Petőfi Népe, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-27 / 175. szám

4 5 PETŐFI NÉPE • 1990. július 27. ISMERJUK-E BÁCS-KISKÚNT? A NÉPSZÁMLÁLÁSI ELŐZETES MEGYEI ADATAIBÓL Hol van és mit ábrázol? ... A Központi Statisztikai Hiva­tal a közeljövőben az 1990. évi népszámlálás során ösz- szeírt személyek és lakások számáról előzetes eredményeket tesz közzé. A végleges adatok a kérdőívek számí- tógépés feldolgozása után állnak majd rendelkezésre, az első kötet megjelené­se ez év végére várható a népszámlálás anyagából kiválasztott 2%-os minta alapján. 1990. júliusa és 1992 májusa között a megyei és a budapesti eredmé­nyek kerülnek közlésre a teljes körű, valamint a 20%-os reprezentatív adat- felvétel anyagából. Az ezt követő más­fél évben a népesség demográfiai, isko­lázottsági, foglalkozási összetételéről, háztartás- és családviszonyairól és la­káskörülményeiről ún. témakötetek kerülnek kiadásra. Az előzetes eredmények alapján a KSH megyei igazgatósága hamarosan egy rövidebb kiadványt jelentet meg a Bács-Kiskun megye településein élő né­pesség számáról, a népszaporodásról, a lakónépesség nemek szerinti összetéte­léről, a nemek arányáról, valamint a lakásállományról és a lakások szoba­szám szerinti nagyságáról. 24 ezerrel kevesebben Bács-Kiskun megye lakónépessége (azok a személyek, akik a megye terüle­tén állandó és ideiglenes bejelentéssel rendelkeznek, kivéve azokat az állandó lakosokat, akiknek ideiglenes lakásuk más megyében van) 1990. január 1-jén 544,8 ezer fő volt. 4,2%-kai (24,1 ezer fővel) kevesebb, mint az előző — 1980. január 1-jei népszámláláskor. A csökke­nésnek ezzel a mértékével a megyék kö­zül a 9-ik helyet foglaljuk el. (Az ország­ban átlagosan 3,1 %-kal csökkent a la­kónépesség.) A lakosság számának alakulását (sza­porodását, vagy fogyását) két tényező határozza meg: a természetes szaporo­dás, illetve fogyás (az élveszületések és halálozások egyenlege) és a vándorlási különbözet (a be- és kijelentkezések kü­lönbsége). Az előbbi következtében 2,0%-kal, az utóbbi miatt 2,2%-kal csökkent a népesség a megyében a tíz évvel korábbihoz képest. Az állandó bejelentéssel rendelkezők száma 550,7 ezer fő volt, 3,2%-kal keve­sebb, mintáz előző népszámlálás idején. Az élveszületések száma a halálozáso­két mindössze hét megyében haladta meg, a természetes szaporodás a legerő­sebb Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben volt, 2,5%-os. Két százalékosnál na­gyobb mértékű természetes fogyás Bé­kés, Csongrád, Heves és Somogy me­Lakosok és lakások gyében volt megfigyelhető. A vándorlási veszteségből adódó népességcsökkenés legerősebben a foglalkoztatási gondok­kal küzdő térségekben következett be: Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szat- már-Bereg, valamint Nógrád megyé­ben. A vándorlási különbözetet pozití­van befolyásolta ugyan a környező or­szágokból betelepülők száma, ugyanak­kor csökkentette a külföldi munkaválla­lás növekvő száma. A városiak többen vannak A népesség számának alakulása ter­mészetesen jelentős eltéréseket mutat a települések nagysága szerint. 1990. ja­nuár 1-jén a megye lakosságának 53%-a élt a városokban és 47%-a a községek­ben, az 1980. évi 49, illetve 51%-kal szemben. Ez az arányeltolódás elsősor­ban annak tudható be, hogy az elmúlt évtizedben 5 új városunk alakult. A népesség tényleges száma mindösz- sze három városban gyarapodott; a me­gyeszékhelyen (5,9%-kal), Kunszent- miklóson (2,4%) és Baján (0,4%). A me­gyei városok közül Debrecen után Kecskeméten nőtt a legnagyobb mér­tékben a lakónépesség száma. Több mint egy tizedével éltek kevesebben Já­noshalmán és Kiskunmajsán, a vándor­lási veszteség mértéke is ebben a két városban a legmagasabb. Míg az ország vidéki városaiban átlagosan 0,6%-kal gyarapodott a népesség, addig a megye városaiban 0,3 %-kal csökkent, ami első­sorban a természetes szaporodás kisebb arányával magyarázható. Bács-Kiskun megye községeiben átla­gosan 8,3%-kal laktak kevesebben, mint 1980-ban. Mindössze öt községben be­szélhetünk tényleges szaporodásról 0,5 és 14% között (Ballószög, Érsekcsanád, Felsőlajos, Pirtó és Városföld). A köz­ségek csaknem felében (46%-ában) több mint egytizedével csökkent a né­pességszám. Ezek közül több mint egy­negyedével — Bácsszőlősön, Bugac- pusztán, Kéleshalmon és Újsollon. Természetes szaporodás a megye 105 községe közül 10-ben, míg 10% feletti természetes fogyás 6 községben követ­kezett be. Feltűnően magas 20% feletti vándorlási veszteséget Bácsszőlős, Bu- gacpusztaháza, Újsolt és Újtelek közsé­gekben figyelhettük meg! KÉSZÉN LEIBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK r^jpri KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől pétitekig 18 órától másnap reggel 8 óráig I_5__J tart. Szombat, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órá­iul folyamatosan a következő hétköz­nap reggel 8 óráig. Az ügyelet. helye: felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488), központi tömb, diagnosz­tika. Gyerekeknek: Kecskemét, Izsáki út 5. C. pavilon, földszinti ambulancia (T.: 22-822). Agasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlő- rinc, Városföld gyermek és felnőtt be­tegeit munkaszüneti napokon a kecske­méti kórház említett két épületében lát­ják el. Orgovány, központi rendelő (T.: 25), Szabadszállás, Fülöpszállás, Soltszent- imre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 53-324), Kunszentmiklós: közpon­ti rendelő (T.: 51-222), Dunavecse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunave­cse, központi rendelő (T.: 75), Lajosmi- zse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmi- zse, központi rendelő (T.: 56-173), Ke­rekegyháza, Fülöpháza, Kunbaracs: dr. Gódor Gy. (Kerekegyháza, Lenin t. 3. lg 71-338), La ki telek: dr. Kalocsa Z. (Lakitelek, Alkotmány u. 3. T.: 42- 015), Izsák: dr. Rigó Zs. (Izsák. Kos­suth tér 6. T.: 74-190), Tiszaalpár: dr. Hudák J. (Tiszaálpár, Dózsa Gy. u. 71. T.: 44-055). Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28-222-cs telefonszámon naponta 18 órától másnap reggel 6 óráig hívható. BAJA: az ügyeletét a bajai kórház sebészeti pavilonjában látják el (Po- korny u. T.: 12-149), itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bácsborsódi, bács- szentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felső; szentiváni, garai, hercegszántói, ne­mesnádudvari, sükösdi, szeremlei, vas­kúti betegeket.^ • BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kun­bajai, csikériai, madarasi, katymári la­kosokat látják cl. KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rende­lőben látják el a betegeket (T.: 11-260). fogászati ügyeletet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig tartanak a szakorvosi rendelőin te zetben: Kiskőrös, Petőfi tér 1. Az ügyelet idején ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi és kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 21-575), Soltvadkert: köz­ponti rendelő (T.: 31-231). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a köz­ponti ügyelet szombaton reggel 7 órá­tól hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Fadrusz J. u. 4. (T.: 62-360). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, pető- fiszállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje: szombaton és vasárnap 7-tól 19 óráig tart. Helye és telefonja azonos á köz­ponti ügyeletével. TISZÁKÉCSKE: a rendelőintézet- ben á tiszakécskei és a szentkirályi be­tegeket látják el (T.: 41-011). KALOCSA: a rendelőintézetben tar­tanak ügyeletet: Kossuth u. 34-36. Itt látják el Bátya, Foktő, Ordas, Géder- lak. Homokmégy, Miske, Dunaszent- benedek, Oregcsertő—Csorna, Szak- már, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart (T.: 10-122/ 234-es mellék, éjszakai ügyelet: 213-as mellék). A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős .esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalo­csa, Solt, Harta. Dunapataj, Duna- szenlbencdek, Dusnok, Fájsz. Hajós és a csatolt községek. Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey tér I. T.: 167.), Dunapataj, Harta: dr Kákonyi A. (Harta, Védgát sor 6. T.: 122). KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tarta­nak ügyeletet (T.: 21-011). Itt látják el a balotaszállási, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Csólyospálos, Köm- pöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T: 31-211), Jánoshalma, Borota, Rém, Kéleshalöm: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88, Kelebia, Tompa: dr. Császár J. (Kelebia, Bajcsy-Zs. u. 27. T.: 47), Szánk, Jászszentlászló: dr. Fol- berth Gy. (Szánk, Béke u. 30. T.: 31- 547). GYÓGYSZERTÁRAK u. 7., Jánoshalma: Béke u. 1/A., Kalo­csa: Széchenyi-lakótelep. Kiskőrös: Kossuth u. 5., Kiskunfélegyháza: Attila u. 1. Kiskunmajsa: Hősök tere 3., Kun­szentmiklós: Kálvin tér 7., Soltvadkert: Ifjúság u. 2., Tiszakécskc: Béke tér 1., Kiskunhalas: Kossuth u. 15., Solt: Béke tér 6. ÁLLATORVOSOK iiü /A péntek esti zárástól hét- lo reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletet: Kecskemét: Szabadság tér I.. Baja: Tóth Kálmán tér 2., Bácsal­más: Hősök tere: Izsák: Dózsa György Az ügyelet szombat reggel I órától hétfő reggel 7 óráig .irt. I KECSKEMÉTI ÁLLAT- KÓRHÁZ: folyamatosan működik. BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Sze­retnie, dr. Steiner R. (Baja, November 7. tér 6.), Nemesnádudvar, Sükösd, Er- sekcsanád: dr. Lakatos J. (Nemes­nádudvar, Petőfi u. 84. T.: 13), Bács- szentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Tasko- vics L. (Vaskút, Bajai út 1/A. T.: 12- 581). Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbo- kod: dr. Sz. Tóth I. (Felsőszentiván, Jókai u. 25.), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Borbás Z. (Madaras, Honvéd u. 2.), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybáracska: dr. Tüske F. (Nagybaracska, Tulbanov u. 18. T.: 168). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő: dr. Kovácsfiy Cs. (Kalocsa, Új­helyi ú. 2.), Tass, Szalkszentmárton, Dunavecse, Apostag: dr. Gulyás A. (Dunavecse, Vörös Hadsereg u. 8/g.), Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusz­tai Célgazdaság solti kerülete: dr. Var­jú S. (Solt, Kossuth L. u._ 86. T.: 52), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta, Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Mészáros J, (Harta, Rákóczi u 9.), Szakmár, Öreg­csertő, Homokmégy: dr. Török L. (Öregcsertő, Kossuth u. 34. T.: ll),r Hajós, Császártöltés, Fájsz, Dusnok, Miske, Drágszél: dr. Kovács A. (Mis­ke, Marx u 66. T.: 12). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Juharos I. (Kecs­kemét, Petur bán u. 2. T.: 20-454), Kecskemét, Ballószög, Helvécia: dr. Is- pánovity I. (Kecskemét, Kölcsey u. 24. T.: 20-869), Jakabszállás, Orgovány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi Tovább nő a nők aránya Az elmúlt évtized folyamán a népes­ség nemek szerinti összetétele a nők ja­vára tolódott el, a megyében a férfiak száma 14,8 ezerrel, a nőké 9,3 ezerrel csökkent. Mindkét nemnél a csökkenés mértéke erősebb volt az országos átlag­nál: míg országosan a férfiaknál 3,9%- os, a nőknél 2,4%-os, addig a megyében 5,4, illetve 3,2%. Ebben a folyamatban alapvetően a férfiak (különös tekintettel a középkorosztályra) halálozásának magas aránya közismert, e szomorú sta­tisztikában Bács-Kiskun megye sajnála­tosan „élen jár”. A lakónépesség számának területi alakulása nemenként változatos képet mutat. Míg a megye városaiban a férfi­ak száma csökkent (1,6%-kal), addig a nőké kismértékben növekedett (0,9%). A községekben mindkét nemnél mér­séklődést figyelhetünk meg, a férfiaknál 9,2, a nőknél 7,5 százalékost. A nemek arányában mindkét településtípusnál a nőtöbblet tovább fokozódott, a váro­sokban 1000 férfira 1103 nő, a közsé­gekben 1053 nő jutott. Míg 1980-ban 31 olyan községünk volt, ahol a férfiak aránya magasabb volt, 1990-ben már csak 18. (Ezek álta­lában kis lélekszámú, 1—2 ezer fő körüli községek.) Sok az egyszobás Bács-Kiskun megyében 1990. január 1-jén az előzetes adatok alapján 216,2 ezer lakás volt, csaknem 11 ezerrel több, mint az előző népszámlálás idején. A la­kásállomány gyarapodásának üteme alacsonyabb, mint a 70-es évtizedben. A 100 lakásra jutó lakosok száma 277- rpl 255-re változott, ez azonban inkább a népességcsökkenés következménye, semmint a lakásállomány gyarapodá­sáé. Az ország lakásállományából a me­gyei 5,6%-kal részesedett. A lakások u. 26. T.: 72-075), Szentkirály, Nyárlő- rinc, Városföld: dr. Pillér J. (Szentki­rály, Dózsa u. 1. T.: 45-012), Lajosmi- zse: dr. Havasi F. (Lajosmizse, Rákóczi u. 29. T.: 56-248), Tiszakécske: dr. Csi- tári J. (Tiszakécske, Tiszasor u. 64. T.: 41-095), Kerekegyháza, Kunbaracs. Ladánybene: dr. Tóth B. (Ladánybene, Piactér u. 12. T.: 56-948). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Utschalott F. (Kiskőrös, Bacsó B. u. 16. T.: 11-653), Ágasegyháza, Fülöp­háza, Izsák, dr. Túrái J. (Izsák, Kecs­keméti u. 37. T.: 74-549), Kunszent­miklós, Kunpeszér, Kunadacs: dr. Fo­dor L. (Kunadacs, Hunyadi u. 38. T.: 53-448), Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Báldy Z. (Szabadszállás, Bajcsy-Zs. u. 1. T.: 53-183), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Kővágó F. (Soltvadkert, Bocskai u. 83. T.: 31-081), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Varga J. (Csengőd, Szent I. u. 15. T.: 41-130), Kecel, Imre­hegy: dr. Beke J. (Kecel, Malom u. 22. T.: 21-043). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kis­kunfélegyháza: dr. Horváth A. (Kiskunfélegyháza, Wesselényi u. 3. T.t 61-389), Gátér, Pálmonostora, Petőfi- szállás: dr. Szobonya Cs. (Pálmonosto­ra, Dózsa Gy. u. 59. T.: 79-586), Tisza­alpár, Lakitelek: dr. Berényi F. (Tisza­alpár, Alkotmány u. 7. T.: 44-111), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Szűts M. (Csólyospálos, Széchenyi u. 2. T.: 3), Jászszentlászló, Szánk: dr. Mihala F. (Szánk, Árpád u. 28. T.: 31-942), Bugac, Kunszállás: dr. Vígh I. (Bugac, Kada E. u. 2.) KISKUNHALASI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kis­kunhalas, Pirtó: dr. Végű E. (Kiskun­halas, Szatmári S. u. 22. T.: 22-469), Zsana, Harkakötöny, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Tóth M. (Kiskunha­las, Gimnázium u. 6. T.: 22-533), Já­noshalma: dr. Vass I. (Jánoshalma, Magyar L. u. 18. T.: 415), Borota, Rém: dr. Fekete I. (Borota, Deák F. u. 48. T.: 471), Mélykút, Kisszállás: dr. Mikó N. (Mélykút, Lenin tér 54. T.: 28), Tompa, Kelebia: dr. Szilvási Gy. (Tompa, Széchenyi u. 10. T.: 94), Bá­csalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kunba­ja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth u. 21. T.: 4), Tataháza, Bácsalmás, Mátétel- ke: dr. Harmat S. (Tataháza, Kossuth u. 39. T.: 410). valamivel több mint fele a városokban található. A városok közül 10% feletti lakásál­lomány-gyarapodás csak Kecskeméten, Baján, Kalocsán és Kiskunhalason kö­vetkezett be. Két új városunkban, Já­noshalmán és Kiskunmajsán csökkenés figyelhető meg, mely a lakásösszevoná­sok és leginkább a romos, elhagyott la­kások megszüntetésének eredménye. A községek lakásállománya szintén csökkent 1,2%-kal, míg az ország közsé­geiben átlagosan 2,7%-os gyarapodás ment végbe. Több mint egyharmados állománycsökkenés volt tapasztalható Bácsszőlős, Borota és Kéleshalöm köz­ségekben, ahol a népességfogyás is az átlagosnál jóval nagyobb mértékű volt. A lakásviszonyok alakulását a szoba­szám szerinti összetétel változása is jól jellemzi. Az egyszobás lakások aránya a megyében még mindig igen magasnak mondható: 18,2%-os (ez az arány a me­gyék közül csak Békés megyében na­gyobb), a kétszobás, valamint a 3 és több szobás lakások aránya közel azo­nos, 41,3, illetve 40,5%-os. Bács-Kiskun megye városai közül Kecskeméten, Kis­kunfélegyházán és Kiskunmajsán a la­kásállomány csaknem egynegyede egy­szobás, Bácsalmáson és Kalocsán vi­szont az összállomány több mint fele 3 és több szobás. Míg városainkban összegében a két­szobás lakások a jellemzőek, addig köz­ségeinkben a 3 és több szobás lakások aránya a legmagasabb. A községeken belül azonban igen nagy szóródást ta­pasztalhatunk; 39 községünkben több mint egyötödös részarányt képviselnek az egyszobás lakások. Általában el­mondható, hogy ezek a községek lélek­számúkat tekintve 2000 fő alatt vannak. A másik végletet képviselő 31 község­ben a lakásállomány több mint fele 3 és több szobás. Ezek a községek (5 telepü­lést leszámítva) a Duna, az országhatár és a Harta—Bácsalmás vonal által alko­tott háromszögben találhatók. Busch Irén közgazdász KSH Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága Óriáskerék. (Kovács Béla rajza) MEGSZŰNIK A KELLEMETLEN „ILLAT” A VÁGÓHÍD KÖRNYÉKÉN Korszerűsíti a hulladékfeldolgozót a Duna—Tisza Közi ÁHV A kiskunfélegyházi Katona József, Csokonai Vitéz Mihály .és a Sallai Imre utca végén, sőt a Jurinovits telepen lakók elég gyakran érzik a forró tepertő, vagy a sülő zsír cseppet sem kellemetlen illatát. Előfordul azonban, hogy a csongrádi és a szegedi vasútvonal közé zárt élelmiszer-feldolgozó irányából egészén más szag árasztja el a környéket. Ilyenkor még káni­kulában is kénytelenek ajtót, ablakot zárva tartani. . Palotás Mihályt, a Duna— Tisza Közi Állatforgalmi és Húsipari Vállalat műszaki igaz­gatóhelyettesét kérdeztük meg, mi okozza időnként a kellemet­len „illatot”? — A vágóhídi eselék, más cél­ra nem alkalmas hulladék hús feldolgozására pépesítő üzemet létesített a vállalat—mondotta. — Itt pankotai technológia sze­rint, kénsavas kezeléssel válik magas fehérjetartalmú péppé a hulladék. Ezt azonban csupán a nagyüzemi állattartó telepek tudják kellően hasznosí­tani. Mivel a kereslet ez iránt egyre csökken, meg az eljárás is elavult,' a Duna—Tisza Közi ÁHV 'a közeljövőben más tech­nológiára tér át, amivel a kelle­metlen szagot is száműzheti. A vállalat a Kőbányai Gyógyszerárugyár által alapí­tott Chemitechnik Kft.-nél meg­rendelte az új technológiát és be­szerzi a szükséges berendezése­ket. Ezek segítségével a hulladék vérből és eselékhúsból, valamint más nyersanyagból por alakú takarmányt tud készíteni, me­lyet zsákokba töltve forgalmaz­hat. Ezt már a kistermelők, a magángazdálkodók is felhasz­nálhatják az állattenyésztésben, hizlalásban. A szigorú környezetvédelmi követelményeknek is eleget tevő technológiával, előreláthatólag 1991-ben már működő pori to építését az idén kezdi meg a Du­na—Tisza Közi ÁHV, éshelyre- állhat a jószomszédi viszony a lakosság meg a kiskunfélegyhá­zi, immár exportra is dolgozó vágóhíd között. _ | (ka.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom