Petőfi Népe, 1991. október (46. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-26 / 251. szám

HÉT VÉGI MAGAZIN 1991. október 26., 5. oldal SOPHIA LOREN TITKAI A sztár nem tagadja korát • A ma is gyönyörű Sophia. Szeptember 20-án ünne­pelte Sophia Loren születés­napját. Nem titkolja, hogy az 57.-et. A Szűz jegyében született. E csillagkép szü­löttei pedánsak, és nem szí­vesen vállalják a kockáza­tot. Alapjában véve semmi különös nem mondható ró­luk, inkább egyhangú és unalmas dolgok jellemzik őket mondja Olaszország egyik még mindig legszebb és „legeladhatóbb export­cikke” nevetve. „Sohasem gondoltam az öregedésre és nem foglal­koztatott a szépség fogalma sem. A korosodás az élethez tartozik. Nem az egyéntől függ, hogy vajon 40 évesen 60-nak néz-e ki, vagy fordít­va véli a színésznő. — Csak egyet tudok biztosan. Belső kiegyensúlyozottság, munka és a sikerek rányom­ják bélyegüket a külsőnkre.” Sophia Loren, a híres vi­lágsztár túl van 100 filmen, az Arany Glóbusz tulajdo­nosa, számos bel- és külföldi kitüntetést és díjat nyert, s az idén megkapta életművé­ért a legmagasabb filmes ki­tüntetést, az Oscart. „Nekem is vannak közön­séges hétköznapjaim. A szü­letésnapom is csak egy nap­ja életemnek — mondja az 57 éves sztár. — Nem titko­lom el, hiszen mindenki tud­ja, hogy 1949-ben. 15 évesen álltam először kamera elé. Soha nem vágytam babé­rokra, s becsvágyónak sem mondhatom magam, de so­ha nem tudtam volna mun­ka és elfoglaltság nélkül élni. Bevallom, hogy egy kis lám­palázam még ma is van min­den fellépés előtt, amikor a reflektorok kigyulladnak a színpadon. Erre szükségem is van. Ez ad erőt és „bizton­ságot”. Mivel az öregségről és a szépségről volt szó, Sophia nem mulasztja el, hogy elő ne vegye a Szépség és a nők című könyvét. Sikerének a titka az volt, hogy egészen egyszerű taná­csokat írt arról, hogyan kell egy nőnek előnyös öltözkö­déssel, ruhákkal, és bizo­nyos kozmetikai trükkökkel a szépségét fokoznia. Évek óta Carlo és Eduar­do nevű fiaival Genfben la­kik, Carlo Ponti nélkül. A híres filmproducerrel, gyermekeinek apjával, 1966- ban kötött házasságot. Pon­ti régóta Párizsban él. „Baráti, tisztes távolság­ban egymástól — mondja és hozzáteszi: — Én mindent Carlónak köszönhetek. Aki­vé ma lettem, az az ő műve. Nekem soha nem volt apám, ő légyben apahelyettes is volt, s számomra ma is egye­síti magában a bátyát, bará­tot, szeretőt, s ő akire fel tudok nézni, és bizonyos ér­telemben példaképem. Nél­küle nem futottam volna be ezt a karriert soha ebben a filmdzsungelben. S ami a mi családi életünket illeti, ez tel­jesen sérthetetlen és ép. S a további részletek, amelyek a négy fal mögött történő ese­ményeket illeti, a mi szemé­lyes, privát ügyünk.” Hobbijáról azt mondta: „Antik értékeket gyűjtök, kedvenc festőm Picasso, fő- zöcskézem időnként nagy- nagy tál spagettit. De a leg­kedvesebb, legszebb hobbim a fiaimmal váló foglalatos­kodás. Nehezen hoztam őket a világra. Születésük óta azon igyekszem, hogy számukra jólétet biztosít­sak, s kellemes környezetet teremtsek nekik. Carlo Pon­tival úgy határoztunk, hogy nem befolyásoljuk őket pá­lyaválasztásukban, de a leg­jobb oktatási intézmények­ben a lehető legmagasabb szintű szellemi nevelést biz­tosítjuk számukra. Nemrég még mindkettőjüknek az is­kolai feladatait is számon- kértem és ellenőriztem tanu­lásukat. Időközben már .fel­nőttek’, s bizonyos értelem­ben a srácaim a fejemre nőt­tek. Amikor az idősebb, Carlo elkísér engem valahova, szá­momra ez furcsa érzés. Az­tán nagyon büszke is va­gyok. S néha magamban úgy hiszem, hogy egy csinos fiatal udvarló lépeget mellet­tem.” Ä propos szeretők: Botrá­nyok még soha sem voltak Sophia Loren életében. Arra mindig vigyázott, hogy a kö­rülötte lévő feltűnést ne a férfiügyeiről írott sorokkal keltse. Amikor húsz-egyné- hány évvel ezelőtt — a kato­likus egyház heves tiltakozá­sa ellenére -— végre férjhez mehetett Carlo Pontihoz, számára a „férfiügyek” feje­zet befejeződött. A jövőre vonatkozó ter­veit illetően Sophia röviden válaszol: Remélem, hogy mindannyian egészségesek maradunk. Ez a legfonto­sabb. Ismét Amerikába ké­szülök egy újabb tervvel. r , Almaink asszonya Befellegzett az elöl deszka, hátul léc típusnak • Égy látszik Benny 1 fill is szereti az itt-ott domborulatokat. Milyen az álomnő? Szép és szexi, ajkai teltek, mint Kim Basingeré, szeme nagy és csillogó, mint Julia Robertsé, orra fitos, mint Caludia Schif- feré, a Lager­feld divatbiro­dalom legjob­ban fizetett fo- tómodelljéé. Telt, érzéki ajkak, óriási szemek, pisze orr — ha mind­ezt összerak­juk, a 60-as évek legna­gyobb film­sztárja és szex­szimbóluma, Brigitte Bardot arca jelenik meg a szemünk előtt. A 60-as évek íme, nem­csak a divatban jelennek meg újra a tupírozott frizurák, tussal kihúzott szemhéjak és a pop-art ruhák képében, hanem a nőideál­ról alkotott képünket is befolyá­solják. Befellegzett legalábbis egy időre — az „elöl deszka, hátul léc” típusú nőknek. A 90-es évek ideálja a határozott, sportos nő, aki azért rendelkezik itt-ott dom­borulatokkal is. Az igazán szexi, az igazán hódító nő haja hosszú, lágy, nőies, ajka vastag, érzéki, de már nem az a butácska szöszi, akit Marilyn Monroe testesített meg, hanem okos, öntudatos és karrier­re vágyik. Aki mindenáron hasonlítani akar napjaink filmsztárjaira, ap- róbb-nagyobb beavatkozásokkal el is érheti célját, feltéve, hogy elég pénzzel rendelkezik. A száj megna- gyobbítása kollagéninjekciókkal történik. Ha telt ajkakkal óhajtjuk elcsábítani a kiszemelt férfit. Ame­rikában 5000—8000 dollárunkba, Németországban 1000—3000 már­kánkba kerül. Az orrszépítészet komolyabb beavatkozás, igazi műtét. Az egy­órás operáció ára 5000 és 7000 márka között mozog. A szemkörnyék ránctalanítása sok nő problémája és nemcsak 40 éven túl. Sok huszonévesnek is ki­alakultak már az apróbb ráncai, mely lehet alkati tényező és a hely­telen életmód, éjszakázás, dohány­zás következménye egyaránt. A ránctalanító krémek használata, a masszázs, az iontoforézis néha hatásos, legalábbis a ráncok elmé­lyülését késlelteti, de a már kiala­kultakat nem tudja megszüntetni. A legújabb kozmetológiai eljá­rás szerint a ráncokba apró tűkkel kollagént injekcióznak, mely fel­tölti a mélyedéseket. A módszer fél óráig tart, fájdalommentes és 2000 márkát kell fizetni érte. Az ered­mény: tíz évet fiatalodunk! FEB Szövegelés (Nagy cinikusok lexikonjából) ÁTVILÁGÍTÁS „Az intézmények csak annyit érnek, amennyit azok az emberek, akik alkal­mazzák őket.” H. F. Amiéi CSERE KÉR ESKED EL EM „Amikor a fehérek Afrikába jöttek, nekünk földjeink voltak, nekik volt Bibliájuk. Ők megtanítottak bennün­ket becsukott szemmel imádkozni és amikor kinyitottuk a szemünket, a földjeink már a fehéreké voltak, ne­künk meg Bibliánk volt.” Jomo Kenyatta EGYÜTTÉLÉS „Száz vak férj között talán négy-öt akad, aki valóban vak. A többi C6al.” Etienne Rey FORDÍTÁS „Az irodalmi fordítás olyan, mint az asszony. Ha szép, nem hű. Ha hű, nem szép.” Takar Ben Jalloun HIÚSÁG „Ha valaki nagyra tartja magát, biz­tos lehet benne, hogy ez az egyetlen nagy gondolat az életében.” J. E. Esquinul IRÁNYVONAL „Ha a szélkakas beszélni tudna, azt mondaná, hogy ő irányítja a szelet.” Jules Renard SZERENCSE „Szerencsére fizikai lehetetlenség, hogy szembeköpjük önmagunkat.” Paul Valéry TÁRSADALOMTUDOMÁNY „A társadalom két nagy osztályból áll: azokból, akiknek több az ebédjük, mint az étvágyuk és azokból, akiknek több az étvágyuk, mint az ebédjük.” Chamfort TÖRTÉNELEM „Három hétig vizsgálgatjuk egy­mást, három hónapig szeretjük egy­mást, három hétig civakodunk egy­mással, harminc évig eltűrjük egymást, a gyerekek pedig elölről kezdik az egé­szet.” Hippolyt Taine Amit a férfiak soha nem fognak megérteni A nők sok mindent tesznek — újra és újra — ami egyszerűen nem fér be a férfiember fejébe. Például: Miért áll a nő állandóan a tömött ruhásszekrény előtt és sóhajtozik: „Nincs mit felvennem”? Mit csinál mindig olyan hosszan a fürdőszo­bában? Miért örül még hosszú évek után is egy csokor virágnak? A feleség hazaérkezik legjobb ba­rátnőjétől, felakasztja a kabátját, majd azonnal feltárcsázza ugyanazt a barátnőjét és beszélnek és beszél­nek: mit mondhatnak még egymás­nak, miután már egész este együtt voltak? És miért vágatja le felesé­gem a haját, amikor tudja, hogy nekem a hosszú jobban tetszik? — töpreng jó néhány férj. Miért hord mindig csak harisnyanadrágot? Mi­ért nem érdekli őt, mikor mennyibe kerül a benzin a kocsiba? Miért vásárol az asszony egyszer­re többfajta mézet és lekvárt és nyit­ja fel mindegyik üveget, amikor egyféle is untig elég lenne? Miért cseveg a nej annyit a szomszédasz- szonnyal, amikor köztudott, meny­nyire rossz róla a véleménye? Ugyanakkor miért izgatja fel ma­gát. ha meccs után néhány haver fölugrik hozzánk, hogy megigyunk pár üveg sört? Miért nem hívja ne­jünk azonnal a mentőket, amikor hármat tüsszentettünk? Vagy leg­alább miért nem kezel minket be­tegként? És miért dobja ki az összes ajándékot, amiket hajdani barátnő­inktől kaptunk? . Miért sírja el magát a feleségünk, ha szerelmes filmet adnak a tévé­ben? És főként miért bőg, ha — uram bocsá megfeledkezünk há­zassági évfordulóról vagy a szüle­tésnapjáról? FEB A TARTALOMBÓL: Keserédes esküvő 6. old. Mama, kérlek... 6. old. A pszichológus válaszol 7. old. Színes férfiak 7. old. Keresztrejtvény 7. old. • Jelenet A kedvencek temetője című filmből. Videoajánlat Az őszi felmérések szerint a rossz idő beköszönte általában fellendíti a vi­deotékák forgalmát. A novemberi újdonságok között mindenesetre szép számmal akadnak olyanok, amelyek — a közelmúlt mozis sike­reiként —- a jobb produkciók kate­góriájába tartoznak. A rémképek és lidérces álmok kérges szivű híveinek valószínűleg nagy öröme telik A kedvencek temetője című, komoly hideglelést szavatoló Stephen King- adaptációban. A különféle hazajáró lelkekre, némi misztikumra, szapora baljóslatokra és elrettentő fataliz­musra komponált, különlegesen nyomasztó egyveleg nincs híján an­nak a jó érzékkel adagolt (Bunuel ta­lálmányaként közismert) szürreális szemléletnek sem, amely nélkül nem is születhet igazi rémes, ősi félelme­ket felszabadító horror. Rendezője: Mary Lambert (mindössze egyetlen játékfilmmel a háta mögött) majd­nem ismeretlennek számít a szakmá­ban, bár Madonna-klipjeit a televíziónézők évek óta láthatják. Nem Úgy a? alapmű szerzője: Step­hen King, aki az 1976-ban megfilme­sített Carrieótíi a mozilátogatók szá­mára is többszörösen bizonyította, hogy tud egyet s mást a kor emberé­nek lélektanáról. Az Élve eltemetve című amerikai krimi — kevésbé ihleteden — egy majdnem tökéletes gyilkosságot me­sél el a régi sémák szerint. A szálak a házasságtörő feleség: Joanna kezé­ben futnak össze, aki meglehetősen unja „jó ember” hírében álló férjét. Nőgyógyász szeretőjével kidolgoz­zák a tökéletes gyilkosságot, amely a gyakorlatban mégiscsak hagy némi kívánnivalót maga után ... Sydney Pollack romantikus, kétrészes ka­landfilmje: a Havanna -f- Robert . Redforddal és Lena O finnel a fősze­repben — a régivágású, klasszikus mesék híveinek készült. Színhelye a szórakoztatóipar egyik régi fellegvá- rakéntis ismert H avarma, amely kis­sé más fénytörésben jelenik meg 1958-ban, a forradalom kitörésének előestéjén. A nagymenő pókerjáté­kos élete nagy dobására készül, ter­veit azonban keresztezni látszik egy váratlan szerelem a forradalmárok vezérének felesége iránt. A jó nevű alkotógárda egészében minőségi produkciót készített, ám egy régebbi mozieszmény nevében. Szupersztárok a főszereplői a Mint a villám című amerikai opusz­nak is, amelyben a látványos külsejű hölgyek mellett — profi autóverse­nyek kellékeiként — még látványo­sabb vonalvezetésű autók is szerepet kapnak. Tom Cruise, Nicole Kidman társaságában Robert Duvall neve ga­rancia a színvonalra. A Lököttek cí­mű, részben egy elmegyógyintézet­ben játszódó vígjáték egy túlhajszolt reklámszakember kálváriáját dol­gozza fel. A komikus Dudley Moore filmbeli alteregójának nem kevés a bűne: tartós depressziójában igaz­mondó reklámokat gyárt, amelye­kért főnöke szerint diliház jár. Senki nem hinné, hogy az emberek „meg­őrülnek” az új reklámokért... Az összeállítás akcióvígjátéka John Badham Palimadár című produkció­ja, amelyben Mel Gibson és Goldie Hawn játszik gengszteresdit és sze­relmeseit. K.J. MAIIM ERŐ PROFESSZOR- ASSZONY TUDOMÁNYOSAK BIZONYÍTJA Jót tesz a munkahelyi szerelem(!?) Ted Turner, az ameri­kai hírtclevízió, a CNN tulajdonosa egyáltalán nem nézi rossz szemmel, ha kollégái között szerel­mi szálak szövődnek. Ezzel a nézetével valószí­nűleg ritka a munkaa­dók között, az általános vélemény ugyanis az, hogy a munkahelyi sze­relmek elveszik az időt és a figyelmet a munka elől. A munkahelyi kapcsola­tok általában tabutémá­nak számítanak, ám Lisa Mainiero professzor- asszony 'tudományosan megvizsgálta a kérdést és eredményeit könyv for­májában is megjelentette „Szerelem az irodában” címmel. A Fairfield Egyetem management és vállalat- vezetési tanszékének ve­zetője három éven át fér­fiak és nők ezreinek tett föl kérdéseket és megle­pő eredményre jutott: az irodai szerelem jót tesz mind a munkahelyi lég­kör kialakításának, mind a tennelékenység növelésének. A munkaadók legfőbb érve a szerelmi kapcsola­tok ellen az, hogy ez fél­tékenységet. irigységet szül a többi munkatárs­ban. A megkérdezettek szerint épp ennek az el­lenkezője az igaz: a dol­gozók rendkívül kelle­mesnek találják, ha „sze­relem lóg a levegőben". Ez természetesen csak akkor van így, ha a sze­relmesek betartják az alapvető szabályokat, például nem zárkóznak be az irodába, vagy nem használják föl a kollégá­kat arra. hogy a házas­társ előtt letagadtassák magukat. A munkahelyi kapcso­latok akkor működnek legjobban, ha a szerel­mesek nem ugyanazon az osztályon dolgoznak. Nemcsak azért, mert ke­vésbé unják meg egy­mást, hanem azért is. mert ha megszakad a vi­szony, a volt szerelme­seknek nem kell minden­nap egymásba ütközni­ük. — FEB — A CIA gyilkoltatta meg John Lennont! Új vizsgálatot követel „a politikai merényletek szakértőjének” tekinthető Don McLean amerikai muzsikus az egykori Beatles-sztár, John Len- nőn meggyilkolása ügyé­ben — adja tudtul a szen­zációs hírt a Springer Külföldi Sajtószolgálat (SAD). Lennont — aki most lenne 51 éves —- 1980. december 8-án lőtte le New York-i otthona előtt az amerikai Mark Chapman. — Lennon meggyilko­lása mögött sokkal több rejlik, mint Chapman, aki egy jelentéktelen kis fickó — jelentette ki London­ban McLean. — Azt állí­tották róla, hogy elmebe­teg, és 20 évre börtönbe dugták. Az senkinek sem tűnt fel, hogy Chapman munkanélküli volt, mégis rendszeres jövedelemmel bírt. Vajon honnan? McLean szerint John Lennont az amerikai tit­kosszolgálat gyilkoltatta meg. Attól tartottak, hogy Lennon az amerikai ifjúságra gyakorolt nagy befolyásával „megrontja” az Egyesült Államok fia­talabb nemzedékeit. McLean nem áll egye­dül ezzel a meggyőződé­sével. Fenton Bresler an­gol jogász-publicista könyvében ugyancsak a CIA-t tette felelőssé a gyilkosságért. Szerinte az ügy indítéka az volt, hogy Lennon visszatérését az aktív politizáláshoz a washingtoni hatalom ve­szélyesnek tekintette. Bresler nyolc évig tartó kutatómunkája során be­szélt a Lennon-gyilkossá- got vizsgáló akkori bi­zottság vezetőjével. Az azóta nyugdíjba vonult Arthur O’Connor bűn­ügyi felügyelő elmondta, hogy Chapman a kihall­gatás alatt úgy viselke­dett, „mint akit teletöm­tek kábítószerekkel vagy hipnotizálták, esetleg mindkettőt megtették ve­le”. Bresler még azt sem tartotta elképzelhetetlen­nek, hogy Chapman ma­gát a gyilkosságot- is hip­nózis útján kapott pa­rancsra hajtotta végre. „Egy befolyásos csoport határozta el azt, hogy ta­lál egy alkalmas fickót, aki eltünteti Lennont a politikai színpadról” — állítja Fenton Bresler. A kérdés: Don McLe- ati és Fenton Bresler egy­mástól független, de meg­hökkentően egybecsengő vádjai elegendőek-e ah­hoz, hogy több mint egy évtized után felújítsák a vizsgálatot a megrázó gyilkosság ügyében? FEB

Next

/
Oldalképek
Tartalom