Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-30 / 152. szám

Radikális áremelésről döntött a kormány BÁCS-KISKUN MEGYEI NAPILAP XLV. évf. 152. szám Ára: 5,30 Ft 1990. június 30., szombat Régi törekvések, új formák Huszadik éves a Pannónia kecskeméti műterme (5. oldal) ÍGY LÁTNAK BENNÜNKET HELSINKIBEN Finnországban a fehér­gallérok harciasabbak (4. oldal) • (Gaál Béla felvétele) Megnyílt a Szegedi Ipari Vásár Pénteken délelőtt megnyílt a Szegedi Ipari Vásár. Dr. Pohankovics István államtitkár megnyitó beszéde után a szakemberek, majd délutántól a nagyközönség is megismerkedhe­tett a több mint 300 hazai és száz külföldi vállalat kiállított termékeivel. Szűkebb hazánkból ezúttal is sok cég élt a bemutatkozás, a vásár adta rendkívüli üzletkö­tések lehetőségével. Két kecskeméti vállalat, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat és a Kecskeméti Konzervgyár vásári díjat kapott. Előbbi a „Pusztawell” fantázianéven gyártott liba-, kacsa- és pulykakészítményeivel, az utóbbi pedig magyaros salátaönteteivel érdemelte ki az elismerést. Szép sikert ért el még a Vaskúti Bácska Tsz Dekor Stúdiója. A négyfős kis egység a Szegedi Szalámigyár ízlésesen berendezett standjáért vásári nagydíjban részesült. A PILÓTA TÚLÉLTE Lezuhant egy MIG-21-es Lezuhant a Magyar Honvédség egy MÍG—21- es típusú repülőgépe — tájékoztatta az MTI-t pén­teken a HM sajtóosztálya. A Honvédség Kapos nevű vadászrepülő osztályához tartozó gép kikép­zési feladatot hajtott végre pénteken, a kora dél­utáni órákban. A pilóta, Kilian Nándor főhadnagy repülés közben a gépen rendellenességet észlelt, ezért 3400 méter magasságban katapultált, majd lakott területen kívül szerencsésen földet ért. A ka­tonatisztet a kecskeméti katonai kórházba szállí­tották. A repülőgép Komló külterületére zuhant, de személyi sérülést, anyagi kárt nem okozott. A Magyar Honvédség repülőfőnökének szakbi­zottsága megkezdte az esemény vizsgálatát. (MTI) Este fél hét tájban érdeklődtünk a főhad­nagy állapotáról a kecskeméti honvéd kór­házban. Mint dr. Sztanojev György osztály- vezető főorvos elmondta: az első gyorsvizs­gálat eredményei szerint komolyabb sérülé­sekről nincs szó, a pilóta kisebb, lágyrészi zúzódásokat szenvedett. Az időigényesebb, alaposabb vizsgálatok ezután következnek. Mintha a szokottnál ke­vesebb utcai zászló emlékez­tetné a tévéfesztiválra a járó­kelőket. A találkozó színhelyén, a Dimitrov Művelődési Köz­pontban a színpadi dekoráci­ót kivéve alig változtak a külsőségek. A büfében ugyan tovább szöktek fölfe­lé az árak, de az előtér most is tele ismerkedőkkel, be­szélgetőkkel, a látottakat, hallottakat megtárgyalók- kal. A nagyteremben délutá­nonként kevés a szabad hely. Az új filmek iránti ér­deklődéssel, vagy a kiadáso­kat vállaló Kereskedelmi Bank Rt. által a jelenlévők között meghirdetett sorso­lással, a pénznyeremény csá­bításával magyarázható a növekvő látogatottság? Bár tavaly a veszprémi ta­lálkozó léte is kérdésessé vált, idén még egy szép kiál­lítású, összefoglaló műsor­füzettel is emlékeztethetik a közreműködőket a két évti­zedes folytonosságra. Bo­csásson meg kedves Szabó Gertrud, kezdetektől a talál­kozó fptitkára, de a bekö­szöntőjét színesítő fotójából is látni, hogy múlnak az évek, változunk, változik a világ körülöttünk. A techni­ka korszerűsödését biztosra vettük, a politikai reformo­kat titokban reméltük, rend­szerváltásra senki sem gon­dolt. Milyen fiatal volt 1973- ban az akkor (is) díjazott Haumann Péter, két év múl­tán Dömölky János ... Hol van már a kis kötetben együtt megörökített Örkény István, Vészi Endre, Sulyok Mária? Milyen jóízűt beszél­gettünk a balatonalmádi Aurora Hotel parkjában Közép-Európáról. Csak a kiadvány másodszori átné­zése során tűnt fel, hogy egyetlen ismert politikus sem néz vissza a múltidéző olda­lakról. Pedig jártak itt a kö­zös munkában részt vállalók — mint például Pozsgay Im­re — vagy protokolláris kö­telezettségeiket megjelené­sükkel kipipálok, Aczél György, Berecz János és má­sok. Áz is a kialakult gya­korlatot tükrözi, hogy az emlékeikről megkérdezettek és a kérdezők között a házi­gazda város néhány képvise­lőjétől eltekintve egyetlen vi­déki sincs. Senki sem hiányolhatta a televízió elnökét a nyitó ün­nepségről, mert már és még nincs elnök, nincs elnökség. Sokan találgatják, hogy mit hoz számukra a jövő? Az egyik nyugdíjkorhatárt elért főosztályvezető kérte is föl­mentését, mert egy osztrák . —nyugatnémet vallalat bíz­ta meg magyarországi kép­viseletével. Már a politikai változások előtt nyilvánva­lóvá vált a fiatalítás meg­gyorsításának a szükséges­sége, de a szakmai tanácsko­zásokon most is inkább a korosabbak, a tapasztaltab­bak mondták el véleményü­ket. A három nyilvános esz­mecsere közül kettőn vettem részt. Az, úgy látszik, elke­rülhetetlen üresjáratoktól eltekintve ezek hasznosnak bizonyultak. Csütörtökön délelőtt A drámai műfaj fon­tossága a jövő televíziózásá­ban címmel foglalta össze egyben-másban sajátos gon­dolatait Spiró György. (Folytatás a 2. oldalon) Gazdasági gyorsprogram Jeszenszky Géza és Manfred Wörner közös sajtóértekezlete Több profizmust követelnek a nézők Központi áremelésekről döntött a kor­mány csütörtöki ülésén jelentette be pénteken a Parlamentben László Balázs, a kormány szóvivője. Közölte, hogy a Németh-kormány által már jóváhagyott, de elhalasztott áremelésekre a közeljövő­ben kerül sor. Ennek megfelelően július 9-én átlagosan 25 százalékkal nő a ciga­retta és a dohányáruk, valamint az ége­tett szeszes italok ára. Ugyancsak e nap­tól átlagosan 20 százalékkal emelik a benzin és 30 százalékkal a gázolaj árát. Augusztus 1-jétől többe kerülnek a ház­tartási energiahordozók: a szén 45, a bri­kett és a koksz 35, a tűzifa és a propán­bután gáz 30 százalékkal lesz drágább. A távfűtés 42 százalékkal kerül többe augusztus 1-jétől, a vezetékes gáz ára át­lagosan 26,9, a villanyáramé pedig — szintén átlagosan — 25,8 százalékkal emelkedik. Ez utóbbi átlag jelentős szó­ródással alakul ki, Budapesten és a ki­emelt nagyvárosokban 44 százalékos, az egyéb településeken 19 százalékos lesz az áremelés mértéke. A falvakban és a kis­községekben nem változik a villanyáram ára. A háztartási tüzelőolaj ára szintén emelkedik, de ennek mértékét az árható­ság még nem kalkulálta ki. A kormány szociálpolitikai intézkedé­sekkel igyekszik kompenzálni az áreme­léseket, összességében 2,5 milliárd forin­tos csomagtervet terjeszt hamarosan az Országgyűlés elé. A szándékok szerint augusztustól gyermekenként 100 forint­tal emelkedik a családi pótlék, a 4700 forint alatti nyugdíjak 300 forinttal emel­kednek, a 4700 forint fölötti, de 5000 forintot el nem érő nyugdíjakat 5000 fo­rintra egészítik ki. Háromszáz forinttal szándékoznak emelni a rokkantsági nyugdíjasok nyugdíját, a háztartási pót­lékot, a gyed és a gyes összegét. Az áremelésekkel párhuzamosan jelen­tősen csökkentik az állami támogatások körét, illetve mértékét. Erősen mérséklik — összesen 2,6 milliárd forint értékben — a nyugati exportra kerülő mezőgazda- sági és élelmiszer-ipari termékek esetében az exporttámogatási kulcsot. A vállalko­zói nyereségadó kedvezményeinek mér­sékléséből közel 2 milliárd forintnyi meg­takarítás származik majd. Az állami tu­lajdon utáni osztalék 18 százalékról 25 százalékra emelkedik, ezáltal csaknem 4 milliárd forint bevételre tesz szert a költ­ségvetés. A tervezett áremelések némelyikéhez törvénymódosításra is szükség van, ezért a kormány a tervet a jövő héten a parla­ment elé terjeszti. Még az áremelések bejelentését meg­előzően Matolcsy György, a Miniszterel­nöki Hivatal politikai államtitkára tájé­koztatta az újságírókat arról, hogy a kor­mány elkészítette gazdasági gyorsprog­ramját. Ennek célja az idei kedvezőtlen gazdasági folyamatok megállitása, visz- szafordítása. valamint kedvező alap te­remtése a jövőre induló hároméves kor­mányprogramhoz. A program, amelyet hamarosan részle­teiben is nyilvánosságra hoznak, még jú­liusban megkezdődhet, s augusztus köze­pén már azok az elemei is működhetnek, amelyek törvénymódosítást, illetve új törvényt igényelnek. Az államtitkár han­goztatta: a terv nem lesz sem válságkeze­lő, sem sokkterápiás jellegű, tisztán az ésszerűségen alapul. A kiskunhalasi kórház udvarán, az árnyat adó fák hűvösében tegnap délelőtt tartották meg a megyében tevékenykedő egészségügyi dolgozók hagyományos ren­dezvényét, a Semmelweis-ünnepséget, kétszáznál több érdekelt részvételével. Dr. Grabarits István kalocsai gyógyszerész, az Orvostörténeti Társaság elnökségi tagja mondott beszédet, amelyben az „anyák megmentőjének”, Semmelweis Ignácnak mindmáig érvényes gondolatairól szólt, egyebek között a „nil nocere” (nem ártani) elvről. Nem véletlenül fogalmazott szarkasztikusán, hanem az egészségügy jelenlegi állapotának ismeretében: korunk társadalmának egyik fele beteg, a másik fele meg ápolja... Az ünnepségen részt vevő dr. Gaborják József, a megyei tanács elnöke, és a megyei főorvosasszony, dr. Ligeti Zsuzsanna adott át kiemelkedő munkásságokért elismeré­seket. A Bács-Kiskun Megye Egészségügyéért kitüntetést dr. prof. Lusztig Gábor vehette át, a megyei tudományos élet szervezéséért s az abban való aktív részvételéért; dr. Nagy Tamás címzetes docens az anya- és nővédelmi tevékenység szervezéséért és eredményes működtetéséért kapott kitüntetést. Fekete Gáborné nyugdíjas gyógysze­résznek az orvos—gyógyszerész együttműködés megszervezéséért adományoztak ki­tüntetést. ;\j_ VESZPRÉMBŐL JELENTJÜK — TALÁLKOZÓ HUSZADSZOR — MA DÍJKIOSZTÓ A MÁR ÉS MÉG ELNÖKTELEN TÉVÉ FESZTIVÁLJA • A NATO brüsszeli székhelyén Jeszenszky Géza magyar külügymi­niszter és Manfred Wör­ner NATO-főtitkár találkozója. h. A'-Ví K;. **&*&&&»• ■ • « .isiim.’. Csökkentené az európai stabilitást, nem növelné a kontinens biztonságát, ha Magyarország be akarna lépni a NATO-ba — jelentette ki pénteken Brüsszel­ben Jeszenszky Géza. A magyar külügyminiszter és a NATO főtitkára délelőtti megbeszélése után közös sajtóértekezletet tartott. Jeszenszky Géza bevezető nyilatkozatában elmond­ta, hogy nagy megelégedésére szolgált a NATO köz­pontjában tett látogatás, amelynek során lényegi esz­mecserére került sor, s nemcsak általánosságokról volt szó. Partnereit tájékoztatta arról, hogy az új magyar kormány a lehető legteljesebb mértékben el­kötelezett a nyugati értékek mellett. Manfred Wörner kijelentette, nagy hatást gyako­rolt rá és a NATO-nagykövetekre mind a magyar külügyminiszter őszintesége, mind az a mód, ahogy mondanivalóját kifejtette. A magyar külügyminiszter látogatása is tanúsítja a NATO-nak azt a törekvését, hogy a lehető legtöbb kapcsolatot építse ki a Varsói Szerződés országaival, különösen pedig az olyan álla­mokkal, mint Magyarország, amelyek ma demokrati­kusak és ugyanazokat az ér­tékeket osztják, mint a szö­vetség országai. Mit jelent konkrétan Ma­gyarország szempontjából a NATO júniusi turnberryi ér­tekezletén kiadott nyilatko­zat, amelynek értelmében a NATO barátságát és együtt­működését kínálja a Szov­jetuniónak és Európa min­den országának?—kérdezte a NATO-főtitkárt az MTI tudósítója. Wörner válaszá­ban hangsúlyozta: a NATO nemcsak ki akarja építeni, de el is akarja mélyíteni a kapcsolatokat Magyaror­szággal. Elmondta, hogy magyarországi látogatásra szóló meghívást kapott Je­szenszky Gézától, és ennek örömmel fog eleget tenni. A NATO es tagállamai min­den tőlük telhetőt meg fog­nak tenni annak érdekében, hogy támogassák a demok­ráciát és a gazdasági fejlő­dést Magyarországon, mon­dotta a főtitkár. Nem jövedelmező a gabona- termesztés Az idén nem lesz aratósztrájk, ám ez nem jelenti azt, hogy a gabo­natermelők elégedettek helyzetük­kel. Nem látványos demonstráció­kat (artanak szükségesnek — annál kevésbé, mivel a tavalyi sem veze­tett eredményre —, hanem higgadt gazdálkodással, a költségek jelen­tős csökkentésével, illetőleg a felvá­sárlási árak növeléséről folytatott tárgyalásokkal kell a gabonaipar helyzetét rendezni — mindez Péter- Pálkor, az elmúlt évi aratósztrájk évfordulóján hangzott el a gabona- termelők országos választmányi ülésén, pénteken, Budapesten. Ahhoz, hogy a gabonatermesztés jövedelmező legyen, a felvásárlási árak 20 százalékos emelésére lenne szükség. Ez annál is inkább indo­kolt, mert a mezőgazdasági terme­lésben felhasznált ipari anyagok árai legkevesebb 30-35 százalékkal növekedtek az idén. Az idei kenyér már megtermett, ám a jövő évi ve­szélyben van. Ha ugyanis az ágazat jövedelmezősége nem javul, jelentő­sen csökken a gabonatermelés, és ez alapjaiban rendíti meg a döntően gabonára és hústermelésre épülő 1,6—1,8 milliárd dolláros agrárex­portot. Az mindenki előtt világos, hogy valamit tenni kell, mert a helyzet tarthatatlan — hangoztatták töb­ben, ám az, hogy pontosan mi a teendő, az attól is függ, hogy mi­ként viszonyul a tárca a kérdéshez. Eddig sajnos nem sok érdemleges történt. A megigért 10 százalékos felvásárlásiár-emelés nem fedezi a többletköltségeket, illetőleg nem te­szi nyereségessé a gabonatermesz­tést. Éppen ezért számítani lehet ar­ra, hogy jelentősen, akár 600-800 ezer tonnával kevesebb búzát ter­mesztenek majd, és helyette kukori­cát vetnek. Rövid távon a megoldást a ter­melők abban látják, ha a magánter­melők, a vállalkozók, a háztáji gaz­daságok és a szövetkezeti tagok ré­szére egyaránt bevezetnék a korlá­tozás nélküli készpénzes gabona­eladást. Hosszabb távon pedig át kell gondolniuk a termelőknek: amennyiben nincs szüksége a kor­mánynak ennyi gabonára, miként pótolhatják a leggyorsabban a ki­esett jövedelmet. Ugyanakkor a kormányzattól elvárják: mondja meg, mennyi gabonára van szüksé­ge, s azt milyen garantált ár mellett hajlandó megvásárolni. A mini­málár bevezetése biztonságot ad­hatna a termelőknek. (MTI) Magyarország nem lesz a NATO tagja

Next

/
Oldalképek
Tartalom