Petőfi Népe, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-18 / 41. szám

PÉNZ. VÁLLALKOZÁS. PIAC 1992. február 18., 5. oldal PH kezdőknek es profiknak A PN-KALAUZ VENDÉGEI Első bálos vállalkozók Történetük úgy kezdődik, aho­gyan nagy karriertörténetek szoktak: egy vasuk sem volt, de volt egy j ó ötle­tük ... Van két barát, Csuka László és Horváth László. Együtt jártak a ta­tabányai geológiai szakközépiskolá­ba, együtt laktak a kollégiumban és együtt álmodoztak a sikerről. Csuka az érettségi után dolgozni ment a Ge­ofizikai Kutató Vállalathoz, Hor­váth útja pedig a miskolci egyetem geofizikai szakára vezetett. Barátsá­guk nem szakadt meg, így azután amikor Csuka Lászlónak támadt egy kitűnő ötlete s elhatározta, hogy bele­vág a kigondolt vállalkozásba, mi sem volt természetesebb, mint hogy barátját hívja társnak. Horváth László, aki most ötödéves egyetemis­ta—a huszonnegyedik évüket tapos­sák az „elsőbálos” vállalkozók—jött az első szóra. Most üzletemberként ténykedik és közben írja a diploma- munkáját. Csuka László ötlete nem más volt, mint hogy rendezni kellene egy orszá­gos szakkiállítást a hazai távközlés gyors feljesztése érdekében, ahová meghívnak a magyar piacon érdekelt nemzetközi és hazai gyártó és szolgál­tató cégeket, valamint az összes ön- kormányzatot, hiszen a fejlesztési szükségleteket ők ismerik legjobban s ők lehetnek a cégek vásárlói. Ketten létrehozták a Qualitel Kiál­lításszervező és Ügynöki Betéti Tár­• Csuka László saságot. Ehhez egy ezresnél nem kel­lett több, de az ötlet megvalósításá­hoz, a Qualitel Adatátviteli és Táv­közlési Kiállítás és Konferencia meg­szervezéséhez annál inkább. Beállí­tottak a budapesti Agroprop Kft.- hez, amely kiállítások kivitelezésével foglalkozik. Elmondták az ötletüket s hogy a szervezéshez pénzre volna szükségük. A kft. folcsapott alvállal­kozójuknak, s rendelkezésükre bo­csátotta a kért összeget. Dicséretes fogadtatás volt a rutinos cég részéről! • Horváth László (Fotó: Gaál Béla) Nos, a két fiatalember most Kecs­keméten lakik — egyikük szabolcsi, másikuk baranyai—, abban remény­kednek, hogy a rendezvénnyel keres­nek egy kis pénzt és tovább folytat­hatják a munkát a hírős városban, amelyet hasonló elképzelések megva­lósítására nagyon alkalmasnak tar­tanak földrajzi fekvése és egyéb adottságai révén. Ki tudja, talán tényleg most kezdődik két fényes vál­lalkozói karrier... ? A távközlés napjai Kecskeméten A kiállítás és konferencia márci­us 4-én kezdődik és 8-án ér véget. Helyszínül a két fiatal vállalkozó az Érdéi Ferenc Művelődési Köz­pontot, valamint a Tudomány és Technika Házát választotta. Az előbbi földszintjén és első emeletén lesz a résztvevő cégek bemutatója, a színházteremben hangzanak el az előadások, a többi teremben és a technika házában pedig a szek­cióülések zajlanak. A külföldi cégek közül meghív­ták az Ericssont és a Siemensét, amelyek a nagy magyarországi te­lefonközpontok eddigi szállítói. A hazaiak közül a legnagyobb ki­állító a Magyar Távközlési Válla­lat lesz, de részt vesz a rendezvé­nyen a Westell Rádiótelefon Kft. a Műszertechnika Rt., a Kontrax Telecom, az alközpontokat kínáló File Kft. a Siemens Kft. a Buda­pesti Híradástechnikai Gyár s a kábelháttérben érdekelt Emtel Kft. sok más kisebb céggel együtt. Az első napon — mint a szerve­zők tájékoztattak —, amikor meg­nyitóbeszédet várhatóan Siklós Csaba közlekedési és hírközlési miniszter mond, ismertetik a táv­közlési törvénytervezetet, e témá­val kapcsolatban tájékoztatót tart az Igazságügyminisztérium és az Ipari és Kereskedelmi Minisztéri­um képviselője. Áttekintést ad tö­rekvéseikről a Magyar Távközlési Vállalat vezérigazgatója és a Mű­sorszóró Vállalat elsőszámú veze­tője. Előadót várnak a versenyhi­vataltól, aki arról beszél, hogyan lehetne a magyar távközlés fejlesz­tését a versenyre építve megoldani. A második napon szekciókban folytatódik a munka. Az egyikben az adatátvitel lesz a fő téma, tekin­tettel arra, hogy az önkormányza­toknak rengeteg adatot kell szol­gáltatniuk az állami szervek felé, s ez korszerű telefonvonalakra épü­lő számítógéprendszerrel és a ren­delkezésre álló programokkal ma­gas színvonalon megoldható. Egy másik szekcióban épp azokról az eszközökről lehet tájékozottságot szerezni, amelyek igénybe vehetők az adatátvitel fejlesztéséhez. Har­madik csoportban az érintett szak­mai és tudományos társaságok képviselői tanácskoznak, a negye­dik szekcióban pedig a különböző cégek a telefon alközpontjaikat, faxaikat stb. mutatják be, illetve arról beszélnek a résztvevőknek, hogy ezek az eszközök miként hasznosíthatók az adatforgalom gyorsításában. A harmadik napon a Matáv, a Műszertechnika, a Westell, a Kontrax Telecom kap lehetőséget arra, hogy fejlesztési elképzeléseit kifejtse az országból összesereglett önkormányzati embereknek. Ez a program plenáris üléssel zárul. A negyedik nap arra marad, hogy az önkormányzatok képviselői és a cégek vezető munkatársai megbe­szeljék mindazt, amire az előző na­pokon nem jutott idő, nyilvánva­lóan a konkrét fejlesztési igények szem előtt tartásával. Egyébként a konferencián ter­mészetesen arról is szó lesz, milyen úton-módon lehet vagy kellene megteremteni az elmaradottságot megszüntető, aligha elodázható fejlesztések anyagi fedezetét. Csuka László és Horváth Lász­ló, a két ifjú vállalkozó szponzor­ként is debütál: bevételéből támo­gatja a kecskeméti Tavaszi Feszti­vál előbemutatójának megrende­zését az utolsó előtti kiállítási na­pon. A konferencia ideje alatt or­szágos gyermeksakkversenyt ren­deznek tíz éven aluliaknak; a tárgydíjakat ők állják. Megtudtam tőlük, hogy a Quali­tel Adatátviteli és Távközlési Kiál­lítás és Konferencia védnökei: a Magyar Elektronikusok és Infor­matikusok Szövetsége, a Dél- Magyarországi Gazdasági Kama­ra, a Megyei Jogú Városok Szövet­sége, Merász József, Kecskemét polgármestere, a Gépipari és Au­tomatizálási Műszaki Főiskola, és nem utolsósorban a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium, amelyet fővédnökségre kértek föl. A két merész és okos fiatalember elégedett a rendezvény iránti érdek­lődéssel, mintegy háromszáz részt­vevőre számítanak. — a. tóth — VEGLEGES ADATOK A TAVALYI KÜLKERESKEDELEMRŐL A legnagyobb partner Németország A Nemzetközi Gazdasági Kapcsola­tok Minisztériuma nyilvánosságra hoz­ta a végleges adatokat a múlt évi külke­reskedelmi folyamatok alakulásáról. Tavaly az export 41 százalékkal nö­vekedett, értéke elérte a 10,2 milliárd dollárt. Az import ennél is gyorsabban, 83 százalékkal