Petőfi Népe, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)
1991-09-18 / 219. szám
4. oldal, 1991. szeptember 18. PETŐFIMÉRE ÉRVÉNYES-E MÉG LAKITELEK? Lezsák Sándor a fejlődés jelének tekinti az MDF-platform megalakulását Míg a Lakitelek Alapítvány budapesti irodájában az immár 30 millió forinttal gazdálkodó kuratórium elnöke sikeres kezdeményezéseikről nyilatkozik a televíziónak, a lapunknak ígért interjúra várva döbbentem rá, hogy még csak négy esztendeje vitatták majd kétszázan a magyarság esélyeit Lezsákék udvarán. Ki számított ilyen gyors átalakulásra? Mégis sokak szerint mintha a reálisan elvárhatónál aggasztóbban, haragosabban feszülnének egymásnak a Magyar Demokrata Fórum sohasem egységes csoportjai. A korábbi tanulmányaiban az MSZMP reformerőinek lehetséges szerepét túlértékelő politológus egyenesen az MDF elkerülhetetlen felbomlásának csalhatatlan jeleit véli fölfedezni a szerinte „a magyar pártrendszerben kakukktojás'’ népi-nemzeti pártban. • Koczka István felvétele. Cseppet sem lepődött meg kérdésemen az időközben a tévéstábtól elbúcsúzó Lezsák Sándor. — Nyugtalanítja-e a kedd este bejelentett új platformszervezkedés? — Cseppet sem. A politikai kultúra erősödését, fejlődését jelzi, hogy az MDF-en belül nem az indulatok, nem a személyes ellentétek, a félreértések mentén, hanem a programokat szervező, megfogalmazó gondolatok mögött jönnek létre a belső erővonalak. Ez utóbbinak egyik szervezője az új csoportosulás, amelynek törekvéseit szinte minden MDF- képviselő vállalhatná. — Ila vállalta volna a képviselőséget, olvashatnánk huszonhetedik- ként nevét a Beké Kata és mások által aláírt program alján? Nem tudom. Lehet, hogy másképpen próbáltam volna szervezkedni. — Mintha az eddig általánosságokban megnyilatkozó új tömörülés egyik-másik tagja megkérdőjelezné Lakitclek időszerűségét. Csak akkor adható erre a kérdésre hiteles válasz, ha az említettek pontosan megfogalmazzák, hogy mit is értenek Lakitelek alatt. Megjegyzem én eddig nem hallottam a huszonhatok ilyen megnyilvánulásáról. Bizonyos szempontból természetesen befejezettnek tekinthető Lakitelek szerepe. — Mire gondol?- Mint szervező erőnek, a szabad választásokkal befejeződött a küldetése. Ugyanakkor továbbra is érvényesek a Lakiteleken megfogalmazott fő törekvések, gondolatok. — Például? Meg kell találnunk a lehetetlen helyzetben a lehetségest. — Ügy gondolja tehát, hogy meghatározó személyek, csoportok nem kérdőjelezték meg az 1987 őszén — bár elnagyoltan — kidolgozott alapelveket? — A 19 megyében és a Budapesten tartott legutóbbi gyűléseken nem vitatták a mindmáig érvényes alapelveket, sem a kormány fontosabb döntéseit. — Személyes tapasztalatokból is tudom, hogy konkrét ügyekről másként vélekednek MDE-es képviselők, vezetők. Természetesek a módszerbeli eltérések. — Lehetséges, de akkor mivel magyarázza a párton belüli feszültségeket? Az elkerülhetetlen tisztázó konfliktusok célzatos, hátsó szándékú eltúl- zásával, hordószintű szóbeli és írásbeli hangulatkeltéssel. Miért szónokolnak és cikkeznek a demokrácia megvédésének szükségességéről, ha szigorúan a jogállam keretei között, alkotmányos forradalmi történésben próbáljuk megvalósítani a választásokon megszavazott programunkat. — A megélhetési gondokkal küszködök, a kenyerüket féltők, a szavazók mintha kirekesztődnének a politikából, a közéletből. — Veszélyes hiba, hogy a politikát szervezők általában a beteg feje fölött beszélnek, nem hozzá. A beteg hite és együttműködése nélkül kétséges az eredmény. — Mindenki tudja, hogy milyen beteg országot örököltünk. Sokan megfeledkeznek róla, sokak szeretnék ezt elfeledtetni. Köny- nyebben elviseli a fájdalmas műtéteket is aki tudja, hogy csak így gyógyulhat meg, ha erről az orvos is meggyőzi. Aligha javul az állapota, ha folyton azt hallja, hogy menthetetlen, ha eltúlozzák a rá váró megpróbáltatásokat. — A beszélgetés végén meg kell kérdeznem, hogy milyen kapcsolatban volt az új platform aláíróival. Ritkán találkoztunk, de viszonyunk barátinak volt mondható. — És most? Most is. Úgy gondolom, hogy nem valami ellen, hanem valamiért szövetkeztek. Heltai Nándor SZEREMLE ÉS APANAGYFALU „Egymás terhét hordozzátok” Apanagyfalu nyolcszáz lakosú település Erdélyben, a Mezőség szélén. A faluban mára a magyar anyanyelvűek 300 főre fogyatkoztak. Főleg református felekezetűek. Korábban elfojtott hitük és magyarságuk ezt a százhetven tagú gyülekezetét arra indíttatta, hogy az elszigetelődés láncait leverje. Damó Hümér református lelkész vezetésével elhatározták: addig nem lesz nyugta a közösségnek, amíg nem találnak kapcsolatot Magyarországon, Kárpátalján, és a Vajdaságban. Az atyafiak első lépése Szeremlére vezetett, hiszen ez a falu korábban több menekültet is befogadott Erdély más tájairól. Az elmúlt évi látogatást viszonozva, 68 fős vendégsereg érkezett a szeremlei egyházközség meghívására. Az itt-tartózkodás célja az volt, hogy az emberi kapcsolatokat és a dunai táj szépségét vigyék magukkal. A közös kulturális bemutató alkalmából megismertették a vendéglátókkal az Erdélyben élő magyarság küzdelmét. Az ottani magyarság tízparancsolata, az új zsoltárok, a versek az emberszeretetről, a nemzeti tudatról, az Istenről kapukat nyitott a lélekben az emberhez. Jó volt hallani, hogyan szervezték újjá az anyanyelvi oktatást, milyen fontos a templomok megtartása, felújítása és örültünk, amikor megtudtuk, hogy a hollandok is sokat tesznek a szórványmagyarság kulturális felemelkedéséért. A helyiek viszont a messze földön híres szeremlei folklór-, ból adtak ízelítőt és Petőfi Sándor Magyar vagyok című versével biztatták őket magyarságuk megtartására. Avram Marius, az apanagyfalui ortodoxok pópája, aki jóbarátként elkísérte paptársát, mint mondta, erre a „szellemi útra”, találóan foglalta össze a román—magyar együttélés mai ügyét. A decemberi forradalom elsősorban nagy reményeket hozott. Igazán jót keveset. A valláson keresztül olyan atmoszférát kell teremteni az egyszerű emberek között, hogy békével megértsék, Romániának a napkelte nyugatról jön. Gyulafehérvári püspökségünk már ebben a szellemben tevékenykedik. Látja, én sem viselek szakállt, és ezért az útért nem veszik most fejemet, mint régen. Zákányi Bálint, a helyi gyülekezet lelkésze ezt a találkozást arra szeretné felhasználni, hogy a szeremlei közéletet összevarrja. Feltétlenül fontos felismerni, hogy a problémák gyökere azonos. Éljünk Szeremlén vagy Apanagyfalun, hitbéli és társadalmi életünk hasonló hiányokkal és gondokkal terhelt. A magára hagyott hit és egyéniség hozza ezeket felszínre. A bibliai „Egymás terhét hordozzátok” parancsolatának eleget téve a magunk gondjai a másokéval összemérhetővé válnak, totális súlyukat elvesztik és a megoldás reménységét adják. A vasárnapi istentisztelet fő mondata is az volt, figyeljünk egymásra és Istenre. Papp Zoltán • A hit erejével. RAJHONA ÁDÁM KECSKEMÉTI BEMUTATKOZÁSÁRÓL Sztárszínésszel . erősödött a társulat — Kaposvári színészként, mint szakavatott idegenvezető kalauzolta oldalátogató ismerőseit a városban, noha erdélyi származék. A Temesvári Magyar Állami Színháztól került Magyarországra. Kecskemétet is bemutatná? — Még korai volna. Kétszer jártam itt. Egyszer a Bíborszigettel. egyszer a Ruszt által rendezett Téli regét néztük meg. A magyar színházi megújulás egyik erjesztője volt akkoriban Kecskemét. Tervezem, hogy hamarosan körülbiciklizem a várost. Gyönyörű belvárosát ismerem, csodálom, de nem csak a templomos főtér érdekel. — Mindenben olyan következetes, mint színházi szerepformálásaiban? A végére akar járni mindennek. — Itt már otthonosabb képzőművész barátaim megígérték, hogy segítenek a kapcsolatteremtésben. — Igazgatója évekig élt Katona József városában, helyi ügyekben is számíthat rá. — Hívására szerződtem Veszprémből ebbe a szép városba. Motiválta döntésemet, hogy Micu Dán román rendezőt is idehívta. Régebbről ismerem, nagyra becsülöm ezt a modern színházi szakembert. — És Rajhona Ádám? — Molnár Testőrében a színészt alakítom. — Parádés feladat. Méltó az ország legjobb társulataiban a közönség és a kritika elismerését kiérdemelve gyönyörű szerepekben bizonyító művészhez. Emlékszem szigorúan konok Kálvin Jánosára a Sütődrámában. Legutóbb a Játékszíni Bánk bánban címszereplőként hívta föl magára a figyelmet. Megköszönném, ha fölidézné néhány fontosnak érzett alakítását. — Voltam Első isten A szecsuá- ni jólélekben, Kopjáss doktor a Rokonokban mint kaposvári színész. A pesti Katona József Színházban A Manó Szerebrjakov professzorát játszottam. — A testőr sok színészt csábított az öncélú mókázásra, noha Molnár remekét bohózatba ojtott tragikum, mint ezt Kosztolányi kifejtette. — Remélem, hogy a mi előadásunkból kitűnik: a csillogás, a ko- médiázás csak ürügy az író számára, hogy sok mindent elmondjon a nőről, a férfiról, az életről. Felfogásunk szerint arról szólt, hogy minden ember kicsit játékosként éli az életét. A kérdés az, hogy meddig lehet az élet nagy kérdéseit erkölcsi parancsainkkal összhangban játéknak tekinteni.- Tudtommal a Játékszínhez is szerződés köti. — Egy szerepet vállaltam ott is. Dolgoznom kell, 3 gyermekem van. — Gyakran láthatjuk a képernyőn és a mozivásznon is. Mikor forgatott utoljára? — Több filmszerepet alakítottam az elmúlt másfél évtizedben. A napokban. Dobrai György, Kovácsi János és Gyarmati Lívia rendezők foglalkoztattak idén. — Köszönöm válaszait. Viszontlátásra a kecskeméti színpadon,.a^tévé. képernyőjén, a filmszínházakban. Wjiwnt» íifivio nncii o.ííaíív Heltai Nándor ÖT IRÁNYBÓL A CÉLHOZ Hegymászás jótékony céllal Öt kontinens alpinistái, köztük egy vak és két gyermek, vesznek részt az „Interkontinentális hegymászás a világért” elnevezésű expedícióban, hogy feljussanak a svájci Alpok egyik legnehezebben megmászható csúcsára, az Eiger- re. A szeptember 19. és 22. közt sorra kerülő túra célja — amellyel egyidejűleg hasonló expedíciók indulnak útnak a világ minden részében, a Mount Everesttől az angliai dombokig —, hogy pénzt gyűjtsenek a különböző ENSZ-progra- mok céljaira. Ilyen program például egy pakisztáni falu ivóvízellátásának biztosítása vagy a csónakokon élő ázsiai menekültek védelme kalóztámadásokkal szemben. A 3790 méter magas Eiger megmászására induló expedíció angol vezetője, Edwin Drummond elmondotta, azért választották ezt a hegycsúcsot, hogy bebizonyítsák: ezután az együttműködés szelleme diadalmaskodik a hódítás vágya fölött, amely akkor érvényesült, amikor az Eiger félelmetes északi oldalát első ízben hódította meg két német és két osztrák alpinista, akiket 1938-ban Hitler kitüntetett. Ezúttal az északi oldalon az amerikai Jim Bridwell és az argentin Silvia Fitzpatrick indul rohamra a hegycsúcs ellen. Egyébként az expedíció öt irányból készül feljutni az Eigerre. SZEPTEMBER 26—28. Menedzsmentnapok Menedzsmentnapokat rendez szeptember 26-ától 28-áig a Budapesti Műszaki Egyetem Management Szakkollégiuma, a BME „E” épületében. A rendezvény fővédnöke Kupa Mihály-pénzügyminiszter és Palotás János országgyűlési képviselő, a VOSZ elnöke. A rendezvénnyel az egyetemi, főiskolai hallgatók érdeklődését akarják felkelteni a menedzsmentismeretek iránt. A háromnapos konferencián lehetőség nyílik menedzserekkel, vállalkozókkal való találkozásra, esetleg további kapcsolatok kialakítására is. Mindezt kedden, sajtótájékoztatón Veréb Elemér ismertette a szervezők nevében. A program szeptember 26-án, este fél 9-kor a Goldmann György téren utcabállal és divatbemutatóval kezdődik. A műsorról elhangzott, hogy a rendezők a szakmai előadásokat vidám hangulatú, fiatalos programokkal „fűszerezik”. Sor kerül vetélkedőre és megrendezik a szakkollégisták találkozóját is. A három nap során mintegy 20 szakmai előadás hangzik cl. így például Nádor Éva, az Ernst and Young Rt. részéről „Tanáccsal tele a padlás, avagy mit csinál egy tanácsadó cég” címmel; Bolyky János, az Ipari Kockázati Tőke Kft. részéről: „A kockázati tőke Magyarországon” címmel tart előadást. Szirmai Péter (VOSZ) előadása a vállalkozók és a vállalkozások korlátáit és lehetőségeit taglalja. Harsányi Zsolt, a Centroinvest képviseletében a Vállalkozás szabadsága és a szabadság vállalkozása címmel tartja meg előadását. Az eseménysor szeptember 28-án este 8 órától a Grand Hotel Hungáriában menedzserbállal zárul. (MTI) Ismét Halasi Szüret Szüreti hívogató csalogatja városszerte a hét végén rendezendő hagyományos Halasi Szüretre a városlakókat. A kétnapos rendezvény bővelkedik hasznos és szórakoztató, de főként látványos programokban. Pénteken, szeptember 20-án országos futóversenyt indít a városi atlétikai szövetség az Általános Művelődési Központ elől, 17 órától. A/ ÁMK épületében ezt követően Szen- •dőfi Pál festőművész kiállítása nyílik, a Gőzön István Művelődési Központban pedig idős és ifjabb Tóth Abonyi Balázs népművészek, neves szíjgyártó mesterek mutatkoznak be. Mesterségek címmel. Este közös néptáncestet tart a Csíkszeredái Hargita és a Halas Táncegyüttes a város főterén. A táncos folklór bemutatása másnap ugyanitt folytatódik. Szüreti menyegző címmel lakodalmi tánchagyományokból láthat válogatást a közönség. A délelőtt folyamán még szabadtéri játékkal várja a gyerekeket a kecskeméti Maskarás együttes. A programok csúcspontja, a szüreti felvonulás 13.30 órakor indul a lovasiskolától a főtérre, ahol 15 órakor nyitja a szüreti fesztivált a város polgármestere. Az évek során megismert egy üt lesek a környékről, de a határainkon túlról is érkeznek, így Baja, Csongrád, Szakmár, Üllés, Makó, Csíkszereda, Magyarkanizsa küldi el színpompás viseletekben csoportjait, hogy ékesítsék a fesztivál programját. Napközben a hagyományos kira- .kodóvásár, játszóudvar, kézművesműhely várja a bámészkodókat. Este az ÁMK-ban szüreti bál. a Gózonban pedig táncházi vigadó zárja a mulatságot. J Díszsallangok Tóth Abonyi Balá/.sék műhelyéből.
