Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-26 / 71. szám
4 • PETŐFI NÉPE C 1990. március 26. Takaros takarék 9 A közelmúltban a Bácsalmási Takarékszövetkezet új épületbe költözött. Az eddigi zsúfolt körülményeket egy korszerű, minden igényt kielégítő intézmény váltotta fel. (Juhász Jenő tudósítónktól) A PÉNZ VILÁGA SŰRŰN VÁLTOZOTT TAVALY A VÁMRENDELET Egymillióval több utas a három határátkelőhelyen Bódog Antal pénzügyőr alezredes, a Pénzügyőrség Bács- Kiskun és Jász-Nagykún-Szolnok megyei parancsnoka megjegyezte: túl vannak a nehezén, azaz az elmúlt éven, sőt elkészült az összesítés is. Az 1989-es esztendőben sohasem tapasztalt utazási kedv lepte meg hazánk fiait, s a külföldieket is. (Mondani sem kell, ennek fő oka a bevásárlóturizmus volt.) Egy év alatt — Kelebián, Tompán, Hercegszántón —- a korábbi, szintén nagyszámú (2,6 millió) utasnál 77 százalékkal több (4,7 millió) lépte át a határt. Á forgalom esetenként olyan nagy volt, hogy csak túlórázással, átcsoportosítással tudták feladataikat megoldani. — Mennyi vámot szedtek be a múlt évben, s melyek voltak a legnagyobb gondjaik? — A három határátkelőhelyen 16 682 esetben összesen 29,9 millió forint vámot szabtunk ki az 1988-as év 27,'5 milliójával szemben. Nyomban hozzáteszem: a növekedés nem takarja az utasforgalomban meglevő emelkedést, ugyanis a jogszabályok kedvezőbbek voltak. Ez a vámaiap stabilizálásának és egységes értelmezésének tulajdonítható. Korábban a belföldi forgalmi érték volt a vám alapja, tavaly április 8-ától a külföldi számlával igazolt vételár. A vámot általában szőrme- és bőráruért, valamint fagyasztókra és hűtőszekrényekre szabtuk ki. Ami a gondokat illeti. Előfordultak olyan időszakok, amelyek korábban ismeretlenek voltak. A jogszabályok túlságosan sűrűn változtak, s ezeket megelőzve indult meg a roham. Ezekre egyszerűen nem lehetett felkészülni, s ilyen helyzetben lehetetlen volt az elrendelt vámellenőrzést pontosan végrehajtani. — A határátkelőhelyeken sohasem tapasztalt utasforgalom mellett teljesen új feladatuk is jelentkezett. — Igen, ez a belterületi vámolás, amely a magán- és ajándék- forgalomban behozott személygépkocsikat érinti. Március 1- jétől csupán Kecskeméten 3717 személygépkocsit vámkezeltünk, amelyek után 146,9 millió forint vámot fizettek. S ha már a gépjárműveknél tartunk, megemlítem, hogy kizárólag Tompán 22 százalékkal nőtt a kamionforgalom. Ez azt jelenti, hogy 52 700 helyett 64441 lépte át a határt tranzitforgalomban. A beszedett gépjárműadó 48-ról 53,9 millióra emelkedett. — A magyar vámrendelkezések egyszer túlságosan szigorúak, máskor liberálisak, engedékenyek voltak. Ennek ellenére tőrtén- tek-e bűncselekmények? — Előfordultak, de számuk csökkent, 46-ról 37-re, viszont értékben 2,4-ről 3,8 millióra nőtt. Mivel követték el? Főként szőrme- és bőráruval, ezek az utasok nyilvánvalóan nem egykét ilyen árucikket hoztak be. Előfordult, hogy három személytől 120 liter tisztaszeszt foglaltunk le. A devizabűntettek száma 159-röl 378-ra, értékben pedig 5, 6-ról 11,5 millióra emelkedett. Miből származik ez? Főként forint kiviteléből. Jellemző, hogy több tízezer forintot „felejtett” magánál az illető, de előfordult olyan is, hogy a felvásárló „véletlenül” a zsebében hagyta a felvásárlásra szánt nem éppen kis összeget. — A múlt év novemberében lépett életbe az élélmiszerkiviteli korlátozás. Ez milyen feladatokat adott?- Nagyon sokat, s hozzátehetem, számunkra nem volt, s ma sem túlzottan népszerű. A rendelet életbelépése után 891 esetben 1,7 millió forint értékű élelmiszert — szalámit, sajtot, vajat, étolajat, margarint, cukrot — foglaltunk le, s többezer embert küldtünk vissza. Ez a folyamat még mindig tart. Január elsejétől köztudottan új vámrendclel lépett életbe: a 15 ezer forint alatti árut és a szeszesitalt 17 százalékos, az e fölöttit a kereskedelmi tarifa által meghatározott vámszázalékkal kezeljük. — A külkereskedelmi áruforgalomban mennyi volt a bevétel, s mi várható a vámrendelkezések módosításában a jövőt illetően? — A múlt évben a külkereskedelmi áruforgalomból a dollárelszámolású import után - a vámot, a különböző díjakat és az áfát is beleértve — Bács és Szolnok megyében összesen 5,8 milliárd forint volt a bevétel. A jövő már az idei feládatokat képezi, mert 1991-től bevezetésre kerül a harmonizált vámrendszer és az egységes vámstatisztika. Ennek már elkezdődött a törvényelőkészítése és a pénzügyőrállomány felkészítése. Gémes Gábor Az első, kifejezetten a banktitokkal foglalkozó jogszabály a NJagyar Nemzeti Bankról szóló 1967. évi 36. törvényerejű rendeletben található. Ennek 5. paragrafusa szó szerint ezt mondja ki: „A Bank alkalmazottai kötelesek a szolgálat ellátása során tudomásukra ■ jutott banktitkot megőrizni. A Bank feladatkörét érintő ügyben a titoktartási kötelezettség alól a Bank alkalmazottai részére a felmentést a Bank elnöke adja meg.” „Nyilvánvaló, hogy ebben a formában a banktitok nem kifejezetten a takarékbetétesek jogait védi, hanem azokra az adatokra, tényekre és körülményekre vonatkozik, amelyeket a nemzeti banki alkalmazottak ismerhetnek meg munkakörük ellátása során. (Ha a munkakör a takarékbetétekkel is összefügg, akkor a titoktartási kötelezettség természetesen erre is kiteljed.) Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény végrehajtására kiadott 23/1979. (VI. 28.) MT-rendelet 48. paragrafusának hatodik bekezdése — az előbbiekben idézett — rendelkezésre támaszkodik, amikor kimondja: „A pénzintézet alkalmazóttái köteléáék a feladatuk ellátása során tudomásukra jutott banktitkot megőrizni'. A''titok- tartási kötelezettség alól jogszabály vagy az a személy (szerv), akire (amelyre) a titok vonatkozik, felmentést adhat.” Az előírás — mert mindenre kiteljed — a korábbiakkal azonos titokkörre vonatkozik. A banktitok megőrzése alól viszont nemcsak az érdekelt személy (az ügyfél), hanem jogszabály is adhat felmentést. Banktitok tehát mindaz (tény és adat), ami az ügyfélről (személyi és vagyoni körülményeiről) a pénzintézeti alkalmazóit tudomására jut. A banktitkot minden pénzintézeti alkalmazott köteles megőrizni, kivéve, ha maga az érdekelt személy vagy egy jogszabály felmentést ad a titoktartási kötelezettség alól. Az érdekelt személy (szerv, ügyfél, takarékbetétes, számlatulajdonos, kölcsönadós stb.) részére biztosított felmentési jog aligha szorul bármilyen magyarázatra, legfeljebb arra hívjuk fel a figyelmet, hogy az érdekelteknek nemcsak a vagyon titokban tartásához, hanem annak „felfedezéséhez" is fűződhet érdeke, például ha a vagyon. eredetének bizonyítására, a széles körű és megbízható üzleti kapcsolatok dokumentálására van szükség. A jogszabályban meghatározott felmentésre pedig -— meglehetősen szűk körben — nyilvánvalóan közérdekből van szükség. Más kérdés, hogy elegendő-e, ha a jogszabályi felmentés csupán a vagyonelkobzásra, az állammal szemben megállapított kártérítési kötelezettségekre, valamint az örökség tárgyát képező betétekkel kapcsolatos felvilágosításokra korlátozódik. A jelenleg hatályos szabályozás — ha a körülmények megkívánják - nyilvánvalóan megváltoztatható. De akkor ismét végig kell gondolni, hogy ez miként egyeztethető össze a köz- és a magánérdekekkel. SAJTOPOSTA VÁLASZOL A DÉMÁSZ Mulasztás miatt kapcsolták ki az áramot A március 5-ei Sajtóposta rovatunkban a kecskeméti Major András furcsa esetét közöltük: az idén januárban esedékes áramdíját hiánytalanul kifizette postai csekken, ennek ellenére — néhány héttel később — a szolgáltató megszüntette a lakás villamosenergiaellátását. Bár ez utóbbi az olvasónk reklamálása nyomán rövid időn belül újból folyamatossá vált, ma is nyitott kérdés: ki téríti meg a hűtőjében tárolt és az árarp megszakítása következtében tönkrement élelmiszerek költségét? E cikkünkben foglaltakra az alábbiakat válaszolta a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat kecskeméti kirendeltségének vezetője, Melega László: Havonta körülbelül 2500 családot keres fel nappali munkaidejében a díjbeszedőnk, aki többekhez hiába csönget vagy kopogtat, mert nincsenek odahaza. Ilyenkor a fogyasztóknak értesítölapot hagy, mely azt tartalmazza, hogy a számla összegét hol és mikor lehet befizetniük. Ez utóbbira nemcsak kedden, illetve pénteken 16 és 18 óra, hanem szombaton reggel 7 és déli 12 óra között is sor kerülhet. Az efféle utánajárástól mentesül az. aki átutalási betétszámla révén egyenlíti ki a tartozásait. Ami a panaszost illeti, a rózsaszínű postai csekket használt a díjfizetéshez, amely módszer a legkevésbé ajánlható. Például azért, mert az összeget nem vehetjük fel közvetlenül, hanem azt az egyszámlánkra kell továbbítanunk. Ezen teendők közepette azonban bekövetkezhet tévedés, sőt, mulasztás is, ami a konkrét ügyben volt: munkatársunk nem jegyezte fel a fogyasztó számlájára a postái befizetés, tényét. Végül is ebből adódott, hogy Major urat hátralékosként tartották nyilván, s emiatt történt nála az áramkikapcsolás, amiért elnézését kérem. A hasonló hibáinkat igyekszünk elkerülni. Még annyit: a lakás mintegy 5 óra időtartamra maradt áramszolgáltatás nélkül, és ennyi idő alatt a hűtőben tárolt élelmiszerek nem szenvedhettek olyan károsodást, mely a fogyasztliatőságukat kedvezőtlenül befolyásolta volna. Gondolatok — a könyvtárban A községi művelődési ház egyik legszebb helyiségében található a 90 négyzet- méter alapterületű könyvtár, amelynek polcain 10 ezer kötetnyi könyv kínálja magát azoknak, akik éheznek a szép szavakra. Végignézve az állományt, gyorsan megállapítom: a hazai és a világirodalom legszebb alkotásai közül lehet itt válogatni, a tájleíró művek, a szerelmi, vagy éppen a tudományos-fantasztikus történeteket taglaló kiadványok társaságában. Persze az egyéb téma és műfaj iránt érdeklődők is találnak e helyütt maguknak olvasni valót. Száfner Béláné könyvtárvezetőtől megtudom, hogy jelenleg félezemyi beiratkozott olvasót tartanak nyilván, akik részére videós programmal is szolgálnak. Az érdeklődők zöme az iskolások közül kerül ki, de egyre többen kölcsönöznek rendszeresen könyvet a középkorúak és az idősebbek közül is. Mindezekről hallva, kissé elgondolkodtam, s visszaidéztem a sok-sok évtizeddel korábbi időket, fiatalságom éveit, amikor még agyonolvasott, hiányos lapu könyveket ajánlott nekünk olvasni Molnár Gergely református tiszteletes, persze csak akkor, ha jól tudtuk a katekizmust. Bizony, azóta nagyot változott a világ, hiszemma'már'a-kultúra, a művelődés-szán te 'korláílaw lohetőségeifkínáh ják mindenkinek afalusi1 könyvtárak is. Ahová már csak azért is érdemes betérni feg^-két'kbfeíJcölcíáöhiételére, mert a kereskédélétfi á'hálforgalmáz'ó'tt könyvök borsos árait egyre nehezebb megfizetni. Horváth Emilné Orgovány Sürgős segítséget kérünk! Kevés nyugdíjból élő, idős emberek vagyunk. Otthonunk és annak szűkebb környezete eddig békés, nyugodt napokat adott nekünk. Az ideális körülményeknek azonban vége, mióta errefelé megtörtént a telefonhálózat bővítése. Félreértés ne essék, korántsem az oszlopok vagy a vezetékek zavarnak bennünket: a gödörrel van a baj. Mármint azzal, amit a kivitelezők kiástak, majd betemettek. De hogyan? Oly módon, hogy a szomszédos csapadékvíz-elvezető árok tartalma odafolyt. A következmény pedig az, hogy laza lett a talaj és ennek „jóvoltából” megroggyant a családi házunk. Jártunk a helyi tsz építési szakemberénél, aki azt mondta: 200 ezer forintomba is belekerül az épület helyreállítása. Dehát honnan vegyünk mi ennyi pénzt? Az ügyben már három levelet írtunk a Szegedi Postaigazgatósághoz, amely még csak'válaszra sem méltat bennünket. Igényeljük a sajtó támoMit tegyünk a meghizlalt sertésekkel? Rebők Ferenc garai olvasónk mások nevében is szóvá tette szerkesztőségünkben, hogy egyre reménytelenebbül tekintenek a jövőbe a helyi sertéshizlalók. íme az elgon- x dolkodtató panasz részletei: — Először a tavalyi esztendőben kellett kálváriát járnunk azért, hogy a leadott állataink Után megkapjuk a jogos pénzünket. Az emiatti kemény vitánkat a sertéseket átvevő helyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet képviselőivel folytattuk le, akik nagy nehezen hajlottak arra, hogy végül is kiutalják a megérdemelt forintjaikat. Idén más módon próbálnak borsot törni az orrunk alá: egyszerűen nem veszik át a meghizlalt disznóinkat. Ezek további tartása pedig olyan pluszköltséggel jár, ami alighanem sohasem térül meg. Egyébként rejtély előttünk, hogy miért nem a húsipar vásárolja meg közvetlenül a levágandó jószágokat, mint az. régen is történt. Szerintünk szükségtelen az ügyletbe bekapcsolni a közbülső szervezetet — például a tsz-t —, amelynek csak árnövelő a szerepe. Ha a legrövidebb időn belül nem kapunk valamilyen segítséget, mit tegyünk egyebet a meghizlalt állatokkal, minthogy leöljük azokat és kimérjük az éhezőknek. Az efféle kényszermegoldásnak persze nincs köze a jövedelmezőséghez... □ 1 1 A garai sertéstartók közös gondjait ezúton ajánljuk az illetékes felvásárlók és húsfeldolgozó szervek, valamint az ellátásfelügyeleti hatóságok figyelmébe! wm Útjavítók Fülöpszállás határában folyik a tavaszi útjavítás. A közúti igazgatóság solti üzemmérnökségének dolgozói naponta öt kilométert haladnak előre a kátyúk bitumenes betömésével. Képünkön (az úttesten): Shuk- ker Péter, Kónya Péter és Kalapos Mihály útjavítók, akiknek a munkája a közeli nagyközségig, Izsákig tart. (Tóth Sándor felvétele) JOGOS VOLT A BETEG PANASZA Figyelmeztették a rendelőintézet szakorvosát Tiszaalpáron kisiparosként dolgozik Zombori Katalin, aki havonta 1200 forint társadalombiztosítási járulékot fizet. Bár tavaly egyetlen napot sem töltött táppénzes állományban, az idei esztendőt betegséggel kezdte: nagyon fáit a torka. Ilyenkor mi sem természetesebb, minthogy az ember elmegy az örvöshöz, s ezt tette olvasónk is. A rendelőben azonban naj*y meglepetés érte, amelyről így számolt be: - A félegyházi városi kórház szakrendelőjében dr. Ficsór Mária gégész fogadott. Elmondtam panaszomat, mire többször próbálkozott megvizsgálni a torkomat, ám erősen köhögtem, s ez öt zavarta, olyannyira, hogy csúnyán rámripakodott. Szó szót követett ezután, majd sértően udvariatlanná vált, s kénytelen voltam eltávozni tőle. Szakmai munkáját én nem ítélhetem meg a doktornőnek, de arról meggyőződtem, hogy a betegekkel való bánásmódja enyhén szólva kívánnivalót hagy maga után. Az ügyben először a megyei orvosi kamarához fordultunk, amelynek közbenjárására vizsgálatot folytatott a Kiskunfélegyházi Kórház rendelőintézetének ígazgatófő- -orvos-helyettese, dr. Pataki János, aki egyebek között az alábbiakat állapította meg: Olvasónk zaklatott volt, de tény, hogy a doktornő modorbeli magatartása is kifogásolható. Ez utóbbi miatt figyelmeztetésben részesült. Egyidejűleg felhívták a figyelmét arra, hogy a vizsgálatoktól félő betegekkel szemben körültekintőbb, megértőbb legyen, hogy az indokolt vizsgálatokat mindig elvégezhesse. A válaszadó végezetül elnézést kért a betegtől a történtekért. □ □ I Sajnos, sok panaszunk van azzal kapcsolatosan, hogy az orvosi rendelőkben is eldurvul a hangnem. Idegesen jön be a beteg, akinek a stílusát átveszi az orvos is. Vitathatatlan, hogy mindannyiunkat sokféle hatás ér manapság, ám a beteg és orvosa kapcsolatából feltétlenül száműzendő a nyers modor, a sértegetésre okot adó megjegyzés. Ha y^l^pl, akkor e helyütt nagy szükség van a felek önmérsékletére es kölcsönös bizalmára. gatását felhívásunk közzétételéhez: valakiktől sürgős segítséget kérünk! Angeli Istvánná Császártöltés Megjegyezzük: A Polgári Törvénykönyv egyértelműen leszögezi: aki másnak kárt okoz, az köteles megtéríteni. Feltételezzük, hogy ezen jogszabály alkalmazandó a konkrét esetben is. Igaz, számos műszaki körülmény tisztázandó előzőleg. Az utóbbi érdekében javasoljuk olvasóinknak, hogy a megyei tanács építésügyi szakhatóságától kérjenek helyszíni vizsgálatot az építmény állagában bekövetkezett romlás mértékének megállapítására. Trabant-sztori Kunfehértói olvasónk — nevét és pontos címét kérésére nem közöljük — ügye akkor kezdődött, amikor tavaly december 13-án beszállította az Afit kiskunhalasi szervizébe a meghibásodott Trabantját. A főtengely szorul — mondotta a szakember, hozzátéve: alkatrészcsere szükséges. Teltek a hetek, ám a javítás késett, mert új főtengelyre állítólag sehol sem tudott szert tenni a műhely. Végül megszületett az ötlet: jobb híján felújított alkatrészt szerelnek a kocsiba. Igen ám, csakhogy kiderült: az a tengely is régi típusú. Ekkor a tulajdonost arra kérték, a tönkrement tengelyt vigye be a szervizbe. így is történt. Megint múlt az idő, s olvasónk ismét érdeklődött, mire azt a választ kapta: kész a járgány, benne a felújított új típusú főtengely. A Trabantot február végén vette át, átn előzőleg majd elájult, amikor kifizettettek vele összesen több mint 8 ezer forintot. ő gém ért a műszaki dolgokhoz, így hát egy szakembertől tudta meg: irreálisan magas a javítási számla összege. Ennek fejében viszont bármikor csütörtököf mondhat a főtengely, amely nem új. De lehet, hogy éppen az a régi, amely eredetileg a kocsiban volt, hiszen azt a panaszos kérésére sem kapta visfcza, mondván, valahol eltűnt. Olvasónknak az a gyanúja, a javítás semmiből másból nem állt, minthogy a Trabantjából ki-, majd később visszaszerelték ugyanazon főtengelyt, esetleg némileg megreparálva. Ezek után úgy véli: az ilyesféle műveletért enyhén szólva túlzás legombolni sok ezer forintot... Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefonszám: 27-611 Mi a banktitok ?
