Petőfi Népe, 1991. szeptember (46. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-18 / 219. szám

PETŐFI NÉPE 1991. szeptember 18., 5. oldal HETI SOROZATUNK Akiknek rohadásig van pénzük • koka- szüret. A biznisz nem a ter­melőké ... • Pablo Escobar. Amíg a bör­tönben ült, megpróbál­ták a pénzét legalizálni. Pechje volt, nem sike­rült ... / ^ \ Sorozatunk első részében [Z*. ) azoknak a városi kis csirke­fogóknak a sorsáról írtunk, akiket Bra­zíliában legyilkolnak. „Megtisztítják az utcákat”. A sorozat további részeiben a kábítószer-maffia belügyeibe pillant­hatnak be olvasóink. (*) 400 millió dollár vált semmivé egy Los Angeles-i pincében. A kábítószer­kereskedelemből származó dollárkölt­ségeket rakodólapokra halmozva őriz­ték, de nem tudták elég gyorsan tisztán forgalomba hozni. így a papírhegyek átnedvesedtek — és szétmáltak. A pénz Pablo Escobaré, a Medellin- Kartell főnökéé volt, aki időközben kábítószer-csempészés miatt a saját maga által választotta luxusbörtöné­ben tölti napjait. Társainak nem sike­rült a piszkos pénzeket tisztára mosni, vagyis legalizálni. Pedig nincs hiány „mosógépekben” szerte az egész vilá­gon. A pénzmosás központjai az Egye­sült Államokban Los Angeles és Miami. Percenként 232, 115 dollárt keresnek Európában és, az Egyesült Államokban a kábítószer-kereskedők állítja a hét vezető ipari ország által elkészített je­lentés. Naponta 24 órán keresztül.. . A kábítószer-csempészés a világtörté­nelem legjobban jövedelmező bűnös JÓ TANÁCSOK BUDAPESTNEK Hannoverben lesz Expo 2000-ben Magyarországon még tart a vita az 1996-ra tervezett világkiállítás ügyében, Németországban viszont eldőlt: lesz Expo 2000-ben Hanno­verben. Gerhard Schröder, Alsó- Szászország szociáldemokrata mi­niszterelnöke bejelentette, hogy eredményes megbeszélést folyta­tott a kiállításról Helmut Kohl szövetségi kancellárral. „Egyetér­tünk, hogy a tervet meg kell valósí­tani” — közölte Schröder, akinek elégedettsége érthető, hiszen Né­metország és főként az állami költ­ségvetés nehézségeire hivatkozva éppen a szövetségi kormány egyes tagjai emeltek kifogást az ezred­fordulón megtartandó Expo ellen. Az SPD részéről többen — megfi­gyelő szerint nem alaptalanul - pártpolitikai indítékokat véltek látni a bonni akadékoskodások mögött. A szövetségi kormány Günther Krause közlekedési minisztert bíz­ta meg azzal, működjék közre az Expo vázlatos gazdasági program­jának kidolgozásában, hogy meg­állapítsák az államháztartásra há­ruló megközelítően pontos költsé­geket. Bonnban ezt pillanatnyilag 4,2—9 milliárd márkára becsülik, Schröder azonban ezeket a számo­kat teljesen megalapozatlanoknak minősitette. Az alsó-szászországi kormány „magától értetődőnek” tartja, hogy a szövetségi kormányzat ne csupán a költségekből vállaljon részt, hanem közreműködjék a vi­lágkiállítás koncepciójának kiala­kításában is. A tartományi minisz­terelnök azt pedig „kívánatosnak” mondta, hogy magát az Expót egy „négyes fogat”: a szövetségi állam, a tartomány, Hannover városa és a magángazdaság közös vállalko­zásaként rendezzék meg. Ezt a mintát egyébként már több irányból ajánlották a buda­pesti Expo szervezőinek is. FEB üzlete. A profitot szó szerint tonnák­ban mérik! Évente 300 milliárd dollárt gyűjtenek össze csak az utcai árusok kis címletű bankjegyekből. A pénz a Távol-Keleten és Latin Amerikában élő kábítószerbárukból áramlik tovább. A végállomás pedig legtöbbször egy liechtensteini, Kaj­mán-szigeteki, hongkongi vagy baha­mai befektető cég. Ezeket ugyanis sen­ki sem ellenőrzi. Naponta világszerte körülbelül 18 000 000 000 (18 billió) márkát utalnak át a bankok elektroni­kus úton. Egyszerűen képtelenség szi­gorúan ellenőrizni, sőt egyértelműen megállapítani, hogy ebből mennyi a „tiszta” és mennyi a „piszkos” pénz. A „bárók” helyzete azonban az utóbbi időkben kissé nehezebbé vált. Az elmúlt évben az amerikai kor­mányzat megkezdte az USA-ban folyó, illetve a kifelé menő, számítógépes pénzátutalás ellenőrzését. Minden 10 000 dollár fölötti átutalást jelenteni kell a hatóságoknak! A pénz tisztára mosása a Közös Pi­acban is büntetendő cselekménynek fog számítani. A torvek szerint minden pénzintézet köteles lesz ügyfelének pontos kilétét megállapítani, és íi gya­nús eseteket a hatóságoknak jelenteni. Ezeknél az ügyeknél sem ügyfél, sem pedig a pénzintézet nem hivatkozhat a TALLÓZÓ Rendkívüli érdeklődés az alma iránt Az időjárás szeszélyes, ennek pedig a természet, s ezen belül is a növényi kultúrák látják a kárát, illetve jobb esetben a hasznát. Nos, az idei tavasz Nyugat-Európában rendkívüli fagyok­kal károsította a gyümölcsöskerteket. A német és francia farmerek, gazdasá­gok. valamint gyümölcsfeldolgozó üze­mek három évtizede nem tapasztalt rossz termésre számíthatnak, különö­sen almából. Németország nyugati tér­ségében az almatermés egynegyedét sújtották a kemény fagyok. Ráadásul a két német állam egyesülése után az almafák egynegyedét kivágták ... Némethy Zoltán, a MOSZ tanácsosa, a téma szakavatott ismerője, már bő­vebb felvilágosítással szolgálhatott. Mint mondotta, a holland, német, fran­LÉTKÉRDÉS A KIADÁSOK CSÖKKENTESE Milyen ez az adórendszer? I Hamarosan a parlament elé kerül az 1992. évi adórendszerre vonatkozó tör­vényjavaslat, amelynek már több vál­tozata is kiszivárgott. Az adórendszer problémáiról beszélgetett a Tőzsde Ku­rír munkatársa Koltay Jenővel, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Közgaz­daságtudományi Intézetének igazgató­jával, akiknek szakterülete az adózta­tás. — Bizonyos elvonásokat növelő tendenciát építettek be a költségve­tésbe. A személyi jövedelemadó átla­gos szintje például a bevezetéskor, 1988-ban még csak 11 százalék volt, de az idén már 20 százalék fölött lesz. Úgy tűnik, mintha a költségve­tés összeállításakor meghatároznák a kiadásokat, s ezek után az adótö­meget, majd az ennek eléréséhez szükséges adókulcsokat és sávokat egy szerűen ebből vezetnék le. Egyet­ért ezzel a megítéléssel? Valóban létezik ez a bizonyos be­épített tendencia. A nagy elvonási rendszerek - a társadalombiztosítás és az adók — ma a magyar GDP-nek több mint hatvan százalékát központo­sítják. A kötelező elvonások összessége progresszíven emelkedő. Ez már önma­gában magyarázza a növekvő tenden­ciát. Az infláció természetesen még rá­tesz erre. Nyugaton ezek a hatások akkor érvé­nyesülnek, ha a konjunktúra túlfűtött. A magasabb adósávba csúszás pedig közgazdaságilag indokoltan visszafogja kissé ezt a túlfűtöttséget. Igen ám, de nálunk nemhogy túlfűtöttségről nincsen szó, hanem éppenhogy zsugorodóban van a magyar gazdaság. Azaz ma az adórendszer nem a túlfűtöttséget fékezi, hanem a zsugorodást gyorsítja. A hely­zetet tovább nehezíti, hogy e zsugorodó gazdasági teljesítmény nem csekély ré­szét ki kell szivattyúzni a gazdaságból, mégpedig az adósságtörlesztés miatt. — Hogyan értékelhető mindezek függvényében a mai magyar adó­rendszer? Kialakításakor egy ma már kevés­sé alkalmazott, régi nyugati mintát kö­vettek. Ennek jellemzői: magas prog­resszivitás, magas marginális kulcsok, amelyek alacsony szinten, nem sokkal az átlagjövedelem felett lepnek érvény­be. Mindezt sok mentesség, kedvez­mény, kibúvó tetézi. — Hogy áll a kiadási oldal? — Véleményem szerint a magyar költségvetés igazi problémái nem a be­vételi, hanem a kiadási oldalon találha­tók. Egy újra fellángoló adóvita csak elterelné a figyelmet a kiadási oldalról. A GDP központosítása túlságosan ma­gas, s ráadásul ez nem is egyeztethető össze a piacgazdasággá alakuló gazda­ság követelményeivel. Még mindig él az a logika, hogy a megszokott kiadások­hoz meg kell teremteni a bevételeket. — Milyen megoldást javasol? — Az elvonások súlyát csökkenteni kellene, egyidejűleg megváltoztatva ez­zel szerkezetüket is. A társadalombiz­tosítás ténylegesen is önállósításra vár. A befolyt adók felhasználásában pedig a központi „államtól” a helyi „állam” felé mozdulnék el. Pillanatnyilag ugyanis úgy áll a helyzet, hogy a gazda­sági racionalitás, a méltányosság áldo­zatul esik a még nagyobb költségvetési deficit megakadályozására tett lépések­nek, azaz a lyukak betömésének. Ami önmagában persze helyes is, mert a de­ficit növekedése tovább gerjesztené az inflációt. Csakhogy a lyukak betömése is gerjeszti az inflációt. A kiadási olda­lon kell mindenképpen változtatni. — Az irta már nyilvánvaló, hogy mind az állami, mind a magánválla­latok adóbefizetései elmaradnak a tervezettől. Ezen igazán nagyot a költségvetés bukik. Mire kell felké­szülnünk? Ma már biztosan állítható, hogy a piacgazdaság lassabban épül ki, mint ahogyan a régi leépül. Ez pedig adóel­maradással, adóhiánnyal jár együtt. Ez azután még inkább sürgeti a kiadási oldal megváltoztatását. Ezzel szemben a politikai döntéshozók egyre újabb kötelezettségeket vállalnak, azaz egyál­talán nem úgy néz ki. hogy csökkenné­nek a költségvetési kiadások. (MTI­PreSS) ~ H.T. banktitokra. A kábítószer-kartellek te­hát arra kényszerülnek, hogy új utakat keressenek a pénz továbbjutására. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy a kábítószerből származó pénzt éppúgy . csempészik, mint a narkót magát. Re­pülőgéppel, hajóval, teherautóval és csónakkal. Utána pedig a „mosás­program” következik. FEB (Folytatjuk) cia kereskedők járják az ország almás­kertjeit, s foglalót adnak, sőt esetedként a gyümölcsöskert teljes termését megvá­sárolják. A franciák a legnagyobb „al- rtiaigénylők”, hiszen náluk kiterjedt ha­gyományai vannak a lé, párlat s egyéb termék készítésének. Ami különösen ér­dekes, hogy első ízben jelentkeztek sváj­ci cégek, akik köztudottan az olasz al­mákat részesítik előnyben. Ok a már leszedett, előhűtött termést veszik meg. Különösen érdeklődnek a külföldi ve­vők a starkrimzom nevű alma iránt, amelyet a Dánszentmiklósi Micsurin Tsz-ben termesztenek. Ezek után érthe­tően már az foglalkoztatja a gazdákat, hogy a termést lehetőleg a legideálisabb időben és minőségben takarítsák be. (Pest Megyei Hírlap) A bajai Bartók Béla úti csirkcbolt léte nem magánügy. Azt is mond­hatnám: közügy. A szegények vásárol­tak itt, álltak sorban az ajtó előtt, vár­va, mikor jön az olcsó, nyugdíjasnak való áru. Most hónapok óta zárva. Szemlélem az ajtón függő papírdara­bot: „Átalakítás miatt átmenetileg zár­va.” Azt várhatja, hogy kinyisson ez a bolt. Hetek óta nem dolgozik benne senki. Az átalakítást régen befejezték. Megvette valami maszek, annak nyil­ván egyre megy. hogy nyit-e vagy zárva tart. De nekünk — ezzel ugyan ki törő­dik? — nem mindegy, hogy nincs, ahol legalább vasárnapra valami olcsóbb húst vehetünk — mondja egy idős em­ber és a többiek helyeselnek. Ugyanis néhány pillanat múltán hatan állunk az ajtó előtt. Nem sok kell, hogy kiderítsem: Svra- ka László alkatrész-kereskedő az új tu­lajdonos. Elkeseredetten tárja szét a karját:- Dehogy nem nyitnék, ha lehetne. Csakhogy ezernyi kiskapu van. ame­lyen betarthatnak a vállalkozónak. Nézzen itt körül: I millióért vettem meg a bérleti jogot május 29-én, azóta bő egymilliót költöttem a felújításra. Amit látok, az nyugat-európai szín­vonal. Csempe mindenütt, vadonatúj hűtőpultok, előhütők. mélyhűtők. Va­lóban, a tisztiorvosi hivatal kifogás nél­kül adta áldását. És éppen a jó szándé­kú felújítással dugta Svraka úr hurok­ba a fejét. Ha hagytam volna végtelenül le­pusztult állapotában a boltot, akár másnap megnyithatom a versenytár­gyalás után. Sajnos megkérdeztem a tisztiorvosi hivatalt, hogy minden előí­rásnak eleget tehessek. Készítettem egy belső WC-t, ahhoz viszont ki kellett vezetni a szellőzést. Mivel egy lichthó- fon nem engedték meg a társasház tu­lajdonosai, kénytelen voltam körül­menni. a lépcsőházban vezetni néhány Böltkálvária • Kinek érdeke a /.ár alatt tartott bolt? métert. Kitűnő, gyakorlott tervezőt vá­lasztottam, hát nyilvánvaló, hogy nincs más megoldás. Nézem az ominózus mellékhelyisé­get, a walesi hercegnek is megfelelne. Nézem a folyosón vezetett szellőzőcsö­vet: Ugyan kinek és miért lehetett útjában? Nos, a tulajdonosoknak, akik meg­fellebbezték a határozatot, mely most a köztársasági megbízott hivatalánál van. Ha megszületik a döntés, akkor újabb kifogást emelhetnek. Vajon az idők végezetéig? — A legérdekesebb, hogy a Város­gazdálkodási Vállalat igazgatója is alá­írta a fellebbezést. A vállalatnak havi 15 ezer forint bérleti díjat fizetek, az ipari áramért 1100 forintot, ehhez jön a szakképzett eladó munkabére és sztk- járuléka. Ki téríti meg ezt, és senki sem felelős az elmaradt haszonért? Az eset némi magyarázatot ad, hogy miért nem jön a tőke Magyarországra. Nyilván egyszerűbb a bankban kama­toztatni a pénzt, mint ilyen tortúrát és ráfizetést vállalni. A bajai nyugdíjasok pedig egy ideig még nem esznek csirke­aprólékot. Ez meg talán senkit sem ér­dekel?! Gál Zoltán TERMÉSZETES GYÓGYSZER AZ AIDS ELLEN? Reménykeltő ígéret — ennyi az eredmény Magyarországon egyre na­gyobb népszerűségnek örvend a természetes anyagokkal való gyógyítás és más, régebben sar- • latánságnak nevezett praktika. Beszélgetőpartnerem - kinek nevét saját kérésére nem közöl­jük nem vallja magát termé­szetgyógyásznak, csupán né­hány szert talált fel, melyek ed­dig hasznosnak bizonyultak és kipróbálásra érdemesek. Olyan összetevőket használ, melyeknek évezredes hagyománya van Kö­zel- és Távol-Keleten egyaránt. — Tulajdonképpen mik ezek űz anyagok ? — Az egyik főként a csontok­ra, ízületekre hat, a másik első­sorban izombántalmakra jó. Ed­dig gerincsérven, lumbágón, ízü­letességen, teniszkönyökön, ín­hüvelygyulladáson próbálták ki a család tagjai és az ismerősök — sikerrel. — Ezeket a betegségeket általában injekciókkal, operá­ciókkal gyógyítják. Honnan az ötlet, hogy külsőleg, növé­nyi alapú ecsetelésekkel, bo­rogatásokkal orvosoljon? Valaha aktívan sportol­tam, de egy szerencsétlen esés ezt nemhogy lehetetlenné tette, de lassan az orvosok is lemondtak rólam. A növényi kivonatok használatát már korábban kita­pasztaltam, mikor egy vállalko­zásom folytán a lehető legol­csóbb víztisztítót kellett kitalál­nom. Kínomban elevenítettem fel ezt a tudást s két hónap alatt eltűnt a fájdalom. — Nem érdeklődött senki a szer iránt? — Több helyen kértem klini­kai kipróbálását. Németországi és svéd barátaim is segítettek. Közben kiderült, hogy a HIV- pozitív betegeket is tünetmente­síti. A László kórháznak aján­lottam fel a szert, de szóba sem álltak velem, mert csupán hűtő­ipari végzettségem van. Külföld­ről érdeklődtek különböző cé­gek, de mindegyikük alapfeltéte­le az volt, hogy adjam ki az ösz- szetételt. Magyarországon sze­retném szabadalmaztatni, de en­nek a vágyamnak egyre kisebb az esélye: három évig kétszáz birkám teljes jövedelméből fi­nanszíroztam kísérletezgetései­met, de már eladtam az állato­kat, eladtam a kocsim, a lakás érdekesebb tárgyait, elfogyott a pénzem. Voltam a bajai polgár- mesteri hivatalban, ahol mind­össze reménykeltő ígéreteket kaptam. A városi kórház egyik orvosát is sikerült meggyőznöm. De az előállítási költség igen ma­gas, támogatóra lenne szüksé­gem, olyanra, aki nem csupán a gazdasági oldalt nézi — volt sze­rencsém ilyen céghez is —, ha­nem aki éppen olyan megszál­lott, mint én. és segítene legalább a szabadalmaztatásban. Huszár Adrién A SZÖVETKEZETEK TENNIVALÓI A kárpótlási törvény végrehajtásáért Bár a kárpótlási törvény végrehajtása nem a szövetkezetek hatásköre és feladata, számtalan tennivalójuk van ezzel kapcsolatban. Erről tanácskoztak az elmúlt héten Kecskeméten, a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetségnél, a szövetkezetek és a pártok képviselői. Mint ismert, a kárpótlási törvény nem garantálja, hogy az egykori tulajdonosok saját területüket kapják vissza, hiszen árverés keretében lehet majd földhöz jutni. Azonban a szövetkezetek azt tapasztalják, hogy a kárpótlandók az ősi jusshoz ragaszkodnak, azt szeretnék visszakapni. Ez azonban csak legritkább eset­ben, véletlenszerűen fordulhat elő. Elhangzott, hogy segítene a kárpótlás vi­szonylag megnyugtató rendezését, ha a me­gyei kárrendezési hivatal nemcsak az összesí­tett földigényt jelezné a a szövetkezeteknek, hanem a kárpótlásra jogosult személyek ne­vét is, hiszen az a hivatalnak rendelkezésére áll. A szövetkezetek feladata ugyanis, hogy az árverésre kerülő földterületeket kijelöljék. Ezt annak alapján kell megtenniök, hogy a megyei kárrendezési hivatal legkésőbb janu­ár 8-áig közli az érintett szövetkezetekkel a rájuk vonatkozóan beérkezett, aranykoro­na-értékben kifejezett összesített földigényt. E mennyiségnek, valamint a szövetkezet át­lagos aranykorona-értékének és művelési ágának megfelelően kell a területet eladásra kijelölni, azt február 8-áig a közgyűlés elé terjeszteni, mivel a földcladás a közgyűlés hatásköre. A rövid, egy hónapos határidő miatt a szövetkezeteknek már most meg kell kezdeni a felkészülést a földkijelölésre, amelyet nehe­zít, hogy a gyakorlatban 1982 óta nem hasz­nálják a földnyilvántartásban az aranykoro­na- értéket, és az időközben — pl. melioráció miatt bekövetkezett földminőség-változá­sok, művelésiág-változások esetén nem áll rendelkezésükre az aranykorona-érték. En­nek közlésére a földhivatal decemberi—ja­nuári határidőt vállalt. A pontos számításo­kat és kijelöléseket csak ezt követően lehet elvégezni. Ennek ellenére azt kérte az elnök­ség a szövetkezetektől, hogy a zökkenőmen­tes lebonyolítás érdekében tegyék meg az előkészületeket. Arra is felhívja a figyelmet, hogy tagjaik és a kárpótlásra jogosultak ér­dekeit, a falvak békéjét messzemenően tart­sák szem előtt. Elhangzott a tanácskozáson az is, hogy jelenleg ugyan még csak az igé­nyek bejelentésénél tartunk, de sokkal na­gyobb nyilvánosságot kellene adni a végre­hajtás kérdéseinek is. Az emberek ugyanis nehezen értik meg, mi is az a licitálás, keveset tudnak arról, hogy miként fog lebonyolódni, és tájékozatlanok arról is, hogy annak során kit milyen előnyök illetnek meg, s az elővá­sárlási jogot milyen feltételek mellett lehet gyakorolni. A szövetkezetek a náluk fellelhe­tő dokumentumokat az érdeklődök rendel­kezésére bocsátják és minden más tájékozta­tást is megadnak a hozzájuk fordulóknak. B. N. É.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom