Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-16 / 13. szám

Tass, Szalkszentmárton, Dunavecse, Apostag, Dunaegyháza, Solt, Újsolt, Fülöpszállás, Szabadszállás, Kunpeszér, Kunadacs POSTALÁDÁNKBÓL <• A megye még mindig ilyen félős? Érdeklődéssel olvastam a Kun- szentmiklós és vidéke legutóbbi számában Pethőné Dedák Angéla hivatalvezető nyilatkozatát a Fel­ső-Kiskunság idegenforgalmi lehe­tőségeiről. Magam is vállalkozó vagyok, és így közvetlenül is érde­kelt, hogy Kunszentmiklós kör­nyékén élénküljön az idegenforga­lom. Arról mi nem tehetünk, hogy Bugac közelebb esik Kecskemét­hez, az évtizedekig kimagaslóan támogatott megyeközponttól, hogy oda hamarabb kiértek a sö­tétkék Ladák, mint Bábony és Apaj környékére. Most a bugaci pusztán százmilliós beruházások állnak kihasználatlanul, szinte üre­sen. A fővároshoz jóval közelebb eső, kiválóbb adottságokkal bíró Felső-Kiskunság pedig elhagya­tott. A megye idegenforgalmi in­tézménye pedig hamarosan ki akar vonulni innét. Tragikus lenne, ha a világkiállítás szervezésének ide­jén, egy szűkén értelmezett megye­szemlélet miatt a térségnek nem lenne felelős gazdája. Ha Pest me­gyeieknek és a Bács-Kiskun-beli- eknek egyformán teher lenne ez az elhagyatott, elárvult vidék. Lehet, hogy talán éppen ezért találták föl a megyei önkormányzatok orszá­gos szövetségét, hogy az ilyen peri­fériális régiók ügyeiben egysze­rűbb legyen a koordináció? Vidékünkön minden együtt van, hogy az idelátogató külföldiek megismerhessék az igazi magyar pusztát. Jó menedzserek kellenek! Pest alól nem szabadna megfuta­modni . .. Varasdi Gábor vállalkozó Kunbábony-Apaj Mit ígér a reménykedő falvaknak a távközlési üzem vezetője? A Duna melléki, felső-kiskunsági települések közmeghallgatása­in ismét gyakran szóba került a távközlés. Vitathatatlan, hogy ez az egyik legfontosabb kérdése a vállalkozások fejlesztésében érde­kelt önkormányzatoknak. Ahol nincs gond, ahol hamar vonalhoz juthat az üzemet alapító befektető, hamarabb akad jelentkező a felajánlott telekre, üzletrészre. — Mit ígér 1992-re a reménykedő falvaknak a Majgyar Távközlési Vál­lalat?—A többi között ezt kérdeztük Gyenes Gézától,, a Bács-Kiskun me­gyei Távközlési Üzem vezetőjétől ... —A Felső-Kiskunságban és a Du- na-melléken igen változatos problé­mákkal kell szembenéznünk — mondja az üzemvezető. — Szalk­szentmárton, Szabadszállás, Tass és Kunadacs térség falvai például kap­csolódhattak a távhívás országos rendszeréhez. Sajnos, még nem tud­tunk elég állomást felszerelni, a köz­pontok nincsenek kihasználva ... — És akiknek van készülékük, azok sem tudnak mindig telefonálni. A kecskeméti gócközpont terhelt. Sze­rencsésnek mondhatja magát, aki dél­előtt vagy délután vonalat kap... — Ismerem a problémát. Tegyen egy kísérletet! A szobámból sem tud mindjárt vonalat kapni. És amíg a várva-várt kecskeméti elektronikus központ nem lesz kész, nem is ígérhe­tek kedvező változást. — Vannak, akik azt állítják, hogy az úgynevezett crossbar rendszert nem lett volna szaban megvásárolni. Igazá­ból az a szerencsés település, amely egy fillért sem áldozott erre, hanem meg­várta a legkorszerűbb technológiák el­terjedését ... — Sokféle vélemény van. Emlé­kezzen csak, milyen szerencsésnek tartották azt a tanácsot, azt az önkor­mányzatot, amely részesülhetett a crossbar-program áldásaiból! Szíve­sen áldoztak volna miihókat mások is, de nem tudtunk segíteni. Van egy elképzelés, mely szerint hamarosan megteremthetnénk az újabb beköté­sek lehetőségét Szalkon, Tasson, Adacson és Kunszentmiklóson. Ha a vállalatunk vezetői úgy látják, hop a jövőben már csak a legkorszerűbb technológiával dolgozhatunk, várni­uk kell még az igénylőknek. Ha a crossbar is fejleszthető, 1992-ben több százan telefont kaphatnak a Felső-Kiskunságban. —A kalocsai elektronikus központ elkészültére vár évek óta Solt, Dunate- tétlen, Apostag, Dunavecse és Duna­egyháza. —Jelenleg előkészítés alatt áll egy nagyívű beruházás, a kiskőrösi góc­körzet fejlesztése. Az érintett térség: Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kalocsa. Ha megszületik végre a megállapodás a külföldi partnerrel, hatvanezer állomás bekötésére nyílik majd lehetőség 1993-tól. A Duna melléki falvak gondjait ez a beruhá­zás megnyugtatóan rendezheti majd. A tervről február végén többet mondhatok... — Úgy tudom, a megye északi ré­szén még mindig van olyan falu, ahol úgynevezett tekerős készülékek szol­gálnak még. —Egy ilyen falu van: Kunpeszér. — A falu önkormányzata úgy dön­tött, hogy társul az úgynevezett dabasi telefonfejlesztéshez. Nem könyörög tovább a Matávnak. — Igen, hallottunk mi is erről a tervről. Nemrég azonban tárgyaltunk a kunpeszéri polgármesterrel. El­mondtuk vállalatunk véleményét. Úp tűnik, van lehetőség arra is, hogy mi oldjuk meg a jogos problémájukat. Hamarosan tehát Kunpeszér korsze­rű központot tudhat magáénak. A Felső-Kiskunság fejlesztésének első szakasza véget érhet. F. P. J. MILYEN LESZ AZ ÚJ KUNSZENTMIKLÓSI KÖLTSÉGVETÉS? Nincs ok aggodalomra! — mondja a bizottság elnöke Még javában folyik a tervező- munka a Kunszentmiklósi Városi Önkormányzat bizottságaiban. A következő képviselő-testületi ülésre készítik elő a város 1992-es költségvetésének tervét. A mun­kák egyik vezetője Peterdi István, a pénzügyi ellenőrző bizottság el­nöke, jó nevű vállalkozó, aki tud­ja, milyen fontos a pontos kalkulá­ció. Tőle kértünk véleményt Kun­szentmiklós új pénzügyi tervéről. — Sokan nagyon féltek 1992-től — mondja Peterdi István. Érthető is az aggódás, hiszen a parlament költségvetési vitájában gyakran el­hangzott: drasztikusan csökkente­ni kell az állam deficitjét. Minden költségvetési támogatást le kell fa­ragni. Végül azonban mégis job­ban sikerült a dolog, mint gondol­tuk. Több pénzt kapnak a terve­zettnél a közművelődés intézmé­nyei, a kollégiumok és az általános iskolák. Ez a változás a mi költség- vetésünket is kedvezően érintette. Ha a 267 milliós pénzügyi tervün­ket nézem, azt mondhatom: bőség­ről nem beszélhetünk, de minden szükségesre jut pénz. A tartaléka­ink sem merülnek ki. .. — A kunszentmiklósiak ezekben a nehéz időkben is építkeznek. — Hetvenötmillios beruházást indítottunk. A városi sportcsarnok szerkezete már áll. Úgy látta a kép­viselő-testület; ne mulasszuk el a nagy lehetőséget. Az állam 17,5 milliót kínált a mi ajánlatunk mel­lé. A sportcsarnok építéséhez 1992-ben 26 millió forintot kell előteremtenünk. Természetes, hogy a tervtárgyalás során alapo­san elemeztük az intézményeink kiadási és bevételi elképzeléseit. Ipekeztünk rákényszeríteni az in­tézményvezetőket, hogy végre va­lódi, reális terveket készítsenek. Ne próbáljanak eldugdosni, elrej­teni különféle összegeket. 1992- ben 210 milliót költünk majd az intézményeinkre. Az összeg 75 szá­zaléka: bérköltség. — Sokan attól tartanak, hogy meg fogják kurtítani a szociális se­gélyekre szánt összegeket. — Ettől nem kell tartani. Tavaly is minden rászorulón segíteni tud­tunk. Az 1992-es szociális keret mintegy 10 százalékkal több a ta­valyinál: 8-8 millió forint. Ha vala­milyen rendkívüli esemény történ­ne, át tudunk csoportosítani a tar­talékalapból. — Kunszentmiklóson több mint nyolcszáz munkanélküli él. Sokak­nál az idén lejár a kétéves időszak, a munkaügyi központok megszün­tetik a segélyek folyósítását. A baj­bajutottak az önkormányzathoz fordulnak segítségért. — Mészoltó kisiparos vagyok. Talán kicsit reálisabban látom a munkanélküliség kérdését, mint azok, akik csak a statisztikákból ismerik a tényeket. Szerintem nincs olyan nagy baj a munkaerő- piacon. A pluszsegélyekre az ön- kormányzat nem tervez külön pénzt. Úgy tudom, az állam készít • Peterdi István: Sokan nagyon féltek 1992-től. elő egy szolidaritási tervet. A problémát nem varrja az önkor­mányzatok nyakába. — Milyen nagyobb kiadása lesz még a városnak 1992-ben? — Utakat és járdákat építünk, illetve igyekszünk befejezni a meg­kezdett munkákat. Járdaépítésre 2,5, kátyúzásra, javításra 3 millió forint jut. A volt szeméttelepet rendbe tesszük. Megteremtjük az újrahasznosítás lehetőségét, 3,7 milliót tervezünk rá. Az utak szi­lárd burkolatára 5 milliót, az épü­leteink karbantartására 6 milliót szánunk. Összességében úgy lá­tom, nincs ok az aggodalomra. Mindenre jut — ami fontos! — F — Ha olvad a hó ... • ... bizony elkel a csizma Sza­badszálláson is. A főtéri emlékmű­építkezés még nem fejeződött be. A csatornázás, a vízelvezetés még hátravan. Lehet kerülgetni vagy taposni a tócsákat... Új sportcsarnok Kunszentmiklóson • December végére elkészült a kunszentmiklósi sportcsarnok födém- és tartószerkezete. Hamarosan megkezdődhetnek a kőműves-, majd a szak­ipari munkák. A város vezetői szerint még 1992-ben elkészül majd a 2000 négyzetméter alapterületű létesítmény. A városközpont meghatározó pont­ján, a Tóth-kúria szomszédságában jelenleg a Kunszentmiklósi Építő- és Szolgáltatóipari Kft. brigádjai dolgoznak. (Walter Péter felvétele) Polgármester-választás Apostagon Hamarosan lezárul a február 2-ára kitűzött apostagi polgár­mester-választás előkészületi sza­kasza. Mint azt már korábban megírtuk, a falucska polgármes­tere, Bolvári József novemberben lemondott tisztségéről. A jelölés — a december végi ünnepek mi­att — igen nehezen indult. Soká­ig úgy tűnt, nem akad majd je­lentkező a községvezetői tisztre. Ma már egyértelmű: Szabó Jó­zsef alpolgármester elfogadja a jelölést, és indulni fog a válasz­táson. Sokak szerint elképzelhe­tő, hogy az ellenfelek között ott lesz a novemberben lemondott polgármester is, Bolvári József­nek is gyűjtik a kopogtatócédu­lákat a faluban.- N Huszonnyolc új munkahely Fazekas László solti illetőségű, budapesti vállalkozó húsüzemet ala­pít a szülőfalujában. Az önkor­mányzattól vásárolt telken vágóhíd és feldolgozó épül. A terület előké­szítésével, föltöltésével végeztek. Fa­zekas László szeptemberre tervezi az átadást. A „Duna-hús” solti egysé­gében huszonnyolc helyi lakos kap­hat jól fizető munkát. Felújítják a dunavecsei múzeumot A Bács-Kiskun megyei múzeumi szervezet 1992 tavaszán felújítja a dunavecsei Petőfi Emlékmúzeumot. A múlt század elején épült, egykori mészárszék adott otthont egykor a Petrovits családnak. Itt látogatta meg szüleit Petőfi Sándor. A külső és a belső rekonstrukciót követően új­ra, rendezik majd az intézmény kiál­lításait is. Üj benzinkút Szalkszent- mártonban Új üzemanyagtöltő állomást ad­tak át december végén Szalkszent- mártonban, az 51-es főút mellett. A kiskunsági településen eddig nem volt benzinkút. A szaikszentmártoni autósoknak — ha fogytán volt a tankban a benzin — Tassra vagy Soltra kellett kocsikázni. A vállalko­zók éjjel-nappal várják a vásárló­kat. Szünnap nincs! Megspórolhatták a térítési dijakat A solti önkormányzat november­ben és decemberben ingyen étkeztet­te a nagyközségi napköziseket. A községatyák úgy látták: így segít­hetnek a családokon. Szép gesztus volt, hogy nem volt kivétel a menzá­kon: jutott a támogatásból azoknak is, akik a szomszédos községekből járnak be a solti iskolákba. Véradók köszöntése A napokban fogadták a szabad- szállási községházán a település leg­aktívabb véradóit. Dr. Bak István polgármester köszöntötte a megje­lenteket, majd az önkormányzat ju­talmait adta át Madácsi Mihálynak/7 Sztupák Zoltánnak, Csővári Mihály­nak és Kottyán Jánosnak. Százéves óvoda Szabadszálláson Decemberben emlékeztek meg Szabadszálláson a községi „kisded- óvó” centenáriumáról. Az intéz­ményt Tóth Jánosné Méhes Lídia alapította. Végrendeletében a gyer­meknevelés céljaira ajánlotta föl „cserépzsindelyes új házát és hatvan­forintos redemtionális földbirto­kát”. Az első „kisdedóvodai tanár” az alapítványtevő leánya, Tóth Er­zsébet volt. A községi megemlékezé­sen —eleget tévea vegrendelkező ké­résének — az intézmény felvette Tóth Erzsébet nevét. _____________J A kunszent­miklósi önkor­mányzat legutób­bi ülésén a refor­mátus egyház képviselői szá­moltak be a ter­veikről, a többi között arról, hogy miként sze­retnék működtet­ni a visszakért Baksay Sándor Gimnáziumot. A városban hó­napok óta tart a vita: lesz-e jövője a nagy múltú al­ma maternek a református egy­ház felügyelete, irányítása alatt? Hogyan változik a munka színvo­nala, a tanítás­nevelés szellemi­sége, miután az alapítók veszik át ismét a gimnáziu­mot? Szabó Gá­bor körzeti espe­res tájékoztatója után a képviselők úgy döntöttek: hamarosan köz­meghallgatást hívnak össze. Szeretnék, ha a település lakói, a szülők és a peda­gógusok elmond­hatnák vélemé­nyüket a váltás­ról. Mit gondol a tsz-nyugdíjas? • Csapó Sándor: Öt és fél hold 15 aranykoronás birtok volt. — Mit gon­dolhat az ember a demokráciá­ról meg az élet- színvonalról, amikor nyolc­vankét éves, és nincs már senki­je, semmije? — kérdez vissza Szabadszállás főterén, az új, II. világháborús emlékmű talap­zata előtt Csapó Sándor tsz- nyugdíjas. —Jó ez az egész, csak­hogy számomra már nincs köszön- nivaló benne. Csak járom az utcá­kat, tereket, nézgelődök, beszélge­tek. Mindennel együtt 10 ezer forin­tot kapok havonta; nyugdíj meg ilyen-olyan járadék. Ha a parasztok elmúlt évtizedeit nézzük, nevethe­tünk is meg sírhatunk is. Robot, ki­fosztás, robot, kifosztás, robot..., meg a háborúk. Ugye, mennyi név —csak Szabadszállásról—ezeken a kőtáblákon. Nagy részét jól ismer­tem. Pajtásaim is fölvésettek az em­lékkövekre. Én meg még mindig élek! Most kezdődik például a szö­vetkezeti osztozkodás. Földet visz- sza, saját névre, közös vagy egyéni művelésre. Ugye, ... ezt is megér­tem! Persze, én már nem ugrálok a vagyonért, meg a juttatásért. Idegen föld úgysem kellene. Azt azonban nem tagadom: másként néznék én a szövetkezeti törvényre, meg a tör­vénykezőkre, ha az en igazi birtoko­mat kaphatnám meg. Ot és fél hold 15 aranykoronás birtok, közel a köz­séghez, a szentmiklósi út mentén. Még mindig tudom, hol ástuk el a mezsgyekarókat... Mondom: nyolcvankét éves vagyok, de ha is­mét az enyém lehetne, bízva vágnám bele a kapát. Az aztán igazi kincs volt. Nem nagyon lehetne párját ta­lálni itt az Alföldön, a homokbuc­kák között. De nem siránkozok! Élek, ahogy lehet. Fütyürészek, ha nincs jobb dolgom ... Lejegyezte: Farkas P. József Ki lesz a Baksay-gimnázium gazdája? # Baksay Sándor püspök örökségét visszakérte az eklézsia. A közmeghallgatáson szót kap majd a lakosság is. Kunszentmiklós és vidéke Az oldalt szerkeszti: Farkas P. József Walter Péter felvételei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom