcsolataiban? — Ezzel az országcsoporttal maximálisan fel akarjuk gyorsítani a szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére irányuló tárgyalásokat. Terveink szerint a második félévben sikerül megkötni az EK- szerződésünkhöz hasonló aszimmetrikus szabadkereskedelmi szerződést. Egy másik nagyobb terület a „visegrádi hármak” együttműködése. Bizonyos termékek esetében „gyorsító” listákat állítunk össze (azaz kölcsönösen meghatározzuk, milyen esetekben bontjuk le partnereinknél lassabban, illetve gyorsabban a vámokat). — A külső folyamatok milyen belgazdasági lépések megtételét teszik szükségessé? — A gondok elsősorban a gépipart és az agrárgazdaságot érintik. Á gépipar tekintetében óriási kérdés, hogy az ágazatot ért tavalyi sokkhatást miként vezetik le az idén. A csődtörvény hatálybalépése nyomán nem lehet pontosan megmondani, hol ér véget az ágazat „karcsúsítása”, mikor áll meg a termelés-visszaesés. Egy dolgot azonban mindenképp szem előtt kell tartani: ez a nagyvállalati kör még ma is meghatározója exportunknak. Az NGKM úgy véli, hogy a kitörési lehetőségeket magukban rejtő, régi hiteleik hálójában vergődő gazdálkodókat mindenképpen segíteni kellene. E vállalati kör piacváltásának támogatására próbálta meg létrehozni a kormányzat a Magyar Befektetési és Fejlesztési Rt.-t. Ezt a célt is szolgálja az új exporthitelbiztosító intézmény, amely különösképpen az ország- és politikai kockázatot igyekszik legalább részben közömbösíteni. Kamatkedvezmények igényelhetők, működik az exportpályázati rendszer. Továbbra is segíti a vállalkozók piacra jutását a Kereskedelemfejlesztési Alap, az idén mintegy 4 milliárd forinttal (ebből azonban 1 milliárd forint korábbi elkötelezettség). A Befektetésösztönzési Alap az idén 2 milliárd forinttal gazdálkodhat, szemben a tavalyi 1,5 milliárddal. EK-kapcsola- taink számos egyéb belgazdasági tennivalót is indukálnak. Az ottani szigorú követelményeknek megfelelő szabvány- és minőségtanúsítási rendszerek kidolgozására, minőségbiztosításra, termékfelelősségbiztosításra van szükség. — Kapunk-e valamiféle segítséget az EK-tói ezek megalkotásához ? —Ők általában mindenben segítőkészek. A probléma tehát nem az információ hiányából fakad. A K + F alacsony szintje, az infrastruktúra elmaradottsága a nagy gondunk. Emellett a termelésben a minőségbiztosítás hiánya okoz gondokat. Ez pedig technológiai kérdés. Mindazonáltal van remény arra, hogy az új, félig-meddig már piaci környezetben induló vállalkozások képesek lesznek a követelményekhez alkalmazkodni. Abban is bízunk, hogy a nagyvállalatok egy része — átalakulását, lebomlását követően—megtalálja majd értékesítési piacait. A kardinális kérdés: mi lesz a kevésbé életképesekkel? Ezek még ma is állami intézkedésekben bíznak, állami megrendelésekre várnak. Az, hogy ennek a leépülésnek milyen társadalmi, költségvetési és inflációs következményei lesznek, már túlmegy az NGKM kompetenciáján. — A külgazdasági tárca tavaly is kemény harcot folytatott egy piacváltási alap létrehozásáért, amely talán a rekonstrukciós bank formájában elnyeri végső alakját. Ez elsősorban a fejlődésre képes és megalapozott fejlesztési elképzelésekkel rendelkező nagyvállalati egységeket segítené. Az ön által is említett, dinamikus kisvállalkozók nem érdemelnének hasonló lehetőségeket? — Munkatársaimmal éppen a közelmúltban készítettünk tájékoztatót a kisvállalkozók adókedvezményeiről, valamint kedvezményes hitelfelvételi lehetőségeikről. Pénz van, csak a jó üzleti elgondolásokat kellene jobban összehangolnunk a vállalkozói kultúra ki- terjesztésével és a meglévő források megismertetésével. — bognár — Új üzletközpont Soltvadkerten ■ reken 120 millió új vonalra lesz szükség ebben a régióban. Ami hazánkra vonatkozóan azt jelenti, hogy ebben az évtizedben évente átlagosan 14,2 százalékkal kell bővítenünk a telefonhálózatot. (Összehasonlításul: 1978 —88 között évi átlagban kb. 5 százalékos volt a gyarapodás.) A korszerűsítésnek nincs akadálya Ebből egyértelműen adódik a következtetes: ilyen mértékű hálózatfejlesztésre a távközlési szolgáltatásokból származó bevételek nem elegendőek. Elkerülhetetlen tehát — természetesen a külföldi tőkebefektetésekkel élve — újabb eszközök bevonása, ami az üzleti élet felgyorsulásával minden bizonnyal még ebben az évtizedben megtérülhet. A nemzetközi információs hálózatokba való bekapcsolódás ugyanis a vállalkozási profit növelésének egyik igen fontos eszköze, s ebből, a különféle adókon keresztül, az állam is jelentősen részesedik. A távközlés „iparága” azt igényli, hogy az ott megtermelt nyereség túlnyomó többségét visszaforgassák és ne vonják el más célokra. A beruházások azonban csak akkor működtethetők jó hatásfokkal, ha rendelkezésre áll jól képzett munkaerő is. Mivel hazánk lekerült a COCOM-listáról, a korszerűsítésnek már nincsenek technikai akadályai. FEB m Már csak egy-két bolt kirakatából — és raktárából — hiányzik az áru Soltvadkert új üzletközpontjában, ahol számos magánvállalkozó nyitott kereskedést. 1992. február havi bruttó átlagkeresetek* (forint) Fizikai Szellemi Összes foglalkoztatottak Bányászat 20 280 31 896 22 098 Feldolgozóipar 15 179 28 344 18215 Ebből: Élelmiszerek, italok, dohányt, gy. 15 068 28 953 17 936 Textil-, ruházati, bőrterm. gyártása 11 844 24 386 13 849 Fa-, papír- és nyomdaip. term, gyárt. 16 003 32 722 20 443 Vegyipar 20 375 35 708 24 768 Nem fém ásv. term. gyártása 15 625 27 685 18 084 Kohászat, fémfeld. 16 384 27 160 18 841 Gépipar 15 146 25 880 18 090 Egyéb feldolg. ip. hulladék visszany. 11 839 22 929 14 083 Villamosenergia-, gáz-, hő-, vízellátás 21 809 39 775 26 703 Ipar 16 071 29 746 19 224 Építőipar 13 315 28 055 16512 Keresk., közúti jármű, közszüks. c. jav. 14 783 36 421 23 753 Szálláshely-szolg., vendéglátás 12 166 25 315 16 098 Szállítás, rakt. posta és távk. 18 046 26 368 20 754 Ebből: Szállítás 18 390 29 352 21 327 Posta és távközl. 16 886 21 451 19 103 Pénzügyi tev. és kiég. szóig. 23 097 39 310 38 338 Egyéb nem anyagi tevékenységek 15 840 32 372 22 290 Nemzetgazd. összesen 15 899 31 269 20 477 * 50 fő feletti jogi személyiségű szervezetek, költségvetési gazdálkodók nélkül. Az átlagkereset a munkabér mellett tartalmazza a prémiumot, a jutalmat stb. is. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Cégbírósági hírek Az április 9. és 23. közti időszakban a megyei cégbíróság az alábbi korlátolt felelősségű társaságokat jegyezte be: ÁUTOMAX Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (székhely: Kiskőrös) — TORMA ES TÁRSAI Kér. Kft. (Kecskeemét) — STÍL Kér., Szóig, és Javító Kft. (Kecskmét) — BÁCS-FÁ Fafeldolgozó Kft. (Jánoshalma). Idén bejegyzett betéti társaságok: ZSIGA Kér., Idegenforg. és Termelő Bt. (Tompa)—ME-KA Ipari, Szóig., Kér. Bt. (Kecskemét) — ELEKTRIK Termelő és Kér. Bt. (Soltvadkert) — BRETT Kér. Bt. (Soltvadkert) — HERD Ipari és Szóig. Bt. (Kecskemét) — KAMIN Ipari és Szóig. Bt. (Kecskemét) — KARRIER Szóig, és Kér. Bt. (La- josmizse) — TERKISZ Tervező, Kivitelező és Szóig. Bt. (Tiszakécs- ke) — VARIÓ Termelő, Kér. és Szóig. Bt. (Kiskunfélegyháza) — SPORTSLINE Szóig. Bt. (Kecskemét) — HELVÉD Védelmi, Szóig, és Kér. Bt. (Helvécia) — GABRIELLA Termékgyártó és Szóig. Bt. (Kecskemét) — SZALON-KER. Bel- és Külker. Bt. (Soltvadkert) — KOMP TRADE Kér. és Szóig. Bt. (Félegyháza) — LO CAR Szóig, és Kér. Bt. (Kecskemét) — Z. EGYENLEG Vagyonértékelő, Tanácsadó és Vagyonhasznosító Bt. (Baja) — MIRANDA Kér. és Szóig. Bt. (Kecskemét) — T és T Kér. és Kötőipari Bt. (Kecskemét). (Áz idén bejegyzett betéti társaságok listáját folytatjuk egy hét múlva).
