Petőfi Népe, 1990. november (45. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-14 / 267. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1990. november 14. A Űj magyar katonai doktrína a nyilvánosság bevonásával (Folytatás az 1. oldalról) A beszélgetés során- elhang­zott, hogy míg Magyarországon mintegy 80 dollár az egy lakosra jutó katonai kiadások évi össze­ge, ez a pénz valamennyi szom­szédjuknál több, Csehszlovákiá­ban például a háromszorosa, Ro­mániában másfélszerese. Érdekes tény, hogy a bécsi leszerelési tár­gyalásokon kidolgozott és a kö­zelgő párizsi csúcstalálkozón alá­írandó szerződések értelmében egyes fegyverkategóriáknál — így a légierők eszközei tekinteté­ben — magasabb lesz a harcesz­közök hadrendben tartható ma­ximuma, mint amennyit a ma­gyar hadsereg jelenleg ténylege­sen birtokol; indokolt lenne tehát itt is a fejlesztés, ám ehhez megintcsak hiányzik a pénz. Für Lajos.-tájékoztatást adott a tárca terveiről, köztük az új biztonságpolitikai koncepció ki­dolgozására irányuló munkála­tokról, hangsúlyozta: a tervezetet széles körű konzultáció után, a parlamenti pártok bevonásával kívánják véglegesíteni és az Or­szággyűlés elé terjeszteni. Mint mondotta, megkezdődött az új magyar katonai doktrína előké­szítése is, ennek kialakításában ugyancsak számítanak majd a pártok, a széles társadalmi nyil­vánosság részvételére. (MTI) Róma támogatja Magyarország NATO-beli képviseletét Az olasz védelmi miniszter sajtótájékoztatója Európa egyesítési folyamatában nagy szerepe lehet Magyarország­nak — jelentette ki Virginio Rq- gnoni olasz védelmi miniszter bu­dapesti tárgyalásai után a Magyar Honvédség Művelődési Házában tartott sajtótájékoztatóján kedden délelőtt. Rámutatott: fokozatosan és a realitások figyelembevételével kell haladni az egységes Eúrópa felé, nehogy a Szovjetunió lema­radjon ebben a folyamatban, és ezért elszigeteltnek érezze magát. Ez ugyanis komoly veszélyt jelen­tene a világ számára. A közös Eu­rópa kialakításában a Szovjetunió­ra jelentős szerep vár — tette hoz­zá a miniszter. Elmondta azt is: megállapodott magyar kollégájával, Für Lajossal abban, hogy egymás jobb megis­merése érdekében folytatják a mi­nisztériumok magas rangú vezetői közötti eszmecseréket, s rendszeres konzultációkat tartanak azon biz­tonságpolitikai kérdésekben, ame­lyek erősítik az európai' pozitív folyamatokat. Szólt arról is: Olaszország támogatja azt a buda­pesti szándékot, hogy a NATO mellett magyar képviselet létesül­jön. Tárgyaltak a két ország kato­nai főiskolái és akadémiái közötti tisztek cseréjéről, valamint a hadi­ipari együttműködésről. KENEDI JÁNOS NYILATKOZATA Tudományos elemzés a taxisblokádról Tudományos elemzés készül a benzináremelések ellen tiltakozott taxi­sok és magánfuvarozók október 26r-28-ai közúti blokádjáról. Miként Kenedi János, a Nyilvánosság Klub ügyvivője az MTI munkatársának érdeklődésére elmondta: a Nyilvánosság Klub, az Alternatív Mozgalmak Keleten és Nyugaton Szociológiai Kutatócsoport, valamint a Median fv.ft~ Független Közvélemény kutató Intézet szociológusai a.napokban ipegkeZdték äz ország nagy részére kiterjedt tömeges ió re% Konstruálását. A taxisok és a fuvarozók közreműködésével vizsgálják: hogyan szerve­ződött meg a civil társadalom önvédelme. A szociológiai vizsgálat eredményeit ez év december 15-én a Közgaz­daságtudományi Egyetemen tudományos tanácskozáson ismertetik a szakemberekkel és az érdeklődő közönséggel. ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ t ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ v 4 ♦ ♦ 4 ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ 4 4 4 4 4 4 A MAGYAR TÁVKÖZLÉSI VALLALAT SZEGEDI TÁVKÖZLÉSI IGAZGATÓSÁGA pályázatot hirdet a Csongrád, Bács-Kiskun, Békés megyei Távközlési Üzem és a Szegedi Javító Szerelő Üzem üzemvezetői munkakörének betöltésére A távközlési üzemek fő tevékenységi köre: — Az adott megye területén a távközlési szolgáltatások biztosítása. — Az üzem illetékességi körében a vállalati célokban megfogalmazott, műszakilag és gazdaságilag optimális szervezés és irányítás, piac- és kereskedelem­orientált szolgáltatás folytatása. '■£- A távközlésfejlesztés adott megyében történi megvalósításában való részvétel. A javító-szerelő üzem fő tevékenységi köre: — Az igazgatóság területén távközlési berendezések, eszközök tekintetében a javító-szerelő tevékenység végzése. — Piaci és kereskedelmi tevékenységben történő részvétel. Az üzemvezető alapvető irányítási feladatai: — a szolgáltatói tevékenység minőségével, gazdaságosságával, bővítésével kapcsolatos elvárásokat kielégítő működés biztosítása, — megfelelő közönségkapcsolat kialakítása és működtetése, —- üzemi hatékonyság területi növelése, — üzemi feladatokat szolgáló dinamikus emberi erőforrás fejlesztése. A munkakör betöltésének feltételei: ;V- felsőfokú iskolai végzettség (előny: híradástechnikai mérnök-üzemmérnök), — vállalkozási, kereskedelmi, gazdasági és megfelelő távközlési, hírközlési szakismeret, — 3 éves vezetői gyakorlat, — angol- vág/németnyelv-ismeret előny. A pályázat tartalmazza a jelentkező: — iskolai végzettségét, szakképzettségét, idegennyelv-ismeretét igazoló okiratának másolatát, — jelenlegi munkahelyének nevét, címét, beosztását, jövedelmét, — eddigi munkaköreinek felsorolását, — részletes önéletrajzát, szakmai, vezetői tevékenysége során elért eredményeit, — vezetői tevékenységével kapcsolatos felfogását, jp konkrét elképzeléseit (programját) az irányított szervezet hatékony működésére, — erkölcsi bizonyítványát; —-a/pályázat elnyerés esetén a pályázó által megvalósítandó programszerű célkitűzéseket. Fizetés a munkakörre meghatározott bérezés szerint. A munkakör betöltésének időpontja: 1991. február 1. A kinevezés határozott, 3' éves időtartamra szól, rendszeres teljesítményértékelés mellett. A pályázat beérkezésének határideje: 1990. december 10. A pályázatot a Magyar Távközlési Vállalat Szegedi Igazgatóság munkagazdasági osztályára kejl benyújtani. Cím: Szeged, Tisza Lajos krt. 41. Levélcím: 6747 Szeged Telefon: 22-011 A borítékra írják rá: PÁLYÁZAT A vállalat a pályázatot bizalmasan kezeli. 250 ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ AZ ORSZÁGGYŰLÉS KEDDI MÉRLEGE: EGY HATÁROZAT Elnapolt döntések (Folytatás az 1. oldalról) órával korábban fejeződött be a keddi munka a Parlamentben. Vé­gezetül az elnöklő Vörös Vince beje­lentette: a kormány sürgősséggel be­nyújtotta a köztársasági megbízot­tak jogállásáról, hivataláról és egyes feladatairól, valamint a bírák, az ügyészek, a bírósági és ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadal­mazásáról szóló törvényjavaslato­kat. A plénum mindkét előterjesztés sürgős tárgyalását elfogadta. . Az ebédszünetben tartott sajtó­tájékoztatót az MSZP frakciója az Országgyűlés és a törvényalkotás helyzetéről, illetőleg Pozsgay Imre távozásáról. Elmondták: nem a parlament lesz a felelős azért, ha olyan helyzet áll elő, amelyben nem lesz képes a megfelelő színvonalú törvények megalkotására. A kormánynak el kell gondolkoznia a kialakult hely­zeten: így azon, hogy az államigaz­gatási apparátus körében okozott bizonytalanság mennyiben oka az előkészületlenségnek; s a határidős javaslatok miért csak a legutolsó pillanatban kerülnek a képviselők asztalára. Egy, Pozsgay Imre távozásának okát firtató kérdésre Kosa Ferenc kijelentette: a kilépésben megítélé­se szerint semmiképpen nem a párt jelenlegi állapota lehetett döntő, hanem „történelmi léptékű, nagy­arányú megfontolások határozták meg mindenekelőtt cselekedetét”. (MTI) PARLAMENTI FOLYOSÓ"" Pozsgay időt kér... (Folytatás az 1. oldalról) — Bács-Kiskun megyében pártlistán szerzett man­dátumot. Sokak számára az ön személye jelentett ga­ranciát, amikor az MSZP-re voksoltak. Van-e mon­danivalója most választóinak? —Van, sőt, köszönöm ezt a lehetőséget. Először is köszönetem a Bács-Kiskun megyei szocialistáknak, akik a kongresszuson megértésüket fejezték ki dönté­semmel kapcsolatban, s nemhogy nem emeltek kifb- gást—az ellen, hogy mint listavezető továbbviszem a mandátumot Bács-Kiskun megye képviselőjeként —, hanem még támogatták is szándékomat. Ez fon­tos volt a döntésem megerősítése szempontjából. Ta- lánt ezt húzta alá az a jelenség is, hogy tegnap az or­szággyűlés nagy tapssal fogadta az elhatározásomat. Ehhez egy őszinte ígéret is tartozik. Úgy hiszem, füg­getlen képviselőként nem sértem azok elveit, akik ta­vasszal a szocialista pártra szavaztak, hiszen a balol­dali értékek vállalása továbbra is benne van a prog­ramban. Ugyanakkor a választók magatartása is nagymértékben megváltozott azóta: hiszen nem ugyanaz a választópolgár adta le voksát a helyható­sági választásokon — szellemileg és döntésében ér­tem —jimint tavasszal. Azt is mondhatnám, hogy igy talán a történelmi helyzetnek is megfelel a magatartá­som. Egyébként hosszú évek munkássága és az a . tény,-..hogy . Kecskeméten születtek gyermekeim, na(g^értékbön»'tóőZZák§fJBÉcs megyénbzj’és soha rierrufélejtém él#iha skOdiáliá'táknak, sem más'párt- belieknek, általában az ott élő dolgos embereknek, hogy néha nagyon is nehéz sorsfordulókon segítettek át engem. Úgy érzem, most sem hagynak cserben. Remelem, hogy hamarosan több alkalmam lesz a személyes találkozásra Bács-Kiskun njegyei válasz­tópolgáraimmal. " — Hét oldalas levélben indokolta elhatározását. Összegezné a tartalmát? — Ami a lényeg, s az ön által is említett levélben világosan kifejeződik: nem a szocialistákkal és nem a többi párttal van bajom, hanem a kialakult pártrend­szerrel. A parlamenten belül ugyanis egyetlen olyan párt sincs, amellyel teljes mértékben azonosulni tud­nék. Hiányzik egyfajta szerveződés és mozgalom, amely egy népi középosztály gondolkodásához kap­csolódva, az egész nemzet érdekeit képviselve tudna segíteni ennek az iszonyatosan mély válságnak a fel­számolásában, amelyben élünk. Annyit még hadd mondjak el, hogy személyes természetű, főleg szemér lyes ellentétekre visszavezethető okok ebben a lépés­ben nem játszottak szerepet. Én türelmes és áltálában kollégáim számára elviselhető ember vagyok, így, bár soha nem rejtettem véka alá a nézeteimet, az eb­ből fakadó konfliktusokat is vállaltam. Mindig sike­rült azt emberséges formák között és az együttműkö­dés keretei között megtartani, így volt ez a szocialista párt elnökségében és a frakcióban is.: Emiatt tehát neheztelésre való okóm sincs, és arra való indítékom se, hogy emiatt tegyem azt, amit tet­tem. Csakis elvi és nagyon időszerű megfontolások késztettek e lépésre. S akkor hadd erősítsem meg, amit már más fórumon is elmondhattam: cserbenha- gyásnak nevezhették volna cselekedetemet, ha a vá­lasztások idején teszem. De etikátlannak tarthatnák azt is, ha végigjátszom a kongresszust abban a tudat­ban, hogy már más a meggyőződésem, aztán később mondom, hogy nem érvényes az egész. Én a kellő pil­lanatot idejekorán és megfelelően választottam meg ennek a döntésnek a meghozatalára. —Már eltelt néhány nap az Ön nagy port felvert be­jelentése óta. Mit tapasztal, milyen légkör veszi körül? — Egy-két rosszindulatú és dühödt megjegyzésen kívül, amit természetesnek, a csalódottsággal együtt- járó'ifldulatnak tartok ilyen helyzetben, általábanhe- lyéSfö, táifiogató megnyilvánulások, sőt, még a szód­alista pártból is sokfelől — akik nem kívánnak hely­zetükön változtatni — megértést tapasztaltam. A szélesebb értelemben vett közvélemény részéről mind levelekből, mind egyéb információs források­ból úgy értesültem: jól fogadták a tényt. Majdnem úgy, mint egy régóta várt döntést. —Felröppent a hír, miszerint Pozsgay Imre új pár­tot alapít. Ezt ön mindeddig nem erősítette meg, ezzel szemben az bizonyos, hogy vannak tervei... — Ezekben a tervekben a legfontosabb most az, hogy gondolkodási időhöz juthattam- Ezt szándé­koztam elérni azzal is, hogy a független képviselők csoportjában kértem helyet. Tehát kiléptem egy párt­ból, de nem pártot változtattam. Az viszont valóban igaz—és nem lenne őszinte a megnyilvánulásom, ha elhallgatnám—, hogy fontosnak tartanám az előbb említett társadalmi bázison, alapokon egy széles kö­rű mozgalmat indítani, amelyből esetleg egy új párt­képződmény is kifejlődhetne. Én a többpártrend­szernek nem vagyok ellenfele, ellenkezőleg, anélkül nem tudom elképzelni az ország jövőjét—de a köz- megegyezés számára is kellenek intézmények. Én ilyesmiben gondolkodom azzal, hogy nem hübeleba- lázs módjára, vagy valami villámcsapásként felbuk­kanó kezdeményezésként képzelem el, hanem egy ér­lelődő gondolkodással megelőzött programalkotó munkával, amihez azt remélem, társakra lelek majd az országban. „ . , Bencze Andrea Háromlábú külkapcsolat­rendszer (Folytatás az l. oldalról) vállalat vezetőinek tartott elő­ször rövid bevezető előadást. Ebben elmondta, hogy a vérte- len forradalom és a parlamenti választások, a társadalom régi szerkezetének, felszámolása után Magyarország most újra fel akarja építeni a piacgazdasá­got, —Az első' lépéseket meg­tettük a visszafordíthatatlan de­mokratizálással. Most a gazda­sági rendszerváltás van soron, ami még talán az előbbinél is fontosabb — mondta. Göncz szolt arról, hogy mi­lyen előnyöket-nyújthat a japán vállalkozóknak Magyarország, Azt emelte ki, hogy Magyaror­szág nyitott a Nyugat és a Kelet felé egyaránt.A nyitottság a tervezett gazdasági rendszer sa­játossága ^j-r húzta alá mert évszázados kapcsolatainkra szeretnénk építeni a nyugati be­illeszkedéskor. Ezeket a szála­kat szeretnénk újjáéleszteni, ugyanakkor építeni akarunk az elmúlt negyven év alatt a Szov­jetunióval és a kelet-európai or­szágokkal kapcsolatban szer­zett tapasztalatainkra is. Ami a nyugati kapcsolatokat il­leti, Göncz kifejtette: szeretőéi ha Magyarország három lábon álló gazdasági rendszert építene ki, benne a meghatározó fon­tosságú Nyugat-Európával, az Egyesült Államokkal és Japán­nal, amelyhez kiemelkedő fon­tosságú magyar pénzügyi kap­csolatok fűződnek jelenleg is. Kijelentette, hogy Magyaror­szág a teljes külföldi tulajdonú vállalatok alapításának, nyuga­ti tőketöbbségű vállalatok létre­hozásának engedélyezésével, a jelentősebb beruházások tíz év­re szóló adómentességének en­gedélyezésével ösztönzi a befek­tetéseket. A következő 3-4 hó­nap során egy sor gazdasági tör­vénnyel, a privatizáció felgyor­sításával, a külföldi befektetők biztonságának erősítésével kí­ván még kedvezőbb feltételeket teremteni. Göncz rendkívül fontosnak nevezte azt, hogy a japán üzletemberek jelen legye­nek Magyarországon, ami a nyugat-európai, egyben a kelet­európai és a valamikori szovjet piacra való behatolást számuk­ra lehetővé teszi. Ezután a magyar piacot már ismerő japán gazdasági vezetők, üzletemberek osztották meg ta­pasztalataikat a magyar köztár­sasági elnökkel. Szuzuki Oszamu, a Suzuki el­nöke hangoztatta, hogy a ma­gyarországi' Összeszerelő üzem 30 százalékában magyar válla­latok beszállításaira támasz­kodva fog működni, ezek gyárt­mányainak azonban minőség­ben, költségben ki kell állniuk a nemzetközi verseny próbáját. Kérte a magyar kormányt: foly­tasson olyan poütikát, amely tá­mogatja ezeket a vállalkozókat a finanszírozási, a hitelezési ügyekben és a külföldi import­gépek beszerzési gondjainak megoldásában egyaránt. Gázspray-s támadás a művelődési központban (Folytatás az 1. oldalról) cára! — A döbbenet hangján telefonáló nőolvasónk, első informátorunk, még az átélt esemény hatása alatt áll. Csípős a levegő az előtérben, a kifújt gáztól. A megtámadott fiatal férfi rohant a WC-be, hogy a mérgező anyagot vala­miképp lemossa az arcáról. H.-nétól, .akitől az értesítést kapom, ennyit tu­dok meg elöljáróban. A helyszínen érzem: a levegő még nem tisztult ki teljesen. A tettes és tár­sai viszont már elmenekültek. Farkas Imre berendező, a művelődé­si ház dolgozója, az egyik szemtanú: — Láttam, amint két fiatalember szaladt el, a porta előtt, ki az ajtón, le a lépcsőn ...! — Ennyire sürgős volt nekik mene­külni? — Hár persze. A rendőrséget nem várták meg. (Áhhoz már gyávák vol­tak. K. A.) Azelőtt, két perce, egyikük gázspray-vel megtámadott egy 25 éves apát. Itt a neve és a címe, a portán, egye­lőre természetesen csak a rendőrség szá­mára, a sértett és családja érdekében. — Az ilyen emberektől minden kite­lik. A bosszútól sem riadnak vissza — vetem közbe. — A/ támadó beszórta a férfi arcát a csípős gázzal — folytatja a berendező —, és elmenekült. Aki az agresszív cselekedetet elszen­vedte, várandós feleségével és kisgyer­mekével ment el kedden délután a könyvvásárba. Csupán a véletlenen múlott, hogy a gázspray kiszórásakor kisgyermeke éppen nem ült benne a vállára akasztott zsákban. Máskülön­ben annak is jutott volna az apa arcát égető, mérgező anyagból. — Mi váltotta ki a dühödt, agresszív támadást? —r erre keresem a választ ezután. Az apa elmondja, hogy ő csupán figyelmeztette későbbi támadóját, a 18—20 év közötti, puhány testalkatú fiatalembert, hogy a sor nem ott kezdő­dik az olcsó könyvek vásárán, ahol ő gondolja. Odalépett hozzá és szólt ne­ki, hogy igazodjon a társadalmi illem szabályához, s ne akarjon mindenáron, jogtalanul mások elé kerülni. A válasz: spray az arcra!-A támadó vagy a vele lévő másik fiatal, menekülés közben, elvesztette a kék színű — a felirat szerint Hong­kongban készült — szemüvegét. A sze­müveg egyik szárán ez olvasható: Temptation Nauy Blue 52-18. Az ügyet a rendőrség vizsgálja. —kohl— Lakástűz a Széchenyivárosban (Folytatás az 1. oldalról) — Vásárlásból jöttem haza, amikor a folyosón megéreztem a füst szagot — .mesélte Mezei Klára. — Kerestem az okát, ott is, a lakásomban is, majd kimen­tem az erkélyre. Félméternyire tőlem, a másik balkonon meg­láttam a nagyobbik kisfiút, aki mögött már lángolt az ablakon a szúnyogháló. Amennyire tud­tam, áthajoltam és átvettem At­tilát. Ekkor hallottam, hogy dö­römbölnek az ajtón ... Somody László volt az, aki az utcáról vette észre a tüzet és az erkélyen sikongó kisfiút. Gondolkodás nélkül szaladt föl a harmadikra, majd egyetlen rúgással nyitotta ki Momárék- nál a bejárati ajtót. Ekkor már lángolt az előszoba és a kony­ha, de a sűrű füstön át is látta a szobában, a földön kúszó ki­sebbik fiút. Dörömbölt a szom­széd lakás ajtaján, Mezei Klá­ránál. — Én is az erkélyre rohantam — mondja — és. átmásztam a másik gyerekért. Felkaptam a földről, Klári átvette, majd visz- szamentem a szobába, mert arra gondoltam: hátha van még bent valaki. Aztán, ahogy jöttem, visszamásztam és a tűzoltók megérkezéséig az összecsődült jónéhány lakóval, poroltókkal igyekeztünk megfékezni a lán­gok terjedését. A tüzet végül a kecskeméti tűzoltók lokalizálták, így a ház­ban egyedül csak ez a lakás égett ki. Az „önkéntes” tűzol­tók egyike, Filiusz István füst- mérgezéssel került a kórházba. A lángok mintegy 90 ezer forint kárt okoztak a lakásban, s a tűz — Fekete Tibor tűzoltó száza­dos első szakértői véleménye szerint—a kisfiúk játékától ke­letkezett. Föltételezhetően egy öngyúj­tótól . I. Noszlopy Év mm

Next

/
Oldalképek
Tartalom