Petőfi Népe, 1990. november (45. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-14 / 267. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1990. november 14. NAGYOBB SEBESSÉGRE KAPCSOL A MAGYAR TÁVKÖZLÉSI VÁLLALAT ÖTÖDIK ÉVE TART a gorbacsovi peresztrojka a Szovjetunióban, ott, ahol vi­lágossá vált, hogy a sztálinista rendszernek gazdaságilag, társadalmilag, politikailag vé­ge. A peresztrojka fogalma mára már csak a. rendszer ha­szonélvezőinek, a kommunis­ta apparátcsikoknak jelenti az átépítést, azaz a modellvál­tást, míg a valódi reformerek a rendszerváltást értik ez alatt. A Szovjetunióban vég­bemenő folyamatok még ha belpolitikai jellegűek is, az or­szág nagysága s a világban be­töltött szerepe miatt igen nagy jelentőséggel bírnak kifelé is. Egyrészt mivel a szuperhata­lom, vagy esetleg utódjai ke­zében óriási fegyverarzenál marad, s ellenőrzése az embe­riség érdeke. Másrészt a 280 milliós ország hatalmas piac­cal rendelkezik. Harmadrészt óriási befektetésre van lehető­ség, hisz a világ egyik ásvány­kincsekben leggazdagabb or­szágáról van szó. NEMCSAK a Szovjetunió­nak, hanem a tőkés világnak is nagy szerencséje az, hogy 1985-ben Mihail Gorbacsov lett az állam vezetője ott, ahol á személyi hatalmon kívül a kormányzásnak semmiféle más formája a történelemben eddig ki nem alakult. .Bár Gorbacsov kommunista - hisz másképpen soha nem jut hatalomra — személye eddig legalábbis biztosítékot látszik adni a fokozatos átalakítás szempontjából. A belső vál­toztatások " “ éfedm'ériyeibőí' azonban a mai napig nem annyira a szovjet lakosság, mint inkább a külvilág profi­tált. Európában véget ért a négy évtizedes hidegháború, Németország újból egyesült, a szovjet csapatok folyamato­san vonulnák ki a kelet-euró­pai kis országokból, a konti­nens megosztottsága megszű­nőbén. Mindez Brezsriyev ide­jén elképzelhetetlen lett volna, s most a Nyugaton a sor. Azaz segítséget kell nyújtani Moszkvának, hisz a górba- csovi taktika — az az időhú­zás, ameddig az új rendszer keretei meg nem teremtődnek - értelmét vesztheti akkor, ha az ország közellátása egy kritikus pont alá süllyed. Márpedig ehhez a szinthez közel áll az ország. A 280 mil­liós lakosságból több mint 40 millióan élnek a 78 rubel alatt megállapított létminimum alatt. S a mindennapi gondo­kat csak tetézi az, hogy a bol­tok üresek. Igaz, vannak sza­NO VAK BELA DENES: bad piacok, de itt még.az át­lagfizetéssel —^250 rubel - bíró dolgozók is ritkán enged­hetik meg a vásárlás luxusát. Az óriási hiány következtében ma egy tojás ára 1, a sertés­marhahús kilója 15-30, egy csirke ára 15-25 rubel körül van. A lakosság egy része a régi reflexek alapján szabo­tázst emleget és szigorú intéz­kedéseket követel. Ez pedig azért is veszélyes, mivel a had­sereg konzervatív vezetői akár púccsot is kirobbanthatnak erre történő hivatkozással. Ráadásul a helyi politikai tra­díciókba bele is illik a kemény kéz politikája, hisz a történe­lem folyamán a egri önkény- uralom és a kommunista kor­mányzás módszeréi között lé­nyegi különbség nem volt. TERMÉSZETESEN a külvilágtól nem lehet elvárni, hogy eltartsa a szovjet lakos­ságot, azonban tőkeinjekciók formájában a gazdaság kulcs- szektorait megerősítheti. így például a kőolaj-kitermelő ipart, mely a devizabevételek jelentős hányadát termeli ki az államnak.. Amely ma olyan lerobbant állapotba van, hogy Moszkva nem tudja kihasználni az olaj­ár-emelkedésből fakadó elő­nyöket. Ma a Szovjetunió —1 csak­úgy, mint a kis kelet-európai országok — nem tud egyedül kilábalni a válságból. S még rosszabb helyzetben is van, mint egykori szövetségesei, hiáz ázöknál legalább a Rend­szerváltás első felvonása, az elitváítás már megtörtént. Ha a kommunistákat egy sze­gény- vagy éhséglázadás elsö­pörné, nem volna alternatív politikai erő, amely hatalom­ra kerülhetne. S a hatalmi űr a polgárháború esélyét na­gyon megnövelné. MIT TEHET a nyugati vi­lág? Saját érdekeitől vezérel­tetve rá, kell segítenie a Szov­jetuniót a demokratizálódás útjára. Anyagilag egy új Mar- shall-segélyre volna szükség, melyet a közgazdászok 120 milliárd dollárban határoztak meg. Ez Dél-Korea éves export­jának alig kétszerese. A fel­adat rendkívül nagy, de a nye­reség még nagyobb , lehet. Egyszer s mindenkorra meg­szűnhetne a Kelet és a Nyugat megosztottsága, illetve szem­benállása. Bartha Zsolt Beszélgetés kisfiámmal Egy borvirágos reggelen odabo­torkáltam kisfiámhoz, ■ mondván | ébredjen föl trabaht-szóra, miyel itt az idő, bölcsődébe, óvodába, alap­fokú tanintézménybe, gimnázium­ba, egyetemre kell gyorsan mennie, nehogy lekéssük életre nevelésének eme állomásait! — Ugyan, Apu — szólott félál­mában a kétméteres; tápszerekkel alultáplált csecsemő §1, kár buzgói- kodni. Ki vagyok én már előre ok­tatva minden fontos tudnivaló felől. — Hogyan? — kérdeztem elhűl- ten. . — Tudatlan, de'számomra azért kedves elődöm, kezdte mondandóját a bájos gyermek, ismerhetnéd. Tud­valevő, a népmesék mind-teli van­nak szörnyűségekkel, vörösbort ve­delő nagymamák, emberevőle, ma- gyar gyártmányú hatfejű sárká­nyok, kétszemű küklopszók, hétfejű királykisasszonyok, et cetéra ... mondjam tovább? — Mondd, ámbár ezeket én is tudtam—rebegtem kissé félve, nem tudván, hová akart kilyukadni a bő­szült "csemete!- Halld igéimet, elfajzott ős! |p kiáltá bölcsejéből a nemesarcvo- násokkal terhelt kisded, kezdem az elhülyült szülőkön meggazdagodó könyvkiadáson. Milyen jogon vásá­rolsz példának okáért Te, ünnepek­kor s más alkalomra ún. gyerek­könyveket?, Te lapozgatod őket? Neked kell szenvedni az iszonyatos klapanciák "olvastán? Olvastál már egyáltalán Csiperkené Zöld Máli 'gyermekmeséket, amiktől hideg ve­rítékveri ki az emberfiát, s álmában korosodó meseiró-nénik üldözik egy szakadék szélén ? Sajtótájékoztatót tartott a közelmúltban a Magyar Távközlési Vállalat Ráckevén, a Sa- voyai-kastélyban. A meghívott újságíróknak Horváth Pál vezérigazgató számolt be a vállalat fejlesztési terveiről. Mint megtudtuk, koráb­ban, amíg a távközlés még a postához tartozott, született egy 10 éves terv, amely előirányozta, hogy az ezredfordulóra el kell érnie hazánkban a ’80-as évek közepének nyugat-európai táv­közlési színvonalát. Vagyis azt, hogy száz la­kosra több mint 30 főállomás jusson. Ez egyben azt jelentené, hogy a jelenleg átlag 14 évi vára­kozás 2000-re egy évre csökkenne. A terv reális volt, ám gyorsan átalakuló világunk még feszí­tettebb tempót diktált. Ezért az 1990. január 1-jétől önállóvá vált Magyar Távközlési Válla­lat új, 3 éves tervet munkált ki, amely rövidebb idő alatt képes kialakítani a kínálati piacot a telefóniában. Az előirányzat korábban szifite elképzelhe­tetlenül sok pénzzel számol: három esztendő alatt 120 milliárd forintot kell költeni a fejlesz­tésre! Nyilvánvaló: ekkora összeget csak megfelelő privatizáció és nyugati tőke bevonásával lehet előteremteni. így a pénzen kívül a Nyugaton már bevált vállalati irányítási ismeretekhez is juthatnak. KÉPERNYŐ Élmények, bosszúságok a Rózsadombtól Kínáig A vezérigazgató ezt követően részletesen is­mertette a feszített, hároméves programot. Mint mondotta, a legjobb befektetés a nemzet­közi kicserélőközpontok fejlesztése. Igazolja e kijelentést, hogy tavaly februárban az egyik kicserélőközpontban digitális kapcsolási rend­szert építettek be. A beruházás több mint hat­millió dollárt emésztett fel, de mára már meg is térült. Nyilvánvaló tehát: folytatni kell a fej­lesztést ezen a területen. A befektetések másik fontos iránya az orszá­gos távhívóhálózat rekonstrukciója, valamint az úgynevezett regionális központpk — Buda­pest, Győr, Szeged, Pécs, Debrecen, Miskolc központjainak olyan szintre hozása, ami ál­tal elkerülhetőek lesznek a forgalmi torlódások. Ugyancsak sürgős a fővárosi távbeszélő­hálózat tarthatatlan helyzetének javítása. Itt az elképzelések szerint egy „lefedő” hálózattal enyhítenének a gondokon. Budapest közvetlen környékén 43 kisebb- nagyobb település’fekszik, amelyek infrastruk­túrája még hazai mércével mérve is kritikán aluli. Éppen ezért itt 90 ezer új főállomást létesí­tenek három év alatt, amivel több mint a duplá­jára növelik a mostani telefonellátottságot. Horváth Pál hangsúllyal szólt azokról a vidé­ki kisvárosokról, falvakról, ahol még napjaink­ban is manuális központok működnek. Mint mondotta, e települések nagy száma miatt alig­ha képes a vállalat bekapcsolni rövid idő alatt valamennyit az országos távhívóhálózatba. Ugyanakkor folyamatos szolgálatot szerveznek ezeknek a központokban. így megszűnik az „a tarthatatlan gyakorlat, hogy délután 4 óra után egy-egy ilyen településen csak két-három szá­mot lehessen felhívni. Emellett a vezérigazgató megígérte: egyre több kistelepülésen megjelennek majd a hívha­tó nyilvános készülékek. Ezzel is enyhítik a nyomasztó telefonhiányt. A sajtótájékoztatón megtudtuk, hogy a Ma­gyár Távközlési Vállalat felajánlja együttműkö­dését az új önkormányzatoknak. A helyi szer­veződések segítségét ugyancsak szívesen fogad­ják elképzeléseik megvalósításánál. Végezetül Horváth Pál leszögezte: a három­éves program végére Magyarországon csaknem megduplázzák a 80 év alatt kiépített telefonvo­nalak számát. Ez pedig már olyan előrelépést jelent, amely a lakosság számára is jól érzékel­hető javulást hoz. Ugyanakkor a vállalat akko­ra bevételekhez juthat, amelyekkel megalapoz­hatja távlati fejlesztési tervei megvalósítását. G. B. A napi gondok, veszekedések, két­ségbeesések, remények és próbálkozá­sok özönében hányán vették észre az elmúlt hetekben, hogy szép tévéjáté­kokkal mazsolázza műsorát a televí­zió? Jobb visszhangot érdemelt volna egyik legkiválóbb prózaírónk A Biblia című kisregényéből (elbeszéléséből?) készített tévéjáték. Nádas Péter és Vár- konyi Gábor rendező szövetkezésén ér­ződik; boldogtalanok lennének, ha nem mondhatták volna el, ötvenes években játszódó történet ürügyén közérdekű, társadalmi érvényű fájdal­maikat. Kevesen ábrázolták ennyire meggyőzően, hogy a funkcionárius-lét még igazságkereső, világnézetileg is a kétkeziek pártján álló, feltehetően sze­rény jövedelmű családban felnőtt em­bereket is eltávolít a néptől. Ilyen világ­ban nincs idő a hozzátartozókra. Csak a nem kevésbé ellenszenves, rideg nagymama által kiváltott konfliktusok civódásaiban döbben rá egy-egy pilla­natra; nemcsak az országboldogítás ne­héz, hanem egy-egy család összetartása is. Új árnyalatokkal gazdagította a ró­zsadombi világról, a cseléd—gazda el­lentétekről, 56-ról, az emberről kiala­kult ismereteinket ez a néhány egészen kiváló színészi alakítással dúsított tör­ténet. Törőcsik Mari számos kiváló alakítása közül is kiemelkedik a maga hajdani kuporgatásában elnyomoro- dott lelkületű öregasszonya. A mindennapok apró ügyei között fejlődik és tűnik el az élet lényégé: erről tudósít más életszeletekből, másként merítve az Anyegin-variációk is. A dur­va, az értelmet lefokozó, az érzelmeket kilúgozó ostoba akciófilmek idején — amikor minden pillanatban „történni kell” valaminek — szívesen időztünk a !í gyönyörű képsorokon. Talán sokakat hozzásegít ahhoz Puskin, Szikora Já­nos és Gurbán Miklós operatőr költé­szete, hogy saját életében is észrevegye: mi a fontos, mi az elhanyagolható. * * * Bölcsességre tanít A sárkány szive című kitűnő angol dokumentumfllm- sorozat. Ősi szokások szorításában és a társadalmi realitások kényszerében vergődött egy fiatal házaspár a leg­utóbbi folytatásban. A férfinak tudo- másül kell vehnie.Tiogy megváltozott szerepe a házasságban. Bele kell törőd­nie elemi jogai korlátozásábá. Csak egyetlen gyermeke lehet, bármennyire szeretne egy fiút. A túlnépesedés sokáig csak utópiának tűnő veszélyei miatt szigorú rendelkezések próbálják előír­ni, hogy mikor, hol, hány gyerek szü­lethet. Görög sorstragédiákat fölöző konfliktusokkal kerülnek szembe kínai milliók. A remek angol sorozat ezúttal is tényszerűen ábrázolja évezredes be­idegződések és az új kor ütközéseiben helyét, megélhetését és életformáját ke­reső kínai embereket. * * * Ha az Angyalbőrben íróihoz — van­nak jó néhányan — hasonló „színvo­nalon” szellemeskednék, azt monda­nám, hogy afféle kétemberes sorozat. Az egyik aki kényelmességből, megszo­kásból — ilyenkor mindig nézni szokta a tévét — bámulja ezt a sületlenség­egyveleget, a másik, aki szüntelenül csillapítja, nehogy mérgében kárt te­gyen a készülékben. A sorozat alkotói a lehetetlent bizonyítják: az ilyen ős­idők óta hálás terepen is csúfosan el­akadhat a nevetőizmaink elleni táma­dás, a mindig érdekes katonaélet ábrá­zolása is ennyire unalmassá szürkíthe- tő. . 1 H. N. Be kellett látnom, igaza van. Az ember, ugye, megveszi a reklámo­zott, kirakatban gyerekirodalom- nak nevezett dolgot, anélkül, hogy meggyőződne művészi értékéről, ol­vasmányosságáról és egyebek. Csak az árát nézi, meg a képeket, szenvedjen vele a megajándékozott. —j Vagy tanulmányoztad-e az új­sütetű gyermekeknek írott versan­tológiát? Idézek belőle: Farkinc Rezső: A disznó „Disznóéknál disznótor van,' hortyog a fődisznó az ólban! Röfög a koca: ez megint részeg, hogy készül el így ebédnek?!” — Na, mit szólsz hozzá, te műér- tő Atya?!- Igazad van —hagytam rá —, mert ez a valami nagyon bor­zasztó és értelmetlen hülyeség. Csak őrült elme szüleménye lehet. Kicsinyem csak legyintett, mit nekem disznóvágás, pálinkaivás, vérfürdő! Pályázati hirdetmény A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium PÁL YÁZA TOT HIRDET a budapesti, a békéscsabai, a debreceni, az egri, a győri, a kaposvári, a kecskeméti, a miskolci, a nyíregyházi, a pécsi, a salgótarjáni, a szegedi, a szekszárdi, a székesfehérvári, a szolnoki, a szombathelyi, a tatabányai, a veszprémi és a zalaegerszegi KÖZÚTI IGAZGATÓSÁGOK IGAZGATÓI MUNKAKÖREINEK BETÖLTÉSÉRE. A kinevezés határozott időtartamra -— legfeljebb öt évre - szól, alkalmasság esetén megújítható. A munkakör betöltésének időpontja: ,1991. január 1. A közúti igazgatóság költségvetési szerv, a székhelye szerinti megye területén az országos közutak'kezelésével, üzemeltetés ■sével, fenntartásával ésifejlesztésével kapcsolatos állami felada­tokat látja él. AZ ALKALMAZÁS FELTÉTELEI: 9 műszaki felsőfokú, közgazdaság-tudományi vagy állam- és jogtudományi egyetemi végzettség; • legalább tízéves, az útügyi igazgatásban vagy az útüzemeltetésben, -fenntar­tásban, -építésben, -tervezésben eltöltött szakmai gyakorlat; 9 ötéves, legalább középvezetői gyakorlat; 9 büntetlen előéletet igazoló erkölcsi bizonyítvány. Bérezés: a 21/1983. (XH. 17.) ÁBMH rendelkezésben foglalták szerint. A PÁLYÁZAT TARTALMÁZZA: A) • A pályázó jelenlegi munkahelyét, beosztását, munkaköri besorolását, 9 iskolai végzettségét, szakképzettségét tanúsító okiratok másolatát, 9 részletes szakmai önéletrajzát, 9 egészségi állapotára vonatkozó nyilatkozatát. B) A közúti igazgatóság irányítására, feladatainak maradéktalan, színvonalas ellátására, a feladatok belső arányaira vonatkozó elképzeléseit. A pályázatot legkésőbb 1990. december 7-én 16.00 óráig a Közlekedési, Hírköz­lési és Vízügyi Minisztérium személyzeti önálló osztályához (Budapest VII., Dob u. 75—81., Pf. 87. 1400) kell benyújtani. i 217 ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ — Es a képes kisregényekkel hogy állsz? -4f* Denevérember, ku- 'tyafejű rendőr, tirannosaurus réx, mindent széttaposó robotok, dzsi- andzsúk, karatézó majmok... és Te akarsz engem olyan iskolába já­ratni, ahol az órákon olvasás és sza­bad gondolkodás helyett makogni tanítanak?! Elegem van. Holnap elutazom Afrikába, és beállók Tar- zanhoz iparitanulónak. Annak leg­alább gyakorlati hasznát is veszem hazatértem után, amit ott, az őser­dőben tanulok majd. — Megértlek, és igazat adok ne­ked— válaszoltam megtört szívvel. — Egyetlen bánatom, hogy sajnos, én már nem tarthatok veled... — De miért, apu? Olyan jól meg­lennénk. , i — Tudod, fiam, én nyolcvan kiló­vagyok ... és ugye .. .az indák .,. meg az ágak esetleg ... De a kölyök már nem is hallga­tott reám, kiugrott az ágyból, é$, elkezdett csomagolni a tanulmá­nyútra. PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium pályázatot hirdet az Autópálya. Igazgátóság igazgatói munkakörének betöltésére.- legfeljebb öt évre — szól, alkal­ilgííSSfliS A kinevezés határozott időtartamra másság esetén megújítható. A munkakör betöltésének időpontja: 199 lj. január 1. Az Autópálya Igazgatóság budapesti székhelyű költségvetési szerv, az ország területén ellátja az autópályák és autóutak kezelésével, üzemelte- téisével, fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos állami feladatokat. Az alkalmazás feltételei: 5| műszaki felsőfokú, közgazdaság-tudományi vagy állam- és jogtudo­mányi egyetemi végzettség; Sj legalább .tízéves, az útügyi igazgatásban vagy az útüzemeltetésben, -fenntartásban, -építésben, -tervezésben eltöltött szakmai gyakorlat; « ötéves, legalább középvezetői gyakorlat; H legalább egy idegen nyelv-tárgyalási szintű ismerete; K büntetlen előéletet igazoló.erkölcsi bizonyítvány. Bérezésí.a 21/1983. (XII. 17.) ÁBMH rendelkezésben foglaltak szerint. A pályázat tartalmazza: A) «8 A pályázó jelenlegi munkahelyét, beosztását, munkaköri besoro­lását; . 5» iskolai végzettséget, szakképzettségét tanúsító okiratok másola­tát; SS részletes szakmai önéletrajzát; . m egészségi állapotára vonatkozó nyilatkozatát. B) Az igazgatóság irányítására, az autópályák és autóutak korszerű színvonalú kezelésére és üzemeltetésére vonatkpzó elképzeléseit. A pályázatot legkésőbb 1990. december 7-én 16.00 óráig a Közle­kedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium személyzeti önálló osztályához (Budapest VIL, Dob u. 75—81., Pf. 87.1400) kell be­nyújtani. 218 ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦et« A Szovjetunió és a Nyugat Három éven belül érzékelhető javulást ígérnek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom