Petőfi Népe, 1990. október (45. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-03 / 232. szám

1990. október 3. • PETŐFI NÉPE • 3 A MINISZTÉRIUMBAN BIZTOSAK BENNE: Nem lesz élelmiszerhiány! Ellentmondó, olykor riasztó vélemények hangzanak el az or­szág élelmiszer-ellátásának egé­szen közeli és távolabbi jövőjéről. Kenyér-, cukor-, étolaj-, húshi­ánnyal rémisztgetik a borúlátók a lakosságot, miközben az illetéke­sek részéről többnyire megnyug­tató nyilatkozatokat lehet halla­ni, olvasni. Tegyünk kísérletet ar­ra, hogy tiszta képet adjunk a valóságos és a várható helyzetről! Beszélgetőpartnerünk FoIIáth György né, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszer-ipari fő­osztályának helyettes vezetője. — Vajon mi váltotta ki a már- már súlyos élelmiszerhiánnyal fe­nyegető jóslatokat? — Az aszályos nyár valóban súlyos károkat okozott: mi je­lenlegi ismereteink alapján mint­egy 35 milliárd forintra, a gazda­ságok ennél jóval többre becsü­lik a terméskiesés értékét. Való­ban hiány van takarmányból, s persze azonnal érvényesül a hi­ány árfelhajtó hatása, ami nehe­zíti a helyzetet. A hónapok óta folyó földtulajdonvita is sok bi­zonytalanságot szül, elkedvetle­níti a gazdálkodók egy részét, s ennek — ha nem kerül hamaro­san pont a végére sf- tényleg le­het nemcsak a mezőgazdasági exportot, hanem a belföldi ellá­tást is veszélyeztető hatása. — Mit lehet mindezekkel szembeállítani? — Az aszálykárok mérséklé­sére, a veszteségek részleges el­lensúlyozására, a takarmányhi­ány import révén történő meg­szüntetésére konnányintézkedé- sek születtek. Ám az alapvető élelmiszerekből a belföldi ellá­tást — ez szilárd meggyőződé­sem — sem rövid, sem pedig hosszabb távon nem fenyegeti veszély. Étkezési búzából az . aszály miatt nem esett ki termés., tehát fesz ősszel s utána lisztünk az új kenyérhez. A gabonaex­port radikális mérséklését előíró kormányintézkedés a garancia arra, hogy jövőre is lesz Magyar- országon termett búzából sütött kenyerünk. Nem reálisak a cu­korellátás várható zavarait elő­rejelző vélemények sem! A cu­korgyárak — amelyekben már megkezdődött az idei cukorré­patermés feldolgozása — való­ban számolnak azzal, hogy idén kisebb átlagtermést takarítanak be a gazdaságok, ám az egy évvel ezelőttihez képest 10 ezer hektár­ral nagyobb idén a cukorrépa vetésterülete, s ez mérsékli a nyersanyaghiányt. Készültek szakszerű előrejel­zések, amelyeknek az alapján azt mondhatom: legföljebb a jövő esztendő harmadik negyedévé­ben szorulunk cukorimportra, de akkor sem lesz szükségünk nagy mennyiségre. Összesen 30 ezer tonnás importigény jöhet szóba, ez pedig az egész évi 500 ezer tonnás fogyasztáshoz ké­pest nem jelentős mennyiség. — Mégis, a boltokban tapasz­talható: folyik a cukor és az étolaj felvásárlása, s ez önmagában is gerjeszti a hiányt... — Sajnos, a lakosság gyakran óvatosabb a kelleténél, s akkor is szeretné túlbiztosítani magát, amikor ennek semmi értelme. Magam is láttam az üzletben, ahol vásárolni szoktam, hogy tí­zesével hordták az étolajos pa­lackokat. Lehet, hogy megava- sodik, mire tulajdonosa fel akar­ja használni az utolsó litereket, de mégis viszi. Talán azért, mert nem tudja, hogy az idehaza elő­állított ' étolaj-mennyiségnek mindössze egynegyedét tudja fölvenni a belföldi piac, három­negyed részét pedig exportáljuk. — Ám ezekben a napokban egyes üzletekben mégis valóságos a hiány belőle! —Ennek részben a növényolaj­ipar szűkös palackozókapacitása az oka. A hullámzó kereslet más­kor is idézett már elő hasonló helyzetet. Most úgy próbálnak gyorsan segíteni a gondon, hogy tetrapack és ötliteres kiszerelés­ben is forgalmaznak majd étola­jat. Ami pedig az idei napraforgó­termés-kiesést illeti: az legföljebb az export mintegy 40 százalékos mérséklésére készteti a gyártókat, a belföldi fogyasztók ebből sem­mit nem fognak érezni — Még az olaj drágulását sem? ragg A növényolajipar vezetői többször is lészögézték': ébbériáz' esztendőben nem terveznek ter­melői árváltozási; Természete­sen én sem az íróasztal mögül nézem a kereskedelmet, s látom, hogy egyes üzletekben 80 forin­tot is kémek az étolaj literjéért. Mit mondhatok erre? A keres­kedelemnek kellene önmérsékle­tet tanúsítani, s a 46 forintért átvett olajat nem mértéktelen haszonnal árulni. — A húsellátásban ugyanezek a tendenciák várhatók a pesszi­mista jóslatok szerint: hiány vagy nagyfokú drágulás. — A húshiány nem reális ve­szély! Fel kellene figyelni például arra is, hogy a KSH adatai sze­rint idén június végén a sertésál­lomány 1 millióval több volt a tavalyinál. Persze, mind a ser­tés-, mind pedig a szarvasmarha­tartásban vannak súlyos gondok is, nagyrészt a takarmányhely­zettel összefüggésben. Éppen ezért minisztériumunk ezekben a napokban dolgozza ki azt a — konkrét intézkedéseket is szorgalmazó — programot, amelyet hamarosan beterjeszt a, kormánynak. A húsárak növe­kedése — már csak az általános infláció miatt is — bizonyára el­kerülhetetlen lesz. Túlzott mér­tékben azonban nem emelked­hetnek az árak, hiszen ha nincs kellő kereslet, ráébred az ipar és a kereskedelem arra, ami e téren is kívánatos cél: a piacon kell eldőlnie, mibe kerül a termék. Végül hadd említsek még egy, szerintem megnyugtató tényt, az élelmiszeripar háza tájáról — tette hozzá a főosztályvezető- helyettes. Az önkormányzati irányítású vállalatok mintegy kétharmadánál — eddig 28 vál­lalatnál, gyárnál — megtörtént a vállalati tanácsok újraválasztá­sa, az új igazgató kinevezése, il­letve az eddigi vezető megerősí­tése. Én megnyugtatónak tar­tom, hogy túlnyomó többségben vannak azok a korábbi igazga­tók, akik ezután is élvezik kol­lektívájuk bizalmát és megma­radtak pozíciójukban, mert így biztosítottnak látom az eddigi munka folyamatosságát. De jó híreink vannak a privatizálásra kiszemelt üzemek, üzemrészek jövőjét illetően is. Talán az élel­miszer-ipari létesítmények azok a magyar iparvállalatok sorá­ban, amelyek iránt leginkább ér­deklődik a külföldi tőke. Ez jó dolog, mert vele bejön a korsze­rű technika és technológia, a külföldi menedzsment is, nem beszélve a piaci térnyerés esélyei­nek növekedéséről. Aki pedig at­tól félti e vállalatokat, hogy el­kótyavetyélik a közös, vagyont, azt megnyugtathatom: megfele­lő pénzügyi és szakmai ellenőr­zés mellett megy végbe a privati­zációs folyamat, amelynek a fel­soroltakon kívül az is az egyik eredménye lehet, hogy korsze­rűbb munkahelyeken, emberibb munkakörülmények között, jobb hatásfokkal történhet az élelmiszerek feldolgozása. Schöffer Jenő EGY PROGRAMPÁRT TÖREKVÉSEI Változtassunk életmódunkon! stb. Azaz, önpusztító módon élünk. Ráadásul ön­BÁCS-KISKUN —- KECSKEMÉT, ÉS HA MELLŐZIK, BAJA NÉLKÜL? Választani kell a megyei közgyűlést is! Jóllehet az önkormányzati választások első forduló­ja mérsékelt részvétel mellett zajlott, a tízezernél keve­sebb lélekszámú települések nagy többségében sikerült megválasztani a testületi tagokat és a polgármestert. S míg mások majd készülhetnek a második fordulóra, az eredményesen szavazó községek, városok önkor­mányzatának tagjai — egyéb feladataik mellett — már azon is elkezdhetik törni a fejüket: vajon kiket delegál­janak a megyei önkormányzat választására jogosult elektornak. Vagyis olyan személynek, aki a települések megbízásából közreműködik a megyei közgyűlés tagja­inak megválasztásában. Az önkormányzati törvény minden megyei tanács vb-titkárát hatalmazta fel, hogy megállapítsa a maj­dani megyei közgyűlés választókerületeinek körzet­határait. Az előzetes véleményezések után Bács- Kiskun megyében két változatot ismertetett az elmúlt hét végén — a megjelölt határidő, szeptember 30-a előtt — dr. Arvay Árpád megyei vb-titkár a pártok jelen lévő képviselőinek. A megyei közgyűlés megválasztásáról tudni kell, hogy a testületnek tízezer lakosonként lesz egy tagja, de legalább ötven főből kell állnia. Ám háromnál több mandátumot akkor sem lehet számítani egy-egy nagyobb városnak, ha a lakosságszám ezt egyébként indokolná. így például a csaknem'40 ezres Bajára éppúgy három mandátum jut, mint — ha a megyében maradásról dönt — a 105 ezres Kecskemétre. A ki­sebb települések közösen adják ki az egy mandátum­hoz szükséges lakosságszámot, például Ágasegyháza, Fülöpháza, Ladánybene és Kunadacs együttesen 6514 lakója egy mandátumot jelent. Az azonban ko­rántsem biztos, hogy a megyei közgyűlés tagjainak választásakor az e négy kistelepülés önkormányzatai által javasolt személyek közül nyeri el valaki azt a bizonyos mandátumot. Hogy miért, arra később visz- szatérünk. A megyét körzetekre osztó javaslat egyébként két változatban készült. Az egyik 56 tagú testülettel szá­molt ebben az esetben Kecskemét is tagja lenne a megyének. Ez azonban kevéssé valószínű, mert mi­után minden 50 ezernél népesebb város kérheti az önálló megyei státust, szinte biztos, hogy az eddigi megyeszékhely önkormányzata azt automatikusan megteszi. Lévén, hogy korábban is megyei városi jogosítványokkal rendelkezett. (Ha netán nem kémé, ad abszurdum az is előfordulhatna, hogy bár jelöltet állíthat a kecskeméti képviselő-testület, esetleg még­sem lenne küldötte a megyei közgyűlésben, s ezt nem­csak egy százezres város viselné el nehezen.) Ezért is ismertetjük most azt változatot, amely már Kecskemét nélkül készült, ötventagú testület számí- tásbavételével. A fő szabály az, hogy minden telepü­lés önkormányzata titkos szavazással, kétharmados többséggel, három küldöttet választ elektornak. Kö­zülük legalább kettőnek a testület tagjának kell len­nie. Egyet pedig a háromból a megyei közgyűlés tag­jának ajánlanak. A különböző települések elektorai választják meg ezután ajelöltek közül a megyei önkormányzat tagja­it. De nemcsak a községek, városok által előzetesen ajánlottak közül, hanem szóba jöhetnek újabb szemé­lyek is. Ugyanis az elektori küldöttgyűlés maga is állíthat saját soraiból további jelölteket. S ha eddig a folyamat érthető és követhető volt, akkor hadd fűzzük tovább. Az elektorok — Bács- Kiskun megye 116 települését számítva csaknem 350- en — nem egy helyen, egyszerre gyűlnek össze szavaz­ni. Különböző körzetekben, nagyjából az egyéni or­szággyűlési választókerületeknek megfelelő területi elosztásban voksolnak majd. A tíz körzet — amely­nek kialakítása volt végül is a feladat — a lélekszám- nak megfelelően eltérő számú mandátumról dönthet. A megyében a legkisebb, Tiszakécske, Lakitelek, Szentkirály és Nyárlőrinc térsége két megyei közgyű­lési tagot, a legnagyobb, Baja és körzetének települé­sei 8 képviselőt küldhetnek a megyei önkormányzat­ba. Miután a törvény nem a lakosságarányos mandá­tumelosztást részesítette előnyben a körzeteken belül, így állhat elő az a helyzet, hogy a csaknem 40 ezres Baja 3 elektort, s köztük egy jelöltet küldhet a körzeti küldöttgyűlésre, ezzel szemben a vonzáskörzet 18 községe — lakosságszámuk együttvéve alig több mint 40 ezer — ötvennégy elektort és 18 jelöltet. Ők válasz­tanak tehát, maguk közül. S nem is kell ahhoz na­gyon szervezkedni, hogy akár egyetlen bajai képvise­lő se kerüljön be a megyei közgyűlésbe. Hogy pedig esetleg két tag is képviselhesse a várost — némileg arányosabban — nos ehhez helyszíni jelölés szüksé­ges. Ott pedig — a várható törvényi rendelkezés miatt — a községbeli elektorok jóindulata, hiszen a három bajai nem elegendő a helyszíni jelöltállításhoz. A szakemberek az elektorok bölcs megítélésében reménykednek, hogy elkerülhetővé váljék a fentiek­ben vázolt, igazából nem kívánatos állapot. De ebben senki sem lehet biztos. Abban viszont igen, hogyha mégis bekövetkezne, az rengeteg feszültséggel járhat­na. Kezdve azzal, hogy a háttérbe szorított város a kezelésében lévő intézményekben —- kórház, főiskola, gimnázium —, a jelentősebb gazdasági egységeiben milyen szolgáltatást nyújtana a kistelepülések lakói­nak, s eljuthatunk esetleg odáig, ami például Baja esetében nem is kivihetetlen, hogy a Sugovica-parti város egyszerűen kivonul a megyéből, önállósítva magát. Ez persze ma még inkább csak elméleti végkifejlet, de már most nem szólni róla talán hiba lenne. Váczi Tamás Ünnep a Guba-parkban (Walter Péter felvétele) Öt éve maradandó nyoma van a lakóhelyi környezetvéde­lemnek a kecskeméti Vacsihegyben. A Kékfestő utcából egy gondozott parkhoz és játszótérhez vezet az út. Valamikor szemétrakás és építési törmelék foglalta el a házak közti térséget. A lakók összefogással emberi körülményeket te­remtettek. Felnőttek és gyermekek kellemesen tölthetik el a szabad idejüket a zöldterületen, ahol vigyáznak mindenre, hiszen itt valóban minden az övék. A közös munkára emlékezve szombaton kopjafát állítot­tak azoknak a nevével, akik fél évtizede oroszlánrészt vállal­tak a Guba-park létrehozásából. A park annak a Nagy Istvánnak a becenevét örökíti meg, aki annak idején 11 másik társával a legtöbbet tette a kellemes környezetért. A kopjafa (Strohner József munkája) mellett szombaton késő estig felnőttek és gyerekek együtt táncoltak. Telefonközpont Vaskúton A Jánoshalmi Bácska Ipari Szövetkezet építőrészlege a kivitelezője a vaskúti új telefonközpontnak. A leendő 800 állomásos automata berendezés a Magyar Távközlési Válla­lat Szegedi Igazgatóságának beruházásában 1991. IV. negyedévében készül el. (StA) Az áUatállomány megtartásáért Az állattartó- kistermelők takarmányellátásának javítása érdeké­ben együttműködési megállapodást írt alá Gerbovits Jenő tárca nélkü­li miniszter, a Magyar Parasztszövetség országos főtitkára és Lacfi Dániel, a Gabonakereskedelmi Kft. vezérigazgatója. A megállapodás rövid távon elsősorban az aszály sújtotta parasztgazdaságok takar­mányhiányának megszüntetését szolgálja, de ugyanakkor a hosszabb távra szóló közös tennivalókat is meghatározza. Az a cél, hogy olcsóbb abraktakarmányok előteremtésével előse­gítsék az állatállomány fenntartását, illetve azt, hogy a gazdák ne kényszerüljenek a jövő évi szaporulatot biztosító anyakocák levágá­sára. A Gabonaforgalmi Kft. a kedvezőtlen helyzet enyhítése, felszá­molása érdekében hamarosan 25-30 ezer tonna árpát importál vi­szonylag kedvező áron, és ezt a bekerülési, valamint a szűk forgalma­zási költség felszámolásával, az árpa jelenlegi tonnánkénti áránál semmiképpen sem drágábban juttatja el a tél beálltáig az egyéni termelőkhöz. Gerbovits Jenő arra mutatott rá: a parasztszövetség megyei szerve­zetei a helyi gabonaforgalmi cégekkel együttműködésben elősegítik, hogy a szemes takarmányt valóban a leginkább rászoruló kisterme­lők kapják. Ezzel akarják megelőzni, hogy a takarmánnyal ne lehes­sen kereskedelmi manipulációkat folytatni, az árpa csakis azokhoz jusson, akik anyakocát, illetve a családjuk számára hízót tartanak. Huszonkét taggal megalakult a Magyar Egész-? ségpárt Bács-Kiskun Megyei Alapszervezete. Ha­todikként az országban, de más megyékben is fo­lyamatban vannak szerveződések, így egy hóna­pon belül várhatóan újabb 5-6 alapszervezet jön létre. Mint dr. Kajtár István, a párt elnöke elmond­ta: nem politikai, hanem programpárt szeretnének lenni. Meggyőződésük, hogy kell egy olyan párt, amely az emberek mindennapjaival, szociális problémáival foglalkozik. A magát sem kormány- pártinak, sem ellenzékinek nem tartó MEP vidéki szervezetei teljesen önállóak, A Bács megyei elnö­ke Nagy Ervin, az elnökség tagjai dr. Oláh Lajosi dr. Gubacsi László, dr. Kény ár István és Balogh Ödön. Magyarországnak példamutató szerepe volt a közelmúltban á kelet-európai forradalmi mozgal­mak kibontakozásában: bátor, szabadságszerető emberek hírében állunk a világban. Kitűnő művé­szeink, tudósaink, mérnökeink, sportolóink van­nak. Mégis: Magyarország beteg ország. A civi­lizált társadalmak között az első helyek valamelyi­ké a miénk az összlakossághoz mért betegek ará­nyában. Nem csak a társadalmi, gazdasági problé­máink miatt van ez így. Hasonló,.vagy még súlyo­sabb gondok másutt is vannak. Nekünk azonban nincs eletmódkultűránk. Gyerekkorunkban senki nem tanított meg bennünket arra, hogyan táplál­kozzunk helyesen. Örököltük viszont ennek ellen­kezőjét, a túl sok kalóriafogyasztás szokását. Sen­ki sem tanított meg bennünket arra, hogyan kezel- jfik problémáinkat, ne idegeskedjünk (és ne ideged sítsük egymást). Keveset mozgunk, viszont sok alkoholt, cigarettát, kávét fogyasztunk, szennyez­zük a környezeteket, így mérgezzük önmagunkat magunkat sem ismerjük: felnőtt emberekként alapvető anatómiai, élettani ismeretekkel sem va­gyunk tisztában, ezért aztán azt sem tudjuk, mit bírunk el, meddig, hogyan? Bár végül is társadalmi érdek, hogy mindezen változtassunk, ehhez azon­ban nem szükséges pártot alakítani. Annál inkább szükség van arra, hogy a párt felkarolja, sőt magá­énak vallja a (hazánkban terjedőben levő) élet­módjavító mozgalmakat. S a MEP meg is teszi: ezért törekszik az ilyen jellegű szövetségekkel, egyesületekkel való együttműködésre. . Összefogásra törekszik ugyanakkor a hazai egészségügyi szervekkel, szervezetekkel, a szociális problémák megoldására. Huszonkilenc pontos programtervezetéből néhány: a szociálpolitika minden területén növelni kell a társadalmi beleszó­lás és kontroll lehetőségét. A szociálpolitikát tör­vényi alapokra kell helyezni, egészen az alkotmány szintjéig. Olyan gazdasági szabályozás kialakítását tartják szükségesnek, amely érdekeltté teszi az egyéneket, vállalatokat, intézményeket abban, hogy hozzájáruljanak a szociális, természetvédelmi beruházásokhoz. Szükségesnek tartják továbbá a várhatóan sokáig húzódó stabilizáció terheinek a lakosság teherbíró képessége arányában történő élosztását, a kisnyugaíjak létminimumra váló eme­lését % állampolgári jogon. Javasolják társadalmi szinten egy olyan egészségmegőrzési stratégia ki­alakítását, ami nem a betegség gyógyítására, ha­nem a megelőzésre, valamint a rehabilitációra he­lyezi a fő hangsúlyt. Javasolják továbbá az egész társadalombiztosítási rendszer és az egészségügyi ellátás teljes átszervezését.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom