Petőfi Népe, 1990. november (45. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-02 / 257. szám

1990. november 2. © PETŐFI NÉPE • 6 • Aranyka­punak neve­zik ezt a ter­mészetes szikla bolt­ívet Kara dagban. • A kara dagi termé­szetvédelmi terület egyik nevezetessé­ge a krími fenyő. A kara dagi természetvédelmi terület a Krím-félsziget déli part­vidékének egyik legfestőibb része. Nem véletlenül tartják számon a világörökség legszebb emlékei között. A festőművészek és fotog­ráfusok szerint Földünkön csupán két-három vidék vehetné fel vele a versenyt. A védett területet 1979-ben létesítették. Jelenleg 1369 hektárnyi összterületet foglal el, ebből 769 hektár szárazföld, és 600 hektár a Fekete-tenger vízterülete. Ennek a sajátos, természetes geológiai képződménynek a helyén 180 millió évvel ezelőtt működő vulkán volt. Kara dag ma a féldrágakövek gazdag lelőhelye, köztük a kalce- don, amelynek egyik változata a híres kara dagi karneol ás achát. Olyan ritka növények találhatók itt, mint a magas borókafenyő, vagy a krími fenyő. Miután a területet elzárták a turizmus, az idegenforgalom elől, azóta ismét nő a búbos kárókatonák száma a területen. Ezek az állatok is bekerültek már a Szovjetunió Vörös Könyvébe. > Az utóbbi időben a terület a Szpvjet Tudományos Akadémia dél-tengeri biológiai intézetének kara dagi tagozatához tartozik. A kutatók között biológusok, botanikusok, zoológusok, geológu­sok és más tudósok dolgoznak. __ __ A FELADATVÁLLALÓ ÍRÓ Dobos László 60 éves Mi is a művész feladata? Ha­zudni úgy, hogy rajta ne kaphas­sák, mint Arany János fogalmaz­ta? Vagy a valódit mondani, és azon túl az igazat is, miként Jó­zsef Attila vélekedett? Igazából nincs is ellentmondás e két kije­lentés között, hiszen a művész­nek „hazudni” is csak az igazat szabad. Mégis, vannak történel­mi korszakok, amikor a művész hatalmas és csodálatos szabadsá­ga korlátok közé szoríttatik, amikor nem tehet meg bármit, amit tehetsége diktálna, hanem legalább akkora súllyal figyelem­be kell vennie azt á helyzetet is, amelyben lehetséges olvasókö­zönsége leledzik. Sőt, lehet olyan helyzet is, amelyben nincs olva­sóközönség Se, nincsenek nőtár­sak sem, következésképpen nin­csen irodalmi élet sem. Ehhez hasonló helyzet adódott az 1930-ban született Dobos László számára is. A legfogéko­nyabb kamaszkorban volt a má­sodik világháború végén, s szá­mára, szlovákiai magyar számá­ra, keserves esztendők következ­tek. A szlovákiai magyarságnak először magyarságáért kelleit küzdenie, s bizony nem sok re­ménnyel, majd a helyzet csilla­pultával egy teljesen széttagolt, értelmiségétől lefejezett nemzeti­Pár beszéd — Létrejött a német egység! — A franciák már renoválják a Ma- ginot-vonalat... * — Berlinben kiáltották ki az egységes Németországot. — Még jó, hogy nem Versailles-ban. * — Kohl megköszönte a magyaroknak akeletnéMetefatemgeM!ié!ti^<rt’&0iet — Kancellár úr, maga minden i hüszöh- ötször mond,,huszonötször,ntapdú,d! * í — Mit mondott Nagy Ferenc Józséf földművelési miniszter? — Mindent meggondoltam és meg­fontoltam — azért sem lépek ki a koalí­cióból. * A nagykőrösi MSZMP-székházban református főiskola nyílt. — Erős vár a mi Istenünk, székházat is ad nekünk. * — Világtalálkozó volt Budapesten á szerzői jogvédelemről. — Végh Antalt kérdették volna fel előadónak, Szolzsenyicin képviseleté­ben. * — Mary Zsuzsiék ingyenkonyhát akarnak nyitni Budapesten. — Mindig az a harácsolás! * — Szocialista választási győzelem Ausztriában. . — Meg vannak ezek húzatva?! ' * t — Erősödött a forint. — Minket is letepert. * — Átalakult a KIOSZ. — Még egy ilyen IPOSZ, s lesz egy nagy POFOSZ. * — Török maffia, török illegális be­vándorlók ,.. — Bestseller lett Jókai: Török világ Magyarországon. (majláth—miles) ségnek kellett megteremteni á szellemi életét. Dobos László ebben mindvégig úttörő és kiemelkedő feladatot vállalt. Pályáját kritikusként, a meginduló pozsonyi Irodalmi Szemle főszerkesztőjeként kezdte, ' olyan emberként, akinek „szemlé­letében elválaszthatatlanul Össze­függ a csehszlovákiai magyarság élete és irodalma, a művészetet a csehszlovákiai magyarság nemze­tiségi tudatának legfontosabb for­rásaként ápolta és vizsgálta.” (Görömbei András). Az egyetlen lehetséges megol­dást ismerte fel tehát: az anya­nyelv megtartó és újjáteremtő erejét, s ezen erő elhanyatlásának tragikus következményeit a nem­zetiség létére. Az anyanyelv ele­ven léte iskolákat követel, az is­kolák értelmiséget, az értelmiség r2- főként kisebbségi sorsban Utó szükségszerűen erőteljesen, csak a humán tudományokat és a mű­vészeteket tudja anyanyelvén művelni, tehát ezeket a tevékeny­ségeket kell segíteni: folyóirattal, könyvkiadással, kritikával, mű­vekkel. Minden nemzetnek szüksége van olyan anyanyelvű irodalom­ra, amely a nemzeti jelleget, a sajátos, megkülönböztető nem­zetijegyeket felmutatja, a nemze­ti fájdalmakat kibeszéli. De egészséges nemzetek viszonylag könnyen elviselik, há akár évtize­deken keresztül is hiányzik, vagy hiányos ez a vonulat, ez a szelle­mi áramlat. A kisebbségi sorsban élők viszont nem viselhetik el tar­tósan, károsodás nélkül, a hiány­nak ezt a helyzetét. Az irodalom mindig önismeret, a személyiség önismerete mindenfajta közössé­gi kapcsolatrendszerének a szint­jén,'S ha a lehetséges közösségi kapcsok közül valamelyiket ve­szély fenyegeti, a személyiség is csorbul. Nem kevesebb lesz az ember, ha magyar helyett szlo­vákká vagy románná változik, hanem más, viszont az emberiség „kevesebb” lesz, mert szegényeb­bé válik, ha valamelyik nemzete eltűnik, azaz nemzetként, nemze­tiségként. népcsoportként nem létezik tovább. S ezen elszegénye­dés lényege szempontjából mind­egy, hogy önként vagy erőszak­kal törtéht-e a dolog. A kisebbségi író tehát nem te­heti azt, amit szeretne, csak azt, amit tennie kell: nemzetisége napszámosának és vezetőjének egyszerre kell lennie. Ha kell, po­litikusként, ha kell, életelvű apos­tolként, ha kell, a nyelv őrzője- ként’ és formálójaként. Ki kell mondania még a kimondhatat­lant is, s minden más, azaz jobb helyzetben lévőnél kötelesebb Őszinteséggel és igazmondással, mert á legkisebb, bármily nemes szándékú torzítás Is beláthatat­lan következményekkel is járhat. Dobós László életműve mert hatvan esztendő magasáról már szabad életműről szólni — az egyik legszebb példája a hu­szadik században a magyar iró, a nemzetiségi magyar iró teremtő erejű feladatvállalásának. Min­dent azért tett, hogy a szlovákiai magyarság megmaradhasson. Azért cselekedett, hogy népe is cselekedhessen» azaz élhessen és: magyarként élhessen. Ehhez Ön­ismeretre kívánta tanítani földi­jeit, mintegy tükröt tartva eléjük: ez volt a sorsunk a nemzetiségi lét évtizedeiben. Nagy erővel —r a magyar irodalom egészében je­lentős, figyelmet felhívó erővel —' először a Földönfutók című regény (1967) teljesítette ezt acél­kitűzést. A szlovákiai magyarság 1945 után szolgasorba kerülését, tragikus kálváriajárását ez a re­gény öntötte maradandó érvény­nyel formába. Dokumentumérté­kű történelmi anyag, személyes átéltség és esztétikai megformált- ság talál itt egymásra, s ez jellem­zi a következő műveket is: Egy szál ingben (1976), Hólepedő (1979), Sodrásban (1984). Dobos László regényei, elbe­szélései, esszéi s közéleti tevékeny­sége egy gazdag életpálya meg­annyi állomását jelentik. Ez a pá­lya szervesen eggyéforrt a cseh­szlovákiai magyarság életútjávaj, vagyis elérte azt, amit iró egyálta­lán elérhet. Vasy Géza EZ AZ ENEKES IS EN VAGYOK Koós János és a magyar nóta Egy kicsit meglepett, amikor Koós János nemrég megjelent új lemezén és kazettáján t magyar nótákat^énekelt. IiCsak nem lett hűtlen a tánc-. zenéhez? — kérdeztem tőle. — Szó sincs róla! Én ma is táncdalénekes vagyok. De az az igazság, hogy mindig is szívesen nótáztam. Olykor már a tévében is énekeltem magyar nótát. — Mégis, miért a lemez, a ka­zetta? — Régi tervem volt egy ma- gyarnóta-lemez. Most adódott a lehetőség. A Média Kiadó kere­sett meg az ötlettel; Kész anya­got tettek elém. Én meg nem tudtam nemet mondani. Igaz, kedvet is éreztem hozzá. így az­tán rekordgyorsasággal, két nap alatt állt össze a felvétel. Tizennyolc nótát énekelt le­mezre ifjú Sánta Ferenc és ci­gányzenekara kíséretével. Olya­nokat, mint a címadó Nem tu­dok én megjavulni, józan ember lenni kezdetűt, aztán betyárda­lokat, erdélyi nótákat. Beszélgetésünk alatt halkan szólt a zene. Természetesen, a magyarnóta-kazettáról. — Úgy érzem, szívesen énekel­te ezeket a dalokat. Es valahogy sajátos módon, nem úgy, ahogy a klasszikus magyarnóta-énekesek szólaltatják meg a dalokat. — Jól hallja! Valóban nem a kitaposott utat jártam. Nem ha­gyományos módon énekeltem. . Nem a szép hangzásra töreked­tem, hanem a szívből jövő; átélt dalolásra. S igaz, hogy eddig is­meretlen oldalamról mutatkoz­tam be, de azért ez az énekes is én vagyok. Megszólaltattam kedvenc dalaimat — a Születtem a Kiskunságon, a Százados úr levelem van, a Józanságra nagy bennem az akarat kezdetűt. Az a véleményem; magyar nótákat csak az tud jól énekelni, aki átéli, magáévá teszi a gondolatot, amelyet e dalok hordoznak. Ezek a szövegek mind nagy tör­téneteket mondanak el — olykor mély drámákat,' sorstragédiákat — életről, halálról, szerelemről, szülőkről, hűtlen kedvesről, ka­tonaságról. Máskor könnye­debb hangot ütnek meg, de min­dig az élet apróbb, nagyobb gondjaival foglalkoznak. f'fxA dalok jó része borról, mu­latozásról szól. Nem gondolja, hogy azonosítják majd a mulatós Koós Jánossal? — Nem tagadom, magam is szívesen mulatok magyar nóta és persze, jó bor mellett. Apám is mulatós ember volt. Ma is em­lékszem, amikor felemelte a po­harat, mindig ,azt mondta: Isten áldja meg, aki kitalálta (a bort). Tőle tanultam a magyar nótá­kat. S ha meghallok valahol hat­hét cigányt játszani, nehezemre esik, hogy ne énekeljek velük. — Es mi lesz a tánczenével, a népszerű Koós-dalokkal? Természetesen folytatom. Most is sűrűn fellépünk ország­szerte a feleségemmel, Dékány Saroltával. Gyakran kapunk külföldi meghívást is, legköze­lebb jövő tavaszra, Ausztráliába készülünk. De addig is lesz egy új lemez világslágerekkel és jubileumi koncert október végén Miskol­con. Mert akár hiszik, akár nem, Koós János harminc éve áll a pódiumon, harminc éve énekel, dalol, sokak örömére. Kádár Márta TUDOMÁNYOS KISHÍREK A Holt-tenger mégseiri halt meg A Holt-tenger a világ legmélyeb­ben fekvő lefolyástalan tava, amelyben — az évezredes koncent­rálódás miatt — 28 százalék a só­tartalom. A nagy sűrűségű vízréte­gek fölé került évről évre | higabb befolyó víz, így a tó mélyén a vi­szonyok állandóak Voltak. Az 1976-ban megkezdett inten­zív vízkivétel erősen leszállította a tó szintjét, majd a következő év­ben szokatlanul bőséges volt a csapadék. E két tényező hatására a to vizének egyensúlya felborult, és a tó „átfordult”, azaz teljes mélységében felkeveredett. Ez az egyébként is igen korlátozott, csak a felszín alacsonyabb sókón- centrációjú vizeiben elő mikroor­ganizmusok teljes pusztulását okozta, . A következő években azonban a rétegződés lassan újra megindult, és egy nagyobb esőzés Után az algák új­ra elszaporodtak: a Holt-tenger mégsem halt meg egészen, bár súlyos leckét adott a környezetet nem kímé­lő, beavatkozásaik hatásával nem számoló gazdaságpolitikusoknak. Made in USSR A szovjetek lassan fölfedezik, hogy a lefegyverzés is jó üzlet lehet. Egyre több, elsősorban amerikai vállalat importál csúcstechnikát a keleti blokk katonai fejlesztési la­boratóriumaiból, amelyek néhány területen tetemesen megelőzik nyugat-európai, japán, Sőt ameri­kai versenytársaikat. Egy clevelandi vállalat nemrégi­ben ahimíniumoxid bázisú sugárde­tektorokat kezdett importálni a Szovjetunióból. Ezeket a detekto­rokat, eredetileg a szovjet haditen­gerészet számára fejlesztették ki, és mintegy ötvenszer érzékenyebbek a szokásos amerikai eredetű szenzo­roknál. Különösen alkalmasak a veszélyes munkahelyeken. Az ame­rikai vállalat évente félmilliót szán­dékozik belőle eladni. Az erszényes farkas Számítógépes analízis alapján úgy tűnik, hogy a tasmániai erszé­nyes farkas nem pusztult ki. Ennek a legnagyobb ausztráliai erszényes ragadozónak utolsó ismert példá­nya 1936-ban múlt ki a hobarti állatkertben. Számos szemtanú azonban azt állítja, hogy láttak er­szényes farkast nemcsak Tasmáni­ában, hanem Ausztráliában is. Henry Nix ausztrál biológus és komputerszakember elkészítette azoknak a területeknek a térképét, ahol a környezeti feltételek és ko­rábbi ''előfordulása alapján legin­kább várható a kihaltnak vélt állat felbukkanása. Azután azon helyek térképét készítette el, ahol feltéte­lezett kihalása óta látni vélték az erszényes farkast. A komputerrel egymásra helyezett két térképén ezek a helyek meglepő fedésben voltak. így talán az erszényes far­kas maradék példányai élnek még errefelé, s csak félénkségük és éj­szakai életmódjuk az oka, hogy ezt eddig nem sikerült tényszerűen bi­zonyítani. Hulladékevő orchidea A botanikusok a húsevő növé­nyek egész sorát ismerik. Mexikói kutatók most egy olyan orchi­deát találtak Közép-Amerika őserdejében, amely nem rovaro­kat fog, hanem húshulladékkal táplálkozik. A Schaumburgkia tibicinus szárán nagy üregek vannak, amelyek nyílásain a hangyák be tudnak jutni. Eddig azt föltételezték, hogy a szim- biózus egy nyilvánvaló esetéről van szó: a hangyák elhárítják á növény ellenségeit, s ennek fejé­ben nektárt „szüretelhetnek”. Feltűnt azonban, hogy a han­gyák kimúlt társaikat, növényi maradványokat és zsákmányu­kat is az üregekbe vonszolják, amelyeknek a falai felveszik a beléjük tett anyagot. A nö­vény így pótlólagos tápanyag­hoz jut, amire nagy szüksége van, ugyanis 'űz őserdő fáinak csúcsán él, ahol nincs termőta­laj. Rovar a jég alatt Egy japán expedíció szárnyatlan árvaszunyogfajt fedezett fel a Hi­malája egyik gleccserén, több mint 5000 méteres magasságban. Bár az árvaszúnyogok .híresek szélsőséges alkalmazkodóképességükről, e faj életmódja mégis egyedülálló az egész rovarvilágban. A lárvák az oívadékcsatomakban élnek, ahol1 a vízben szaporodó- kék-zöld algák­kal táplálkoznak. A párzás a hó alatt történik, melyet a hímek pusz­tulása követ. A táplálékkal jól ellá­tott, megtermékenyített nőstények kimászva a hófelszínre äs min­dig a Nap irányába mozognak. A himalájai árvaszúnyognak nemcsak a hidegtűrése, de a hőerzé- kenysége is rendkívüli. A rovar kéz­be helyezve pár perc múlva elpusz­tul. A nálunk élő rovaroknál is ki­váltható hasonló jelenség, csak kö­zel félszáz fokkal magasabb hőmér­sékleten. U ..."T" K ara dag — a Krím gyöngyszeme

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom