Petőfi Népe, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-07 / 210. szám

4 • PETŐFI NÉPÉ • 1990. augusztus 7. Igazgatós iskolapélda * Tasson elszabadultak az indulatok A Duna-parti kisközségekben élők közül sokan azt állítják, hogy az önkor­mányzati választások előkészületei — akár a szikra — felrobbantották az évek, évtizedek során összegyűlt fe­szültségeket. A detonáció a falu általá­nos iskoláját alapjaiban rázta meg — miként az emberek demokráciában ve­tett hitét is. A tanács ugyanis megkerül­te a törvényt, és saját törvényei alapján „teremtett rendet” a pedagógusok kö­zött. Mindehhez szép számmal talált támogatókra a helyi tanács tagjai és a megyei tanács vezető szakemberei kö­zött. Egy furcsa följegyzés A mára nyíltan ellenségessé vált hely­zet — amely alaposan megnehezítette a tanévkezdést is — közvetlen előzmé­nyei egy évvel korábbra nyúlnak vissza. Arra az októberi napra, amikor a Tassi Általános Iskolát valakik feljelentették a Bács-Kiskun Megyei Tanács művelő­dési osztályán. Hogy ki, arra a mai na­pig nem kaptak választ a pedagógusok —t a „bejelentők személyiségi jogainak védelmében” az időközbeni események valószínűsítik: néhány szülőről és kollé­gáról (!) lehet szó. A vad: aggasztóan alacsony szintű az iskola alapozómunkája, súlyos gondok vannak a magyar nyelvtan, különösen a helyesírás, az orosz, a biológia és több más tantárgy tanításával, nincs demok­ratizmus, rossz a tantestületi légkör és az iskola egész működése ... summa summárum: a még az állampárttól ki­nevezett igazgató alkalmatlan vezetői feladatára. A következmény: három hónapig tartó, idegborzongató szakmai vizsgalat, amelynek eredményéről 12 oldajas jelentést készített Farkasné Pé­ter Ágnes, a megyei művelődési, osztály munkatársa. Ez az összegzés a szakmai hibák tel­jes arzenálját felsorakoztatja, és végkö­vetkeztetésként Réti István igazgató fe­gyelmi felelősségre vonását javasolja a községi tanácsnak. Egy kívülálló aligha ítélheti meg reálisan, hogy igazak-e vagy sem a szakmai vádak — de az több, mint furcsa, hogy a jelentésben senki sem vette észre (vagy nem akarta észrevenni!) az ellentmondásokat, a kérdőjeleket. Azt például, hogy noha a korábbi értékelésekre is utal az összeál­lító, azokból csakis az elmarasztaló megállapításokat használja fel. És mert a látogatási jegyzőkönyvek egybevetése elmaradt, az sem szúrt szemet, hogy a szakmai felkészületlenséggel vádolt ne­velőkről— köztük dr. Bodonhelyi Sán- dornéról — a korábbi tanfelügyelői, szaktanácsadói vélemények homlok- egyenest mást mondanak. Az értékelés kifejezetten azt az érzést kelti: megrendelésre készült. És noha egyes nevelőket vesz célba, az ő szak­mai elítélésük az egész nevelőtestületet járatja le. Egy fél mondatnyi olyan megállapítás sincs benne, amely a peda­gógusok érdekében született volna; egyebek között az — amelyet viszont a korábbi értékelések tartalmaznak —, hogy a tanulók jelentős része hátrányos vagy veszélyeztetett helyzetű, ingersze­gény környezetből származik, s így ta­nárnak, diáknak duplán kell megdol­goznia a legkisebb eredményért is. A je­lentésben az elégtelen szakmai munká­ra példaként szerepelnek azok a to­vábbtanuló 'diákok, akik nem, vagy csak gyengén állták meg a helyüket kö­zépfokú intézményekben — ám követ­kezetesen kimaradtak az eredményesen tanulók. Készséggel elhiszem, hogy a pedagó­gusok számos szakmai, emberi hibát követtek el — már csak azért is, mert őket vádolták, figyelték, ellenőrizték hónapokon keresztül. Azt viszont seho­gyan sem értem, hogy — ha a vádaknak csak á fele is igaz — miért nem lépett közbev idejében a megyei művelődési osztály, a Pedagógiai Intézet és a helyi tanácstestület. Miért hagyták idáig fa­julni a helyzetét? És az is érthetetlen, hogy az „audiatur et altera pars” örök emberi és jogi igénye miért nem érvé­nyesülhetett: miért nem vették figye­lembe az igazgató, majd a tantestület vádakat visszautasító érveit? A szakmailag lesújtó jelentéssel azonban nem ért véget a pedagógusok megalázása, tekintélyük, nevelői, embe­ri hitelük lejáratása. A vb úgy határo­zott, hogy „a demokrácia és a nyíltság jegyében” a tanácstagok mindegyike kapja meg az értékelés fénymásolt pél­dányát. Ä tanács falain kívülre így elju­tott anyagot aztán valóságos bestseller­ként olvasta a falu apraja és nagyja. A tanítók, tanárok „felkészületlensé­ge”, „hozzá nem értése” mindennapi beszédtéma volt — ennek legsúlyosabb hatása néhány gyermek pedagógusok­kal szembeni lekezelő modorában nyil­vánult meg. Ez már több tanácstagnak is sok volt: öten visszaadták megbízatá­sukat, mondván, hogy „a tassi iskola körüli botrány és az azzal kapcsolatos eljárás igazságtalan”. Ez azonban sen­kit sem rendített meg, hiszen a kilépők „úgyis csak a régi kommunisták” -vol­tak ... A megaláztatások hatására az igazga­tó (is) megbetegedett. Ezért felajánlotta: korkedvezménnyel nyugdíjba megy, csak legyen vége az iskola körülijierce- hurcának. Ajánlatát elfogadták. És a ta­nácstestület rögvest „alkalmas vezető” után kezdett kutatni. Csak a tanácshoz helyettesítőnek éppen hogy odaérkezett vb-titkár, dr. Szilagyi Rózsa figyelmez­tetett: a megüresedett igazgatói állást törvényesen csak nyilvános pályázat meghirdetésével lehet betölteni, a tanács pedig kizárólag a tantestület többségé­nek támogató egyetértésével nevezhet ki új intézményvezetőt. Ezen az sem vál­toztat, hogy a törvénynek van egy olyan kitétele, amely a tanév közben megüre­sedő igazgatói szék betöltésére nem teszi kötelezővé a pályázat azonnali — rend­kívüli — meghirdetését. Ilyenkor átme­neti időre —1 tehát amíg rendesen meg­hirdethető a pályázat, illetve amíg an­nak révén talalnak új vezetőt—az igaz­gatóhelyettes viszi tovább az iskolaveze­tői teendőket. Égy tiltó határozat Ezért teljesen érthetetlen, mi célja volt a tanácsnak azzal, hogy megtiltotta a pályázat meghirdetését a vb-titkár­nak. Hiszen ha csakugyan szívügyének tekintette volna az iskola, a tanulók és a tanárok érdekeit, ha csakugyan ren­det szeretett volna teremteni, és szak­mailag alkalmas vezetőt látni az intéz­mény élén, akkor legkésőbb áprilisban meghirdeti a pályázatot, hogy július 31- éig kinevezhesse azt a pályázót, akit a nevelők többsége is támogat. Az új tan­év csak így kezdődhetett volna nyugod­tan. A várt intézkedés azonban nem tör­tént meg. De történt helyette más: a tanácselnök, Tenke András arra hivat­kozva, hogy az iskolában kialakult tart­hatatlan helyzet azonnali beavatkozást kíván (!?), egy alkalmas vezető felkuta­tására ad hoc bizottságot hozott létre. Egy szakmailag hozzá nem értő csopor­tot, amelynek elnöke a helyi tsz vezetője volt, tagjai pedig: az állatorvos, a szülői munkaközösség elnöke, a vezető óvó­nő, két pályaelhagyó pedagógus — az egyik immár évek óta kertészkedik, a másik hajdan képesítés nélküliként dol­gozott az iskolában, s a főiskolát nem fejezte be — és a vb-titkár. Csak azokat nem képviselte senki, akikről döntöt­tek! Igaz, megkérdezték a tantestületet, hogy kit tudna elképzelni az iskola élére — s a 21 tagú tantestülétből 18-an egyik kolléganőjüket, a szakszervezeti bizal­mit’, Józan Györgynét nevezték meg —, véleményüket azonban senki sem ■vette figyelembe. Az is igaz, hogy igaz­gatóhelyettes-vezetői feladatokkal való felruházásához nincs szükség a pedagó­gusok egyetértésére, ám ez teljességgel elfogadhatatlan akkor, amikor szak­mailag hozzá nem értő emberekre bíz­zák a döntést. A lényeg: az ad hoc bi­zottság Szabóné Kanász Zsófia szemé­lyében vélte megtalálni azt az igazgató- helyettest, aki a pályázat meghirdetésé­ig (?!) képes szakmailag, emberileg ren­det teremteni az iskolában. Csakhogy a kiválasztott nem a helyi, hanem a szom­szédos Szalkszentmártoni Általános Is­kola volt igazgatóhelyettese. így tehát minél előbb át kellett volna helyezni a tassi iskolába, de eljárási hiba miatt ez végül is nem történt meg időben. Meglehetősen képtelen helyzet állt elő: június 15-én lejárt a tassi igazga­tóhelyettes vezetői megbízatása, akit a tanács a további feladatokra alkal­matlannak ítélt, mert a nyugdíjba Küldött vezető módszerét folytatta. Az új vezetőhelyettes viszont még nem dolgozott itt. A tanács azonban a maga törvényei szerint „megoldot­ta” az újabb gordiuszi csomót is: az egyik tanárt, Bálint Sándort három hétre megbízta a vezetői teendőkkel, az új helyzet előkészitésével, anélkül azonban, hogy az igazgatói munka­körbe ideiglenesen átsorolta volna. A tanár-igazgató mindenben bevál­totta a hozzá fűzött reményeket: kor- kedvezménnyel nyugdíjba küldte az igazgatóhelyettest, Szabóné áthelye­zését pedig elintézte. Hogy miért ép­pen Bálint Sándor volt erre alkalmas ember? Sokan nem tudnak szabadul: ni a gondolattól: mert ő az MDF he­lyi szervezetének elnökhelyettese. Az új tanévet tehát már Szabóné Kanász Zsófia készítette elő, aki igazgatóhelyettesként augusztus 1-jé­tol a megbízott vezető. Őszintén hit­te, hogy jelenléte végre a hőn vágyott nyugalmat hozza meg a tantestület számára, és természetesen, a tiszta la­pot is. A pedagógusok többsége azonban nem nyugodott meg, mert a tanácsi eljárás mélyen megsértette őket emberi, pedagógusi mivoltuk­ban, lehetetlenné téve a szülőkkel, ta­nulókkal való kapcsolatukat. A meg­bízott vezető mindezt nem érti, s úgy érzi, a kollégák összefogtak ellene. Kár, hogy nem tájékozódott időben, és közvetlenül tőlük a kialakult ál­datlan helyzetről. Akkor talán vagy nem vállalja a reá osztott szerepet, vagy talán sikerül közös erővel meg­oldást találniuk. így azonban az ellentétek nagyon gyorsan ellenségeskedéssé válhatnak. Mindezt nagyban segíti, egy váratlan fordulat is: a vb-titkár időközben még­iscsak meghirdette az igazgatói állásra a pályázatot, s az a Művelődési Köz­löny augusztus 9-ei számában meg is jelent.' Ám mivel ezt a tanácstestület kifejezetten tiltó — ám jogsértő — dön­tése ellenére tette, a saját apparátusa feljelentette a megyénél. Az iskolai dön­tésben közreműködők azt remélik, hogy Szilágyi Rózsa „engedetlenségé­ért” vagy fegyelmit kap, vagy megfoszt­ják állasától. Annak ellenere, hogy az egész tanácsi testületben egyedül ő pró­bált a törvénynek érvényt szerezni. Milyen törvény szerint? Mindebből az az érzése támadhat az olvasónak, hogy a pedagógusok telje­sen magukra hagyva vergődtek a hatal­mi csatározások kellős közepén. De voltak segítőik a vb-titkáron kívül is. Falubeliek, szülők és a két pedagógus­szakszervezet, a PDSZ és, PSZ képvise­lői. Nélkülük talán összeroppantak vol­na. Az utóbbi szervezet megyei titkára, Mészáros István, az iskolát érintő több viharos tanácskozáson is részt vett. Ám hiába állt ki, a törvény a pedagógusok mellett, a helyi hatalom képviselői és kiszolgálói rendre semmibe vették az ő tiltakozását is. Egy biztos: lehetnek rossz törvények, s olyanok is, amelyeket már meghala­dott az idő. Ám figyelmen kívül hagyni, megkerülni akkor sem lehet azokat. Mert az anarchiához vezetne. És még valami: ha egy közösség hivatásos veze­tői nem a közösség, hanem egy csoport érdekeit helyezik előtérbe, ott ném de­mokrácia, hanem diktatúra terem. Ha nem sikerül elfojtani idejében. Csírájá­ban. Gyarmati Szabó Éva " Megjelent a Népszabadság 1990. szeptember 5-ei számában. Hírek a világgazdaságból A világgazdaság növekedési üteme már tavaly is lassult, az idén még tovább veszít dinamizmusából. Az ENSZ World'Bconomic Survey 1990 címmel köz­zétett tanulmányában úgy véli, hogy a világgazdaság teljesítménye, a tavalyi 3,5 százalékos növekedést kö­vetően, az idén már csak 2,2 százalékkal nő, (í988- ban a növekedési, ütem még 4,4 százalékos volt.) Miközben Nyugat-Európában a következő években folyamatos, 3,5 százalék körüli gazdasági növekedési ütem várható,, addig Kelet-Európábán, beleértve a 1^. Szovjetuniót is, 1990-ben több mint 1 százalékos visz- szaesésre, 1991-ben pedig egy helyben topogásra kell számítani. A tanulmány készítői szerint tovább erő­södik a tőke fejlődő országokból a fejlett ipari álla­mokba történő áramlása: tavaly a nettó tőketranszfer 32 milliárd dollár volt, 7 milliárd dollárral több, mint 1988-ban. A kelet-európai országok piacgazdálko­dásra történő átállásának támogatására a tanulmány készítői Közép-Európai Fizetési Unió létrehozását javasolják. (APA) « * * * Még legalább tíz évbe beletelik, amíg a kelet-euró­pai országokban létrejön az igazi piacgazdaság — jelentette ki bécsi sajtóértekezletén Karl Dittrich, a Bécsi Kereskedelmi Kamara elnöke magyarországi tárgyalásairól hazatérve. A KGST-országok gazda­ságának 40 évi kötődése a Szovjetunióhoz olyan struktúrákat teremtett, amelyeket nem lehet egyik ?' napról a másikra felszámolni — mondta. (APA) i * * # A Szovjetunió földgázt szállít majd Dél-Koreába egy Észak-Köreán áthaladó gázvezetéken. A közös szovjet—dél-koreai beruházásban kiaknázandó Sza- halin-szigeti gázmezők mintegy 30 évre biztosítják majd a dél-koreai szükségleteket. Az Észak-Korea területén lefektetendő vezeték jó lehetőséget nyújt arra, hogy bővüljenek a gazdasági kapcsolatok a két Korea között —- jelezték dél-koreai üzleti körökből. (AP—DJ) * * * Az NDK az év végéig tízszeresére növeli az NSZK- ba vezető telefonvonalak számát, hogy felszámolja a két német gazdaság egyesítése útjában álló egyik fő akadályt, a távközlési kapacitáshiányt—jelentette be a keletnémet posta. Az NDK legfontosabb körzeteit bekapcsolják a nyugatnémet rádiótelefon-hálózatba is 1991 végéig, s megteremtik a műholdas adattováb­bítás lehetőségét is. (REUTER) * * * A Toyota 1966-os Corolla modellje bizonyult az eddigi második legnépszerűbb autómodellnek a vilá­gon, a Volkswagen bogárhátúja után. A japán autó­gyár bejelentette, hogy június végéig 15 040 200 darab készült el ebből az autóból, vagyis 33 ezerrel több, mint a Ford híres-nevezetes T-modelljéből, Japánban 4, h szigetországon kívül pedig 13 telephelyen gyárt­ják. A Corolla rendkívül népszerű Japánban, ahol 1986 óta vezeti az eladási statisztikát, de jól ismerik másik 150 országban is. A külsőleg hagyományos kinézetű autót általában 1500 köbcentis motorral szerelik fel. Jelenleg már a hatodik generációjának gyártása folyik, A hír nem szól arról, hogy vajon addig tervezik-e gyártani a Coro(lát, amíg meg nem döntik a bogárhátú 40 milliós rekordját? (AFP) ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig, 18 órától más­nap reggel 8 óráig tart, szombat, vasárnap és ünnepnapokon reg­gel 8 órától folyamatosan a kö­vetkező hétköznap reggel 8 órá­ig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecske­mét, Nyíri út 38. (t.: 20-488), központi tömb, diagnosztika. Gyerkeknek: Kecskemét, Izsá­ki út S. C pavilon, földszinti ambulancia (t.: 22-822). A fogászati készenléti ügyelet — sürgőssé­gi esetben — hétköznap este 20.00 órától másnap reggel 7.00 óráig tart. Szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 7.00 órától másnap reggel 7.00 óráig. Az ügyelet helye: Kecskemét, Izsáki út 5., (félemelet), fogászati ambulancia (t.: 22- 822). Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, He- tényegyháza, Jakabszállás, Nyárlőrinc, Vá- j rosföld gyermek és felnőtt betegeit munka­szüneti napokon a kecskeméti kórház emlí­tett két épületében látják el. Orgovány: Orgovány, központi rendelő (t.: 25); Szabadszállás, Fülöpszállás, Solt- szentimre: Szabadszállás, központi rendelő (t.: 53-324); Kunszentmiklós: központkren- delő (t.: 51-222); Dunavecse, Szalkszentmár- ton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (t.: 75); Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (t.: 56-173); Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: dr. Gódor Gy. (Kerekegyháza, Lenin tér 3., t.: 71-338); Lakitelek: dr. Kalocsa Z. (Lakite­lek, Alkotmány u. 3., ti 42-015); Izsák: dr. Sőreghi I. (Izsák, Rákóczi u. 19., t.: 74-024); Tiszaalpár: dr. Pulius T. (Tiszaalpár, Imre tér 18., t.: 44-162). Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28- ’222-es telefonszámon naponta 18 órától másnap reggel 6 óráig hívható. BAJA: az ügyeletet a bajai kórház sebésze­ti pavilonjában látják el. (Pokomy u., t.: 12-149). Itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bácsborsódi, bacsszentgyörgyi, bátmonosto- ri, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felsőszeptiváni, garai, hercegszántói, nemes­nádudvari, sükösdi, szereiméi, vaskúti bete­geket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madarasi, katymári lakosokat lát­ják el. KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket (t.: 11-922). Fogászati KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig, a városi szakorvosi rendelőintézetben Kiskőrös, Pe­tőfi tér 1. Az ügyelet idején ellátják a kiskő­rösi, akasztói, csengődi, (gbdi, kaskantyúí betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (t.: 21-575), Soltvadkert: központi rendelő (t.: 31-231). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reg­gel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Fdrusz J. u. 4. (t.: 62-360). Ellátják a kiskun- féleghyázi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, petőfiszállási, bugaci betegeket. A gyermek- orvosi ügyelet rendje szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig tart. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a ti- szakécskei és a szentkirályi betegeket látják el (t.: 41-011). KALOCSÁ: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Ordas, Géderlak, Homok­mégy, Miske, Dunaszentbenedek, Öregcser­tő-Csorna, Szakmár, Úszód és Kalocsa bete­geit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart (t.: 10, 122, 234, éjszakai ügyelet: 213-as mellék). A rendelőintézetben a munkaszüneti na­pokon a fogászati ügyelet sürgős esetben ve­hető igénybe: 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Dunaszentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és á csatolt községek. Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey tér 1., t.: 167), Dunapataj, Harta: dr. Kali É. (Harta, orvosi rendelő, t.: 33). KISKUNHALAS: A Semmelweis Kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet (t.: 21-011), itt látják el a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kisszállási, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (t.: 31-211), Jánoshalma, Borota, Rém, Kéleshalom: Já­noshalma, központi rendelő (t.: 88), Kelebia, Tompa: dr. Máriási K. (Tompa, Rákóczi u. 8., t.: 31). Szánk, Jászszentlászló: dr. Haja- gos-Tóth S. (Jászszentlászló, Kossuth u. 5., t.: 31-451). GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárástól hétfő reggelig a következő gyógyszer- tárak tartanak ügyeletet: KECSKEMÉT: Szabadság tér 1., BAJA: Tóth Kálmán tér 2., BÁCSALMÁS: Hősök tere, IZSÁK:' Dózsa György u. 7., JÁNOSHALMA: Béke u. 1/A, H KALOCSA: Szent István u. 57., KISKŐRÖS: Luther tér 5., KISKUNFÉL­EGYHÁZA: Attila u. 11, KISKUNMAJSA: Hősök tere 3., KISKUNHALAS: Kossuth u. 15., KUNSZENTMIKLÓS: Kálvin tér 7., LAJOSMIZSE: Szabadság tér 7., SOLT! Béke tér 6., SOLTVADKERT: Ifjúság u. 2., TISZAKÉCSKE: Béke tér 4. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. KECSKEMÉTI ÁLLAT­KÓRHÁZ: folyamatosan mű­ködik. BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Baja, Bát- monostor, Szeremle: dr. Steiner R. (Baja, November 7. tér 6.); Nemesnádudvar, Sü- kösd, Érsekcsanád: dr. Maruzsa V. (Sükösd, Dózsa u. 149., t.: 34); Bácsszentgyörgy, Ga- ra, Vaskút: ifj. dr. Tálas L. (Gara, Kossuth L. u.'65/B); Felsőszentiván, Csávoly, Bács- bokod: dr. Éber E. (Bácsbokod,.Hunyadi u. 28., t.: 14); Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Szabó I. (Bácsborsód, Dózsa u. 13.); Her­cegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Tüske F. (Nagybaracska, Tulbanov u. 18., t.: 168). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Si­mon E. (Kalocsa, Vörösmarty u. 69.); Tass, Szalkszentmárton, Dunavecse, Apostag: dr. Tiringer A. (Szalkszentmárton,. Rákóczi u. 1.); Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusztai Célgazdasag solti kerülete: dr. Varjú.S. (Solt, Kossuth u. 86., t.: 52); Harta, Dunatetetlen, Állampuszta: dr. Mészáros J. (Harta, Rá­kóczi u. 9.); Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Südi I. (Úszód, Mátyás király u. 10., t.: 3); Szakmár, Öregcsertő, Homokmégy: dr. Török L. (öregcsertő, Kossuth u. 34., t.: 11); Hajós, Császártöltés: dr. Kunváry J. (Császártöltés, Tanácsköztársaság u. 1., t.: 43-219); Fájsz, Dusnok, Miske, Drágszél: dr. Bajusz I. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 23.). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegy- háza: dr. Juharos I. (Kecskemét, Petur ban u. 2., t.: 20-454); Kecskemét, Ballószög, Hel­vécia: dr. Ispánovity I. (Kecskemét, Kölcsey u. 24., t.: 20-869); Jakabszállás Orgovány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőn u. 26.,. t.: 72-075); Szentkirály, Nyárlőrinc, Város­föld: dr. Pillér J. (Szentkirály, Dózsa u. 1., t.: 45-012); Lajosmizse: dr. Cserényi P. (Lajos­mizse, Véreb J. u. 2/A, t.: 56-448), Tiszakécs- ke: dr. Jenei J. (Tiszakécske, Kerekdomb 99.). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Boros A. (Kiskő­rös, Vattay u. 10., t.: 12-280); Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Faragó B. (Izsák, Rad­nóti u. 16., t.: 74-551); Kunszentmiklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Szalay T. (Kun­szentmiklós, Marx tér 10., t.: 51-005); Sza­badszállás, Fülöpszállás: dr. Bálint Gy. (Sza­badszállás, Bajcsy-Zs. u. 18.); Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Rohonczy Gy. (Soltvad­kert,. Bocskai u. 29., t.: 31-325); Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kas- kantyú: dr. Varga J. (Csengőd, Szent I. u. 15., t.: 41-130); Kecel, Imrehegy: dr. Beke J. (Kecel, Malom u. 22., t.: 21-043). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunfélegyháza: dr. Kovács Z. (Kiskunfélegyháza, Holló L. u. 22., fszt. 2., t.: 62-455); öatér, Páímonostora, Petőfiszállás: dr. Gyöngyösi P. (Petőfiszállás, Árpád u. 28., t.: 79-064); Tiszaalpár, Lakite­lek: dr. Berényi F. (Tiszaalpár, Alkotmány u. 7., t.: 44-111); Kiskunmajsa, Kömpöc, Csó­lyospálos: dj. Fülöp J. (Kiskunmajsa, Ta­nácsköztársaság u. 66., t.: 31-828); Jgszszent- lászló, Szánk: ar. Mihala F. (Szánk, Árpád u. 28., t.: 31-942); Bugac, Kunszállás: dr. Bog­dán A. (Bugac, Felsőmonostor 577., t.: 72- 570). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas, Pirtó: dr. Horváth L. (Kiskunhalas, Fazekas G. u J7, t 22-554); Zsana, Harkakötöny, fialotaszállás, Kunfehértó: dr. Erdődi J. (Kiskunhalas, ,Schönherz Z. u. 5., t.: 21-170); Jánoshalma: dr. Berta P. (Jánoshalma, Kölcsey u. 44.); Borota, Rém: dr. Fekete I. (Borota, Deák F. u. 48., t.: 471); Mélykút, Kisszállás: dr. Simon J. (Mély­kút, Kossuth u. 13., t.: 168); Tompa, Kelebia: dr. Szilvási Gy. (Tompa, Széchenyi u. 10., t.: 94); Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőíos, Kunba­ja: dr. Koletics Gy. (Bácsalmás, Rákóczi p. 8., t.: 936); Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Petőfi u. 48.). E3 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL BÁCS-KISKUN MEGYEI igazgatóságának közlése GAZDASÁGI JELZŐSZÁMOK . 1989 1990 Megnevezés I. íélév ző év I. nek *1 az elö- félévé- -ában I. fél­évben IpAR A termelés a/ 100,6 89,1 Az egy foglalkoztatottra jutó termelés a/ 102,7 94,9- • A foglalkoztatottak száma, tó 98,0 93,9 54107 A foglalkoztatottak havi bruttó átlagbére, Ft 114,5 124,3 10161 Értékesítés saját termelésből (összehasonlít­ható áron) b/ millió Ft 96,6 96,3 , 20235 Ezen belül: külkereskedelmi célú 103,4 94,3 5850 KIVITELEZŐ ÉPÍTŐIPAR b/ A saját építési-szerelési tevékenység értéke, millió Ft 85,4 83,4 1316 Az egy foglalkoztatottra jutó saját építési­szerelési tevékenység értéke, 1000 Ft 96,6 103,9 2006 A foglalkoztatottak száma, fö 88,4 80,3 j 128,8 | 6563 A foglalkoztatottak havi bruttó átlagbére, Ft 122,3 11423 MEZŐGAZDASÁG c/ Szarvasmarha-állomány (az időszak végén),' ' 1000 db 98,3 91,0 88 Sertésállomány (az időszak végén), 1000 db 93,6 96,9 467 • PÉNZ- ÉS ÁRUFORGALOM A lakosság pénzbevételei a fontosabb forrá­sokból összesen, millió Ft 120,9 1 \20,1 24318 A kiskereskedelmi eladási forgalom (fogyasz­tói' folyó áron), millió Ft J.17,3 i;2.,5 22111 A kiskereskedelmi eladási-'forgalom (összeha­sonlítható áron) 100,1 89,7 '■:n\ LAKÁSHELYZET Az épített 147,6 82,4 718 A megszűnt lakások száma 81,9 57,8 118 a/ Terméksorok alapján, b/ Székhely szerinti adatok. cZ Az adatok csak a mezőgazdasági vállalatokra, társulásaikra és költségvetési szerveikre vo­—natkoznak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom