Petőfi Népe, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-04 / 54. szám

MEGYEI KORKÉP 1992. március 4., 5. oldal A MAJSAI ÖNKORMÁNYZAT ELLENŐRZI Ingadozó a gázminőség • A gázzal elégedetlen kiskunmajsaiak a szakemberek magyarázatát , hallgatják. V alós és indokolt a gázfogyasz­tónak az a szubjektív érzése, hogy időnként eltérést tapasztal a szolgáltatott földgáz minőségében — állapították meg azon'a kiskun- majsai fórumon, amelyet lakossági panaszok nyomán hívott össze Kiss Károly polgármester, s ahol a Délalföldi Gázszolgáltató Válla­lat, valamint a Magyar Olajipari Részvénytársaság szakemberei tá­jékoztatták az érdeklődőket a gáz minőségét befolyásoló tényezők­ről. Nem igaz viszont az a feltétele­zés, hogy a számlázás során káro­sul a fogyasztó, mert az új rend szerint a földgáz ára havonta iga­zodik a változó fűtőértékhez. Kiderült, hogy nyáron, amikor a gáz fűtőértéke magasabb, mele­gebb víz folyik a csapból, s nem csúcsfogyasztás, tehát nyomásesés gyár, Lázár József munkaügyi osz­tályvezető: — 1990-ben küldtünk el negy- ven-ötven fizikai és szellemi mun­kakörben foglalkoztatott dolgo­zót. Ennél a csoportnál — ameny- nyiben nem tudtak elhelyezkedni, a munkanélküli-segély folyósítása most szűnik meg. A gyár életében a végjáték zajlik, úgy néz ki, hogy májusban teljesen beszüntetjük a munkát, 313 ember kapja meg a munkakönyvét. Sokan közülük itt kezdték a munkát, mi taníttattuk ki a szakmára. Azt lehet mondani, először fogják kézbe a munka­könyvüket. A jogaikat ismertet­tük, folyamatosan foglalkozunk velük, jelenleg kényszerszabadsá­gon vannak 80 százalékos bérrel. Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat, Katona Istvánná sze­mélyzeti és munkaügyi osztályve­zető: — Egy ütemben háromszáz em­ber elküldésére került sor, ebből 75 Bátaszéken, 225 pedig itt, helyben. További elbocsátásokat nem ter­vez a vállalat. Ha a jelenleg folyó tárgyalások eredményesek lesznek, akkor remény van arra, hogy félé­ves szezonmunkára visszavegyünk dolgozókat. Legfőképpen olyano­kat, akik már ismerik a gyár belső életét és technológiáját. Az elkül­dőitekkel ismertették jogaikat, és azt is, hogy esetleg visszavárják őket idénymunkára. Kis Gyula idején forralják a teát, akkor az hamarabb felforr, mint télen, ala­csonyabb fűtőérték esetén, csúcs­időben, amikor a nyomás kisebb, s ráadásul a forralandó víz hőfoka is alacsonyabb. Mindezt tetézheti a fűtőkészülék meghibásodása is, nem beszélnek tehát valótlant azok, akik a gázra panaszkodnak. A fűtőérték havi átlagát a gáz- szolgáltató állapítja meg, de azt a helyi önkormányzat ellenőrizheti. Kiskunmajsa jegyzője, Csávolszki László élt is ezzel a lehetőséggel. Szánkon, a gázüzemben ellenőriz­te a fűtőértéket, amely február 29- én, 14 órakor 33,291 megajoule volt köbméterenként, a Kiskun- majsán elvileg tartandó 34-el szemben. A számlázás az átlagot veszi figyelembe. Fülke a hálószoba előtt Özvegy Szabó Ferencné Kiskun­halas, Martos Flóra utcai lakos nyolcadik hónapja vár választ bead­ványára, eddig Inába. Történt ugya­nis, hogy az 53-as nemzetközi út mellett nyilvános telefonfülkét állí­tottak fel a posta emberei. A fülke pontosan hálószobája ablaka elé ke­rült. Aztán beindult a nagyüzem. Az ajtó csapkodása, a bejárati ajtó elé történő kocsibeállások, a kamiono- sok éjszakai kiabálása zavarják nyu­galmát. Éjjel a nyári hónapokban nem tud nyitott ablak mellett pihen­ni az állandó zaj miatt. Belátva, hogy szükség van a telefonállomás­ra, azt kérte múlt év-augusztusában a megyei távközlési üzemtől, hogy a fülkét helyezzék néhány méterrel odébb. Az ajánlott levél — ragszáma 3029 — azóta válaszolatlanul ma­radt. H. R. Falugyűlés Nemesnádudvaron — A Hosszúhegyi Mezőgazda- sági Kombinát felszámolásával to­vább növekszik a munkanélküliség a térségben, így Nemesnádudva­ron is — állapította meg Hidasi Antal polgármester a beszámoló­jában. Jóllehet a tavalyi esztendő két nagy dologban — a telefon és a kábeltévé üzembe állításával — hatalmas fejlődést hozott, megma­radtak a község sajátos földrajzi fekvéséből származó többletfela­datok, például a csapadékvíz elve­zetése vagy a történelmi pincefalu működtetése. Örvendetesen szélesednek a kül­földi kapcsolatok, és ezek az ide­genforgalom fejlesztésének, a falu­si turizmusnak a felvirágzását is magukkal vonják, de alapvető fel­tétel az infrastruktúra kiépítése. A képviselő-testület a település- üzemeltetés javítását, így a falu­központ rendezését, a szabadtéri strand kialakítását, orvosi rendelő és egy színvonalas házasságkötő terem építését tartja a legfonto­sabbnak. Be kell fejezni jó néhány útépítést, a Csávolyi utcai játszóte­ret, be kell vezetni a villanyt a sü- kösdi pincesorra. Általánosságban is igaz: mindenüvé fákat, parkot varázsolni, szépíteni a községet. Kisbíró helyett Rövidesen kiépül a kábelteleví­zió helyi stúdiója, a lakosság tájé­koztatásának kitűnő eszköze. Közérdekű felajánlásként egy lo­kálpatrióta vállalkozó, Fridrich József megvásárolta a stúdió mű­szaki berendezését, és díjmentesen az önkormányzat rendelkezésére bocsátotta. Nem lesz akadálya, hogy a lakosság, otthonában, akár végigkövesse a testületi üléseket, sőt a telefon segítségével azonnal reagálhasson a határozatokra, részt vegyen a döntésekben. A 400 vonal bekötése egyébként megtör­tént, azóta újabb 57 igénylőt tarta­nak nyilván. Nemesnádudvar Községért A falugyűlés második részében Madari Jenő, a megyei földműve­lési hivatal vezetője adott tájékoz­tatást a szövetkezeti térvényről, Szauter Rudolf országgyűlési kép­viselő pedig a 2. számú kárpótlási törvény —1 a nemzetiségi lakosság kártalanitásáról — tervezetét is­mertette. A jelenlévők számos kér­désére adtak választ, jogszabály­magyarázatot. Végezetül ünnepi aktusra került sor. Kishegyi Simon nyugalmazott címzetes igazgató és Heckenberger Péter tanár átvették a Nemesnád­udvar Községért kitüntetést. Gál Zoltán Új posta telefon nélkül • ... ma kihalt az épület, • ... akár a Ganz. (Kép: Ferincz) • Szemre tetszetős. A mint arról hírt adtunk, a bajai Szabadság út 77. szám alatt el­készült épületbe költözött a kispos­ta, a régi, meglehetősen rossz körül­mények közül egy modern, minden igényt kielégítő helyiségbe. Az embe­rek azonban a nyilvános telefont — ahogy megszokták — a postánál keresik. Ott is van: csak nem az új, hanem a régi épületnél, vagy fél kilo­méterre a jelenlegi kispostától. A következmény: békétlenkedés, bosszankodás, szemrehányás. Mára kezelőknek címezve, pedig ők nem tehetnek róla: a távközlési igazgatóság bajai üzemegységétől várjuk a megoldást. Minél előbb, annál jobb! EGY IPARTELEP ROMJAI Kétezer munkanélküli Halason Az 1960—70-es évek giganto- mániás ipartelepítésének kiskun- halasi gyárai, üzemei mára gazda­ságilag összeomlqttak, gyakorlati­lag megszűntek létezni — erre elég egyetlen, már-már jelképpé vált példa, a Texcoop — vagy az igen közeli jövőben fognak padlóra ke­rülni. A romokon próbálkoznak a mentésre, az újrakezdésre. A meg­alakult kisvállalkozások azonban jóval kevesebb embernek adnak munkát, biztosítanak megélhetést. A szomorú eredmény, hogy a tíz­húsz évvel ezelőtt helyből tobor­zott vagy a környező községekből ideszédített emberek, akik addig a mezőgazdaságban látták a jövőjü­ket, most egyik napról a másikra utcára kerültek. Vissza, az eredeti foglalkozásukhoz már reményte­len az út, mert a mezőgazdasági nagyüzemek is az összeomlás előtti heteket élik. Arra a kérdésre keres­tünk választ, hogy ők, az érintet­tek, milyen felkészítés után kapják kezükbe a munkakönyvét. Isme- rik-e jogaikat ? Tisztában vannak-e a lehetőségeikkel, a kötelezettsége­• Amikor még amerikai megrendelésre dolgozott az Ikarus... ikkel? Először néhány nagyvállalat illetékesétől kértünk tájékoztatást. Ganz Kiskunhalasi Gépgyár Vál­lalat, Kiss Péterné számviteli veze­tő: — Gyárunkban igazi szakmun­kásgárda alakult ki. Világviszony­latban is jelentős termékeket gyár­tottunk. A válság kezdete 1990 no­vemberében volt. Ekkor négy ká- efté megalakulása után 150 mun­kás került el tőlünk. Harminc eset­ben éltek a korkedvezményes nyugdíj megadásával és engedélye­zésével azoknál, akik erre a jogo­sultságot megszerezték és kérték. Ikarus Karosszéria- és Jármű­A NYOMOZÁS KULISSZATITKAI A testőr is meglepődött Az első menet a rendőrség bra­vúros győzelmével végződött, nem egészen két hónap alatt ugyanis elfogták a bérgyilkosokat. Dr. Paál Elemér alezredest, a megyei rendőr-főkapitányság osztályveze­tőjét arról kérdeztük: mikor gon­doltak először arra, hogy Ercsényi személye is szóba jöhet mint lehet­séges elkövető? — Az ő vallomását tulajdonkép­pen az első pillanattól kezdve fenn­tartásokkal fogadtuk, hiszen már a gátőrnek is elmondta, hogy száz­ezer forintért csalta le Márton At­tilát a Duna-partra. Állítása sze­rint azonban csupán egy alapos verésről volt szó, nem pedig arról, hogy lövöldözni fognak. Ercsényi szavahihetőségét megkérdőjelezte az is, hogy elmondása szerint a megbízást telefonon keresztül vál­lalta el, ezért nem tudja, hogy ki a megbízója. Másnap aztán Márton Attila elmondta, hogy amikor az első lövés eldördült, ő Ercsényi mellé futott, védelmet várt tőle. A legnagyobb megdöbbenésére azonban testőre teljesen közömbö­sen viselkedett. Zsebre tett kézzel álldogált, meg sem próbálta meg­akadályozni a gyilkosságot. Volt még egy nagyon érdekes momentum a sértett vallomásá­ban: egy bordó színű gépkocsiról tett említést, amely a fák között állt a támadás idején. Feltételezhe­tő volt, hogy ezzel érkezett a tettes a helyszínre. Ercsényi viszont ezt az autót állítólag nem látta. A fen­tiek mind azt erősítették, hogy Er- csényinek alapos okai lehetnek ar­ra, hogy félrevezesse a rendőrséget. Összességében azonban ezek a té­nyek még mindig kevésnek bizo­nyultak arra, hogy mint gyanúsí­tottat vonjuk eljárás alá. Hiszen ő egy átlőtt kezű ember volt, akit elmondása szerint megtámadtak. Ráadásul pedig még a rendőrséget is az ő kérésére értesítették. Éppen ezért egyeztettük álláspontunkat a Pest megyei kollégákkal, és úgy döntöttünk, hogy ők fogják Ercsé- nyit letartóztatni. Folyt ellene ugyanis ebben az időben egy vizs­gálat súlyos testi sértés ügyében, melynek a sértettje Százhalombat­tán lakik. Rövidesen aztán megérkezett a ballisztikai vizsgálat eredménye is, melynek figyelembevételével nagy valószínűséggel meg lehetett álla­pítani, hogy az Ercsényi karját ért lövést közvetlen közelről, a bőrre szorított fegyverből adták le. — Volt egy rejtélyes szereplője is ennek a történetnek, mégpedig az a bizonyos csuklyás alak. Miként le­hetséges az, hogy róla Ercsényi az utolsó pillanatig semmit nem tudott? — Ő tulajdonképpen Dara életbiztosítása volt. Ezért is kap­ta azt a szigorú parancsot, hogy soha, semmilyen körülmények közt nem veheti le a csuklyát a helyszínen. Ezáltal ugyanis kiléte Ercsényi előtt mindvégig titok­ban maradt volna. Darát tehát hiába teszik el később láb alól, még mindig van valaki, aki is­meri a bérgyilkosságra megbízást adó személy nevét, hiszen látta Ercsényit, ő viszont nem tudta, hogy kit rejt az álarc. A nyugati bűnözők körében ez különben egy jól ismert védekezési forma. Egyébként amikor kilépett a fa mögül, a testőr tényleg nagyon meglepődhetett. . . — galambos — Mit mondanak a bajaiak a Duna-parti merényletről Éber András polgármester: „— Nem tartom ezt az ügyet ba­jai jelenségnek, de lesújtó, hogy ilyen a bűnözés helyzete az or­szágban. Szerintem nem az vál­totta ki a gyilkossági kísérletet, hogy két Szuperinfó van, hanem bizonyára más komoly ügyek is meghúzódnak a háttérben, me­lyet a rendőrségnek kell felderíte­ni.” Völgyesi László jegyző: „—~ Nem gondoltam volna, hogy ide jutunk és városunkban talál me­legágyra a bűnözés legsúlyosabb formája. Megdöbbentő, hogy mára így leértékelődött az emberi élet.” Mancz Endre, műszaki vezető a kábeltévénél: — „Sajnos, ne­kem úgy tűnik, hogy van Baján maffia és vannak maffiózók, a rendőrség ereje kevés a felszámo­lásukhoz.” Fekete Lászlóné telefonköz­pontos: „— Az a véleményem, hogy egyre több ilyen esettel fo­gunk találkozni, én már este sem merek kimenni az utcára.” Kiss Mária Mahir-kirendelt- ség-vezető: „— Vérlázító, hogy városunkban ilyen megtörténhe­tett, beleborzongok, ha csak hal­lok róla. A pénz világában meg­szűnnek az emberi érzések. D. Gy., Sugó-taxi: „— Renge­teg javítanivaló van a bajai köz- biztonságban, sok a munkanél­küli csavargó. Személyesen is­mertem a három elkövető közül kettőt, és nem tudtam volna el­képzelni, hogy gyilkosságra vete­mednek. P. Z. •

Next

/
Oldalképek
Tartalom