bővült, és 11,7 milliárd dollár körül alakult. így a külkereske­delmi forgalomban 1,5 milliárd dollá­ros deficit alakult ki a vámstatisztikai adatok alapján készült számítások sze­rint. A fizetési mérleget terhelő árufor­galmi hiány —- a pénzforgalmi adatok alapján számolt deficit 400 millió dollár volt. Az eltérés abból adódik, hogy számos olyan tételt is figyelembe vettek a vámstatisztikai számítási mód­nál, amelyek fizetést nem vonnak ma­guk után. Ilyen a tárgyi tőkeapport, a lízing és a bérmunkával kapcsolatos anyagkészlet. Az exportnövekedés részint annak a következménye, hogy a hagyományos konvertibilis piacokra jelentősen sike­rült bővíteni a kivitelt, másrészt a ko­rábbi rubelexport egy része a múlt év­ben már dollárban jelentkezett. Az import 9,2 milliárd dollár ér­tékben a fejlett és fejlődő országok­ból származott, és 63 százalékkal nőtt. Ezen belül a közös piaci orszá­gokból 87 százalékkal nőtt a behoza­tal. A volt Szovjetunióban a magyar vállalatok a múlt esztendőben 1,6 milliárd dollár értékű terméket vásá­roltak. Az áttérés ellenére tavaly még to­vább folytatódott a rubelelszámolású kereskedelem is. Az első negyedévben az export értéke 600 millió rubel volt, az import ezt meghaladta, 800 millió rubel körül alakult. A fejlett és a fejlődő országokba a magyar kivitel tavaly 29 százalékkal nőtt és 8 milliárd dollárt tett ki. Ezen belül a fejlett ipari országokba 7,2 milliárd dollárnak megfelelő ma­gyar termék érkezett, 32 százalékkal több, mint a megelőző esztendőben. Leginkább az Európai Közösség or­szágaiban sikerült bővíteni a piaco­kat. A térségben 4,9 milliárd dollár értékű magyar áru talált gazdára, 48 százalékkal több az 1990. évi kivitel­nél. Tovább nőtt az összexporton belül a Közös Piaccal folytatott ke­reskedelem részaránya, amely elérte a 48 százalékot. A legnagyobb keres­kedelmi partner Németország, az ide irányuló export 61 százalékkal bő­vült és 2,8 milliárd dollár volt. Az EFTA-országokba 29 százalékkal több árut szállítottak a vállalatok, és az export értéke 1,5 milliárd dollár között alakult. A német nyelvterület — Németor­szág, Ausztria, Svájc — részesedése a magyar exportból meghaladta a 40 szá­zalékot. A kelet-európai országokba irányuló teljes kivitel részaránya az összexport­ban 19 százalék volt. Ez a korábbi esz­tendőhöz képest mennyiségben 60 szá­zalékos visszaesést jelent. A csökkenést csak részben kompenzálta más terüle­ten a kivitel növekedése. A volt Szovjetunióba az export 1,2 milliárd dollárt tett ki. Magyarország három legnagyobb kereskedelmi partnere tavaly Németor­szág, Ausztria és a Szovjetunió volt. (MTI) JOGI SZAKÉRTŐNK TOLLÁBÓL A felszámolási eljárás Az elmúlt alkalommal a csődel­járás szabályait ismertettem, most a felszámolási eljárásra vonatkozó új rendelkezések lényegét vázolom fel. Míg a csődeljárás az átmenetileg fizetési gondokkal küszködő gaz­dálkodó szervezetek működőké­pességének helyreállítását szolgál­ja, a felszámolási eljárás célja a fizetésképtelen cégek felszámolása, a hitelezői érdekek érvényesítése mellett: A felszámolási eljárást az adós fizetésképtelensége esetén az ered­ménytelen csődeljárást követően a bíróság, a hitelező vagy a végelszá­moló, illetve maga az adós, vala­mint a cégbíróság kezdeményezhe­ti. A bíróság a fizetésképtelen adós ellen abban az esetben indítja meg a felszámolási eljárást, ha a csődel­járás során az adós és a hitelezők között nem jött létre egyezség, s ezt az adós bejelentette. A bejelentést, mármint az egyezség meghiúsulá- ■ sát az adósnak 3 napon belül be kell jelentenie a bíróságnál, s azt is szükséges megjegyezni, hogy a be­jelentés elmulasztása miatt az adós 50 000 forint pénzbírsággal sújtha­tó. Előfordulhat olyan eset is, ami­kor a felszámolási eljárás hitelezői kérelemre és az adós csődbejelen­tésére indult. Ebben az esetben — ha az adós ellen a megelőző 3 éven belül csődeljárás nem folyt — a bíróság a csődeljárás megindí­tását teszi közzé. Az adós fizetés- képtelensége esetén a gazdálkodó szervezet vezetője, a céget irányító tulajdonosi szerv előzetes egyetér­tése, valamint a munkavállalói ér­dekképviseleti szerv előzetes tájé­koztatása mellett kezdeményezheti a felszámolási eljárást. Fontos megjegyezni, hogy az adós gazdálkodó szervezet vezető­je a felszámolási kérelem benyújtá­sáról a bankszámláit vezető vala­mennyi pénzintézetet köteles érte­síteni. Amennyiben a felszámolási eljárás megindítását a hitelező ké­ri, a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. A bíró­ság a felszámolásra irányuló kérel­met megvizsgálja, s ha abban hiá­nyosságot nem tapasztal, haladék­talanul értesíti a kérelem egy pél­dányának megküldésével az adóst. Ezt követően az adósnak 5 nap áll rendelkezésére, mely időtartam alatt nyilatkoznia kell, hogy a tar­tozást elismeri-e vagy sem. Ha az adós a követelést elismeri, a bíró­ság értesíti az adós bankszámláit vezető pénzintézeteket a felszámo­lási eljárás megindításáról, ha pe­dig az adós a követelést nem ismeri el, a bíróság a kérelmet megvizs­gálja, s ennek eredményeként dönt a fizetésképtelenség megállapításá­ról és a felszámolási eljárás megin­dításáról. A felszámolást a cégbíróság is kez­deményezheti abban az esetben, ha a céget megszűntnek nyilvánítja és azt állapítja meg, hogy a cégre vonatko­zó szabályok szerint felszámolásnak van helye. A felszámolásra irányuló kérelem, indítvány alapján a bíróság megvizsgálja az adós fizetésképte­lenségét, s az adós kérelmére a tarto­zás kiegyenlítésére legfeljebb 30 na­pos határidőt engedélyezhet. Fizetésképtelenséget a bíróság ab­ban az esetben állapít meg, ha az adós elismert tartozását a lejáratot követő 60 napon belül nem egyenlí­tette ki vagy a hitelező felszólítására a lejárt tartozását 30 napon belül nem egyenlítette ki anélkül, hogy a tartozást érdemben vitatta volna vagy az akadályról a hitelezőt tájé­koztatta volna. Úgyszintén fizetés- képtelen az a cég, amellyel szemben a lefolytatott végrehajtás eredményte­len volt, vagy a csődeljárás során kö­tött egyezséget nem teljesítette. An­nak a gazdálkodó szervezetnek a fi­zetésképtelenségét is megállapítja a bíróság, amelyik a 30 napos fizetési haladék ellenére sem tud teljesíteni. A fizetésképtelenség tényét a bíróság az indítvány beérkezésétől, illetve a bejelentés megtételétől számított 60 napon belül végzéssel állapítja meg, s a végzés ellen 8 napon belül fellebbe­zésnek van helye. Dr. Jobbágy Lajos MINIMUM MÁSFÉLSZERES BIZTOSÍTÉK Hitel — csak szigorú garanciával Milyen hitelekhez juthat ma hozzá a vállalkozó? — ezt a kérdést tettük fel legutóbbi összeállításunkban több kereskedelmi bank képviselőjének. Most, a korábbi cikkhez kapcsolódva, azt tudakoltuk: Milyen feltételek mellett juthat a hitelért folyamodó a vállalkozásához szükséges átmeneti pénzügyi injekcióhoz. A válaszokból kiderül: nemcsak a kamat magas ma, a biztosítékot is szigorúan megkövetelik. — Gyakorlatilag minden hitelnél 150 százalékos fedezetet kell bizto­sítani — mondja az Agrobank szakembere, Gorzó Márta. S e fe­dezet 80 százaléka első osztályú fedezet lehet csak, vagyis más E énzintézet bankgaranciája vagy észfizető kezesség, húsz százalék­ban fogadják el a forgalomképes, tehermentes ingatlant, amennyi­ben arra a jelzálogjogot rávezetik. Akik a bank régi ügyfelei, itt veze­tik a számlájukat, azok számára könnyebbség, hopy jelzálogként keretjellegű biztosítékot is elismer­nek. Segítség a vállalkozóknak, ha speciális hiteleknél garanciát is le­het igényelni. Ilyen például az ag­rárgarancia alapítvány, amelyet a bankok adtak össze azzal, hogy ebből a pénzből átvállalják a vál­lalkozók garanciafedezetének egy részét. — Az OTP Bank minimálisan a hitelösszeg 1,5-szeresének megfele­lő értéket vagy ilyen értékű biztosí­tékot kér a hitelfelvevőtől — tájé­koztat Kriston Zsuzsa osztályveze­tő. Ez az összeg már fedezi a kama­tot és a tőkét is. A biztosíték általá­ban ingatlan, de csak nem lakás céljaira szolgáló létesítmény, pél­dául hobbikért, üdülő, garázs, üz­lethelyiség, telephely, amelyre a jelzálogjogot rávezetik. Elfogad­nak értékpapírt, lekötött forint- vágy devizabetétet, de ezt az ügylet idejére zárolják. Garancia a készfi­zető kezesség, feltéve, hogy a part­ner fizetőképesnek minősül. Gép­járműveket egyedi esetben, rövid lejáratú hiteleknél fogadnak el. Le­Hitelek a Szovjetuniónak A világ számos állama nyújtott hiteleket a Szovjetuniónak, és helye­zett kilátásba továbbiakat a nagyha­talom romjain megalakuló függet­len államoknak. Az Egyesült Álla­mok 5,75 milliárd dollár értékű se­gítséget igén. Az Európai Közösség több mint 78 milliárd dollárnyi tá­mogatást nyújtott eddig a volt Szov­jetuniónak. Németország volt a leg­bőkezűbb a maga 47,1 milliárd dol­lárnyi támogatásával. A többi or­szág közül Japán 2,66 milliárd dol­lárnyi segélyre tett ígéretet. Finn­ország például 1 milliárd dollárnyi segély nyújtására kötelezte el magát. Több munkanélküli Az év végén túllépte a 13 milliót a munkanélküliek száma az Euró­pai Közösségben — közölte az in­tegráció statisztikai hivatala, az Eurostat. Ezzel az év végére 8,9 százalékra emelkedett a munkanél­küliség aránya, szemben az 1990 végén följegyzett 8,3 százalékkal. A hadsereg a felelős Az Egyesült Államok gyorsí­tani fogja az ózonréteget károsító anyagok gyártásának megszünte­tését jelentette be Bush elnök. Az amerikai intézkedés oka, hogy a réteg gyorsabban vékonyodik, mint hitték volna. Emiatt az Egye­sült Államok már 1995 végére föl­hagy az ózonréteget károsító anya­gok többségének termelésével, így a klórfluorkarbonéval, a metilklo- roforméval és a széntetrakloridé- val. Amerikai kutatócsoportok szerint egyébként a klórfluorkar- bon-kibocsátás kétharmadáért a hadsereg a felelős. A FAO gabonajóslata A volt Szovjetunióban a tavalyi komoly csökkenés után az idén várhatóan ismét növekedni fog a gabonatermés — vélekedik a FAO, az ENSZ Élelmezési és Mezőgaz­dasági Szervezete. Tavaly 25 száza­lékkal kevesebb gabonát takarítot­tak be a volt Szovjetunió területén, mindössze 170 millió tonnányit, 1984 óta a legkevesebbet. A szer­vezet számításai alapján az idén a FÁK tagjai 35 millió tonna gabo­nát importálnak majd, 11 millióval többet, mint 1991-ben. Magyar szamurájkötvények Az MNB Japánban kibocsátott kötvénye egyike a legjobb piaci ér­tékelést szerzett szamurájkötvé­nyeknek derült ki az egyik japán pénzintézet által készített összesí­tésből. Januárban különböző pénzintézetek hat kötvénnyel je­lentkeztek Japánban, összesen mintegy 2 milliárd dollár értékben és ezek közül az Ázsiai Fejlesztési Bank értékpapírját értékelte a leg­jobban, a második helyen a ma­gyar következett. Szelényi György, az MNB tokiói képviselője ezzel kapcsolatban elmondta, hogy bár a szamurájkötvényeknek nincs je­lentős adásvétele — hiszen a ma­gánbefektetők rendszerint nem ad­ják tovább az értékpapírokat , a másodlagos piacról érkező jelzések mégis fontosak, mert további köt­vénykibocsátáshoz szolgálnak hasznos információkkal. Külföldiek „megpumpolása”? Az már bizonyos, hogy a jövőben a külföldieknek is hozzá kell járul­niuk anyagilag a kitűnő németor­szági autópálya-hálózat fenntartá­sához, de egyelőre még nem dőlt el, hogy miképpen. A tartományok közlekedési és környezetvédelmi miniszterei értekezletükön foglal­tak állást a külföldiek „megpumpo- lása” mellett, s ez a megegyezés né­melyek olvasatában az autópálya­díj bevezetésének tervét jelentette. Több miniszter azonban tagadta, hogy erről lenne szó, mondván, hogy csupán a terheknek a hazai és a külföldi autósok közötti méltá­nyos megosztását határozták el, ami történhet más formában is. Szerkeszti: A. Tóth Sándor hetséges a bank régi partnereivel olyan megállapodás, hogy a maj­dani árbevételt engedményeztetik, vagyis az eladott áruból a pénz közvetlenül a bank saját számlájá­ra folyik be. Egyes hitelkonstruk­cióknál, például a Start-hitelnél az ahhoz kapcsolódó garanciaalap helyettesítheti a vállalkozó saját biztosítékát. Egzisztencia-hitelből való bérleti jog vásárlása esetén az Állami Vagyonügynökség is részt vállal a garanciából. A megbízha­tó, jó adósnak minősített ügyfelek számára kedvezmény, hogy nem csak a szuper erős, hanem a köze­pes biztosíték is elegendő. — A Budapest Banknál a legszi­gorúbb feltétel, hogy csak a saját tőke másfélszereséig terjed a hitel- nyújtás, s a teljes hitel másfélszere­sét kell fedezetként biztosítani — szolgál az információval Józsáné Szabó Erika vezetőhelyettes. A fe­dezet nem lakott ingatlan, amelyet hivatalos vagyonértékelő értékelt, s amelyre jelzálogjogot -vezetnek rá. Erre biztosítást kötnek, még pedig a bank javára. Szóba jöhet még a devizaszámla, amelyet a bank zárolhat, de ez a megoldás elég ritka. Akinek a bank vezeti a számláját, s jó ügyfélnek minősíti, ott az árbevétel engedményeztetést is alkalmazzák, s elfogadják a spe­ciális hitelkonstrukciók garanciá­jaként az integrált mezőgazdasági exportprogramnál a PHARE ala­pítvány garanciáját, az előírt mér­ték 50 százalékáig. Váczi Tamás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom