Petőfi Népe, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-30 / 152. szám

^ ® PETŐFI NÉPE 9 1990. június 30, Moratórium száz napra Landsbergis kompromisszumos javaslata Vytautas Landsbergis, a Litván Legfelsőbb Tanács elnöke pénteken a parlamentben azt javasolta, hogy száz napra fagyasszák be a március 11-ei függetlenségi nyilatkozat végrehajtását, lehetőséget adva ezzel a szovjet kormánnyal folytatandó tárgyalások megkezdésére. Landsbergis javaslatáról a litván parlament sajtóirodájának munkatársa tájékoztatta az MTI moszkvai tudósítóját. Az indítvány szerint a függetlenségi nyilatkozat, illetve az azzal kapcso­latos összes egyéb parlamenti döntés befagyasztását Litvánia a tárgyalások megkezdésének feltételéhez kötné. Az „óra tehát csak akkor kezd ketyeg- ni • a™ikor a szovjet vezetés is megteszi a szükséges lépéseket, és tárgyaló- asztalhoz ül a vilniusi vezetőkkel. Litvániának a javaslat szerint joga volna arra, hogy a függetlenségi nyilatkozat moratóriumát felmondja, ha úgy latja, hogy Moszkva nem teljesítette a vállalt kötelezettségeket. Landsbergis álláspontjának a moratóriumot támogatók felé mozdulá­sa es a pénteki kompromisszumos javaslat talán előrevihetné a megfenek- lem .átsző vitát, bár a litván parlament sajtóirodájának munkatársa felhívta a figyelmet arra, hogy a parlamenti elnök kezdeményezése csak ógy a több mint egy tucat moratóriumjavaslat közül. Mint mondotta, a must parlament vitája helyi idő szerint pénteken délután négy óra után g tartott. Amennyiben a szavazást ismét elhalasztják, akkor a parlament legkö­zelebb valószínűleg csak hétfőn tárgyal a moratóriumról. Vytautas Landsbergis ugyanis még pénteken este Tallinnba utazik az Észtország, Lettország és Litvánia vezetőjét tömörítő Balti Tanács ülésére. Bankalapítás Kelet-Európa számára A francia törvényhozás mindkét háza elfogadta azt a törvényt, amely felhatalmazást ad az Euró­pai Újjáépítési és Fejlesztési Bank alapító okmányának rafikálására. Az új bank létrehozását kezdemé­nyező Franciaország így elsőnek járul hozzá a ratifikálással a bank működésének megkezdéséhez. A közép- és kelet-európai orszá­gok gazdasági programjának meg­valósítását, a szerkezetátalakítási, fejlesztési terveket segítő új bank akkor kezdheti meg működését, ha meghatározott számú alapító or­szág törvényhozása ratifikálja az alapító okmányt. Pierre Beregovoy francia pénz­ügyminiszter közben arra szólította fel a francia bankokat, hogy bát­rabban vállalják a közép- és kelet­európai országokba irányuló beru­házások finanszírozását. Ez ugyanis nagy segítség az érdekelt országok­nak, ugyanakkor hozzájárul a fran­cia ipari termelés felfutásához is. A miniszter ezt abból az alkalomból jelentette ki, hogy aláírta az export­hitelek garanciájáról szóló új ren­delkezéseket. Beregovoy figyelmez­tette a francia bankokat, hogy hú- zódozásuk saját kárukat okozhatja: a közép- és kelet-európai országok helyettük inkább a német bankok­kal jutnak megállapodásokra, mert azok dinamikusabban vannak je­len. „Európa egyensúlya megkíván­ja, hogy mi is jelen legyünk ezekben az országokban” — hangoztatta a francia pénzügyminiszter. AZ EURÓPA TANÁCS NAPIRENDJÉN: A romániai helyzet és bírálata A romániai helyzet és annak bí­rálata volt a fő napirendi kérdés az Európa Tanács parlamenti közgyű­lésének nyári ülésszakán, amely pénteken kezdte meg munkáját az ausztriai Innsbruckban. A tiroli ta- rományi fővárosba az ötnapos ta­nácskozásra több mint négyszázöt­ven képviselő érkezett a 23 tagál­lamból, valamint a részvételi jogú államokból, amelyek közé jelenleg Magyarország, Csehszlovákia, Ju­goszlávia, Lengyelország, az NDK és a Szovjetunió tartozik. Ugyan­csak megjelent a közgyűlési vendég státusra, majd az Európa Tanácsba való belépésre pályázó Románia csaknem 30 tagú küldöttsége, élén az új kormány két tagjával, Adrian Nastase külügy- és Victor Babiuc igazságügy-miniszterrel. Délután az a bizottság, amely az Európa Tanácson kívüli államok­kal való kapcsolatokban illetékes, meghallgatást tartott Románia ügyében. Az ülés nagy része zárt ajtók mögött zajlott le, csak a jelen­nie,vők bevezető nyilatkozatai voltak nyilvánosak. Ezek során Jacques Baumel, a kulturális bizottság elnö­ke élesen birálta Petre Roman mi­niszterelnöknek az Európa Tanács­hoz írt levelét, amely a júniusi diák­megmozdulásokat újfasiszta agitá- ciónak minősítette és védelmébe vette a román kormány intézkedé­seit. Az elnök ugyancsak elítélte, hogy az új román vezetés még min­dig nem foglalt állást egyértelműen a Geausescu-rendszer falurombolá­st programja ellen. Doina Cornea asszony, az ismert román ellenzéki személyiség arról beszélt, hogy a Román Nemzeti Megmentési Front manipulálta a maga javára a nemrég lezajlott vá­lasztásokat, s hogy az országban a választások óta tovább romlott a helyzet. Úgy vélekedett: az új kor­mánynak előbb bizonyítania kell, csak azután lehet szó az Európa Tanácshoz való közeledésről. Nastase külügyminiszter szerint Románia az Európa Tanáccsal való kapcsolatok fejlesztését össze kí­vánja kötni „a demokrácia megerő­sítésével”. A bizottsági elnök, Da­vid Atkinson közölte, hogy decem­berben Strasbourgban újabb ha­sonló eszmecserét tartanak majd, s csak azután hoznak döntést a ro­mán vendégi státusról. Az innsbrucki ülésszak első nap­ján az osztrák küldöttség az Európa Tanács parlamenti közgyűlése elé terjesztette a kisebbségekről szóló nemzetközi konvenciótervezetet. A menekültügyi bizottság ülésén Franz Löschnak osztrák belügymi­niszter sürgette, hogy az európai országok működjenek szorosabban együtt a földrészen belüli, növekvő ki-, illetve bevándorlási népmozgás rendezett lebonyolításában, és erről rendezzenek az Európa Tanács ke­retében nemzetközi konferenciát. A parlamenti közgyűlés további napirendjén szerepel Magyaror­szág, Csehszlovákia, Jugoszlávia és Lengyelország belépési kérelmének megtárgyalása. Az eljárási rend sze­rint ez a megvitatás az első szüksé­ges állomás újabb tagállamoknak az Európa Tanácsba való felvételé­hez. Följelentés Erich Honecker ellen Az NDK megbízott főállamügyésze pénteken hivatalból följe­lentést tett Erich Honecker egykori államfő ellen gyilkosság gya­nújával. Az egy hónapja megbízott főügyész az NDK német—német határőrizetének kiadott és több halálos áldozatot szedő tűzpa- rancsra. a határra telepített aknákra és automata robbanószerke­zetekre hivatkozva tette a följelentést Honecker ellen, aki annak idején a Nemzetvédelmi Tanács elnökeként fő felelősséget viselt a határok biztonságáért. Mint az ügyészség közleményéből kitűnik, a Honecker elleni eljárástól függetlenül tovább folyik a vizsgálat a halálos lövéseket leadó határőrök kilétének megállapítása, illetve büntetőjogi fele­lősségre vonásuk érdekében. Nincs szó tehát arról, hogy a határ­menti atrocitásokat elkövető személyek büntetlenséget élveznének ezután, amint azt egyes nyugatnémet sajtójelentések sugallták a minap. A vizsgálatokhoz az NDK-fél felhasználja azokat a bizo­nyító anyagokat is, amelyeket a nyugatnémet államügyészség bo­csátott rendelkezésre. Mazowiecki Budapestre érkezik Antall József kormányfő különmeghivására, a Ke­reszténydemokrata Interna- cionálé csúcsértekezlete al­kalmából szombaton Buda­pestre érkezik Tadeusz Ma­zowiecki lengyel miniszterel­nök. A lengyel kormányfő szombaton különmegbeszé- lést folytat Antall Józseffel és Helmut Kohllal, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjával. (MTI) Antall József fogadta az olasz miniszterelnököt Antall József miniszterelnök pénteken hivatalában találkozott Giulio Andreotti olasz miniszterelnökkel, aki a Kereszténydemokrata Interna- cionálé budapesti ülése alkalmából érkezett a magyar fővárosba. Antall József tájékoztatta vendégét a magyar külpolitika főbb irányai­ról. Hangoztatta, hogy külpolitikai és külgazdasági kapcsolatainkban kiegyensúlyozott rendszerre törekszünk és ebben fontos szerepet szá­nunk az Olaszországgal való sokrétű viszonyunknak. Külpolitikánk egyik fontos eleme a Közös Piachoz való közeledés, és arra számítunk, hogy 1995—96 táján válhatunk az Európai Közösség teljes jogú tagjává. Andreotti rámutatott, hogy a második félévben Olaszország tölti be az EK Miniszteri Tanácsában az elnöki szerepet és kész előmozdítani Magyarország közeledését az EK-hoz. Azt a reményét hangoztatta, hogy az Alpok—Adria regionális együttműködés új dimenziót adhat a kétol­dalú kapcsolatok fejlődésének is. Véleményt cseréltek a német újraegyesülésről és azt a közös vélemé­nyüket hangoztatták, hogy az senkinek sem okozhat gondot, ha az új Németország egyaránt megtalálja helyét Európában és a NATO-ban. Az olasz miniszterelnök végezetül kifejezte reményét, hogy az Alpok —Adria-csoport közelgő velencei csúcsértekezlete alkalmából a magyar miniszterelnök hivatalos látogatást tesz Olaszországban is. Ennek idő­pontját diplomáciai csatornákon egyeztetik. (MTI) AZ ÖSSZEG: 100 MILLIÓ DOLLÁR Világbankikölcsönamezőgazdaságfejlesztésére A mezőgazdaság korszerűsítési programjának finanszírozására szolgáló hitelt nyújt Magyaror­szágnak a Világbank egy pénteken Washington­ban aláírt megállapodás alapján. A Magyar Nem­zeti Bank a magyar állam garanciavállalása mellett 100 millió dollár kölcsönt vesz fel a Világbanktól 15 éves lejáratra, ezen belül öt év türelmi idővel, és félévenként változó, a Világbank hitelfelvételi költségeihez igazodó kamattal (a jelenlegi kamat­láb 7,75 százalék). Az új világbanki program a növénytermesztés, az állattenyésztés, a kertészet, az erdőgazdálkodás és — kisebb hangsúllyal — az élelmiszer-feldolgo­zás hatékonyságának, külpiaci versenyképességé­nek növelését célozza. A várható beruházói kört a mezőgazdaságban működő nagyüzemek, szolgál­tatási vállalkozók és marketingtársaságok alkot­ják. A program megvalósításában jelentős szerep vár a mezőgazdasági magánvállalkozókra, kister­melőkre. Hatékony működésük, üzleti vállalkozá­sokká történő átalakításuk elősegítése, eszközellá­tottságuk javítása a program elsődleges, kiemelt célkitűzései között szerepel. A program az élelmiszer-gazdaság hátterének fejlesztését célzó technikai segítségnyújtási és kép­zési elemeket is tartalmazza, úgy mint a mezőgaz­dasági termékek és élelmiszerek bel- és külpiaci értékesítésének elősegítése, a magángazdálkodók gazdálkodási ismereteinek bővítése, üzleti tervezé­si konzulensi iparág kialakítása, az állattenyésztés fejlesztését célzó műszaki szolgáltatások bővítése és a mezőgazdasági biztosítási rendszer felülvizs­gálata. A programnak ezt a részét a Huszonnégyek csoportjába tömörült fejlett tőkés országok által, illetve bilaterális egyezmények alapján felajánlott segélyek finanszírozzák. A programban történő részvétel részletes feltéte­leit a közeljövőben, pályázati felhívás útján teszik közzé a kereskedelmi bankok. Több profizmust követelnek a nézők Tarifaemelés a Malévnál A német, valutaunió bevezetése miatt július 1-jétől emelkednek a Budapestről az NDK-ba induló lé­giutazások tarifái. A Budapest— Berlin teljes árú retúrjegy ára a to­vábbiakban 16 600 forint lesz. Magyar állampolgárok továbbra is korlátlan számban, forintért vált­hatnak repülőjegyet mind a Malév, mind az Interflug járataira. Az új ta­rifákra nem vonatkozik a 100 száza­lékos repülési pótlék, sőt az utasok új kedvezményeket, például csopor­tos vagy kiránduló-díjtételeket is igénybe vehetnek. A már megváltott jegyek 1990.július 8-áig utazásra fel­használhatok, ezt követően azon­ban a különbözetet meg kell fizetni, avagy ajegyek korlátozás és illeték­levonás nélkül a Malév-irodákban visszaválthatók. A Magyarország és a Cseh és Szlovák Köztársaság közötti nem kereskedelmi megállapodások ha­tályon kívül helyezése miatt július 1 -jétől a prágai járaton 40 százalé­kos díjemelést vezetnek be. A már megváltott, illetve lefoglalt repülő­jegyek a jegy érvényességi idején be­lül felhasználhatók. A Malév tarifaemelései a légi áruszállításra is kiterjednek. (MTI) Emelkednek a nemzetközi vasúti jegyek árai Vasárnaptól jelentősen megemelked­nek a nemzetközi Vasúti személyforga­lom díjtételei. A MÁV Vezérigazgatóságának pén­teki közleménye szerint az áremelke­dést a német valutaunió létrejötte, illet­ve a KGST-országok közötti rubelel­számolásra vonatkozó megállapodá­sok hatályon kívül helyezése indokolja, így július l-jétől az NDK-beli célállo­másokra kiadott menetjegyek ára mintegy háromszorosára növekszik, a Lengyelország, Románia, Bulgária, va­lamint a Cseh és Szlovák Köztársaság felé induló járatokra pedig átlagosan 40 százalékkal emelkednek a tarifák. Az áremelés a menetjegyekre és a háló­kocsijegyekre egyaránt vonatkozik. A június 30-áig elővételben megváltott, s a régi áron kiadott menetjegyek ér­vénytartamukon belül utazásra fel- használhatók. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) Az újabban mind erőszakosabb három P — politika, pénz és (im)~ potencia — legalább annyira kárté­kony, mint a közelmúlt három T-je ■— támogatás, tűrés, tiltás — mű­velődéspolitikája. Alkalomadtán visszatérünk élénk visszhangé fej­tegetéseire, az elpártosodás veszé­lyeire, a „mese” eltűnésének közönségapasztó következményé­re, a televíziónak, mint modern népművészetnek a lehetőségeire, felelősségére, botlásaira. Tudósításom postázása előtt fe­jeződött be a zsűri nyilvános ülése. Görgey Gábor zsürielnök kívána­tosnak látná — mint azt munkájuk tanúságainak előzetes összegezé­sekor elmondta —, ha a jövőben csak az adott mű szín vonala, kö­zönséghatása döntene minősítésé­nél. Annál is inkább, mert napja­inkban nevetséges volna a „kimon­dás bátorságának” külön méltatá­sa. A bíráló bizottság tagjai többek között Almási Éva színművész, Hankis Péter történész, Kardos G. György író, Mártha István zene­szerző, rendezők, dramaturgok a szakmai tudást tekintik a legfonto­sabbnak. Ki szelíden, ki kemény haraggal bírálta a bemutatott fil­mek egy részét élvezhetetlenné silá- nyító művészkedést, a mondandót pótolni akaró szépelgést. Többen felelőtlen pénzpocsékolásról be­széltek némely mű (?) láttán. Ők a szombati díjkiosztás előtt nem AZ MDF A KORKEDVEZMÉNYES NYUGDÍJAZÁSOKRÓL A Magyar Demokrata Fórum Bács-Kiskun Megyei Választmányának állásfoglalása A Magyar Demokrata Fórum Bács-Kiskun Megyei Szer­vezeteinek Választmánya elítéli a korkedvezményes nyugdí­jazások gyakorlatát, s azt a bukott rendszer egyik utolsó, hűségdíjosztó, és a jövőt terhelő akciójának tartja. Ugyan­akkor úgy véli, hogy szükség van az előző kormány rendel­kezésének sürgős felülvizsgálatára, illetve eltörlésére. A Választmány érzékeli azt a felháborodást, amely ebben a kérdésben a lakosság köreiben tapasztalható, s felméri következményét, melyben mind az új renddel szembeni tü­relmetlenség, mind a megújulásba vetett hit sorvadásának oka jelen van. Nem nézhetjük tétlenül, hogy a letűnt idők élharcosai, akik eddig a társadalom terhére tevékenykedtek, ezután láblógató nyugalomban, az átlagosnál jóval maga­sabb nyugdíj birtokában az új rendet támadják. Irányítás alatt, ezek a „korai öregek”, munkájukkal hozzanak helyre valamit abból a jövendőből, amit oly terhessé tettek e nép számára. Az előző kormány által hozott rendeletek felülvizsgálan- dók. Újabb, a társadalom számára nélkülözhetetlen intéz­kedések törvényes úton, az előbbiek hatályát, akár vissza­menőleg is megszüntethetik. A Magyar Demokrata Fórum megyei választmánya jelen állásfoglalásával a korkedvez­ményes nyugdíjazások megszüntetésére és az ily módon indokolatlan előnyt szerző állampolgárok ügyének felül­vizsgálatára biztatja a pártállam számtalan terhes örökségé­vel megbirkózni kénytelen mai kormányzó szerveket. Magyar Demokrata Fórum Bács-Kiskun Megyei Választmánya A HÁZBIZOTTSÁG A HÁMORI-ÜGYRŐL „Megengedhetetlen” Az Országgyűlés Házbizott­sága a június 19-ei szavazás al­kalmával Hámori Csaba képvi­selő által elkövetett szabályta­lanság kapcsán kinyilvánítja ál­láspontját, miszerint megen­gedhetetlen, hogy bármelyik országgyűlési képviselő a sza­vazás eredményét más helyett leadott szavazattal eltorzítsa. A fegyelmi jogkörrel nem rendelkező Házbizottság ezzel a nyilatkozatával a maga részé­ről az ügyet lezártnak tekinti. A nyilatkozatot Szabad György, a Házbizottság elnöke írta alá. JÚLIUS 15-ÉVEL Megszűnik a francia vízumkényszer A Párizsban múlt héten megtartott magyar—francia miniszterelnöki tár­gyaláson létrejött megállapodásnak megfelelően pénteken Párizsban sikere­sen befejeződtek a szakértői tárgyalá­sok a két ország közötti vízumkényszer eltörléséről. A létrejött megállapodás ér­telmében július 15-étől a két ország köl­csönösen megszünteti a vízumkényszert mindazok számára, akik három hónap­nál rövidebb időre, és nem munkaválla­lás céljából utaznak egymás országába. Az államközi egyezmény aláírásáról a napokban döntenek. A tárgyalásokon szó volt arról is, hogy a felek a jövőben kölcsönösen megkönnyítik a vízumok kiadását azok számára is, akik tartós kiküldetésben, három hónapnál hosz- szabb időre utaznak a másik országba. nyilváníthattak egyes művekről véleményt, de én leírhatom, hogy olyan mesterkélt, hosszadalmas fil­mekre gondoltak, mint például a Kőbányai János és Halmy György nevével jelzett Sivatagi nemzedék vagy Maár Gyula—Pilinszky Já­nos műveire komponált — Sírem­lék-e. De az elkövetkezendő hónapok­ban néhány nagyon elgondolkod­tató tévéműsorra is számíthatunk. A teljesség igénye nélkül: a Nádas Péter írásából készült Biblia, Eörsi István A kihallgatás-a. Jókat ka­caghatunk Hajdufy Miklós két új filmjén, a századfordulón készült alapműből gyilkosán időszerű víg­játékokon. Heltai Nándor LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT # A Szovjetunió áttér a konvertibilisvaluta- elszámolásra. A Szovjetunió 1991. január 1-jétől kilép a KGST transzferábilis rubelban működő sokoldalú elszámolási rend­szeréből, s a tagországokkal áttér a konvertibilis valutában történő elszá­molásra. A szovjet kormány megbízá­sából a döntésről a Szovjetunió Állami Bankja pénteken értesítette a KGST Bankját és a tagországokat. A kormánydöntés előzményei a népi küldöttek második kongresszusáig nyúlnak vissza: a szovjet törvényhozás tavaly úgy döntött, hogy a „szocialista országokkal” fenntartott külgazdasági kapcsolataiban a jövőben világpiaci árakat alkalmazva áttér a konvertibilis valuták alkalmazására. A szovjet bank egyidejűleg azt is be­jelentette, hogy továbbra is tagja ma­rad a Nemzetközi Gazdasági Együtt­működés Bankjának. • Antall József fogadta az NSZK és Bajorország pénzügyminiszterét Antali József miniszterelnök hivata­lában fogadta pénteken Theo Waigel NSZK szövetségi és Gerold Tandler bajor pénzügyminisztert, akik a hét vé­gi kereszténydemokrata csúcstalálkozó alkalmából érkeztek Budapestre. A megbeszélésen szó volt a német valu­taunióból és a KGST elszámolási rend­je megváltozásából származó kereske­delmi, pénzügyi problémákról. A szö­vetségi pénzügyminiszter örömmel szolt arról, hogy a német valutaunió megvalósulása nem veszélyezteti a márka stabilitását, hisz az NDK lakos­sága láthatóan nem esik vásárlási lázba es így nem keletkezik inflációs nyomás )

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom