Petőfi Népe, 1990. november (45. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-02 / 257. szám

1990. november 2. • PETŐFI NÉPE • 5 Régi falusi sírkövek • A XIX. század első felének jellegzetes kő-, illetve vörösmár­vány síremlékei, a monori refor­mátus temetőből. Idegen tájon barangolva szívesen merülünk el a látvány szépségében. Ismeretlen vá- rosban-faluban felkeressük a jeles történelmi helyeket, ked­vünket leljük a műemlékek­ben, a népi építészet és ipar­művészet gyérülő alkotásai­ban. Vannak azonban a tele­püléseknek olyan, azokhoz szervesen hozzátartozó részei, amelyek kiesnek az országgal ismerkedők érdeklődési köré­ből, holott bízvást állítjuk, megérdemelnék a figyelmet. Ezek a falvak, városok múltját kiegészítő temetők. Mert, bár­milyen ' szokatlanul hangzik, ezek tárgyi emlékeikkel mégis­csak hozzátartoznak a telepü­lések történetéhez. Nem vélet­lenül igyekeznek az utódálla­• A Balatonfüredhez tartozó Balatonarács református teme­tőjében különböző sírkőtípusok 1859,1861 és 1873-ból. Fiatalon elhunyt balatonfüredi swn.V;::ntík feküsznek alattuk. (A szerző fel­vételei) mok a történelmi Magyaror­szág elcsatolt részein tudato­san megsemmisíteni az ősi ma­gyar sírkerteket, átfaragni a sírköveket, mint — hogy csak egyet említsünk — Kolozsvár házsongárdi temetőjében, hi­szen emlékek nélkül népeknek híre csak árnyék. A magyarság kezdetben kopjafát állított halottai sír­halma fölé. A XVI—XVII. századi reformáció-ellenre­formáció idején a protestán­sok megmaradtak az ősi szo­kásnál, ellenben a katoliku­sok, megkülönböztetésül fa-, majd kőkeresztet kezdtek sír­jelként alkalmazni. A kőből faragott sírkeresztek fennma­radt legrégebbi emlékei a XVIII. századi falusi és mező­városi temetők nemesi és pol­gári sírjait jelölik. Ezek példá­ja nyomán terjedt el a paraszti sírkőfaragás. Szegényebb vi­déken kezdetben házilag ké­szítették az alig megmunkált, egyszerű kő síremlékeket. Kü­lönösen a kőfaragásban pa­raszti hagyományokkal bíró vidékeken, mint a Balaton- felvidéken, Zemplénben, Bor­sodban találhatók leginkább nem sírkőfaragó iparossal ké­szíttetett, egyszerűbb meg- munkálású sirkövek. Ide so­rolhatók a leginkább ismert szív alakú sírjelek Balatonud- variból, amelyeknek kereszt­tel kombinált katolikus válto­zatai is vannak, mint Balfon 1730-ból és Káván 1770-ből. A tehetősebbek, igényeseb­bek hamarosan hivatásos kő­faragókra bízták a halottaik sírhalma fölé állítandó fejfák készítését, amelyek XIX. szá­zadi példányai barokk, roko­kó, majd klasszicista díszít­ményt kaptak, s idővel bele­építették a keresztet obeliszk- be, oszlopba, felül félkörívvel vagy háromszöggel (timpa­nonnal) lezárt,, domborított omamentikájú téglatestbe. A legöregebb nyilvántartott sírkő a baranyai Nagycsányon áll (vagy állt még az ötvenes években): 1651-ben faragták. A többi jóval később készült, így Nagykőrösön 1753-ban, Karancskeszin 1770-ben, Me­zőtúron 1780-ban, Lövőn 1786-ban, s ez egy kirurgusé, Fertőszentmiklóson 1787- ben, 1790-ben és Felsőbüki Nagy Pálné 1799-ben. 1792- ből Galgahévízen, 1793-ból Perbálon található síremlék. A XIX. századból már jóval több és művészi értékű sírkő maradt ránk, mint például Tállyán Lavotta János zene­szerző érdekes sírköve 1831- ből, Dugonics Andrásé 1847- ből Szegeden, Katona Józsefé 1861-ből Kecskeméten és még sorolhatnánk. Mindmegannyi históriai és műtörténeti érték, s megérdemelnék a nagyobb figyelmet, gondoskodást, amíg nem késő! Dr. Csonkaréti Károly fi (.»■'’) MsjtóSwfö szerfeldolgozó-ipari felsze­relést, hőcserélőt, különfé­le tartályt készítenek. A követelmény igen szigo­rú. Az itt gyártott tartá­lyoknak tíz, tizenkét at­moszféra nyomást kell tar­tósan kiállniuk. Az itthoni és a határon túli piac meg­tartására a készítmények piég jobb minőségű kivite­lezését tűzték célul. Mind­ehhez a műszaki feltétele­ket a szövetkezeti munka- géppark gondos, rendsze­res karbantartásával, fel­újításával, a kereskedelem­ben beszerezhetetlen alkat­részek magas színvonalú házilagos elkészítésével te­remtik meg. Némedi László ŰJ KÖNYVEK Frederich Forsyth: Köz­vetítő, (I. P. C. könyvek) (I. P. Coop., 119 Ft) — Kresz Mária: Találós kérdések könyve. (Rege, 197 Ft) - Bállá László: Azt büntetik, kit szeret. (Háttér, 120 Ft) Bartáné Aranyi Edina— Szentiványi Ivánné: Angol nyelv alapfokon. 6. kiad. (Tankönyvk., 280 Ft) - Gergely Jenő: Magyaror­szág története 1919 őszétől a II. világháború végéig. (Ik- vä, 65 Ft) — Szerencsés Ká-' roly: A politikai fejlődés fő irányai a II. világháború után. (Ikva, 65 Ft) — Edgar Wallace: A bíró vétke. (For­tuna, 84 Ft) — John Updi­ke: Párok. (Victoria, 140 Ft) ■— Földgömb. 28 cm 0 (Hegy- és vízrajzi, világítós. 996 Ft) 1 Földgömb 28 0 (Politikai, 599 Ft). KÖNYVESPOLC Az elmúlt évtizedben örvende­tesen megnőtt a megye történel­mét, múltját feldolgozó kötetek száma. A tudományos és művé­szeti élet megyei jelesei rendsze­resen megjelenő periodikáikban adnak számot kutatási tevé­kenységükről (pl. a Zöldségter­mesztési Kutató Intézet Bulle­tinjében, a Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Igazgatósága a Cu- mániában). Városaink, települé­seink sora jelentkezett település- történeti kötetekkel, monográfi­ákkal, helyi sorozatokkal. Most újabb periodika indult, a Bács- Kiskun Megyei Levéltári Füze­tek. Az első kötet megjelenése — nyomdai gondok miatt — ké­sik, a II—V. füzet egy időben került az olvasókhoz. Az első hármat a Békés Megyei Levéltár sokszorosította, majd kisebb formaváltozás után a IV—V. szám már Kecskeméten készült. A Levéltári Füzetek II. kötete Hornyik János munkáját, A kecskeméti zsidók történetét adja közre. Hornyik 1870-ben a Kecskeméti Lapokban jelentette meg ennek a tanulmányának el­ső részét; a mostani kiadás nem az eredeti Hornyik-kéziratról készült, hanem Bállá János levél­táros által készített másolatról, melyet 0. Kovács József gondo­zásában, jegyzeteivel, bevezető­jével tanulmányozhat most az érdeklődő. Az izraeliták kecske­méti múltját a következő fejeze­tek ismertetik: Az izraeliták Kecskemétre befogadásuknak czélja, kereskedelmi viszonyuk és életmódjuk — Az izraeliták házszerzési viszonyaik Kecske­méten — Az izraeliták egyéb bir­tok és javadalmak élvezésére vo­natkozó körülményeikről.” A Levéltári Füzetek III. száma Kisfaludy Katalin tanulmányát publikálja, Nemzeti bizottságok a mai Bács-Kiskun megye terüle­tén (1944—1949) címmel. A ta­nulmány elsődleges célja a szer­ző szerint: „... a Bács-Kiskun Megyei Levéltár őrizetében lévő, mintegy 3,5 ifm, tehát meglehe­tősen bőséges, elsődleges forrás­anyag áttanulmányozása után képet adjon egy szűkebb régió nemzeti bizottságairól. Az anyaggyűjtés nem terjedt ki más, tehát országos vagy szaklevéltá­rakban őrzött forrásoknak, ... országos méretű,... monog­rafikus földolgozására.” A ta­nulmány 1944. október 10-étől tekinti át a történéseket, bemu­tatva a nemzeti bizottságok szer­vezeti felépítését, feladatait is. A IV. füzet három jeles Kecs- kemét-kutató munkáját publi­kálja. Az első tanulmány szerző­je Holczer József, Adatok a Kecs­keméti Piarista Gimnázium szín­játszásához címmel az ősi kecs­keméti alma mater múltját, a pi­aristák kecskeméti megtelepedé­sét, az iskola-latin, majd magyar nyelvű drámaelőadásait, 270 év történéseit közreadva. A kötet másik szerzője, Orosz László a kevesek által ismert Szokolay Hártó János várostörténetét mu­tatja be. A jegyzetekkel bősége­sen ellátott verses városkrónika először 1846-ban jelent meg (el­ső változata már 1815-ben ké­szen volt). A füzetet Iványosi­Szabó Tibor a Kecskeméti Gaz­dasági Egyesület létrehozása (1844—1852) címmel írt tanul­mánya zárja, mely a reformkor, a polgári forradalom, majd a szabadságharc időszakának gaz­daságtörténetét idézi. Azt a kort, amikor először tárgyalta a város vezetése a vasút szükségességét, a gőzmalom felépítésének tervét. 1844-ben került a városi tanács elé a kecskeméti gazdasági inté­zet (mintagazdaság) kialakításá­nak terve, majd hamarosan meg­kezdődött, a borbási útnál, az intézmény szervezése. A Levéltári füzetek V. kötete Tóth Ágnes tanulmányát publi­kálja, a Telepítések csonka Bács- Bodrog vármegyében 1945— 1948 címmel. A kötet áttekinti az észak-bácskai német nemzeti­ség helyzetének alakulását, vizs­gálja a terület egy ma már nem létező közigazgatási egységét, bemutatja a megye általános is­mérveit, a Népi Magyarország és a német nemzetiségű lakosság helyzetét, a telepítések történése­it. Történelmünk, szűkebb ha­zánk helytörténete iránt érdeklő­dők és a szakemberek egyaránt örömmel fogadják a Bács- Kiskun Megyei Levéltár most induló sorozatának füzeteit. Ko­moly kutatómunka előzte meg a tanulmányok születését, a laikus érdeklődőt is jól eligazító jegy­zet, irodalom és ábra-, táblajegy­zék segít a tudományos igénnyel készült publikációk feldolgozá­sában. A füzetek házi kiadásban készültek, a lehető legegysze­rűbb kivitelben, viszonylag kis példányszámban (mind a pénz­szűkére vall!). A füzetek egyetlen hiányossága az idegennyelvü összefoglalók elmaradása: a ko­moly szakmai igénnyel megírt dolgozatok többségét, bizonyá­ra, a külföldi szakemberek is örömmel tanulmányozták vol­na. k. m. KÉSZEM LÉ I BEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügye­S let ideje hétfőtől péntekig, . 18 órától másnap-reggel 8 óráig tart, szombat, vasár­nap és ünnepnapokon reg­gel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri u. 38. (T.: 20-488), központi tömb, di­agnosztika. Gyerekeknek: Kecskemét, Izsáki u. 5. C pavilon, földszinti ambu­lancia (T.: 22-822.). A fogászati készenléti ügyelet — sür­gősségi esetben — hétköznap este 8 órától másnap reggel 7 óráig tart. Szombaton, vasárnap és ünnepnapo­kon reggel 7 órától másnap reggel 7 óráig tart. Az ügyelet helye: Kecskemét, Izsáki u. 5. (félemelet), fogászati ambulancia (T.: 22-822). Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlő- rínc, Városföld gyermek és felnőtt be­tegeit munkaszüneti napokon a kecske­méti kórház említett két épületében lát­ják el. Orgovány: Orgovány, központi ren­delő (T.: 25), Szabadszállás, Fülöpszál- lás, Soltszentimre: Szabadszállás, köz­ponti rendelő (T.: 53-324), Kunszent- miklós: központi rendelő (T.: 51-222), Dunavecse, Szalkszentmárton, Apos- tag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75), Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybe- ne: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 56-173), Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs dr. Gódor Gy. (Kerekegy­háza, Lenin tér 3. Tz 71-338), Lakite­lek: dr. Debreczeni J. (Lakitelek, Szé­chenyi 72. T.: 42-005), Izsák: dr. Sőreg- hi I. (Izsák, Rákóczi u. 19. T.: 74-024), Tiszaalpár: dr. Pulius T. (Tiszaalpár, Imre tér 18. T.: 44-162). Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28-222-es telefonszámon naponta 18 órától másnap reggel 6 óráig hívható. BAJA: az ügyeletet a bajai kórház sebészeti pavilonjában látják el (Po- komy u. T.: 12-149). Itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bácsborsódi, bács- szentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felső- szentiváni, garai, hercegszántói, ne­mesnádudvari, sükösdi, szeremlei, vas­kúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsszőlösi, tataházi, mátételki, kun­bajai, csikériai, madarasi, katymári la­kosokat’ látják el: KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rende­lőben látják el a betegeket (T.: 1 í -922). Fogászati ügyelet a város ésTcömyék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig, a városi szakorvosi rendelőin­tézetben, Kiskőrös, Petőfi tér 1. Az ügyelet idején ellátják a kiskőrösi, . akasztói, csengődi, tabdi, kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 21-575), Soltvadkert: köz­ponti rendelő (T.: 31-231). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a köz­ponti ügyelet szombaton reggel 7 órá­tól hétfő reggel 7 óráig tart (T.: 62- 360). Ellátják a kiskunfélegyházi, gáté­ri, kunszállási, pálmonostori, petőfi- szállási, bugaci betegeket. A gyermek- orvosi ügyelet rendje szombaton és va­sárnap 7-től 19 óráig tart. Helye és telefonja azonos a központi ügyeleté­vel. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézet­ben a tiszakécskei és a szentkirályi be­tegeket látják el (T.: 41-011). KALOCSA: a rendelőintézetben tar­tanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Ordas, Géder- lak, Homokmégy, Miske, Dunaszent- benedek, Öregcsertő-Csoma, Szak- már, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart (T.: 10, 122, 234, éjszakai ügyelet 213-as mellék). A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe: 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik Kalo­csa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey tér 1. T.: 167), Dunapataj, Harta: dr. Kákonyi A. (Harta, Védgátsor 6. T.: 122). KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tarta­nak ügyeletet (T.: 21-011), itt látják el a balotaszállási, harkakötönyi, zsanai, kunfehértói, kisszállási, pirtói betege­ket. Kiskunmajsa, Csólyospálos, Köm- pöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 31-211), Jánoshalma, Borota. Rém, Kéleshalom: Jánoshalma, köz­ponti rendelő (T.: 88), Kelebia, Tom­pa: dr. R. Kiss S. (Tompa, Attila u. 79. T.: 17). ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. KECSKEMÉTI ÁLLAT­KÓRHÁZ: folyamatosan működik. BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Sze­detnie: dr. Steiner R. (Baja, November 7. tér 6.), Nemesnádudvar, Sükösd, Er- sekcsanád: dr. Punczmann T. (Baja, Kossuth u. 11 /A, T.: 12-482), Bács- szentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tálas L. (Gara, Vörös Hadsereg u. 7/A), Fel- sőszentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Éber E. (Bácsbokod, Hunyadi u. 28. T.: 14), Bácsborsód, Madaras, Katy- már: dr. Mátrai J. (Katymár, Május 1. tér 4.), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Tuboly Cs. (Dávod, Zombori út 11.). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Dobos E. (Kalocsa, Magyar u. 2. T.: 800), Tass, Szalkszentmárton: dr. Reviczky Gy. (Szalkszentmárton, Vasút u. 12.), Dunavecse, Apostag: dr. Magyar K. (Dunavecse? Bajcsy-Zs. u. 17.), Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Ál­lampusztai Célgazdaság solti kerülete: dr. Vatju S. (Solt, Kossuth u. 86. T.: 52), Harta, Dunatetétlen, Állampusz­ta: dr. Mészáros J. (Harta, Rákóczi u. 9. T.: 225), Dunapataj, Ordas, Géder- lak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Ba­bos L. (Dunapataj, Béke tér 3. T.: 75), Szakmár, Öregcsertő, Homokmégy: dr. Répási Cs. (Szakmár, Bajcsy-Zs. u. 55.), Hajós, Császártöltés: dr. Kunváry J. (Császártöltés, Tanácsköztársaság u. 1.), Fájsz, Dusnok, Miske, Drágszél: dr. Kovács A. (Miske, Marx u. 66. T.: 12).' KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Makkos G. (Kecs­kemét, László K. u. 11. T.: 27-985), Kecskemét, Ballószög, Helvécia: dr. Is- pánovity I. (Kecskemét, Kölcsey u. 24. T.: 20-869), Jakabszállás, Orgovány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26. T.: 72-075), Szentkirály, Nyárlő- rinc, Városföld: dr. Pillér J. (Szentki­rály, Dózsa Gy. u. 1. T.: 45-012), La­josmizse: dr. Cserényi P. (Lajosmizse, Vereb u. 2/A. T.: 56-448), Tiszakécske: dr. Jenei J. (Tiszakécske, Kerekdomb 99.), Kerekegyháza, Kunbaracs, La- dánybene: dr. Tóth B. (Ladánybene, Piactér u. 12. T.: 56-948). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Ut- schallott F. (Kiskőrös, Bacsó B. u. 16. T.: 11-653), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Irsai M. (Izsák, Radnóti u. 16. T.: 74-551), Kunszentmiklós, Kun- peszér, Kúnadacs: dr. Fodor L. (Kun- adacs, Hunyadi u. 38. T.: 53-448), Sza­badszállás, Fülöpszállás: dr. Bálint Gy. (Fülöpszállás, Bajcsy-Zs. u. 18. T.: 45- 084), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Rohonczy Gy. (Soltvadkert, Bocskai’u. 29. T.: 31-325), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskan- tyú: dr. Fekete F. (Páhi, Béke tér 2. T.: 46-003), Kecel, Imrehegy: dr. Faragó Gy. (Kecel, Erdő u. 5. T.: 21-980). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kis­kunfélegyháza: dr. Horváth T. (Kis­kunfélegyháza, Mártírok u. 4. T.: 62- 987), Gátér, Pálmonostora, Petőfiszál- lás: dr. Gyöngyösi P. (Petőfiszállás, Kossuth u. 54. T.: 79-064), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Kovács Gy.-né (Lakite­lek, Széchenyi krt. 76. T.: 42-118), Kis­kunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Fülöp J. (Kiskunmajsa, Tanácsköztár­saság u. 66. T.: 31-828), Jászszentlász- ló, Szánk: dr. Borotai Gy. (Jászszent- lászló, Radnóti u. 3. T.: 31-349), Bu­gac, Kunszállás: dr. Csőke A. (Kun­szállás, Kossuth u. 7. T.: 78-045). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas, Pirtó: dr. Gasztonyi Gy. (Kiskunhalas, Somogyi B. u. 13. T.: 22-920), Zsana, Harkakötöny, Balotaszállás, Kunfe- hértó: dr. Tóth M. (Kiskunhalas, Gim­názium u. 6. T.: 22-533), Jánoshalma: dr. Csépányi N. (Jánoshalma, Magyar L. u. 20. T.: 223), Borota, Rém: dr. Joó L. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút, kis­szállás: dr. Holló A. (Kisszállás, II. kér. 1/C. T.: 19), Tompa. Kelebia: dr. Var­ga L. (Tompa, Szabadság tér 3. T.: 35), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kun­baja: dr. Koletics Gy. (Bácsalmás, Rá­kóczi u. 8. T.: 936), Tataháza, Bácsal­más, Mátételke: dr. Harmat S. (Tata­háza, Kossuth u. 44. T.: 712). GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárástól hét­fő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletet: KECSKEMÉT: Szabad­ság tér 1.; BAJA: Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás: Hősök tere. Izsák: Dózsa György u. 7.; Jánoshalma: Béke u. 1/A; Kalocsa: Szent István u. 57.; Kiskörös: Luther tér 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kis­kunhalas: Kossuth u. 15.; Kunszentmik­lós: Kálvin tér 7.; Lajosmizse: Szabad­ság tér 7.; Solt: Béke tér 6.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke tér 4.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom