Petőfi Népe, 1991. június (46. évfolyam, 127-151. szám)

1991-06-18 / 141. szám

PETŐFI NEPE AZ ORSZÁGHÁZI HÍRBÖRZÉN HALLOTTUK Még nincs pártmegállapodás a kárpótlásról (Folytatás az 1. oldalról) F’ARLA MENTI FOLYOSÓ Kö’dfejlesztő gépeikkel — politikát? A Petőfi Népének ai lőtt nyilatko­zatában Torgyán Józs< efazt mond­ta: mindent megtesz a. zért, hogy a pártból kizárják a kisgi tzdák ügyé­nek árulóit. A három r. negnevezelt politikus egyike, altit Ti ugyan sze­retne eltávolítani. Ómoln 'ár Miklós. — Mit szól ön ehhez? — kérdez­tük tőle a parlamenti föl; /oson. — Úgy gondolom, To 'rgyán úr rövidesen befáradhat a Szí ibadalmi Hivatalhoz, hogy benyújts a a Tor­­gyán-féle ködfejlesztő gép pontoiS leírását. Azok a módszerei k, ame ­lyeket legújabban alkalmaz, engem egy igen professzionális szál :máéra emlékeztetnek. Arra. hogya n kell eltüntetni bizonyos tényeke, t, ho­gyan kell kérdésessé tenni a dato­­kat. — Milyen tényekről van szó ? A Független Kisgazdapái t el­nöksége közös, egyhangúan ho zott döntéssel elfogadta Torgyán Jó­zsef is —, kérte politikai feddhe tét­lenségének egyénenkénti megálla pí­­tását. Különös tekintettel ar. ra, hogy bármelyikünk neve szerepei !-e bármelyik titkosszolgálat ügynö, k­­listáján. Ez a közösen elfogadó tt határozat tartalmazta, hogy minő I- annyian vállaljuk, bármi is álljon : 3 borítékokban, kitesszük az asztal - ra. A tizenhárom elnökségi tagból 1 tizenkettő ezt megtette. A tizenhar­madik a mai napig nem tette meg. Ha valaki megszavaz egy határoza­tot. akkor megismerve, hogy mi áll az ő borítékjában ugyan mi­ért tagadja meg saját döntését? Honnan veszi a bátorságot ma egy ’ politikus, hogy több napon át bele­hazudjon az ország arcába, azt ál­lítva, hogy ő nem kapott borítékot, majd néhány nap múlván bevallva, hogy mégiscsak kapott. Az ilyen ellentmondásos véleményem szerint ráadásul erkölcstelen nyi­latkozatok vissza kell hogy üssenek • arra, aki ezeket teszi, aki önkénye­sen módosítgatja a múltját, aki mindig pillanatnyi érdekének meg­felelően tart kötelezőnek magára nézve egy testületi határozatot. Na­gyon remélem, hogy Magyarorszá­gon a demokrácia hosszabb távon ilyen értelemben is szelektálni fog. És a jövőben nem ködfejlesztő gé­pekkel csinálják a politikát.. . (Ballai) Antall— González találkozó Antall József magyar miniszter­­elnök - - szavai szerint is — villám­­látogatást tett hétfőn Madridban, ahol tárgyalást folytatott Felipe González spanyol kormányfővel. Ezt megelőzően munkareggeli ke­retében eredményes megbeszélése­ket tartott a spanyol gyáriparosok szövetségének jeles képviselőivel, valamint a vezető spanyol bankok funkcionáriusaival. A magyar mi­niszterelnök manapság nem szo­katlan rövidségű spanyolországi látogatásának egyik fő eredménye: hispániai kollégájától biztosítékot kapott arra, hogy Madrid támo­gatni fogja Magyarországnak az Európai Gazdasági Közösségek­hez való, első szakaszban társult, a második szakaszban teljes jogú tagfelvételi kérelmét. A magyar miniszterelnök madridi látogatásán megállapodtak az ál­lamszerződés előkészítéséről, amelynek első okmánya lehet a két külügyminisztérium között most aláírt megállapodás. A kormányfői eszmecserével egy időben elvi egyez­tetést tartott Kádár Béla magyar és Carlos Solchaga spanyol gazdasági, kereskedelmi és pénzügyminiszter. Az Antall—González találkozót követően tartott közös sajtótájé­koztató, valamint a Madridban le­vő magyar tudósítóknak adott kormányszóvivői tájékoztató sze­rint jó remény van arra, hogy a spanyol tőke meginduljon Ma­gyarország irányába. A Moncloa palotában tartott sajtótájékozta­tón mindkét kormányfő azt han­goztatta, hogy a jelenlegi, száznégy millió dollár összértékű kereske­delmi forgalom, valamint az eddig megalakított húsz vegyes vállalat *énye nem tükrözi a gazdasági együttműködés reális lehetőségeit. A munkalátogatás Madridban hétfő délután ért véget, a kor­mányfő és kísérete a svájci légitár­saság menetrendszerű járatával utazott el Madridból. hatónak a kormányjavaslatot, míg a KDNP nem ódzkodik annyira. Miután azonban az elfogadáshoz elég 50 száza­lék plusz egy szavazat, s mert valószí­nű, hogy végül a kisgazda képviselők közül is beadják néhányan a dereku­kat, az várható, hogy a parlament jövő héten el tudja fogadni a törvényt. — A magam részéről célszerűbbnek tartottam volna, ha a június 24-ére ter­vezett parlamenti döntést július 1-jére halasszuk, hiszen június 29-én lesz a nagyválasztmányunk — mondotta Torgyán József. (Ebben világos célzás is van: arra számít, hogy esetleg a párt elnökének választják). — Elképzelhe­tetlennek tartanám, hogy a nagyvá­lasztmány ülésén keresztül a népi véle­ményt ne szerezzük be. — Annak tükrében, hogy tehát a kis­gazdák nem támogatják a kormány ja-RENDKÍVÜLI ÜLÉSSZAK AZ ORSZÁGHÁZBAN Vita a csőd­törvényről Rendkívüli ülésszakát hagyományos módon: napirend előtti felszólalások meghallgatásával kezdte hétfőn az Or­szággyűlés. A plénum ezt követően több, a kor­mány által benyújtott törvényjavaslat tárgyalási módjáról döntött. A képvi­selők megszavazták, hogy kivételes és sürgős eljárással vitatják meg a Ma­gyar Köztársaság területén ideiglene­sen tartózkodó szovjet csapatok, illetve azok állományába tartozó személyek által okozott károk megtérítése iránti igények bírósági úton való érvényesíté­séről szóló törvénytervezetet. A pénz­intézetekről és a pénzintézeti tevékeny­ségről szóló törvényjavaslat kivételes tárgyalásával netn, sürgősségével azon­ban egyetértettek a honatyák. Ugyan­csak sürgősséggel vitatják meg a Ma­gyar Köztársaság 1990. évi költségve- i lésének végrehajtásával foglalkozó tör- i /ény tervezetet, a szövetkezetekről szó- 1 ó tö rvényjavaslatot, illetve a Társada­­li omhiztosítási Alap elmúlt évi költség­v etésének végrehajtásáról szóló jogsza­­b álylervezetet. A rendkívüli ülésszak immár „hiva­­t£ ilos” programja a csődeljárásról, a fe lszámolási eljárásról és a végelszámo­­lá sróil szóló törvényjavaslat általános vi tájával folytatódott. Az illetékes bizottságok a törvény­ié rvezetet alkalmasnak tartották az ál­­ta lános vitára, bár különböző változta­tás sokat a bizottsági előadók szükséges­ne k tartottak. . Az általános vitában egyetlen képvi­seli 5, Rótt Nándor (KDNP) fejtette ki állé ispontját. A jogszabálytervezetet gór cső alá véve elkedvetlenítőnek tar­tott a, hogy kidolgozói vélhetően nem olva isták az 1945 előtti magyar csődjo­got, amely szerinte sok szempontból ma is érvényes lehetne. Az alapvető hián yosságok közé sorolta, hogy a ja­­vaslait nem biztosítja kellőképpen a hi­telezi ők védelmét. A tervezet ugyanis nem tartalmazza a csalárd bukás, a csalá rd csőd fogalmát, enélkül azon­ban lehetőség nyílik arra, hogy nye­­részk edésből, mesterségesen teremtse­nek c sődhelyzetet, ami az „üzleti tisz­tesség csődjéhez vezethet”. Hiányzik a csődg ondnok, csődbiztos intézménye is, az í i bizalmi ember, akinek ellenjegy­zése k.ell a vállalati csődeljárás folya­­matáh oz. Az ;általános vitát a plénum a jövő héten i folytatja. Ezut án az ügyvédségről szóló 1983. évi 4. s zámú törvényerejű rendelet mó­dosítás áról szóló törvényjavaslat rész­letes vi tája következett, amelyen pilla­natok alatt túljutott a T. Ház, mivel felszólalásra senki nem jelentkezett. A törvényjavaslat határozathozatala kedden délután várható. Az el fogadott napirend szerint Kupa Mihály pénzügyminiszter terjesztette elő az i dei költségvetési folyamat ala­kulásáról szóló írásos beszámolót. Je­lezte, hogy a bevételek egyelőre nem úgy „jönnek” ahogyan azt tervezték, a kiadások, azonban kézben tarthatóak. A feszült ség oldását várja a miniszter attól, ha végre beindul a kereskedelem a Szovjet unióval és a kelet-európai or­­szágokkal. A pénzügyminiszter által jelzett legfontosabb problémák: Bős Nagymaros és az Expo „kezelésére” felkészületlen a költségvetés; nem is­mert a kárpótlás anyagi vonzata; bi­zonytalan az egyházi ingatlanok visz­­szaadásával, illetve az önkormányza­tok ezzel kapcsolatos kárpótlásával összefüggő kiadások mértéke stb. A pénzügyminiszter szerint továbbra is szükség van a gazdasági folyamatok határozott kézben tartására. Az ülésnap bezárása előtt az elnöklő Dörnbach Alajos bejelentette, hogy Kó­nya Imre (MDF) benyújtotta az MDF- frakció módosító javaslatát a kárpótlá­si törvény ügyében. vaslatát, megszülethet egyáltalán a kár­pótlási törvény új változata? — Az MDF a kereszténydemokra­tákkal együtt a szavazatok csaknem felét birtokolja és biztos vagyok abban, hogy szereznek támogatást az elfoga­dáshoz a kisgazdák köreiből is. En azonban, mivel az indítvány jelentősen eltér pártunk eredeti földprogramjától, semmilyen körülmények között sem szavazhatom meg. Nem hinném, hogy nagyválasztmányi fölhatalmazás nél­kül egyáltalán jogunk lenne szavazni erről a bonyolult kérdésről. — Kemény tárgyalásokat folytattak? — Érzékelhető volt, hogy az MDF szeretné beledolgozni javaslataiba a kisgazdákéit, ám úgy, hogy közben az Alkotmánybíróság határozatát is figye­lembe vegye. Ez megköti az MDF ke­zét, megköti továbbá az időtényező is, az, hogy az egy év késlekedés a kárpót­lás ügyével vidéken a hangulatot rob­(Folytatás az I. oldalról) aki frissen kapott hatalmától megmá­­morosodva, azért nem engedélyezte a központilag kapott 20 százalékos pe­dagógus-bérfejlesztést a falujában, hogy megmutassa, „ki a kakas a sze­métdombon". A másik meg azonnal felmondott a helyi általános iskola 12 pedagógusának, közöttük az igazgató­nak is, ez utóbbi helyére egy nyugdíjast ültetve. Olyan település is akad, ahol az iskoláknak 30 százalékkal kevesebb tá­mogatást szavazott meg az önkor­mányzat, mint amennyiből fenntartá­suk egyáltalán lehetséges. És így to­vább. Ezek után nem csoda, hogy a műve­lődési minisztériumot képviselő Kál­mán Attila is megerősítette: tény, itt-ott vannak hatalmaskodó polgármesterek, önkormányzati képviselők. De a tör­vény az önkormányzatokra bízza az iskolák működtetését, s azért azt is illik megemlíteni, hogy vannak települések — itt Bács-Kiskunt hozta fel példaként —, ahol a központilag megszavazott 20 százalékos bérfejlesztéshez (ami a dolo­gi kiadások plusz 10 százalékos támo­gatásával párosult) még tettek is hozzá az önkormányzatok. A legnagyobb A hét végén váratlanul gyorsan lezá­rult a Klicr-ügy: az osztrák írót és üzletembert a magyar hatóságok sza­badlábra helyezték. Heinrich Kliert — amint már jelen­tettük június 7-én az Interpol körö­zése alapján őrizetbe vették Ferihe­gyen. Az olasz hatóságok azért keres­tették az egykori dél-tiroli terrorakciók egyik kulcsszereplőjét, mert 1964-ben a milánói bíróság csaknem 20 év börtön­re ítélte, a vádlott azonban külföldre szökött, és azóta is sikerült elkerülnie a börtönt. Olaszország kiadatási kérelmét ma­gyar részről azon a címen utasították el, hogy az 1981-ben megkötött ma­gyar olasz kiadatási szerződés csak a megállapodás után elkövetett bűncse­lekmények esetében érvényes, Klier vi­banásveszélyessé tette. Számos telepü­lésen egyedül a föld a megélhetési for­rás, így a földkérdés megoldását hetek­re sem lehetne húzni. Mindenesetre az MDF erőfeszítéseit a koalíció fenntart­hatósága szempontjából is figyelembe vesszük. De, ismétlem, egyetlen kisgaz­da politikusnak sincs jogosítványa ar­ra, hogy a párt eredeti programjától ennyire eltérő programot támogasson. — A kisgazdák egyáltalán figyelembe veszik az Alkotmánybíróság határoza­tát? — Természetesen. Álláspontunk az, hogy az egyéb vagyontárgyaknál is az 1000 aranykoronás értékhatárhoz kell közelíteni, még ha ezzel időben szét­húznánk is a kárpótlást. Ugyanakkor a licitálásos módszert — mert ez jelenti a legnagyobb veszélyt arra a kisember­re, akit én mindig magam előtt látok — semmiképpen sem fogadhatjuk el. B. J. gond az, hogy a szükségesnél 5,7 milli­árd (!) forinttal kevesebbet kapott az idén az oktatásügy a központi költség­­vetésből. Ezt nehéz lesz kiheverni, de nem igaz, hogy a minisztériumban ölbe tett kézzel várják a katasztrófát — mondta Kálmán úr, s hozzátette: ne csak a bajokról, az egyre borongósabb­­nak tetsző jövőről, a munkanélküli pe­dagógusok számának fél év alatt tör­tént megkétszereződéséről beszéljünk, meg arról, hogy 30-40 évi szolgálat után miért csak 13-14 ezer forint a fize­tésük a nevelőknek. Mikor ezekkel szemben, az orosztanárok átképzése is igen sikeresnek mondható . .. Mindezektől függetlenül, azért van némi reménysugár, ami a jövőt alapozó oktatás mind szomorúbb gazdasági helyzetét, kilátásait illeti. De erre már a főtitkár asszony mutatott rá, jelezve, hogy a Pedagógus Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségén keresztül kér­ték a Valutaalapot, hogy a magyar gaz­daságnak engedélyezett 78 milliárdos költségvetési hiányhoz ne ragaszkod­jon oly nagyon, s akkor lesz lehetőség további támogatásra. Ám az ehhez fű­ződő reménysugár is igen halvány. Koloh Elek szont tettét, amiért elítélték, 1961-ben követte el. Osztrák részről megkönnyebbüléssel fogadták a döntést két okból: Klier budapesti őrizetbe vétele Ausztriában belpolitikai feszültséget okozott, kül­politikailag pedig terhelhette volna a magyar—osztrák jóviszonyt. Olasz il­letékesek — római jelentés szerint csalódottak, hogy Kliert szabadon bo­csátották, és nyilvánvalóan osztrák ké­résre nem adják ki Rómának. Az ügynek „mellékterméke” is van. Bécsben — a Der Standard című lap szombati információja szerint a Klier-ügy kapcsán jelentkeztek egykori dél-tiroli aktivisták, akik 30 évvel eze­lőtti akcióikat ma is jogosnak minősi­tik. Sőt, hozzátették: hasonló körülmé­nyek között ma is így tennének. Ferenczy Europress PANASZÁRADAT AZ ORSZÁGOS FÓRUMON Pedagógusok kontra önkormányzatok JÁSZI OSZKÁR MAGYAR FÖLDBEN Öröksége föltámad ..Kniet temet a/ ország, elkésve, mint annyiszor az elmúlt kel ev so­rán; temet, de ez a temetés egyben egy nagy hazánk fia szellemi örök­scgének feltámadása” mondot­ta Göncz Árpád köztársasági el­nök hétfőn a budapesti Farkasré­ti temetőben. Jászi Oszkárnak, az 1918-as Magyar Köztársaság nemzetiségi miniszterének, a mo­dern magyar társadalomtudo­mány úttörőjének, az amerikai Oberlin College professzorának temetésén. „Hamvainak hazahozatalára most került sor — mondotta bú­csúztatójában Göncz Árpád köz­­társasági elnök —, amikor Magyarországon megindult az a demokratikus fejlődés, amit Jászi Oszkár annak idején megálmo­dott és megfogalmazott. Hiszen mondotta — ha Jászi élne, a maga akaratából is hazatérne. Annál is inkább, mert ahogy ere­detileg kívánta, akkor kerül visz­­sza magyar földbe, amikor Ma­gyarország visszanyeri szuvereni­tását, hiszen éjszaka vonultak ki Magyarországról az utolsó szov­jet csapatok.” SZABADLÁBON A TERRORISTA Kliert nem adták ki Olaszországnak EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Gorbacsov segítséget kért Kohltól Mihail Gorbacsov segítséget kért Németországtól, személyesen Helmut Kohl kancellártól, hogy a Szovjetunió pénzügyi helyzete az év közepére, illetve 1991 második felében ne váljon ellenőrizhe­tetlenné. A március közepén kelt és a Der Spiegel hétfői számában közölt levélben a szovjet elnök megállapította: — Azok az erők, amelyek államiságunkat meg akarják rendíteni, támadásba lendültek, ki­használva a fogyasztói piacon kialakult helyzet miatti fokozódó népi elégedetlenséget. Ilyen körülmények között, jobban, mint valaha, szükségem lenne sürgős támogatásra, amely segítene ab­ban, hogy a pénzügyi helyzet az elkövetkezendő három-öt hónap­ban ellenőrzés alatt maradjon. A tegező formában írt levélben az elnök a kancellár személyes közbenjárását kérte a német bankok „hangulatának” megváltoz­tatásához, hogy „visszatérhessünk a hitelek megnyitásához, ami összesen húszmilliárd márkát jelentene, és amiről tavaly beszél­tünk ... Dél-koreai nyitás Az idén is gyorsan bővül Dél-Korea kereskedelme a kelet-euró­pai országokkal. Az első negyedévben 2,2 milliárd dollárt ért el, ami 47,6 százalékos növekedést jelent a múlt év azonos időszaká­hoz képest. Egészében kiegyenlített a dél-koreai—kelet-európai áruforga­lom: 1,07 millárd dollárt tett ki a dél-koreai kivitel, a behozatal pedig 1,1 milliárd dollárt. Némileg növekedett a régió országainak súlya is a dél-koreai külkereskedelemben: az egy évvel korábbi 4,2 százalékról 4,6 százalékra emelkedett. Grúzia Európához kíván csatlakozni Grúzia az Európai Közösségek tagjává kíván válni és felvételét akarja kérni az Egyesült Nemzetek Szervezetébe is — közölte Zviad Gamszahurdia grúz elnök a Saarländischer Rundfunknak adott nyilatkozatában. Gamszahurdia úgy vélekedett, hogy Grúziát — függetlenségé­nek kikiáltása és az elnök közvetlen szavazással történő megvá­lasztása után — mind Nyugat-Európának, mind az Egyesült Álla­moknak egyenjogú államként kell elismernie. Ugyanabban a rádióműsorban elhangzott interjújában Georgij Hocstarija grúz külügyminiszter kizárta, hogy Grúzia aláírná az új szovjet szövetségi szerződést. „Európa nem azzal számíthat stabilitásra, hogy a Szovjetunió fennmaradását támogatja, hanem azzal, ha a köztársaságok függetlensége mellé szegődik” — mond­ta a grúz külügyminiszter. Alagútblokád Svájcban A Greenpeace nevű nemzetközi környezetvédő szervezet akti­vistái hétfőn lezártak két fontos alpesi átjárót, három órán át elvágva ezzel az európai észak—déli közlekedés két fontos ütőerét. Mintegy ötven környezetvédő Svájcban, a Szent Gotthárd­­alagutat zárta el az alagút bejárata előtt hevenyészett deszkapa­lánkkal, 150 másik Greenpeace-aktivista pedig Ausztriában, a Brenner-hágónál vágott el, élő láncot alakítva, egy fontos főútvo­nalat. Mindkét helyen sok kilométeres hosszúságban kígyózott a veszteglésre kárhoztatott járművek oszlopa. Százezrek menekülnek a vulkán elől A Fülöp-szigeteken több százezren menekültek el a Pinatubo vulkán újabb kitörésétől tartva. A természeti katasztrófának eddig 76 halálos áldozata van. A hatóságok ugyanakkor attól tartanak, hogy ez a szám növe­kedni fog, mert több várost és falut árasztott el vulkanikus iszap, és több épület összeomlott a vulkánkitörésekkor kibocsátott nagy mennyiségű hamu és por súlya alatt. A mentőalakulatok tájékoztatása szerint legalább 120 ezer sze­mély keresett menedéket a fővárosban. Manilában. Több tízezer személyt helyeztek el templomokban, iskolákban, sporttelepeken, használaton kívüli laktanyákban. Védővámokra készül Csehszlovákia Csehszlovákia arra készül, hogy a Közös Piacéhoz hasonló mezőgazdasági—élelmiszer-ipari behozatali védővámokat vezes­sen be — közölte az Obcansky Denik című prágai lap hétfői számában Václav Klaus pénzügyminiszter. Előzőleg — a Rolnicke Noviny című pozsonyi lap múlt szerdai számában — Josef Hobovstiak szlovák mezőgazdasági miniszter­­helyettes „kapta fel a fejét” a Szlovákiában tapasztalható, szerinte „fejetlen” élelmiszer-behozatal láttán. Most Klaus megerősítette: szükségesnek tartják a csehszlovák mezőgazdaság védelmét az olyan élelmiszer-ipari termékek behozatalával szemben, amelyek világpiaci ára alacsonyabb a hazai áraknál. Az illetékes gazdasági tanácsadó testület még ebben a hónapban megtárgyalja a tervezett intézkedéseket, amelyek „az új aratástól lépnek életbe” — mondta Klaus.

Next

/
Oldalképek
Tartalom