Petőfi Népe, 1991. november (46. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-21 / 273. szám

Drágszél • Fájsz • Harta • Homokmégy • Miske • NegyvenszálJás • Öregcsertő Mennyit ér a gerle? Immáron nyolc éve hoz Kalocsára olasz vadászokat a turisztikai holtsze­zonban a Green Sport nevű, Bologna melletti utazási iroda. A mintegy évi háromszáz vendég ezerkétszáz éjszakát tölt el az érseki székvárosban, s egyikő­jük sem költ el kevesebbet egymillió 200 ezer líránál. A Hotel Kalocsának tavaly nyolcszázezer forintos bevétele volt a részükre nyújtott szolgáltatások­ból. S most lehet, hogy nem jönnek többé... Az utóbbi években Románia, Csehszlovákia s a volt NDK is megnyí­lott előttük, s ott feleannyit kell a vada­kért fizetni, mint Magyarországon. Rá­adásul ott nagyobbak és több van belő­lük. Van azonban egy olyan vad, amit nagyon kedvelnek az olaszok, s másutt nem található meg nagyobb csopor­tokban, csak nálunk: az afrikai gerle. Ez a madár Észak-Afrikából vándorol felfelé, nálunk költ, majd augusztus közepén indul vissza. Károsítja az útjá­ba eső növényi kultúrát, naponta más­félszer annyi magot megeszik, mint a testsúlya. Különösen a napraforgótáb­lán alkotnak nagyobb csoportot, s ezért nincs a környező országokban annyi mint nálunk, hisz ott nincsenek ekkora napraforgótáblák. Ezekben az országokban az afrikai gerle szabadon vadászható, védett viszont a balkáni gerle. Nálunk fordítva: védett az afri­kai gerle. Ebben az évben a vadásztár­saságok nem, vagy csak valamilyen kü­lönös szelekció alapján kaptak enge­délyt e madár lövésére, s minden egyes kérelmet •— szinte napraforgótáblán­ként — külön vizsgált a Természetvé­delmi Felügyelőség. Mint Paolo Valeriani, az olasz va- dásztató iroda tulajdonosa elmondta, nem kívánják, hogy hazánkban ne le­gyen természetvédelem, de ezt össze­hangoltan kellene végezni a környező országokkal. Mert nem sok logika van abban, hogy a homokmégyi naprafor­gótáblán védett az afrikai gerle, miköz­ben ugyanerre a madárra néhány nap­pal azelőtt lőttek Romániában és Ju­goszláviában. Szerinte az lenne a leghe­lyesebb, ha a Földművelésügyi Minisz­térium vadászati főosztálya — a napi kilövési számot korlátozva — már ta­vasszal kiadná az engedélyeket, hisz neki ekkor kell az utat szerveznie. A vadászok már ekkor jelentős össze­get befizetnek, s fél év múlva, több ezer kilométer utazás után ne Kalocsán kelljen megtudni, hogy nincs engedély, nincs vadászat, mert ezek után ide nem jönnek többé. Pedig egy afrikai gerléért 7,5 német márkát kell fizetniük ... Félő tehát, hogy a deviza jövőre Ro­mániába és Csehszlovákiába vándorol, az alföldi szállodák pedig télen konga­nak majd az ürességtől. Ilyen gazdagod vagyunk...? Mezeiné Vörös Rózsa Szerkesztőségünk szükségesnek érezte, hogy néhány információval, ki­egészítse a fentieket. A Kiskunsági Nemzeti Park szakembereitől kapott tájékoztatás szerint az ornitológia „af­rikai gerle” nevű madarat nem ismer. Amiről a vadászok beszélnek, az a kö­zönségesen gerlének, vagy vadgerlének ismert madár, latin nevén streptopelia turtur. Az afrikai előnevet azért ragasz­tották hozzá, mert egy részük valóban Afrikából jön, s hogy a balkáni gerlétől (streptopelia decaocto) megkülönböz­tessék. A streptopelia turtur nem védett ma­dár, hisz vadászható, de valóban csak korlátozott számban. Románián át egyébként csak csekély részük vándo­rol, nagy tömegekben az Alföldön ta­lálhatók. A tavalyi, az idei. s várhatóan a jövő évi korlátozás oka az, hogy a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád me­gyei terítékadatokból állománycsökke­nés olvasható ki. Ennyi a kiegészítés. Az mindenesetre jó volna, ha az idegenforgalmi szakem­berek időben tudomást szereznének a korlátozás mértékéről. Ebben az ügy­ben rövidesen kikérjük majd a megyei vadászati felügyelő véleményéi. Ma: városi közgyűlés Hosszúnak ígérkezik a kalocsai helyi önkormányzati testület ma délután 16 órakor, a városháza dísztermében kez­dődő nyilvános ülése. A városatyák 11 napirendi pont megvitatását tervezik, amelyek között szerepel például egy helyi programtervezet, amelyben a választási ciklus végéig megvalósítan­dó elképzeléseket foglalnák össze. Meghallgatják a városi rendőrkapi­tányt, aki a közbiztonság megszilárdí­tása érdekében hozott intézkedésekről számol be, elemzik az oktatási intézmé­nyek gazdálkodását, s tájékozódnak a különböző helyi cégek átalakulásának tárgyában. Többek között szó lesz egy családi tanácsadó szolgálat létrehozá­sáról is. TÁRSADALMI SZOLIDARITÁS Az értelmi fogyatékosok érdekében Amikor nő a munkanélküliség, s egyre több embert fenyeget a veszély, hogy a társadalom perifériájára szorul, különösen nehéz a betegek, s köztük is az értelmi fogyatékosok helyzete. Ka­locsán 1991. január 13-án alakult meg az ÉFOÉSZ — az Értelmi Fogyatéko­sok Országos Érdekvédelmi Szervezete — helyi csoportja, amelynek ma már 170 bejegyzett tagja van. Gondjaik — a hozzátartozókat, családtagokat is számba véve — sajnos ennél is több embert érintenek. A velük törődő — nem fogyatékos — emberek segítségével minden hónap második szerdáján tartanak összejöve­telt a művelődési központban. Megbe­szélik napi problémáikat, s jogi taná­csokkal segítik őket. Egyéb, színes programokat is szerveznek: így például holnap, november 22-én. pénteken dél­után fél háromkor a művelődési ház­ban az értelmi fogyatékosok részére „Alkossunk együtt” címmel rajzfoglal­kozás lesz. A városban nagyon kedvelt, a nemes cél érdekében mindig tettre- kész Helyőrségi Fúvószenekar novem­ber 28-án, a Helyőrségi Klub moziter­mében jótékonysági hangversenyt ad, amelynek bevételét felajánlották az ÉFOÉSZ helyi szervezetének. December 14-én, szombaton a mű­velődési központ ad otthont az értelmi fogyatékosok játszóházának, ahol már karácsonyra fognak készülődni, majd december 21-én 16 órakor a tisztiklub­ban a fogyatékos gyerekek és hozzátar­tozóik előszilvesztert tartanak. Az ÉFOÉSZ kalocsai csoportjának vezetősége a rendezvényekre mindenkit szeretettel vár, s egyben kérik a lakos­ságot, hogy segítsek a fogyatékosok beilleszkedését. Mezeiné Vörös Rózsa Fonóházi esték Sikeresnek tűnik az a kezdemé­nyezés, amelyet a kalocsai művelő­dési ház ebben a szezonban a tánc­házmozgalom helyi meghonosítá­sára tett. A korábban úttörőház néven ismert ifjúsági házban min­den hónap első szombatján a Gó­rom népi kamaraegyüttes szervez játékházat a kicsiknek, amelyet „aprók tánca” követ. A hónap har­madik szombatján — így novem­ber 23-án, délután 17 órai kezdettel is — a kalocsai népi együttes ha­gyományőrző csoportja vezeti a „Fonóházi esték” című rendez­vényt. A talpalávalót az együttes kísérőzenekara szolgáltatja. Több telefon Sorra alakulnak át a korábban álla­mi tulajdonban lévő cégek. A többségi tulajdonos rendszerint továbbra is az állam marad, de a vagyonnal az új cég már szabadon rendelkezik. Ez az átala­kulás lényege. A folyamatba az önkor­mányzatok is bekapcsolódnak, mert az a földterület, amelyen a korábban álla­mi vállalat létesítményei álltak, az ön- kormányzatot mint tulajdonost illeti meg. A község vagy város azonban — mint tulajdonos — nem húzhatja ki a területet a cég létesítményei alól, ezért az egész átalakulás úgy zajlik le, hogy az önkormányzatok az ingatlan értéké­nek arányában válnak az új vállalatok résztulajdonosaivá. Mint szinte az országban mindenütt. Kalocsán is rendszeres vita tárgya, hogy mennyit ér egy négyzetméter olyan föld, amelyen valamilyen üzemi építmény áll. Hisz lehet, hogy az ingat­lan kitűnő helyen van, de a rajta lévő cég a piacon keveset ér. Ebben az eset­ben pedig — mivel a föld önmagában forgalomképtelen — keveset fog érni az ingatlan is. A szabályok szerint a beépített terület árát végső soron az Állami Vagyonügynökség határozza meg, az önkormányzatoknak csak vé­leményezési joguk van. (Beépítetlen te­rület esetében viszont az ár csak az önkormányzat egyetértésével alakítha­tó ki.) Néhány példa az ellentmondásos helyzetre: A Kecskemétvin Borgazda­sági Kombinát kalocsai részlegének te­rületét négyzetméterenként 490 forint­ban állapították meg, s a város így vált résztulajdonossá. A Démász-kirendelt- ség Szent István király úti és Tömöri utcai ingatlanának értékét viszont az előzetes vagyonértékelés négyzetméte­renként 3000 forintra becsülte. Az Alföldi Porcelángyárban is rész- tulajdonossá válik a város, hisz itt is • Az Alföldi Porcelángyár kalocsai üzeme. Az épület alatt lévő ingatlan értéke — a városi önkormányzattól függetlenül — lehet, hogy négyzetméterenként 1020 forint, de az is lehet, hogy 490 forint. található a cégnek egy porcelánfestő üzeme. Az előzetes vagyonértékelésben itt 1020 forint szerepelt négyzetméte­renként, de kiderült, hogy az egész cég­nek jóval kisebb a valóságos piaci érté­ke a becsültnél, s a vagyonügynökség leszállította az árat. Hiába, hogy a por­celángyár nem is Kalocsán lévő üzemei működnek rosszul, a kalocsai telek ára is 490 forintra esett. A városi képviselő-testület ezért fel­kérte Török Gusztáv Andor polgár- mestert, hogy levélben próbálja meg a vagyonügynökséget más ármegállapí­tási elvek kialakítására rávenni. Egy település földjének az ára ne függjön attól, hogy a rajta lévő vállalat mennyi­re piacképes termékeket állít elő! A kalocsai önkormányzat emellett úgy döntött, hogy elébe megy a további eseményeknek, s már az előzetes va­gyonértékelés során megpróbálja érvé­nyesíteni az érdekeit. Legutóbbi ülésü­kön a várost körzetekre osztották, s megállapították, hogy az ott lévő terü­let az ő véleményük szerint mennyit ér. A jövőben a vagyonértékelés során abból kellene a kalocsaiak szerint kiin­dulni, hogy például a Szent István út mindkét oldalán 3000 forintos a telek­ár, az 51-es út mentén pedig 1500 fo­rint. Az önkormányzat szerint 1000 fo­rintot ér az egyéb belterület, s 500-at a nyugati városrész, míg az 51-es úttól keletre eső rész négyszázat. A negyven­szállási föld négyzetméterenként 100 forint. Álláspontjukat eljuttatják a vagyon­ügynökségnek, s remélik, hogy figye­lembe veszik majd a tulajdoni hányad megállapításánál. B. F. I. • Jákob Mártonná A két jelölt közül Jákob Mártonná az, akit a község közélete talán kevésbé ismer. A 37 esztendős, hartai születésű asszony Baján, a Frankel Leó Német Nyelvű Gimnáziumban szerzett érett­ségi bizonyítványt, s felvételt nyert a Külkereskedelmi Főiskolára. Tanul­mányait azonban nem folytatta, ha­nem szülőfalujában, az Erdei Ferenc Termelőszövetkezetben helyezkedett el, ahol 13 évig statisztikusként dolgo­zott. Később a helyi cipőkészítő üzem és a Salamander cég közötti összekötő­munkát végezte. Rövid ideig nevelő­ként német nyelvet is tanított, majd a Flóra és Fauna Mezőgazdasági Kis­szövetkezet megyei csoportját vezette. A cég csődje miatt jelenleg állásnélküli. Elképzelései szerint a hartai nép szorgalma és vállalkozókedve lehető­vé teszi, hogy a meglévő erőforrások hatékony kihasználásával az itt hely­ben létrehozott profit a lakosság életkörülményeinek további javulását szolgálja. • Dr. Leitert János Harta község jelenlegi alpolgármeste­re, dr. Leitert János szintén helybeli szü­letésű. Kalocsán, a mezőgazdasági tech­nikumban végezte középiskolai tanul­mányait, majd Mosonmagyaróváron szerzett gazdászdiplomát, később ugyanitt doktori fokozatot. Az idén 47 esztendős szakembernek egyetlen mun­kahelye mindmáig a helyi Erdei Ferenc Termelőszövetkezet, ahol a ranglétrát végigjárva — gyakornok, ágazatvezető, főágazatvezető, elnökhelyettes — ez év májusában elnökké választották. A het­venes évek eleje óta tagja volt a községi tanácsnak, később a végrehajtó bizott­ságnak. Vetélytársával ellentétben jelen­leg is a képviselő-testület tagja, amely alpolgármesterré választotta. Mint mondja, a község lakóinak nem ígérhet semmit, hisz nem ismertek a pénzforrások. A polgármester egyéb­ként is csak a végrehajtó apparátus élén áll, s ugyanúgy csak egy szavazata van a testületben, mint másnak. Programja: legjobb tudása szerint szolgálni! Költözik a munkaügyi kirendeltség A kalocsai körzetben — ahol a mun­kanélküliek száma jelenleg körülbelül 2000 — több mint két esztendeje jelent gondot a munkaügyi központ helyi ki- rendeltségének ügyintézői számára a vélt vagy jogos kérelmek (sérelmek) szakszerű orvoslása. S nemcsak azért, mert a környéken viszonylag kevés a munkalehetőség, hanem mert gyakran előfordul, hogy egy-egy munkatárs­nak, a zsúfolt, 20-25 négyzetméteres Szerkesztette: Bálái F. István irodahelyiségben naponta 50-60 ügyfél gondjával-bajával kellene megbirkóz­ni. A munkaügyi központ és a helyi ön- kormányzat együttműködésének kö­szönhetően végre feladatai ellátásának megfelelő elhelyezést kap a kirendelt­ség: november 30-án megkötik azt a szerződést, amelynek értelmében a volt pártházban, a Hunyadi utca 82. szám alatti ingatlanban nyílik lehetőség az ügyfelek jövőbeni kulturált kiszolgálá­sára, szakmai nyelven a „humán szol­gáltatás” biztosítására. Vízművita A legutóbbi kalocsai városi köz­gyűlés vitát folytatott afelett, hogy a vagyontörvény alapján önkor­mányzati tulajdonba vehető vízi közművekről miként rendelkezze­nek. A jelenleg a Dél-Bács-Kiskun Megyei Vízmű Vállalat kezelésé-' ben lévő belterületi kőzművagyon- ról — vízvezeték és csatornaháló­zat — kimondták, hogy arra a vá­ros igényt tart, s a törvény adta lehetőségekkel élve tulajdonba is veszi. A hasonló jellegű, de külte­rületen lévő vagyont illetően Ne­mere Péter, a vízmű jelen lévő igaz­gatója arra szerette volna rávenni a képviselőket, hogy azt is vegyék tulajdonba, s azzal közvetlenül lép­jenek a részvénytársasággá átala­kuló vízmű tulajdonosai közé. A testület azonban úgy döntött, hogy ezt a vagyont a megyei ön- kormányzatnak adja át, mert jobb­nak látja, ha a majdani vízmű-rész­vénytársaságot a megyei közgyűlés tartja ellenőrzés alatt. A vitában Török Gusztáv Andor kalocsai polgármester azzal vádolta a víz­műveket, hogy bizonyos, térségi fejlesztésekre elnyerhető központi céltámogatásokat a vállalat ha­nyagsága miatt nem nyertek el Bács-Kiskun déli részének lakói. Lehet közgazdásznak jelentkezni Mint arról már beszámoltunk, a kalocsai Dózsa György Mezőgaz­dasági Szakközépiskola kezdemé­nyezte a városi önkormányzatnál saját oktatási profilja átalakítását. A közgyűlés áldását adta az átala­kulásra, s a szükséges, immár csak formaságnak számító főhatósági engedélyek beszerzése is folyamat­ban van. Az 1992 szeptemberében induló tanévben egy osztállyal ál­talános közgazdászképzés kezdő­dik, átölelve az eddig különböző, specializált formában oktatott ösz- szcs közgazdasági ismereteket. A tanulók négy év után érettségi bizonyítványt kapnak, majd — ha nem mennek felsőoktatási intéz­ménybe az ötödik évben (igény­től függően) tizenháromféle továb­bi szakképzés között választhat­nak. # Gerlék (Streptopelia turtur) Öregcsertőn elásták a csatabárdot A mar alig több mint ezer lelket számláló Öregcsertő állóvízszerü köz­életét az elmúlt hetekben felkavarta az a hír, miszerint az egyik közgyűlésen lemondott képviselő-testületi tagságá­ról Szabó Károly alpolgármester és Ta­más Károlyné helyi képviselő. Szerin­tük Guzsván László polgármester né­hány kérdésben nem a testület döntésé­nek megfelelően járt el. Lemondásukat még aznap visszavonták, de mivel az már benne volt a jegyzőkönyvben, vita alakult ki, hogy ők helyi képviselőnek tekintendők, vagy sem. Az elmúlt héten a képviselőtestület zárt ülést tartott, amelyen — mint hír­lik — elásták a csatabárdot, s nyugvó­pontra jutott a vita is. Guzsván László polgármester szerint közmegegyezés van abban, hogy minden helyi képvise­lői tisztség betöltöttnek tekintendő. Polgármestert választanak Hartán Mivel a tavaly ősszel megválasztott hartai polgármester lemondott hivataláról, a községben időközi választást kellett kiírni. Míg azonban egy évvel ezelőtt nyolcán láttak esélyt arra, hogy a község bizalmát elnyerjék, jelenleg csak ketten indulnak. Szembetűnő a pártok érdektelensége is. A jelöltek egyike sem volt soha tagja egyetlen pártnak sem, most is függetlenként aspirálnak. S a pártok még arra sem tettek kísérletet, hogy egyik vagy másik jelölt támogatására szólítsák fel híveiket. Az alábbiakban néhány sorban a jelölteket mutatjuk be. Miske és Drágszél nem tud megegyezni Miske és Drágszél 1977-ben kötött kényszerházasságának immár vége, ja­nuár l-jével megszűnik a két község közös önkormányzata. Az elmúlt héten tartott utolsó együttes testületi ülésen a vagyonmegosztás volt az egyik fő téma. Ismert, hogy azok a települések, amelyek sokáig közös tanácsok irányí­tása alatt működtek, gyakran nincse­nek jóban egymással. A kisebb azzal vádolja a nagyobbat, hogy a fejleszté­sekre kapott pénz aránytalanul na­gyobb hányadát tartotta meg, önmagá­ra költve. Ebből a logikából kiindulva Drágszél — az 1977 óta elszenvedett károk fejében — ötmillió forint kész­pénzt követel Miskétől. Közös képvise­lő-testületi ülésükön úgy döntöttek, hogy megegyezés híján — hisz Miske nem tud fizetni, s Drágszél a sportcsar­nokból is tulajdonrészt kap —, de a jó viszony megőrzése érdekében a vagyonátadó bizottságot kérik fel az ügy rendezésére. • A békesség jegyében: Öregcsertőn emlékművet állítottak a község első és második világháborúban elesett áldozatainak emlékére. Telefonkábelnek ássák az árko­kat Kalocsán, a Vajas és a Foktői út közötti városrészben, mivel a Szegedi Távközlési Igazgatóság megkezdte a törzsbővitést. A mun­kát a Telekábel Kft. végzi, a készü­lékek bekapcsolása pedig a helyi Távközlési Üzemre vár. Az 1989-ig beérkezett igények e$y részét már az idén bekötik, s erről hamarosan megkezdik a kiértesítéseket. A jö­vő ev elején már több mint hétszáz­zal több lakásban lesz telefon, mint jelenleg! V________________J Különböző árak a kalocsai földért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom