Petőfi Népe, 1990. szeptember (45. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-10 / 212. szám

1990. szeptember 10. • PETŐFI NÉPE • 3 1993régéig mindenki kaphat vonalat TELEFÖNIA — KECSKEMÉTEN Mit jelent a telefon nap­jainkban? Pótolhatatlansá- gát tanulmányok, cikkek százai elemzik nap mint nap. A „távközlés” szóhoz kapcsolódó érzelmek azon­ban — legalábbis hazánk­ban — nem egyértelműen pozitívak. Ha például valaki beko­pog a még mindig monopol­helyzetben levő Távközlési Vállalat megyeszékhelyi irodájába: telefonkérelmére a válasz általában elutasító. A cég munkatársai a közel­jövőre nem ígérhetnek áthe­lyezést vagy új vonalat. A néhány éve megépített új központ ugyanis már nem terhelhető tovább. A háló­zat kapacitása szűkös, a technika elavult. Jó hír vi­szont: hamarosan megkez­dik az úgynevezett önerős távbeszélő-fejlesztést a vá­rosban. A tervek szerint, ha elkészül az egymilliárdos beruházás, megteremtődik a megyeszékhelyen is az oly régóta áhított „telefónia”. Minden igénylő kaphat majd vonalat. Nehéz nemet giogdani — Szolgáltató vállalat va­gyunk. Gondolhatja, hogy mi­lyen nagy teher a -számunkra, amikor technikai okok miatt vissza kell utasítanunk partnere­ink kéréseit *— kezdte a beszélge­tést Gyenes Géza, a Bács-Kiskun Megyei Távközlési Üzem vezető­je. ?— Több ezer igénylést kell számon tartanunk; adminisztrál­juk a különféle panaszokat, föl- és bejelentéseket. Szinte bénító az a tudat, hogy itt, a XXI. század küszöbén sorban állnak a cégek, a vállalkozók, az állampolgárok, hogy a termeléshez s mondhat­nám úgy is, hogy az élethez nél­külözhetetlen vonalat megkap­ják. Ki kellett tennünk a táblát: „a központunk betelt”. — És akkor jött az ötlet, a nagy terv ... — Számtalan lehetőséget meg­vizsgáltunk, elemeztünk, hogy hátha változtatni lehetne az ál­datlan helyzeten. Úgy tűnik: a kecskeméti távközlési hálózat fejlesztésének ma egyetlen lehet­séges és elkerülhetetlen módja a lakosság, a helyi intézmények és gazdálkodó szervezetek anyagi támogatásával megépítendő kommunikációs fejlesztés. Tu­dom, hogy manapság, amikor mindenkinek meg kell becsülnie még a'filléreket is, nem igazán vonzó, hogy több tízezer forintot kell kiadni olyanért, amit sok ez­ren, állampolgári jogon, jóval szerényebb összegért kaptak. Mi a városi tanáccsal, valamint a munkálatokat támogató Orszá­gos Takarékpénztárral közösen mindent meg szeretnénk tenni, hogy a terhek elviselhetőbbek le­gyenek ... — Ezek szerint nagy ösz- szegrőr van' szó .. . Mennyit kell fizetni a telefonjai vízu­mért?- Egyéni igénylőktől ötven­ezer forint befizetését várjuk. Eh­hez az OTP, az előzetes tárgyalá­sok szerint, igen kedvező feltéte­lekkel hitelt nyújt. Körülbelül hétezer forintot kell csak befizet­ni az igénylések benyújtásakor, az ötvenszázalékos törlesztési tá­mogatást három év alatt, havi 1250 forintos részletekben kell törleszteni. így a kölcsön 1 száza­lékos kamatozású lesz, ami azt gondolom, rendkívüli ajánlat az OTP részéről. Enyhíti a terheket, hogy a hozzájárulás 15 százalé­kát amint az a közműfejlesz­tésre kifizetett összegeknél szoká­sos — visszatérítik. Az egyéni hozzájárulás magában foglalja a távközlési beruházási hozzájáru­lás kötelezően előírt tarifáját és az egyénenkénti leágazás rende­letben szabályozott jelenlegi sze­relési költségét (főállomásonként 5000 forintot). A vállalt munkát a kért összeg fejében a Távközlési Igazgatóság saját anyagi kocká­zata terhére vállalja. Ez a tétel nem csekély, hiszen közismert, hogy az infláció megközelíti a negyven százalékot. A nagy lép­tékű vállalkozást egyébként a vá­rosi tanács, illetve az önkor­mányzat koordinálja majd. El­képzelésünk szerint, amennyiben a Távközlési Vállalat részvény- társasággá alakul, akkor a levo­nások és a visszatérítések után fennmaradó tőkerészt — min­tegy 33 ezer forintot — részvény­ként tudhatja magáénak a befize­tő. Amennyiben ez a terv sikerül, természetes lesz, hogy a részvény- társaság nyereségéből osztalékot fizet majd a tőkéstársaknak ... Új szolgáltatásokat kínálnak-^Mennyit kell majd fizet­niük a vállalkozóknak, akik üzleti állomást kérnek? — Számukra kétszázezer fo­rint lesz a hozzájárulás összege. Vagyis a mai helyzethez viszo­nyítva — csupán százezer, mert jelenleg is 100 ezer forint egy üz­leti állomás létesítése. — Mi épül majd Kecskemé­ten a hozzájárulások feltehe­tően tetemes summájából? — A megyeszékhelyre 1993-ig a legmodernebb digitális elektro­nikus központot telepítjük, amely lehetőséget teremt számos új szolgáltatás bevezetésére is. Minden igénylőt ki tudunk szol­gálni, de kínálunk majd telefax és képtelefon szolgáltatásokat is. Az új központ évekre megoldja a gondjainkat, hiszen a legkorsze­rűbb, tárolt programvezérlésű, mechanikus alkatrész nélküli, elektronikus központ lesz. — A kecskeméti központ­hoz tartozó települések lakói is kapcsolódhatnak e vállal­kozáshoz? — Sajnos nem tudjuk kiter­jeszteni ezt a lehetőséget az ösz- szes Kecskeméthez kapcsolódó körzetre. A városkörnyéken csak Hetényegyházán, Katonatele­pen, Városföldön, Helvécián, és (majd) Ballószögben hirdethet­jük meg a lehetőséget. Még három év — Mikor lehet jelentkezni? Mit remélhetünk, mikorra ga­rantálják a szervezők, hogy a pénzünkért vonalat kapunk. — Néhány részletkérdés pon­tosítása még hátravan. De biztos, hogy heteken belül megjelennek a hirdetéseink. Természetesen le­velet írunk minden igénylőnek, és ajánljuk a telefonra váróknak az önerős fejlesztést. Aki készpénz­zel fizet, az idén ősszel és a jövő nyáron kell majd, hogy a számlá­ját kiegyenlítse. Akik a kedvez­ményes OTP-hitelt választják, ta­lán az év végén vagy a jövő év legelején rendezhetik ügyeiket. Ugyanis a nagy számú hitelügy lebonyolítása időbe telik a pénz­ügyi szervezeteknek. Az előzetes műszaki tárgyalások, tervezések alapján ígérhetem: mindenki, aki 1991. júniusáig társul a vállalko­zásunkhoz, 1993. december 31- éig telefonvonalhoz jut. Az első bekötések az új központra 1993 tavaszán lesznek. Addig tehát zárva a kecskeméti központ. Nincs újabb bekötés és áthelye­zés. Bizonnyal tízezernél többen lesznek majd, akik áhítják, hogy a befektetett tőkéjük telefonvo­nalat teremjen; hogy elkövetkez­zen Kecskeméten is a telefó­nia ... Farkas P. József MA MÉG VÁLLALHATJA, DE MEDDIG? Á parlament dönt, a képviselő segíthet Mit tegyen az a közszolgálati dolgozó, nevezetesen egy kisközségi tanács vb-titkára, ha indulni kíván a helyhatósági választásokon — élvezve a település polgárainak bizalmát,—, ám nehezen feloldható dilemma elé kerül nyomban, ha megválasztását követően életbe lép majd az új közszol­gálati törvény? Ennek tervezetében ugyanis szerepel, hogy közszolgálati dolgozó nem lehet tagja az önkormányzati testületnek. Tehát vagy lemond választott tisztéről egy közbizalmat élvező személy — hogy megtarthassa állását —, vagy marad helyi képviselő, megfelelve választói akaratának, s akkor kereshet másik munkahelyet magának. Ez pedig ma már nagyváros­ban sem mindig egyszerű dolog — ugyanis egyre több az álláskereső —, kistelepülésen pedig jószerivel nincs másik olyan munkahely, amelyet egy- egy közigazgatási dolgozó, nagy elhatározása nyomán, betölthetne. Voleticsné Kapusi Adrienn kunbaracsi vb-titkár, aki nyílt levélben fordult hozzánk, azt kérte: próbáljuk meg tisztázni a helyzetet az illetékesek segít­ségével. Nos, megpróbáltuk, de hangsúlyozni kell: ez a válasz korántsem teljes, és nagyon sok feltételezést tartalmaz. Hiszen a megyei tanács szakemberei is csak a jogszabálytervezetet ismerik, mivel végleges törvény még nincs. Ha lenne, az valamivel tisztább helyzetet eredményezne, de nem biztos, hogy levélírónk, s a többi hozzá hasonló helyzetben lévő, kinevezett tanácsi dolgozó számára megnyugtató lenne. Annak értelmében ugyanis, ha az illető indul a választásokon, akkor a jelöltnyilvántartásba vétele idejétől munkaviszonya szünetelne, megválasz­tásától pedig munkaviszonya megszűnne, (A szüneteltetés ideje munkavi­szonynak számít, ám fizetés már nem járna.) Most viszont még nem érvényes ez a jogszabály, tehát különösebb kockázat nélkül elvállalható a jelölés, miután nincs hátrányos anyagi kihatása. Ha pedig elfogadják így a közigazgatási alkalmazottak jogállásá­ról szóló törvényt, akkor annak hatályba lépésétől számított 30 napon belül kellene döntenie az érintettnek: a helyi képviselőséget választja-e, , vagy a kinevezéssel betöltött, fizetést adó munkahelyet. Érthető a törvény-előkészítők törekvése: különválasztani a szakappará­tust és a választással megszerezhető politikai tisztségeket. De míg egy nagyvárosban vagy egy többezres lélekszámú településen is ez még köny- nyen, vagy viszonylag egyszerűen megoldható, a kisközségekben, aprófal­vakban rendkívül előnytelen döntésekhez, nagy valószínűséggel kontrasze­lekcióhoz vezetne. A polgármesterek jogállásáról rendelkező törvényt (szeptember 4-én fogadta el a parlament) éppen amiatt kell módosítani máris, mert nem vette figyelembe, hogy a megválasztott első ember esetleg nem tudja vagy nem akaija főállásban betölteni tisztségét — éppen az anyagi háttér rendezetlen­sége miatt. Mert Nyugaton a polgármester mögött általában biztos egzisz­tencia van, így aztán nyugodtan polgármestereskedhet. Nálunk, különösen kistelepülésen, ez nincs így. Éppen ezért tartalmazza a módosító javaslat, hogy a polgármester — eltekintve az összeférhetetlenségi szabályokban megfogalmazott munkaköröktől —- más munkaviszonyban is állhat. Külön kérdéskör az összeférhetetlenség. A parlament döntött abban, hogy polgármester nem lehet képviselő és fordítva, valamelyikről tehát le kell mondani. Igaz, külföldön bőven van olyan példa, hogy ez a két tisztség nem összeegyeztethetetlen, de az külföld. Am belföldön, ezen belül is a kistelepüléseken, mondjuk éppen Kunbaracsoá, miért volna elképzelhetet­len, hogy a közigazgatási alkalmazott (a törvénytervezetben két változat is szerepel arra vonatkozóan, hogy ki tekinthető annak: csak az érdemi ügyintézők vagy az ügyviteli dolgozók is?) tagja legyen az önkormányzati testületnek. Elfogadható az érv: a helyzet ellentmondásos is lehet eseten­ként. De az ellentmondás nem lenne nagyobb, mint amikor a képviselő egyúttal miniszteri, vagy politikai államtitkári posztot is betölt. (Előterjeszt egy programot, s aztán megszavazza.) Igaz, velük kapcsolatban az összeférhetetlenségről szóló jogszabály kivé­telt tesz. Ennek mérlegelésére módja van a parlamentnek akkor is. amikor a közszolgálati törvényről dönt. Mert ebben a kérdésben —ezt bizonnyal levélírónk is tudja -— az Országgyűlés az illetékes. Azt javasoljuk tehát, hogy forduljon bizalommal a parlamenti képviselőjéhez, Faddi Józsefhez, megkérve: vállalja fel ezt az ügyet a T. Házban is. Váczi Tamás Tina, a tini rocknagymama A HARMADIK PESTI TURNER-KONCERT A . csütörtök esti Tina Turner- koncertet megelőző héten minden eszközt, fondorlatot bevetettem, hogy a világsztár közelébe férkőz­zem. Most, persze, nem szeretném elárulni praktikáimat, háthajók lesz­nek még később. Az viszont biztos: a magyar sajtó egyetlenegy képviselőjé­nek sem sikerült a hőn áhított talál­kozás az énekesnővel, még csak egy villáminterjút sem érdemelt ki senki. Hát, kérem, érthető is ez, egy világ­sztárnak nem életbe vágóan fontos a publicitás. Mindent elmondott ő már, megírta könyvében, beszámol­tak viselt dolgairól a magazinok. Mi újat is kérdezhetnének tőle az újság­írók? Budapesten harmadszor járt. Elő­ször a nyolcvanas évek elején, amikor mélyponton volt, egy hosszabb siker­széria után igyekezett hallatni magá­ról. Azután már az újból felkapott, befutott Tina jött el. És most, az új­bóli világsztár. Csoda-e, ha egy mű­vész életében kétszer éri el, hogy feljut a csúcsra? Lehet csoda. Nem minden­kinek adatik meg ez a szerencse. Mennyi kiégett énekes, zenész tengő­dik szerte a világban! Még szerencse, hogy néhány kivétel létezik, mint pél­dául ez a rocknagymama. Rég elfe­lejthettük volna, ha nem bizonyítja be ismét, hogy kivételes képességek­kel bír. Elmúlt ötvenéves, de kiválóan mozog, táncol, kitűnően énekel. És legalább húsz esztendőt letagadhatna korából, minthogy le is tagadja, mert azt olvastam az egyik nyilatkozatá­ban, hogy legfeljebb 34 évesnek érzi magát. Ehhez fiatal szerető is tarto­zik. A koncérthez, a műsorhoz pedig profizmus. Tina Tűmért nézve, hallgatva, rá kellett jönnöm: ez az 57 kilós, 1 méter 60 centis amerikai énekesnő minden szempontból profi. Ez elsősorban on­nan tudható, hogy másfél órás show- jában egypercnyi kivetnivalót sem le­hetett felfedezni. Mindenki, minden a helyén volt. A muzsikusok — köztük például John Mayall — értették a dolgukat. A táncos-énekes lányok fi­gyelemre méltóan táncoltak Tina ol­dalán. A fények, a látványelemek ugyancsak a profi munkát dicsérik. A hangulat rendkívül jó volt. Az ap­ró, de elementáris sztár pedig boldog lehetett, hiszen legalább 30 ezer em­ber volt rá kíváncsi. A sikerhez nem kell különösebb hókuszpókusz. Akinek tökéletes, képzett hangja van, bírja a tempót, nem kell tartania attól, hogy nem fi­gyelnek rá. Tina Turner kijött a szín­padra, hozzákezdett műsorához, én meg azon csodálkoztam, amin, meg­lehet, mások is: hogy'a csudában tud ennyit egyfolytában táncolni, énekel­ni, ugrálni. Tudhatna, ha mondjuk nem lenne ötvenéves. Sajátos láb- és fenékmozgatása különösen ingerlő, úgymond szexis. Vallja is a blues tig­risasszonya, a tini rocknagyi, hogy a színpadon mindent meg kell mutatni, még a lábakat is szét kell tárni. A ze­nét minden izében éreznie kell az éne­kesnek. A miniszoknya, a fitos orr, a felborzolt hajkorona pedig csak fo­kozza a kívánatosságot. A jutalom sem marad el. Egy-egy virágcsokor, kabala és vastaps. Tina Turner ala­posan megdolgozott a sikerért, most, európai turnéján is. A csábos, rekedtes hangú Tina jól ismert dalai egymás után csendültek fel. Az utóbbi évek nagy slágerei és á tavalyi Foreign Affair sikerszámai, köztük a The Best, az Ask Me How I Feel, az I don’t Wanna Lose You. A régebbiek közül a We Don’t Need Another Hero, a Tonight, a Privat Dancer. A még régebbiek közül pedig például a Creedence-sláger, a Proud Mary. így, egymás után, fokozva az eksztázist. Nem tudtam, mi jöhet még, melyik Tina-szám. Minden adu­ját egyből kijátszotta. Vajon mit is tartogathatott volna a végére? Ter­mészetesen az egyik legnépszerűbb nótáját, a Nutbush City Limits címűt. Végre a kisérőzenekar is beleadott apait-anyait a fergetes rocknótába. Azután még egy-két jutalomdal. És a legvégén az új lemez lírai száma, a Be Tender With Me Baby. Tina Turner elköszönt, sűrű puszi­küldés közepette. Viszlát, viszlát. Hát persze, hogy viszlát. Mikor is találko­zunk legközelebb?... Borzák Tibor Fotó: Somos László

Next

/
Oldalképek
Tartalom