Petőfi Népe, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-16 / 13. szám

8. oldal, 1992. január 16. PETŐFI NÉPE ELŐTÉRBEN A HÁTTÉR Kivételes eljárás, sürgős tárgyalás a parlamentben Megtárgyalásra váró törvényja­vaslatok sora tornyosul az Or­szággyűlés asztalán, eközben azonban új és új indítványok ér­keznek a parlament elnökéhez, fel- zetükön a nyomatékos kéréssel: ki­vételes eljárást, sürgős tárgyalást igényel a téma. A házszabály szerint sürgőssé­get, magas közjogi méltóságok — köztük például a köztársasági el­nök, a számvevőszék elnöke stb. —, a kormány, valamint parla­menti bizottságok kérhetnek, fon­tos államérdekből. Teljesítéséről a plénum dönt, s ha igenlő a képvise­lők állásfoglalása, az előterjesztést a következő ülésnap napirendjére kell tűzni és folyamatosan le is kell tárgyalni. A „kivételes” tárgyalási formu­lát — amely az úgynevezett két­harmados kategóriába sorolható törvényekre nem alkalmazható — a szóban forgó országgyűlési határozati javaslat, illetve törvény- javaslat benyújtásakor vagy leg­alább 3 nappal a tárgysorozatra tűzés előtt lehet kérni. Az ilyen el­járás elfogadásához a plénum je­len levő tagjai kétharmadának egyetértése szükséges. A kivételes eljárás elrendelése után a parla­ment elnöke nyomban kijelöli azt a bizottságot, amely a javaslat vi­táját lefolytatja. A bizottsági meg­mérettetés lezárását követő ülésna­pon pedig az Országgyűlésnek tárgysorozatára fel kell vennie az előterjesztést. Mit szól a szervezet az új szívhez? Jogi problémákat is tisztázni kell Tátra villamosok vidéken Maga a műtét mindössze négy órán át tartott. Ahogy Szabó Zol­tán professzor, az első magyar szívátültetést végző orvoscsoport vezetője elmondta, ennél jóval több időbe telt az előkészítés és még hosszabb időt igényel termé­szetesen a beteg gyógyulása, reha­bilitációja. A budapesti orvosi egyetemen tartott sajtótájékozta­tón újabb részleteket tudtunk meg a nagy feltűnést keltett műtétről és az újszívesről. Schwarz Sándor, a most 28 éves fiatalember esztendők óta leszáza­lékolt nyugdíjas. Veleszületett rendellenesség miatt szíve a szoká­sosnál jóval nagyobb volt. Élete megmentésére egyedüli lehetőség kínálkozott: a szívátültetés. Való­jában a véletlen döntötte el, hogy ő lett az ,első magyar újszíves. A Szív- és Érsebészeti Klinikán ta­valy szeptember óta vártak a meg­felelő donorra, míg végül egy, ja­nuár 3-án agyhalálban elhunyt fia­talember szive — a megfelelő im­munológiai vizsgálatok elvégzése után — alkalmasnak bizonyult az átültetésre. A felgyógyulás során is a szerve­zet ellenállasa, az új szív befogadá­sa jelenti a legnagyobb gondot. Az ehhez szükséges gyógyszereket, amelyek több százezer forintba ke­rülnek, csaknem egy évig kell szed­nie Sándornak, szigorú orvosi fel­ügyelet mellett. Mindenesetre az újszíves türel­metlenül várja, hogy elhagyhassa a sterilszobát és reménykedik, hogy minél hamarabb hódolhat kedvenc sportjának, a focinak ... Most még a sajtótájékoztatón való rész­vételét — érthető okokból — az orvosok nem engedélyezték. Lehet azonban, hogy a jövő héten, ha a gyógyulás folyamatában nem lesz semmilyen komplikáció, az újság­írók személyesen is találkozhatnak a szívtranszplantáció első magyar alanyával. *-A sikeres műtét nyomán reflek­torfénybe kerülnek olyan jogi problémák is, amelyek eddig a jog- alkalmazás gyakorlatában föl sem merülhettek. Erről a téma egyik leginkább érintett szakemberével, Perner Ferenc professzorral, a transzplantációs intézet igazgató­jával beszélgettünk. Mint megtudtuk, hazánkban a „feltételezett egyetértés” elve érvé­nyesül a szervátültetések esetében, ami azt jelenti: ha valaki kifejezet­ten nem tiltja meg, hogy halála után felhasználják valamelyik élet- fontosságú szervét, annak testéből szabadon transzplantálhatnak más betegbe. Erről a 18/1972 (XI. 4.) törvény, illetve annak 3/1988 (II. 17.) számú módosítása rendel­kezik. Ugyanakkor, ha az illető — a potenciális donor — még éle­tében vagy hozzátartozói a halál beálltakor nem járulnak hozzá az egészséges szerv felhasználásához, megakadályozhatják az átültetést. Erről azonban idejében értesíteni kell a kórházat, illetve a kezelőor­vosokat. A hazánkéhoz hasonló törvénykezési elvek érvényesülnek például Ausztriában, Belgiumban, Finnországban, Franciaország­ban, Görögországban, Olaszor­szágban, Norvégiában, Portugá­liában és Spanyolországban. Angliában, Svájcban és Svédor­szágban viszont kifejezetten a csa­lád, illetve a donor előzetes enge­délye szükséges az átültetéshez. Hollandiában és Németországban folyik az a közvélemény-kutatás, amelynek célja kideríteni, hogy a társadalom milyen törvényi rende­zést fogadna szívesen ebben a bo­nyolult erkölcsi, etikai ügyben. Perner professzor szerint a hip- pokrateszi esküt az orvosoknak — a tudomány előrehaladtával — másként kell értelmezniük, mint eddig: az általuk ismeretlen betege­kért is felelősséget kell vállalniuk! Erre kötelezi őket annak tudata, hogy egy donor akár kilenc ember életét is megmentheti épen maradt hasnyálmirigyével, szívével, májá­val, szeme szaruhártyájával, tüde­jével és veséivel. FEB Jogosan fél-e Ausztria a külföldiektől? Ha megkérdezünk egy bécsi só­gort, miért szavazták le a világkiál­lítást, a válasz gyakran így hangzik: — Mert igy is elegünk van a külföldiekből. Erről a lakonikus mondatról egy egész konferenciát szerveztek a minap nyugati szomszédunknál. A biztonságosabb Ausztriáért jel­szó jegyében. A résztvevők egyet­értettek abban, hogy a vasfüggöny megszűnése és a bűnözés növeke­dése között van összefüggés, de nem olyan arányban és nem égé-- szén úgy, ahogyan azt az idézett osztrák szomszéd hiszi. Ma minden ötödik, Ausztriában elkövetett bűncselekmény gyanúsí­tottja és a letartóztatottak 22 szá­zaléka külföldi. A legtöbb bűnel­követő Jugoszláviából érkezik, a második helyen Németország áll. Ez az érem egyik oldala, ami az osztrák átlagpolgár növekvő kül­földiéi lenességét látszik igazolni. A valóságos kép azonban ennél árnyaltabb. Mint a konferencián Arno Pilg­ram kriminálszociológus hangsú­lyozta, a külföldi bűnelkövetők arányának növekedését a kelet­európai, s főleg a szovjet változá­sok meggyorsították, de a folya­mat sokkal régebbi keltű: ez az arány Ausztriában 1946-tól napja­inkig 140 százalékkal emelkedett. Az általánosítás ebben az eset­ben is igazságtalan — állapította meg Ronald Miklau, a bécsi igaz­ságügy-minisztérium képviselője, aki a külföldieket négy csoportra osztotta: vendégmunkások, turis­ták, menekültek és utazó bűnözők. Rendkívül fontos és az idegenel­lenes hangulat szempontjából per­döntő dr. Miklaunak az az adata, amely szerint a vendégmunkások rétege valaha az országban a kül­földiek által elkövetett bűnözés 53 százalékát tette ki, mára viszont ez az arány egyharmaddal az osztrák „benszülöttek” bűnözési átlaga alatt van! Az igazi gond a külföldiek ne­gyedik csoportja, az utazó bűnö­zők kategóriája. Ők egyre inkább szervezett bandákban tevékeny­kednek. Közülük kerül ki a jelen­leg jogerős büntetését osztrák bör­tönben töltő 1487 külföldi állam­polgár döntő többsége. FEB Korszerű Tátra villamosok be­szerzéséről folytattak Prágában tárgyalásokat Miskolc, Szeged és Debrecen polgármesteri hivatalai­nak és helyi közlekedési vállalatai­nak vezetői. Miskolcon csaknem 6 hónapja fut a prágai Tátra gyár­ban készült legkorszerűbb KT—8 D—5 típusú, 35 méter hosszú villa­moskocsi, amelyet tartós próbára a Kassai Közlekedési Vállalat bo­csátott a város rendelkezésére. A tapasztalatok igen kedvezőek, a miskolciak megszerették ezt a tí­pust. A prágai villamosgyártók e korszerű kocsiból azonnal is tud­nának szállítani, azonban ez a vil­lamosszerelvény 650 ezer dollárba kerül. Bejelentették viszont, hogy még az idén befejeződik egy 16 mé­teres hosszúságú, az említett váro­sok igényeihez is jobban igazodó villamoskocsi fejlesztése. Ez a ko­csi olcsóbb lesz nagyobb testvéré­nél, viszont csúcsidőben több jár­mű összekapcsolásával azonos igé­nyek kielégítésére képes. A városok közgyűlései követke­ző üléseiken döntenek majd villa­mosparkjuk cseréjéről. Felvetődött egy olyan jóval olcsóbb ajánlat is, hogy a Prágai Közlekedési Vállalat még mindig korszerűnek számító, 6-8 éve futó villamosokat adna el a magyar vidéki városoknak. Gazdasági tallózó márciustól Gazdasági cikkekből jelentet meg márciusban utánközlő folyóiratot a Magyar Közgazdasági Társaság megbízásából a Koping Datorg. Mint Halm Tamás, a Közgazdasági Társaság elnöke elmondotta, a „Gazdaság” címet viselő kiadvány csaknem 150 oldal terjedelemben közgazdasági hetilapokból, szakfo­lyóiratokból, kiadványokból közöl maradandó értékű és szellemiségű cikkeket, tanulmányokat. Az évente kétszer szerkesztett számot szakem­berek egy csoportja válogatja ki. A kiadvány nem kerül utcai árusítás­ra, de előfizethető lesz. Ugyancsak a társaság szervezé­sében tartják február 1-jén és 2-án, immár hagyományosan, Salgótar­jánban a fiatal közgazdászok talál­kozóját. (MTI) FIGYELEM! Nagy szilárdságú, kisméretű, tömör téglát kínál csökkentett áron a Pankotai Á. G. szentesi téglagyára. 1992. febr. 20-áig, illetve amíg a készlet tart. — Kézi rakodással: 5,12 Ft/db + áfa, — raklapon: 5,80 Ft/db + áfa. Szállítást, rakodást vállalunk. Szentes Attila u. 3. Tel.: 63/11-165 154 KI VIRUL A HATÁR? Kurjantónak százszor megígérték az utat... • Az utat megígérte a polgármester is — mondja Varga I.ászióné. • Az elhagyott szóló helyére őszibarackot ültet majd a Varga család. Kurjantópuszta Fülöpszállás legnépesebb és legnagyobb tanya- központja. Ma is több mint há­romszázan élnek itt. Közel az 52-es főút. Nincs messze e vidéktől Sza­badszállás, Fülöpszállás és Izsák. Csak a bekötőút ne lenne annyira rossz. Olvadáskor, nagyobb esők után szinte járhatatlan. Több évti­zede már, hogy megszüntették a kurjantói iskolát. A tanyákról be­járó diákok hosszas gyaloglás után szállhatnak csak föl az iskolabusz­ra. A határ gazban! A termelőszö­vetkezet bizonyítványa itt szégyen­letes. Pedig szőlő- és gyümölcster­mesztésre kiválóan alkalmas a kurjantói föld. A kolhoz előtt messzeföldön híres gyümölcsösök, szőlőskertek virultak itt. — Az én családom mély gyöke­ret eresztett — mondja idős Varga László, a dűlőút melletti házsor legszebb épületének tulajdonosa. — Hiába pofoztak, vertek a tsz- szervezők, hiába vették el minde­nünket, nem tudtak elűzni. Itt, a ház mellett van öt hold. A fiaim­mal közösen gyümölcsöst telepí­tettünk. Kajszit és őszibarackot. Most a tavaszai tovább folytatjuk a munkát. A szép termés mindig kell, biztos piacot remélhetünk. A fiam megvette a szomszéd ta­nyát. Rendbe teszi és nyárra kül­földieket hoz ide. Üdüljenek Kur- jantóban. — Sajnos, az út másik oldalán nem látnak mást, csak gazt — ve­szi át a szót Varga Lászlóné. Persze, nem lehet csodálkozni, hogy a visszakapott semmiért, a termés harmadáért nem volt ked­vük az embereknek dolgozni. Én most, a rendszerváltás után már bíznék, hogy visszatér az élet. De ezt az utat végre meg kellene csi­náltatni. Nevetséges! Húsz éve ígé­rik. — A volt tanácselnök, Fazekas János volt itt a tanácstag évtizedig —- mondja a tanyagazda. — Néz­zen erre a rossz dűlőre: így állta a szavát. A polgármester is ígérte a választási gyűlésen. Remélem, nem csalódunk benne. A tanyaközpontban, az egykori iskola mellett Barta Pál dolgozik a januári napon. Vetőgépet javít. — Hamarosan itt a tavasz — mondja. — Ez a masina nem csak a magvetéshez jó. A műtrágyát is egyenletesen szórja a sorokba. Biz­tos, hogy lesz föladata a szezon­ban. — Most, hogy minden négyszög­ölnyiföld igazi gazdát kap, eltűnik Kurjantóhói a parlag? — Ezt nem lehet megjósolni — válaszolja. Nem nagyon van már itt ember, aki hisz a munka értel­mében. A parlagot tízszerte nehe­zebb termővé tenni, mint a művelt gazdaságot rendszeresen gondoz­ni. Fiatalok nem nagyon marad­tak. Nincs semmi, ami a kurjantói- akat idekösse. Talán csak az, hogy itt olcsón lakhatnak. Szerencsére a kiskőrösi kereskedelmi szövetke­zet még nem hagyott cserben min­ket. A boltban van friss kenyér, tej és a gázpalackot kicserélik. — Mi lesz a kurjantói úttal? — tettem föl a kérdést Cseh Szakáll Sándor fülöpszállási polgármester­nek, aki így válaszolt: — Jól tudom, hogy milyen fon­tos a karbantartott dűlőút. Évtize­dek óta kérik a szilárd burkolatot az ottlakók. ígérhetem: nem feled­keztem meg erről a tervről. 1993- ban a gázprogram lezárása után — megkezdőd­het a munka. Nagyon remé­lem, hogy a képviselő-testü­let tagjai is tá­mogatják a ta­nyán élők régi kérésének a va- lóraváltását. Az út megépíté­se bizonyítja majd: a fülöp- szállásiak ma­gukénak tudják Kurjantót. Azt szeretnék, ha nemsokára úgy virágozna, olyan kincseket teremne, mint a tsz-korszak előtti idők­ben ... Farkas P. József Mindig van friss kenyér és tej a kurjantói bolthan. Barta Pál már a tavaszra készül. A vetögéppel a műtrágya is a földbe juttatható. (Walter Péter felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom