Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-26 / 71. szám

4 • PETŐFI NÉPE C 1990. március 26. Takaros takarék 9 A közel­múltban a Bácsalmási Takarékszö­vetkezet új épületbe köl­tözött. Az eddigi zsú­folt körül­ményeket egy korsze­rű, minden igényt kielé­gítő intéz­mény váltot­ta fel. (Ju­hász Jenő tudósítónk­tól) A PÉNZ VILÁGA SŰRŰN VÁLTOZOTT TAVALY A VÁMRENDELET Egymillióval több utas a három határátkelőhelyen Bódog Antal pénzügyőr alezredes, a Pénzügyőrség Bács- Kiskun és Jász-Nagykún-Szolnok megyei parancsnoka megje­gyezte: túl vannak a nehezén, azaz az elmúlt éven, sőt elkészült az összesítés is. Az 1989-es esztendőben sohasem tapasztalt utazási kedv lepte meg hazánk fiait, s a külföldieket is. (Mon­dani sem kell, ennek fő oka a bevásárlóturizmus volt.) Egy év alatt — Kelebián, Tompán, Hercegszántón —- a korábbi, szin­tén nagyszámú (2,6 millió) utasnál 77 százalékkal több (4,7 millió) lépte át a határt. Á forgalom esetenként olyan nagy volt, hogy csak túlórázással, átcsoportosítással tudták felada­taikat megoldani. — Mennyi vámot szedtek be a múlt évben, s melyek voltak a legnagyobb gondjaik? — A három határátkelőhelyen 16 682 esetben összesen 29,9 millió forint vámot szabtunk ki az 1988-as év 27,'5 milliójával szemben. Nyomban hozzáteszem: a növekedés nem takarja az utasforgalomban meglevő emelkedést, ugyanis a jogszabályok kedvezőbbek voltak. Ez a vámaiap stabilizálásának és egységes értelmezésének tulajdonítható. Korábban a belföldi forgalmi érték volt a vám alapja, tavaly április 8-ától a külföldi számlá­val igazolt vételár. A vámot általában szőrme- és bőráruért, valamint fagyasztókra és hűtőszekrényekre szabtuk ki. Ami a gondokat illeti. Előfordultak olyan időszakok, amelyek koráb­ban ismeretlenek voltak. A jogszabályok túlságosan sűrűn változtak, s ezeket megelőzve indult meg a roham. Ezekre egyszerűen nem lehetett felkészülni, s ilyen helyzetben lehetet­len volt az elrendelt vámellenőrzést pontosan végrehajtani. — A határátkelőhelyeken sohasem tapasztalt utasforgalom mellett teljesen új feladatuk is jelentkezett. — Igen, ez a belterületi vámolás, amely a magán- és ajándék- forgalomban behozott személygépkocsikat érinti. Március 1- jétől csupán Kecskeméten 3717 személygépkocsit vámkezel­tünk, amelyek után 146,9 millió forint vámot fizettek. S ha már a gépjárműveknél tartunk, megemlítem, hogy kizárólag Tom­pán 22 százalékkal nőtt a kamionforgalom. Ez azt jelenti, hogy 52 700 helyett 64441 lépte át a határt tranzitforgalomban. A beszedett gépjárműadó 48-ról 53,9 millióra emelkedett. — A magyar vámrendelkezések egyszer túlságosan szigorúak, máskor liberálisak, engedékenyek voltak. Ennek ellenére tőrtén- tek-e bűncselekmények? — Előfordultak, de számuk csökkent, 46-ról 37-re, viszont értékben 2,4-ről 3,8 millióra nőtt. Mivel követték el? Főként szőrme- és bőráruval, ezek az utasok nyilvánvalóan nem egy­két ilyen árucikket hoztak be. Előfordult, hogy három sze­mélytől 120 liter tisztaszeszt foglaltunk le. A devizabűntettek száma 159-röl 378-ra, értékben pedig 5, 6-ról 11,5 millióra emelkedett. Miből származik ez? Főként forint kiviteléből. Jellemző, hogy több tízezer forintot „felejtett” magánál az illető, de előfordult olyan is, hogy a felvásárló „véletlenül” a zsebében hagyta a felvásárlásra szánt nem éppen kis összeget. — A múlt év novemberében lépett életbe az élélmiszerkiviteli korlátozás. Ez milyen feladatokat adott?- Nagyon sokat, s hozzátehetem, számunkra nem volt, s ma sem túlzottan népszerű. A rendelet életbelépése után 891 esetben 1,7 millió forint értékű élelmiszert — szalámit, sajtot, vajat, étolajat, margarint, cukrot — foglaltunk le, s többezer embert küldtünk vissza. Ez a folyamat még mindig tart. Január elsejétől köztudottan új vámrendclel lépett életbe: a 15 ezer forint alatti árut és a szeszesitalt 17 százalékos, az e fölöttit a kereskedelmi tarifa által meghatározott vámszázalékkal kezel­jük. — A külkereskedelmi áruforgalomban mennyi volt a bevétel, s mi várható a vámrendelkezések módosításában a jövőt illetően? — A múlt évben a külkereskedelmi áruforgalomból a dollá­relszámolású import után - a vámot, a különböző díjakat és az áfát is beleértve — Bács és Szolnok megyében összesen 5,8 milliárd forint volt a bevétel. A jövő már az idei feládatokat képezi, mert 1991-től bevezetésre kerül a harmonizált vám­rendszer és az egységes vámstatisztika. Ennek már elkezdődött a törvényelőkészítése és a pénzügyőrállomány felkészítése. Gémes Gábor Az első, kifejezetten a banktitokkal foglalkozó jogszabály a NJagyar Nem­zeti Bankról szóló 1967. évi 36. tör­vényerejű rendeletben található. Ennek 5. paragrafusa szó szerint ezt mondja ki: „A Bank alkalmazottai kötelesek a szolgálat ellátása során tudomásukra ■ jutott banktitkot megőrizni. A Bank feladatkörét érintő ügyben a titoktar­tási kötelezettség alól a Bank alkalma­zottai részére a felmentést a Bank elnö­ke adja meg.” „Nyilvánvaló, hogy eb­ben a formában a banktitok nem kife­jezetten a takarékbetétesek jogait védi, hanem azokra az adatokra, tényekre és körülményekre vonatkozik, amelyeket a nemzeti banki alkalmazottak ismer­hetnek meg munkakörük ellátása so­rán. (Ha a munkakör a takarékbetétek­kel is összefügg, akkor a titoktartási kötelezettség természetesen erre is ki­teljed.) Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény végrehajtására kiadott 23/1979. (VI. 28.) MT-rendelet 48. pa­ragrafusának hatodik bekezdése — az előbbiekben idézett — rendelkezésre támaszkodik, amikor kimondja: „A pénzintézet alkalmazóttái köteléáék a feladatuk ellátása során tudomásukra jutott banktitkot megőrizni'. A''titok- tartási kötelezettség alól jogszabály vagy az a személy (szerv), akire (amely­re) a titok vonatkozik, felmentést ad­hat.” Az előírás — mert mindenre ki­teljed — a korábbiakkal azonos titok­körre vonatkozik. A banktitok megőr­zése alól viszont nemcsak az érdekelt személy (az ügyfél), hanem jogszabály is adhat felmentést. Banktitok tehát mindaz (tény és adat), ami az ügyfélről (személyi és va­gyoni körülményeiről) a pénzintézeti alkalmazóit tudomására jut. A bank­titkot minden pénzintézeti alkalmazott köteles megőrizni, kivéve, ha maga az érdekelt személy vagy egy jogszabály felmentést ad a titoktartási kötelezett­ség alól. Az érdekelt személy (szerv, ügyfél, takarékbetétes, számlatulajdo­nos, kölcsönadós stb.) részére biztosí­tott felmentési jog aligha szorul bármi­lyen magyarázatra, legfeljebb arra hív­juk fel a figyelmet, hogy az érdekeltek­nek nemcsak a vagyon titokban tartá­sához, hanem annak „felfedezéséhez" is fűződhet érdeke, például ha a vagyon. eredetének bizonyítására, a széles körű és megbízható üzleti kapcsolatok do­kumentálására van szükség. A jogszabályban meghatározott fel­mentésre pedig -— meglehetősen szűk körben — nyilvánvalóan közérdekből van szükség. Más kérdés, hogy elegen­dő-e, ha a jogszabályi felmentés csupán a vagyonelkobzásra, az állammal szemben megállapított kártérítési köte­lezettségekre, valamint az örökség tár­gyát képező betétekkel kapcsolatos fel­világosításokra korlátozódik. A jelenleg hatályos szabályozás — ha a körülmények megkívánják - nyilvánvalóan megváltoztatható. De akkor ismét végig kell gondolni, hogy ez miként egyeztethető össze a köz- és a magánérdekekkel. SAJTOPOSTA VÁLASZOL A DÉMÁSZ Mulasztás miatt kapcsolták ki az áramot A március 5-ei Sajtóposta rovatunkban a kecskeméti Major And­rás furcsa esetét közöltük: az idén januárban esedékes áramdíját hiánytalanul kifizette postai csekken, ennek ellenére — néhány héttel később — a szolgáltató megszüntette a lakás villamosenergia­ellátását. Bár ez utóbbi az olvasónk reklamálása nyomán rövid időn belül újból folyamatossá vált, ma is nyitott kérdés: ki téríti meg a hűtőjében tárolt és az árarp megszakítása következtében tönkre­ment élelmiszerek költségét? E cikkünkben foglaltakra az alábbiakat válaszolta a Dél-magyar­országi Áramszolgáltató Vállalat kecskeméti kirendeltségének veze­tője, Melega László: Havonta körülbelül 2500 családot keres fel nappali munkaidejében a díjbeszedőnk, aki többekhez hiába csönget vagy kopogtat, mert nincsenek odahaza. Ilyenkor a fogyasztóknak értesítölapot hagy, mely azt tartalmazza, hogy a számla összegét hol és mikor lehet befizetniük. Ez utóbbira nemcsak kedden, illetve pénteken 16 és 18 óra, hanem szombaton reggel 7 és déli 12 óra között is sor kerülhet. Az efféle utánajárástól mentesül az. aki átutalási betétszámla révén egyenlíti ki a tartozásait. Ami a panaszost illeti, a rózsaszínű postai csekket használt a díjfizetéshez, amely módszer a legkevésbé ajánlható. Például azért, mert az összeget nem vehetjük fel közvetlenül, hanem azt az egyszám­lánkra kell továbbítanunk. Ezen teendők közepette azonban bekövet­kezhet tévedés, sőt, mulasztás is, ami a konkrét ügyben volt: munka­társunk nem jegyezte fel a fogyasztó számlájára a postái befizetés, tényét. Végül is ebből adódott, hogy Major urat hátralékosként tar­tották nyilván, s emiatt történt nála az áramkikapcsolás, amiért elnézését kérem. A hasonló hibáinkat igyekszünk elkerülni. Még annyit: a lakás mintegy 5 óra időtartamra maradt áramszol­gáltatás nélkül, és ennyi idő alatt a hűtőben tárolt élelmiszerek nem szenvedhettek olyan károsodást, mely a fogyasztliatőságukat kedve­zőtlenül befolyásolta volna. Gondolatok — a könyvtárban A községi művelődési ház egyik legszebb helyiségében található a 90 négyzet- méter alapterületű könyvtár, amelynek polcain 10 ezer kötetnyi könyv kínálja magát azoknak, akik éheznek a szép szavakra. Végignézve az állományt, gyorsan megállapítom: a hazai és a világirodalom legszebb alkotásai közül lehet itt válogatni, a tájleíró művek, a szerelmi, vagy éppen a tudományos-fantasztikus történeteket taglaló kiadványok társaságá­ban. Persze az egyéb téma és műfaj iránt érdeklődők is találnak e helyütt maguk­nak olvasni valót. Száfner Béláné könyvtárvezetőtől megtudom, hogy jelenleg félezemyi beirat­kozott olvasót tartanak nyilván, akik részére videós programmal is szolgálnak. Az érdeklődők zöme az iskolások közül kerül ki, de egyre többen kölcsönöznek rendszeresen könyvet a középkorúak és az idősebbek közül is. Mindezekről hallva, kissé elgondolkodtam, s visszaidéztem a sok-sok évtized­del korábbi időket, fiatalságom éveit, amikor még agyonolvasott, hiányos lapu könyveket ajánlott nekünk olvasni Molnár Gergely református tiszteletes, per­sze csak akkor, ha jól tudtuk a katekizmust. Bizony, azóta nagyot változott a világ, hiszemma'már'a-kultúra, a művelődés-szán te 'korláílaw lohetőségeifkínáh ják mindenkinek afalusi1 könyvtárak is. Ahová már csak azért is érdemes betérni feg^-két'kbfeíJcölcíáöhiételére, mert a kereskédélétfi á'hálforgalmáz'ó'tt könyvök borsos árait egyre nehezebb megfizetni. Horváth Emilné Orgovány Sürgős segítséget kérünk! Kevés nyugdíjból élő, idős embe­rek vagyunk. Otthonunk és annak szűkebb környezete eddig békés, nyugodt napokat adott nekünk. Az ideális körülményeknek azonban vé­ge, mióta errefelé megtörtént a tele­fonhálózat bővítése. Félreértés ne essék, korántsem az oszlopok vagy a vezetékek zavarnak bennünket: a gödörrel van a baj. Mármint azzal, amit a kivitelezők ki­ástak, majd betemettek. De hogyan? Oly módon, hogy a szomszédos csa­padékvíz-elvezető árok tartalma oda­folyt. A következmény pedig az, hogy laza lett a talaj és ennek „jóvol­tából” megroggyant a családi há­zunk. Jártunk a helyi tsz építési szakem­berénél, aki azt mondta: 200 ezer fo­rintomba is belekerül az épület hely­reállítása. Dehát honnan vegyünk mi ennyi pénzt? Az ügyben már három levelet ír­tunk a Szegedi Postaigazgatósághoz, amely még csak'válaszra sem méltat bennünket. Igényeljük a sajtó támo­Mit tegyünk a meghizlalt sertésekkel? Rebők Ferenc garai olvasónk mások ne­vében is szóvá tette szerkesztőségünkben, hogy egyre reménytelenebbül tekintenek a jövőbe a helyi sertéshizlalók. íme az elgon- x dolkodtató panasz részletei: — Először a tavalyi esztendőben kellett kálváriát járnunk azért, hogy a leadott ál­lataink Után megkapjuk a jogos pénzün­ket. Az emiatti kemény vitánkat a sertése­ket átvevő helyi Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet képviselőivel folytattuk le, akik nagy nehezen hajlottak arra, hogy végül is kiutalják a megérdemelt forintjaikat. Idén más módon próbálnak borsot törni az orrunk alá: egyszerűen nem veszik át a meghizlalt disznóinkat. Ezek további tar­tása pedig olyan pluszköltséggel jár, ami alighanem sohasem térül meg. Egyébként rejtély előttünk, hogy miért nem a húsipar vásárolja meg közvetlenül a levágandó jószágokat, mint az. régen is történt. Szerintünk szükségtelen az ügylet­be bekapcsolni a közbülső szervezetet — például a tsz-t —, amelynek csak árnövelő a szerepe. Ha a legrövidebb időn belül nem ka­punk valamilyen segítséget, mit tegyünk egyebet a meghizlalt állatokkal, minthogy leöljük azokat és kimérjük az éhezőknek. Az efféle kényszermegoldásnak persze nincs köze a jövedelmezőséghez... □ 1 1 A garai sertéstartók közös gondjait ez­úton ajánljuk az illetékes felvásárlók és húsfeldolgozó szervek, valamint az ellátás­felügyeleti hatóságok figyelmébe! wm Útjavítók Fülöpszállás határában folyik a tavaszi útjavítás. A közúti igazgatóság solti üzemmérnökségének dol­gozói naponta öt kilométert haladnak előre a kátyúk bi­tumenes betömésével. Ké­pünkön (az úttesten): Shuk- ker Péter, Kónya Péter és Kalapos Mihály útjavítók, akiknek a munkája a közeli nagyközségig, Izsákig tart. (Tóth Sándor felvétele) JOGOS VOLT A BETEG PANASZA Figyelmeztették a rendelőintézet szakorvosát Tiszaalpáron kisiparosként dol­gozik Zombori Katalin, aki havonta 1200 forint társadalombiztosítási járulékot fizet. Bár tavaly egyetlen napot sem töltött táppénzes állo­mányban, az idei esztendőt beteg­séggel kezdte: nagyon fáit a torka. Ilyenkor mi sem természetesebb, minthogy az ember elmegy az ör­vöshöz, s ezt tette olvasónk is. A rendelőben azonban naj*y megle­petés érte, amelyről így számolt be: - A félegyházi városi kórház szakrendelőjében dr. Ficsór Mária gégész fogadott. Elmondtam pana­szomat, mire többször próbálkozott megvizsgálni a torkomat, ám erősen köhögtem, s ez öt zavarta, olyannyi­ra, hogy csúnyán rámripakodott. Szó szót követett ezután, majd sértő­en udvariatlanná vált, s kénytelen voltam eltávozni tőle. Szakmai munkáját én nem ítélhe­tem meg a doktornőnek, de arról meggyőződtem, hogy a betegekkel való bánásmódja enyhén szólva kí­vánnivalót hagy maga után. Az ügyben először a megyei or­vosi kamarához fordultunk, amely­nek közbenjárására vizsgálatot folytatott a Kiskunfélegyházi Kór­ház rendelőintézetének ígazgatófő- -orvos-helyettese, dr. Pataki János, aki egyebek között az alábbiakat állapította meg: Olvasónk zaklatott volt, de tény, hogy a doktornő modorbeli maga­tartása is kifogásolható. Ez utóbbi miatt figyelmeztetésben részesült. Egyidejűleg felhívták a figyelmét arra, hogy a vizsgálatoktól félő be­tegekkel szemben körültekintőbb, megértőbb legyen, hogy az indo­kolt vizsgálatokat mindig elvégez­hesse. A válaszadó végezetül elnézést kért a betegtől a történtekért. □ □ I Sajnos, sok panaszunk van azzal kapcsolatosan, hogy az orvosi ren­delőkben is eldurvul a hangnem. Idegesen jön be a beteg, akinek a stílusát átveszi az orvos is. Vitatha­tatlan, hogy mindannyiunkat sok­féle hatás ér manapság, ám a beteg és orvosa kapcsolatából feltétlenül száműzendő a nyers modor, a sérte­getésre okot adó megjegyzés. Ha y^l^pl, akkor e helyütt nagy szük­ség van a felek önmérsékletére es kölcsönös bizalmára. gatását felhívásunk közzétételéhez: valakiktől sürgős segítséget kérünk! Angeli Istvánná Császártöltés Megjegyezzük: A Polgári Törvénykönyv egyértel­műen leszögezi: aki másnak kárt okoz, az köteles megtéríteni. Feltéte­lezzük, hogy ezen jogszabály alkal­mazandó a konkrét esetben is. Igaz, számos műszaki körülmény tisztá­zandó előzőleg. Az utóbbi érdekében javasoljuk olvasóinknak, hogy a me­gyei tanács építésügyi szakhatóságá­tól kérjenek helyszíni vizsgálatot az építmény állagában bekövetkezett romlás mértékének megállapítására. Trabant-sztori Kunfehértói olvasónk — nevét és pon­tos címét kérésére nem közöljük — ügye akkor kezdődött, amikor tavaly december 13-án beszállította az Afit kiskunhalasi szervizébe a meghibásodott Trabantját. A főtengely szorul — mondotta a szakem­ber, hozzátéve: alkatrészcsere szükséges. Teltek a hetek, ám a javítás késett, mert új főtengelyre állítólag sehol sem tudott szert tenni a műhely. Végül megszületett az ötlet: jobb híján felújított alkatrészt szerel­nek a kocsiba. Igen ám, csakhogy kiderült: az a tengely is régi típusú. Ekkor a tulajdo­nost arra kérték, a tönkrement tengelyt vigye be a szervizbe. így is történt. Megint múlt az idő, s olvasónk ismét érdeklődött, mire azt a választ kapta: kész a járgány, benne a felújított új típusú fő­tengely. A Trabantot február végén vette át, átn előzőleg majd elájult, amikor kifi­zettettek vele összesen több mint 8 ezer forintot. ő gém ért a műszaki dolgokhoz, így hát egy szakembertől tudta meg: irreálisan magas a javítási számla összege. Ennek fejében viszont bármikor csütörtököf mondhat a főtengely, amely nem új. De lehet, hogy éppen az a régi, amely eredeti­leg a kocsiban volt, hiszen azt a panaszos kérésére sem kapta visfcza, mondván, vala­hol eltűnt. Olvasónknak az a gyanúja, a javítás semmiből másból nem állt, minthogy a Trabantjából ki-, majd később visszasze­relték ugyanazon főtengelyt, esetleg némi­leg megreparálva. Ezek után úgy véli: az ilyesféle műveletért enyhén szólva túlzás legombolni sok ezer forintot... Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefonszám: 27-611 Mi a banktitok ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom