Petőfi Népe, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-07 / 105. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1990. május 7 FÖLDÖN A PILÓTA Szárny aszegett sólymok... A haderőcsökkentés megvalósítása nemzeti érdek, de végrehajtása nemcsak anyagi áldozatokkal, de emberi sor­sok tragédiáival is terhes. Valaki, aki szakértője e témának, egy széles körű beszélgetés során azt fejtegette: a vadászpiló­ta a nemzeti értéknek egy darabja, hiszen kiválasztása, ki­képzése, állandó fizikai-szellemi készenlétben tartása, szak­tudásának fejlesztése és még lehetne tovább sorolni, iszonya­tosan sok pénzbe került. S ez csupán a dolognak az egyik oldala. Aki erre a hivatásra adta a fejét, annak már gyermek­korban kellett készülnie, mert nem elég a fizikai rátermettség s más szellemi képességek, ehhez az állandó lemondáshoz megszállottság kell! A valóban elhivatottak márpedig a szuperszonikus vadászpilóták azok élnek-halnak a repü­lésért, de egyetlen tollvonás nemcsak pályájukat, de emberi sorsukat törte ketté ... Egymás közt csak így emlegetik a kecskeméti vadászpiló­ták: Frédi, Arató Ferenc alezredest, aranykoszorús, első osztályú pilótát. Ezt a megtisztelő cimet a múlt év december 12-éig viselte, ugyanis délután szállt fel utoljára MÍG 21-cs gépén . . . — Tizennégy-harminckor szálltam le —'mondta keserűen a 49 éves férfi, akinek két gyermeke van , akkor fejeződött be vadászrepülő-pályalütásom. Még izzadtan a bevetéstől, hívtak egy eligazításra, ahol közölték velünk: változások várhatók, egy éjszaka áll rendelkezésünkre, s akinek egész­ségügyi gondjai vannak, vagy úgy érzi, nem jó a repülőtech­nikája, az jelentkezzen. Bevallom, meglepett ez a kurta­furcsa eljárás, de én nem gondolkodtam akkor és ma is úgy érzem, volt még bennem két-három év, amíg biztonságosan elvégeztem volna a rám bízott feladatokat. Másnap közölték velem: nem repülhetek, tartalékállományba vonulhatok vagy kérelmezhetem a földi beosztásomat. . . tovább nem tudja folytatni, láthatóan összeszorul a torka, elérz.ékenyiil. Ez a férfi pedig mindent elért, ami egy vadászrepülő álma lehet. Katonai középiskolába járt, s már 17 éves korában JAK- 18-as motorosgépen repült, de ez volt az ugródeszka a katonai repüléshez, mert már ezt megelőzően, kora gyer­mekkorában elhatározta: repülő lesz. Az érettségi után je­lentkezett a hadseregbe, s néhány hét után három évig a Szovjetunióban tanulta a MIG 17-escn a harci cs a müre- pülés csínját-bínját. Tisztté 1962-ben avatták, két évig Szol­nokon, majd a kecskeméti repülőtéren kapott beosztást MÍG—21-esre. Az állandó képzés, fizikai erejének, egészsé­gének fenntartása meghozta az eredményét. Túl azon, hogy megkapta az aranykoszorút, az első osztályú minősítést, a javitott gép berepülésére, kipróbálására őt küldték fel, mert tudták, ha ő rámondja az áment, akkor bárki felmehet a géppel... S most merre, meddig? Azóta akadt egy pár álmatlan éjszakám, belekescred- tem a hiábavaló töprengésbe. Felajánlották a földi beosztást, 49 évesen aligha tanulhatok más szakmát, ezt tudom, ezt értem, ezért éltem. Hónapokig gondolkodtam, végül is vál­laltam a repülésvezetői beosztást. Durván fogalmazva: ro­hadt érzés, mert igaz, közel maradtam a repüléshez, mint úszó a vízhez, de nem úszhatom, eltörték szárnyaimat... A Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézetben dr. Csen- gery Attila orvos ezredessel, a Repülőorvosi Bizottság elnö­kével is szót váltottunk, hiszen Arató Ferenc alezredest végül is nem tiltották el a repüléstől. Az orvos ezredes ezt mondta: A repülő-egészségügyi szolgálat személyügyi kérdések­ben nem hozhat döntést. A Repülőorvosi Bizottság termé­szetesen csak egészségügyi alkalmassági kérdésekben dönt. Kissé bizarrul hangzik, de fel szeretném hívni a figyelmet arra a tényre, hogy a haderöcsökkentésnek nem voltak egészségügyi okai. Annak, hogy Arató Ferenc nem repül, a haderőcsökkentés az oka es nem a repülő-egészségügyi szol­gálat. Ezért mi őt továbbra is pilótának tekintjük. Az igaz­sághoz tartozik, hogy a haderőcsökkentéssel együttjáró letil­tott repülőgép-vezetőket — több tízről van szó — mi egy évig pontosan úgy tartjuk nyilván, végezzük el vizsgálatai­kat, mintha továbbra is hajózok lennének. Ezek az emberek földi beosztást kaptak, de bármikor számítani lehet visszahe­lyezésükre. Meg kell ugyanakkor jegyezni azt is, hogy a vadászpilóták megterhelése egy-egy feladat végrehajtása so­rán igen jelentős, emellett — sajnos ezt nem lehet megállítani - az életkor előrehaladásával az ember szervezete is öreg­szik.- Nem vitathatnám, nem vonhatnám kétségbe az orvosi bizottság megállapításait, ha letiltottak volna. Az ő megálla­pításaik ohjektívek, s ha először van az orvosi vizsgálat, s állapítják meg alkalmatlanságomat, akkor emelt fővel távo­zom, tudomásul veszem: nem lehet már rám bizni egy harci gépet. így azonban úgy érzem, s ez is az igazság: „lapátra tettek", kirúgtak! Emberi sors, de nemcsak Arató Ferencé! Sok vadászpiló­tát ért utol ez az egyszerű tényközlés, közöttük számos olyan huszonéves fiatalt, aki be sem repülhette a hazai légteret, aki még azzal sem „dicsekedhet”, hogy felülről láthatta hazáját, amelyet meg kellett volna védenie. Mi lesz velük? Ki tudja, merre veti őket a sors, hol, miként vergődnek „törött” só­lyomszárnyakkal? Gémes Gábor KERESKEDELMI RT AJ AN LATA VEZETÉKEK: alumínium, réz, egy- és többerű föld-jelzőkábelek SZERELÉSI ANYAGOK: dugaljak, kapcsolók, saruk, sorkapcsok, műanyag csövek csatornák KISFESZÜLTSÉGŰ ANYAGOK: mágneskapcsolók hőkioldók HAZAI ÉS JAPÁN IDÖRELÉK, NYOMÓGOMBOK ELOSZTÓSZEKRÉNYEK: alumínium, műanyag Vaslemez szekrények tetszés szerinti méretben rövid határidővel rendelhetők. VENTILÁTOROK: forgófejes asztali, LANW tip. falba építhető mennyezeti légkavaró LÉGKONDICIONÁLÓRA ELŐJEGYZÉST FELVESZÜNK VARJUK TISZTELT VÁSÁRLÓINKAT! CÍMÜNK: SZIGMA—VILLÉRT villamossági bolt 6000 Kecskemét, Matkói út 16. Tel.: 76/26-670. Telex: 26-311. SAJTOPOSTA Mikor kaphatnak telefont Baksáék? Van olyan nyugati ország, ahol a karácsonyi ünnepekre vagy a jelesebb születésnapra telefont szoktak ajándé­kozni szeretteiknek az emberek. A do­log mindössze annyiból áll, hogy pon­tos névre és címre kell megrendelni az állomást, melynek felszerelésére né­hány napon belül sor kerül. Egyik kecskeméti olvasónk pana­szolja, akinek munkájához nélkülözhe­tetlen az otthoni távbeszélő: immáron hat éve vár a készülék felszerelésére. Azután hozzáteszi: „Ha csak egy kicsit is nyavalyás lennék, már esélyem vol­na, hogy rövidesen megkapjam a ké­szüléket . . .” A kérdés óhatatlan: betegségre hi­vatkozással tényleg hamarabb lehet te­lefont kapni? Nos, a tiszaalpári Baksa család esete bizonyítja: a valóságban korántsem ilyen egyszerű a képlet. De nézzük csak a részleteket, ahogyan Baksa Mária el­mondta: — Tiszaalpáron lakunk, a község belterületétől körülbelül öfTulométer- nyire. A 12, kertes házból álló, Iskola utca lakóinak 1986-ban ígérték az ille­tékesek, hogy errefelé is kiépül a tele­fonhálózat. A biztató hírre többen, kö­zöttük mi is, benyújtottuk írásban az igényünket. És vártunk. Azóta három itteni családnál már felszerelték a készüléket. Pedig lehet, hogy arra mi vagyunk leginkább rászo­rulva. Miért? Együtt lakom édes­anyámmal, aki súlyos légzőszervi be­tegségben szenved, gyakran van szük­sége az orvosra. A háztartásunkban lévő, 90 év körüli nagyszüleinknek szintén, akiknek a gondozói vagyunk. Magamról elmondom: 31 évesen már a leszázalékoltakhoz tartozom, mozgás- sérültként tartanak nyilván. Különben a tavalyi, év eleji falugyű­lésen azon édesanyám vett részt, mert akkor teljesen mozgásképtelen voltam — elhangzott egy ígéret, hogy kapunk telefont. Érdekünkben még a tanács is kérvényezett, orvosi igazolást is csatolva. Miután hosszabb ideig nem jött válasz, érdeklődtem telefonon, ám a kérdésemre azt ismételgetik: várjunk sorunkra. Sokat beszélnek, írnak manapság a rokkantak és az idős emberek megsegí­téséről. A posta részéről mi nemigen tapasztalunk effélét... Az egyedinek aligha minősíthető'pa­nasszal kapcsolatosan megkerestük a Bács-Kiskun Megyei Távközlési Üzem vezetőjét, Gyenes Gézát, aki az alábbia­kat közölte: Tiszaalpáron a telefonkapacitás jelenleg csupán 200 állomás működését teszi lehetővé. Száznyolcvankilenc ké­szülék máris fel van szerelve az igény­lőknél, a szabad vonalak pedig a kötele­ző tartalékot képezik, amelyek sürgős­ségi esetben (egészségügyi, közigazga­tási stb. célra) használhatók fel. A községből nálunk lévő távbeszélő- kérelmek száma megközelíti a 150-et. Baksáék a sorban a 38. helyen vannak. Noha sokan akarják a mielőbbi bekap­csolást, egyelőre csak távoli tervekkel szolgálhatok: a kecskeméti telefonköz­pont, ahová tartozik a tiszaalpári vonal­rendszer is, előreláthatólag 3-4 éven be­lül bővül jelentősen, s azt követően tud­juk nagyobb mértékben kielégíteni az új telefonállomás iránti igényléseket. Ez a menetrend, persze, megváltozhat, illetve az állomások kiépítése felgyorsulhat, ha a távbeszélő-hálózat fejlesztésére a mos­taninál lényegesen több pénz áll rendel­kezésre. Végezetül megemlítem: mi is gyako­rolhatunk méltányossági jogot, például a nagyon beteg emberek telefonigénylé­sekor. Az ágyhoz kötöttek vagy látás­képtelenek ilyen kérelmét az elsők kö­zött elégítjük ki. A panaszos olvasóik­nak tanácsolom: ha a családtagok sú­lyos betegségét orvosilag igazolják — e papírokat a megyei távközlési üzemhez kell eljuttatni —, keresünk lehetőséget a készülék mielőbbi felszerelésére. ÜZENJÜK Árvaiéknak, Kiskunfélegyházára: Semmi akadálya annak, hogy a külföl­di turistaútjáról hazatérő magyar ál­lampolgár ajándékot hozzon magával. (Vámfizetési kötelezettség, persze, ak­kor is terheli). Az ilyen árura vonatko­zóan bemutatandó az ajándékozási okirat, melynek tartalmaznia kell az ajándék megnevezését, azonosítási adatait (gyári szám, típus stb.), az aján­dékozó, illetve a megajándékozott ne­vét és lakcímét. Ezt az okmányt szüksé­ges hitelesittetni külföldi közjegyzővel vagy más hivatalos szerv (magyar kül­képviselet, rendőrség, polgármesteri hi­vatal stb.) által. Fontos megjegyezni: ajándékozási nyilatkozatot kell bemu­tatni akkdr is, ha a határainkon túl áruvásárlásra fordított összeg pénz­ajándékozásból származik. Ez esetben az áru jellemzői helyett a kapott pénz­összeg nagysága tüntetendő fel. Ha Önök mindezeknél részletesebb tájé­koztatásra tartanak igényt, fordulja­nak bizalommal a területi vám- és pénzügyi szervekhez. „Gyógyulni akarok” jeligére, Lakite­lekre: Dr. Béres József, a ma már na­gyon keresett Béres-csepp plusz felta­lálója nemrégen nyilatkozta írásban, hogy a készítménye hatásosan alkal­mazható étvágytalanság, emésztési za­varok, fáradékonyság, gyengeség, ma­kacs fejfájás, vérszegénység, menstruá­ciós zavarok stb. esetén is. E cseppeket mindig folyadék — például szörp vagy világosra főzött tea, esetleg savanykás fehér bor —- fogyasztása közben kell bevenni. Még annyit: tudomásunk sze­rint a Béres-csepp iránti fokozódó ke­resletet mind teljesebb mértékben kielé­gítik az e szer folyamatos előállításával és forgalmazásával foglalkozó cégek. Horváth Kálmánnak, Kalocsára: Gyakorta előfordul, hogy az iparjogo­sítvány nélküli vállalkozó, vagyis a kontár, vitába keveredik a megbízójá­val, aki nem hajlandó kifizetni a javítás költségeit. A javító ekkor is köteles visszaadni az autót a tulajdonosának, akivel szemben bíróság előtt léphet fel követeléssel. Kiss Lajosncnak, Soltra: A Munka Törvénykönyve egyik végrehajtási ren­deleté értelmében a dolgozó kérheti, hogy a munkaadója fizetés nélküli sza­badságra engedje el arra az időre - legfeljebb két évre —, amíg közeli hoz­zátartozóját az otthonában ápolja. Ilyen szempontból közeli hozzátarto­zónak számít a házas- és élettárs, a testvér, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek stb. A beteg ezen ápolásának ideje, vagyis a fizetetlen szabadság időtartama munkaviszony­nak számít. Lakatosnénak, Kecskemétre: Az egyik legújabb jogszabály szerint a to­vábbiakban nem adható pénzbeli ki­egészítés a Szocialista Hazáért Érdem­rend, a Magyar Szabadság Érdemrend, a Munkás-Paraszt Hatalomért Érdem­érem és a Magyar Partizán Emlékérem tulajdonosának nyugdíjához, s meg­szűnt a nemzeti gondozásba vett sze­mélyek nyugdíjkedvezménye is. Aki azonban jelenleg ilyen címeken már ré­szesül kedvezményben, e jogát a jövő­ben sem veszíti el. László Tibornak, Tompára: Hazánk­ban jelenleg mindegyik békafaj védett, ami, persze, nem jelenti azt, hogy béka­tenyésztésre vállalkozni lehetetlen. Ez­zel kapcsolatosan első teendő a vállal­kozói igazolvány megszerzése, melynek birtokában kialakítható a saját békate­nyészet. E helyütt megjegyzendő: a há­zi békástóba csakis az ivadéknevelésre kijelölt tavakból és az azt tápláló csa­tornákból lehet állatokat vinni. Még annyit: a békák felvásárlásával a MA- VAD foglalkozik, amely bizonyára az állatok tenyésztésének további szak­mai tudnivalóiról is készséggel ad felvi­lágosítást. „Magántermelők vagyunk” jeligére, Kiskunmajsára: Sokan sérelmezik, hogy a fóliasátrukban elszaporodtak a fehérlegyek, más néven a liszteskék. El­lenük a leghatékonyabb védekezési módszer a fürkészdarazsak betelepíté­se. Ehhez parányi bábok elhelyezése szükséges a fóliaházban. A bábok e címen beszerezhetők: Növény- és Ta­lajvédelmi Szolgálat Intézete, 6801 Hódmezővásárhely, Rárósi u. 102. „Munkabér” jeligére: Köztudomású, hogy a heti ötnapos munkarend alap­ján működő munkahelyek dolgozói ré­szére a szabad-, illetve pihenőnapokon nem jár munkabér. (Kivételt jelent, ha ez időkben túlmunkát végeznek). E cé­geknél foglalkoztatottak, valamint az úgynevezett havidíjasok esetében így számolandó ki az átlagkereset: a díj­összeget el kell osztani a munkanapok számával. S aki — mint Ön is — nem dolgozta végig a hónapot, a munkában töltött napjai arányában kaphat bért. Mivel esetében nem ilyen elszámolásra került sor, az jogsértőnek tűnik. Ha e bizonyítható hibáját nem korrigálja a munkáltató, kérjen Ön vizsgálatot a megyei tanács munkaügyi szakhatósá­gától. * Nógrádi Józsefnének, Kiskunhalasra: Az Országgyűlés döntésének megfele­lően, idén március l-jétől a gyermek- gondozási segélyhez —- a gyermekek számától függetlenül — havi 2150 fo­rint jövedelempótlékot kell folyósítani. Van a város peremén 1200 négyszö­göl szőlőnk, amit eddig én és a férjem műveltünk. Mivel közben felnőttek a gyermekeink, elhatároztuk, hogy 400- 400 szögölnyit a tulajdonukba adunk. Ez jogilag is megtörtént. Mert az egyik fiunk még katonaide­jét tölti, s családalapítás előtt áll, elha­tároztuk: a birtokára építünk körülbe­lül 35-40 négyzetméter alapterületű, egyszobás házat. Egyébként a leszere­lés után ö gazdálkodással szeretne ott foglalkozni. Nos, bementem a városi műszaki osztályhoz és megkérdeztem: itt és itt mi építhető? Azt felelték: maximum 30 négyzetméter alapterületű épület. Ezt követően megvettük a téglát, a sódert és más anyagot, s hozzákezdtünk a munkához. Amikor később valamiért megint csak felkerestem a hivatalt, tud­tomra adták: csupán 12 négyzetméte­res szerszámoskamrát építhetek. Most már bizonytalanná váltam, s Viharos ügy — vihar miatt — Mindennek az erős szél az oka, amelynek következtében az egyik szobám falának burkolata ' legalább öt négyzetméternyi szaka­szon felpúposodott. Sebaj — gon­doltam —, akármennyibe is kerül az újravakolás és -festés, annak költsége megtérül, hiszen lakásbiz­tosítással rendelkezem. Ez ügyben felkerestem az intéz­ményt, ahol kaptam egy nyomtat­ványt, melyet a káromra vonatko­zóan kitöltöttem. Nemsokára ki is jött a helyszínre a szakértő, aki megszemlélve a falat, kijelentette: a kár előidézője nem a szél volt. Bi­zonygattam ugyan ennek az ellen­kezőjét, de hiába — panaszolta a Szabadszállás, Balázspuszta 142/A szám alatt lakó Vadászi Istvánná. A történteket, illetve a kérdést a biztosító egyik szakemberének tol­mácsoltuk, aki az alábbiakról tájé­koztatott:- Nem ritkaság, hogy a vihar károkat okoz a lakás belső részén. Kockázatot természetesen az ilyen esetekre is vállalunk, persze, kizá­rólag az épületbiztositási szabály­zatnak megfelelően. Ez leszögezi: vihar az olyan légmozgás, amely­nek sebessége eléri óránként az 54 kilométert. Hogy valójában ilyen erősségű szél fújt-e a panaszos szűkebb la­kóhelyén a káresemény idején, azt csak szakember állapíthatja meg. Erre vonatkozó adatot, felkérésre, bizonyára készséggel ad a területi meteorológiai állomás. Javasolom, hogy forduljon oda Vadásziné. S ha már birtokában van a jelzett napszak és terület pontos szélerős­sége, amely legalább 54 km/óra volt, arra hivatkozással kérje a káreset felülvizsgálatát az illetékes biztosító megyei igazgatójától. A közreműködésével elrendelt újabb szakértői vizsgálatnak ki kell derítenie: a vihar okozta-e a szobafal belső részének megrongá­lódását vagy sem. bekopogtam a tanács egy másik irodá­jába, ahol felvilágosítottak: ól és istálló korlátlanul létesíthető a hobbiföldön, meg szerszámoskamra, de lakóépület nem. Ezt a felemás intézkedést már csak azért sem értem, mert a környék tele van régen és alig 10-15 éve épült házak­kal. Tőlem 100 méternyire az egyik szomszédom is elővarázsolt a földből mostanában egy alápincézett, kétszin­tes házat. Odaköltözött a belterületről. E tényből arra következtetek: az egyik­nek lehet a másiknak nem. De hát mi­ért van ez így? Szabó Lászlóné Kecskemét Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefonszám: 27-611 Az egyiknek lehet, a másiknak nem?

Next

/
Oldalképek
Tartalom