Petőfi Népe, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-07 / 210. szám

1990. szeptember 7. # PETŐFI NÉPE • 5 2005-ben felszáll a Super Concorde Amikor a Concorde, a sokat ünnepelt csodare­pülőgép 1976-ban megnyitotta a szuperszonikus légi utasszállítás korszakát, a British Airways és az Air France menedzserei cseppet sem voltak vidá­mak. Az amerikai BOEING repülőgépgyár, amely ugyancsak foglalkozott egy szuperszonikus utas- szállító repülőgép létrehozásával, jobban megér­tette az idők szavát: az egyre nyomasztóbb üzem- anyaghiány miatt leállította a fejlesztést, míg a franciák és az angolok vakon tovább költötték a milliárdokat. A nagy üzemanyag-fogyasztású Concorde-ok járatása az első pillanattól kezdve milliós vesztesé­gekkel járt. Üzemeltetésük csak akkor kezdett hasznot hozni, amikor később ismét olcsóbb lett az üzemanyag. A hangsúly itt az üzemeltetésen van, mert a csaknem 30 milliárd francia frank fejlesztési költség legnagyobb része sosem fog visszatérülni. Mindössze három óra A Concorde-nak, a világ leggyorsabb utasszállí­tó repülőgépének utasai azzal a csiklandós érzéssel ihatják pezsgőjüket, hogy 16 ezer méter magasan, óránként 2200 kilométeres sebességgel, tehát a hangsebesség több mint kétszeresével repülnek az óceán fölött. Jegyükért 25 százalékkal többet fizet­nek a más repülőgépek első osztályán szokásosnál, viszont a Párizs—New York repülőút így mind­össze három órát vesz igénybe. Az Air France őt Concorde-ja 14 év alatt csaknem 1 millió utast szállított át az Atlanti-óceán túlsó partjára minden baleset nélkül. A mégis előforduló kisebb hibák egy leszakadt öldalkormányra és néhány szétpuk­kadt gumira korlátozódtak. Az öt Concorde egyikét, amelyik 12 000 órás repült idejével „leélte” élete felét, most a párizsi de Gaulle-repülőtéren töviről hegyire átvizsgálják és generálozzák. Annyit máris megállapítottak, hogy a gép meglepően jó műszaki állapotban van. Bur­kolata alatt alig találtak korrózió okozta károso­dást, és egyáltalán nem a konyha padlója alatt. Ez azért roppant kényes pontja a gépnek, mert a tála­lás közben lecsöppent, kiömlött folyadékok pusz­tító hatással vannak a könnyű műanyag és alumí­nium-szerkezetre. A legagresszívebb folyadék a Coca-Cola, utána pedig a kávé. A külső burkolat alatti korrózió hiányának oka a repülőgép nagy sebessége. Hangsebesség feletti repülésnél ugyanis a gép külső burkolata jóval 100 °C fölé melegszik, és a viz szabályosan elforr róla. Kritikus pont a futómű A Concorde másik kritikus pontja a futómű. Az indulás előtt teljesen feltankolt, 185 tonnás gépet felszállás előtt 360 kilométeres sebességre kell gyorsítani, de a több mint 3Ö0 kilométeres sebes­séggel történő leszállás is erősen igénybe veszi a futóművet. Ennek következtében a Concorde több ezer frankba kerülő gumiabroncsai ritkán bírnak ki 30 repülésnél többet. Összehasonlításként: a BOEING 727 gumiabroncsait csak 200-250 repü­lés után kell cserélni. Annak idején a szakemberek feszülten figyelték, hogyan válik be tartós igénybevétel esetén a Con­corde vezérlőrendszere. A rendszer elektromos im­pulzusokkal működik, amelyeket rézdróton to­vábbítanak a kormánylapátokat mozgató szervo- motorokhoz. Biztonsági okokból még egy régi mó­di — kormányhuzalokkal működő — vezérlő- rendszere is van a gépnek. A Concorde-ot kifejlesztő francia Societé Natio­nale Industrielle Aérospatiale és a British Aeros­pace most bejelentette, hogy 2005-re, amikor a Concorde jelenlegi példányait ki kell selejtezni, repülésre kész lesz a gép modernizált változata. Ennek a Super Concorde-nak a kifejlesztésére 85 milliárd frankot irányoztak elő. 2,4-szeres hangsebességgel A 76 méter hosszú Super Concorde 2,4-szeres hangsebességgel fog repülni, tehát alig gyorsabban a réginél, amelyet azonban minden egyébben felül fog múlni, 225 utas számára lesz benne hely, az eddigi 128 helyett. 12 000 km-es hatótávolsága két­szerese a régiének, és elegendő ahhoz, hogy Los Angelesből leszállás nélkül Tokióba repüljön. Uta­sonként a 100 kilométerre számított üzemanyag­fogyasztását 10 literről, 4,5 literre csökkentik. így sokkal kevésbé fogja szennyezni környezetünket, és nem károsítja annyira az ózonréteget. A gép zajszintjét annyira mérséklik, hogy szárazföld fe­lett is repülhet. Nem lesz rajta fedélzeti mérnök, és mindössze kéttagú személyzet fogja irányítani. Teljesen új lesz a Super Concorde „Fly-by-wire” vezérlőrendszere, amely az elektromos impulzuso­kat üvegszálkábelen továbbítja) s így teljesen vé­dett a külső elektromos zavarokkal szemben. Hogy ez mennyire fontos, az egy kellemetlen inci­dens kapcsán derült ki. 1985-ben Mitterrand elnök egy Concorde-on akart Dél-Amerikába utazni, hogy jelen legyen az Ariane eurorakéta kilövésé­nél. A repülőgép azonban nem jutott messzire, mert már az indulóállásba való gördülése során kénytelen volt a kapitány visszafordulni. Az ok: hibás fékezés. Az elnöknejc egy tartalék repülőgép­re kellett átszállnia, A technikusok csak hetekig tartó munkával tudták kideríteni a hiba okát: az elnök titkosított rádióbeszélgetéseinek megfejtését végző dekóder megzavarta a fékberendezest. Az új repülőgép piaci lehetőségeiről a szak­emberek véleménye meglehetősen eltérő. A Con- corde-menedzserek remélik, hogy 600-1200 dara­bot sikerül majd eladni belőle. Nem szabad azon­ban elfelejtenünk, hogy egyszer már nagyot téved­tek: 300 darabos felvevőpiacot jósoltak a régi Con­corde-nak, de végül mindössze 20 darab készült belőle. G. A. • A Kisszállás! Bácska Tsz magyar fésűsmerinói első díjat érdemeltek ki. OMÉK ’90 Búcsú a vásárvárostól A múlt hónap utolsó napján — mint arról már hírt adtunk — megnyílt a 71. OMÉK, az, amelyik az idén először a Nemzetközi Mezőgazdasági, Élelmi- szeripari Kiállítás és Vásár nevet kap­ta, az eddigi „országos” helyett. Az előző, 1985-ös hasonló rendezvény, el­ismerten az eddigi hasonlóak közül a legkiemelkedőbb volt. Az idén ezért is nehéz a feladat, hogy azt a színvonalat tartsák, esetleg túllépjék a kiállítások, a szakmai programok. A rendezők el­sőrendű feladatként számoltak azzal, hogy a hazai megváltozott körülmé­nyek között új lehetőségeket, új utakat mutassanak az agrártermelésnek, jó példák felvonultatásával. Ahogy az OMÉK rövidítés és a teljes név eltér egymástól', úgy lelhetők fel a kőbánya! vásárvárosban a legeslegújabb számí­tógépes technika, a Makovecz Imre tervezte istállók és a mindennapok töb- bé-kevésbé sikeres mezőgazdasági és élelmiszeripari termékei. Ä látogatók gyakran láthatnak kisgazdaságoknak szánt eszközöket, gépeket, anyagokat és hallani lehet, ahogy — leginkább külhoni kiállítók képviselőitől — ér­deklődnek az árak után. Ugyanakkor föltűnik, hogy jónéhány, az eddigi években saját területet elfoglaló cég — vélhetően pénzügyi gondjai miatt — most hasonló profilúakkal szövet­kezve állít ki. Panaszt is hallottunk: a méregdrága „helypénz” úgy látszik ke­vés ahhoz, hogy éjszaka őröket fizesse­nek-belőle. így eshetett meg, hogy a bajai BKR pavilonjába érkezőket a 8 Az Agrikon Engineering Rt. főrészvényese a kecskeméti vállalat. Az rt. élelmi- szeripari aszeptikus feldolgozósort hozott a kiállításra. • A Vaskúti Bácska Tsz Fitohorm ve­gyiüzeme stílusosan „burkolta” növény­tápláló anyagainak bemutatását. Jubi­lálnak, fennállásuk óta most állítják ki százhetvenedszer termékeiket • A Lajosmizsei Mizse Fa-Fémipari Szövetkezet a húsiparnak gyárt a füstö­léshez használt botok tisztítására szol­gáló berendezést. megnyitó előtt megdöbbentő kép fo­gadta. Ugyanis előző éjszaka feltörték a pavilont. Az OMÉK ezzel a tíz nappal — a tervek szerint — búcsút vesz Budapest­től. Az Agrocenter alapítvány segítsé­gével ugyanis Gödöllőre költözik és ál­landó kiállítássá alakul az agrárgazda­ság előbbrehaladását szolgáló rendez­vény. És végül, amolyan fájdalomdíjként, a bajai BRK FKV pavüonjában el­mondták: az érdeklődőknek állatte­nyésztésben használatos anyagokat tudnak ajánlani, például olyat, amelyik a kérődzők emésztését serkenti. A már elkészített., „farmertechnológia” .mellé használt és új gépeket, alkatrészeket ajánlanak. (Kép Gaál Béla, szöveg: Gál Eszter.) • A Kecskeméti Konzervgyár a többi zöldség-gyümölcs feldolgozó sorában mutatkozott be. A főtisztelendő és az ávós BUENOS AIRES Nem lehetett valami felemelő érzés a fő- tisztelendőnek találkozni egykori ávós üldö­zőjével a kőszegi utcán. Amikor összefutot­tak a járdán és felismerték egymást, amaz elrántotta a fejét, a páter pedig lehunyt szemmel lépett el mellette. „Háromszor vitt el az ötvenes években, mig aztán 1956-ban elhagytam Magyaror­szágot. Mot mégsem akartam botrányt ren­dezni. Úgy gondoltam, nyelek egyet és felül­kerekedek személyes sérelmeimen” mondta Domonkos László, a Buenos Aires-i Mindszentynum magyar katolikus szövetség káplánja nyári magyarországi tapasztalatai­ról az MTÍ dél-amerikai tudósítójának. Va­jon másnak is hasonló magatartást javasol? — kérdem tőle. Igennel válaszol. De hozzá­teszi: csak egyéni, személyes sérelmekre gon­dol, nem pedig volt állami és pártvezetők felelősségének megállapítására és a társadal­mi igazságtalanságok jogszerű orvoslására, amit helyénvalónak tart. Az egyéni sérelmek felhánytorgatása helyett előre kell nézni, s egy szebb, demokratikusabb Magyarorszá­got építeni. Együtt a legkülönfélébb világné­zetű emberekkel. A kommunizmusnak is voltak remek eredményei, meg kell tartani őket — vélekedett a páter. Elutasította a városi értelmiség között ta­pasztalható kommunistaellenességet. Úgy találta, vidéken ez nem él annyira az embe­rekben. Szembenállás helyett összefogást ajánl, az együttcselekvés híve. Úgy érezte, a falusi magyar ember nem akarja visszavenni a régit, hanem megelégszik a háztájival és a tsz-ben levővel. Egykori ispán ismerőse is kiállt a tsz-ek mellett, abból a megfontolás­ból, hogy hatékonyabbak, s az egyéni gaz­dáknak nincs gépük a földművelésre. Nem világos, mit akarnak a kisgazdák — mondja. Domonkos atya igen nagyra tartja a kor­mány és személy szerint Antall József mi­niszterelnök tevékenységét. Nem igaz, hogy nem történik semmi, mint sokan állítják — mondta. Inkább arról van szó, hogy alaptör­vényeket kell megváltoztatni, rendbe rakni a házat, ez pedig időt igényel, és nincs azonna­li hatással az életkörülmények javulására. Türelemre int, míg a kormány rendbe nem hozza a dolgokat. Hallatlan anyagiasságot tapasztaltam Magyarországon. Másról sem hallani mint a pénzről és a pénzről — mondja. A kultúrá­ban viszont visszaesést láttam, s ezt annál is súlyosábbnak tartom, minthogy a jelenség hátráltatja egy olyan kulturált embertípus­nak a kialakulását, amelyik kellő szellemi és érzelmi felkészültséggel képes szembenézni az új kihívásokkal. Megbirkózni az anyagi valóság irányításának bonyolult feladatával és helyes irányba terelni az emberek közti viszonyokat is. A kultúrának ki-ki csak egy-egy részét képes birtokolni, bármilyen okos és ráter­mett legyen is — fűzi tovább gondolatainak láncszemét. A kultúrlény éppen azt keresi a másikban, amit a másiktól is joggal vár: egymás kiegészítését, gazdagítását, a moti­vációt az együttcselekvéshez! Egy paraszt- ember is lehet hasonlóképpen kulturált a maga szakmájában és életében, mint egy vá­rosi értelmiségi, s az utóbbihoz hasonlóan neki is volna helye az Országgyűlésben, pe­dig ott most nemigen látni paraszti arcokat — mondta. Domonkos páter a „kulturális altruiz­mus” híve. Ezen a különböző kulturális érté­kek találkozását és szintézisét érti. Nem elu- tasitaniok, hanem kiegészíteniök kell egy­mást — vallja. Szerinte mind XIII. Leó pápa múlt század végi Rerum Novarum encikli- kájának, mind pedig Marxnakrvan mondni- valója a ma embere számára, csak mindent a megfelelő módon kell használni. A kultu­rált ember nem véres forradalmakban keresi a megoldást, hanem a párbeszédben a más nézetűekkel'— vélekedett, jó példaként em­lítve Orbán Viktor politikai „lehiggadását". Kissé elöregedettnek véli a magyar katoli­kus egyházi vezetést. „A megkötött kéz ne­hezen oldódik” — mondta. Az egyházra is áll olykor, hogy nem tud mit kezdeni a sza­badsággal. Paskai László" bíborostól kérte, küldjenek papot Argentínába, s foglalkozza­nak annak gondolatával is, hogy a magyar egyház hatáskörébe kerüljön a Buenos Ai­res-i Mindszentynum magyar katolikus kö­zösség. Domonkos atya Erdélyben is járt. „Rette­netes gyűlöletet” tapasztalt az erdélyi ma­gyarsággal szemben. Ugyanakkor semmi je­lét sem látta annak, hogy Románia valóban demokratizálódik. Az erdélyi magyarság kö­rében nem tapasztalt revansszellemet, ellen­kezőleg, úgy vélték, hogy a legtöbb, amit majdan elérhetnek, Erdély autonómiája. Az ott élő magyarok az Iliescu-kormánynál is jobban tartanak a román keresztény agrár­párttól és a Vatra Romaneascától. A román ortodox egyház is annyira elkötelezte magát a nacionalizmus mellett, hogy nem hajlandó együtt dolgozni a többi egyházak hierarchiá­ival. Erdély helyzetét az újjáépülő Európa keretében kell Rendezni — vélekedett. Noha Magyarországot a Nyugat részének tartja, figyelmeztetett: gazdaságilag egyaránt ráutaltak vagyunk a Nyugatra és a Keletre. Szerinte Magyarországon nem szabad leírni a baloldalt. Az ország irányításában lesz még szerepük a némethmiklósoknak, a pozs- gayknak, a honioknak — véli. A szélsőségek elszigetelését tartja a legfontosabbnak a szü­lető új érdekében. Meg kell akadályozni, hogy a különböző előjelű revansizmusok vagy nosztalgiák találkozzanak és összefog­janak a demokrácia ellen. Konkrétan utalt a /hazai szélsőbaloldalra és a, dél-amerikai magyarság szélsőjobboldali köreire, két le­tűnt múlt mai nosztalgikusaira. MTI—Panoráma • A veszprémi Robix így ajánlja a kisgazdaságoknak a termén) roppantót. • Igen sokan érkeztek Hollandiából. Van Staaveren-csodavirágok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom