Petőfi Népe, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-24 / 70. szám

1990. március 24. • PETŐFI NÉPE • 3 Haza: ahol élnek, tanulnak és dolgoznak Kisfái családok hétköznapjai Március, hív a határ! A kisfái tanyák gyönyörű napsütésben várják a tavaszt. Nem úgy a lakój. Ők elébe is: sietnek a maguk módján, szor­galmuk és erejük szerint. Ámulatban ejt, hogy mire ké­pes Kovács Lászlóné háztartás­beli a 271. szám'alatt! Nehéz volna megmondani, hány mun­kahelyet tölt be idehaza. Fáslá-. dában kismalac: a konyhában cumiztatja ezt az egy gyengéb­bet. Öt anyadisznójuk ellett, a szaporulathoz, a további 45 áh lathoz is kimégy időnként az ólba. Meg ott a kert, a 100 csir­ke, a mákot elvetni még nem volt ideje. — Hogyan bírja? — Nehezen boldogulok eny- nyi mindennel, de csinálni kell, ha már belefogtam. Százkilenc- venötezer forintba került egy hónapja a villany bevezetése és a belső szerelés. A háztartás is viszi a pénzt. Háromszor mo­sok hetente. Mert hát a gyere­keknek is tiszta ruha kell az is­kolába. „Mindennap tiszta ru­ha: te szoktattad rá őket!” - korhol a férjem érte (ő a Vízmű Vállalatnál dolgozik), amikor látja, hogy a két lányunk sem enged ebből. Nekik is így ter­mészetes. / — A tanyai gyerekek otthon? — Anitával és Krisztinával tegnap hagymát, borsot, retket, szőlőt és cseresznyefát ültet­tünk. A nagyobbik már meg. tudja tisztítani a csirkét. Együtt legeltetik a két bürget. Az anyát vissza akarták csa­logatni munkahelyére, de nem ment. Sok lett volna neki. Ki­bírja (elviseli) a tanyai élettel járó küszködést. Egedelem rosszak az utak errefelé. Télen a. hereföldön át%közlekedhet, mert ott nincsenek kátyúk. A nyakába veszi a kerékpárt, ha már tolni nem tudja. Ke­mény küzdelmet vív a megélhe­tésért. 2. Horváth Lászlóékhak sem az égből szórják a pénzt a Kisfái 27.-ben. A férj,a vízműnél szi­vattyúkezelő. Éjszakára megy dolgozni — délelőtt a háziálla­tokkal foglalkozik. Négy borjú­ja és három anyadisznója van. Az új kormány megalakulásáig már nem sző komolyabb terve­ket. Bizonytalan benne, hogy egyáltalán érdemes-e valamibe belefogni.- Harminc éve kaptunk a szülőktől egy négyszázvala- hány szögöles telhet — mondja. Ez lett az első házunk alapja. Az idén szeretnénk 400 ezer fo­rint kölcsönt felvenni, hogy Kecskeméten, a Műkertváros­ban másikat építhessünk, de addig még nagyon meggondol­juk. — Óvatos? Az ember most semmiben sem lehet biztos. Ősszel azért vettünk borjakat, hogy az álla- tokjban legyen a pénz. Alszunk rá jó párat, hogy a malacokat — miután meghíznak — érté-' kesítsük-e. Eladjam a sertéseket kilogrammonként 60 forintért az allami felvásárlónak, hogy aztán az üzletben ennyiért kap­jak egy marék húst? — Árról is beszélj — biztatja a felesége —, hogy az idén miért nem tartunk libákat? Húsz szá­zalékkal lement a toll ára. Ta­valy még húsz forintért borra­valót kellett adni libánként a szakszövetkezeti embernek, hogy jusson nekünk is. Ezer li­bánál, gondolhatja,/ hogy az mennyi. Most meg ingyen kí­nálta — úgy sem kellett az ala­csony tollár miatt. "A házaspár Szeretné, ha két iskolás gyermekük, a harmadi­kos Lacika és a 6. osztályos Melinda megrázkódtatás nél­kül —, tudásban is felkészülten élné meg a század utolsó évtize­dét. A szülőkön ném múlik, hi­szen szeretik őket és gondos­kodnak róluk. Tisztán, rende­sen öltözve járnak a tanyáról az iskolába. Nem volt olyan osz­tálykirándulás, amelyről hiá­nyoztak volna. Az anya emlékezete kedves élményeket őriz, Melindáról például ezt: — Olyan kis picurka, 16 ki­lós volt elsősként, hogy elfújta volna a szél a hosszú úton, ha nem viszem be (a tanyaköz­pontba) kerékpárral. Akkor még nem volt jogosítványom autóvezetésre, csak biciklizhet­tem. Melinda és Lacika a legtávo­labbról, 8 kilométerről jár - kerékpárral, vagy, ha sikerül, vonattal — az iskolába. Arcu­kat pirosra csípi a szél, mire odaérnek. 3. Földi Laci boldog, mióta kis­testvére született: Andrea. Hal­lani sem akar rokonokról és is­merősökről. Szabad idejében csak vele foglalkozna. Persze, a tanulást sem hanyagolhatja el! A tanító nénitől tudják a szü­lők, hogy Laci jó magaviseletű, csak nem szeret figyelni. Miért? Talán az iskolában, vagy az ott­honi körülményekben van a hi­ba? A családhoz ellátogatva, megtudom: ha Andreával együtt az elektromos áram is jókor megérkezhetett volna a házba, a kisfiúnak nem petróle­umlámpa mellett kellene tanul­ni. A szemnek (és a figyelem­nek) jobb lenne a villanyfény. Ám hiába a jó tanács. Földiék­nek a 270. szám alatt nincs 230 ezer forintjuk a tanya villamo­sítására. Ennyit spórolni ebben a világban...! 4. Bárhonnét kelnek útra a más-más családókból való gye­rekek, a kisfái iskolába is vala­melyest hazatérnek. Haza: nemcsak azt jelenti a tanyák kis lakóinak, hogy. énekelve gyako­rolják a Himnuszt még a Szóza­tot az álkos gépi (fIjzenélés^he- lyett. Kisfái történetének taní­tása, a máramarosi kereskedők hajdan erre vezető útja, a ma is meglévő Aligcsepegi Csárda és a Csonthalom — amelyet eldó- zerolása után is megtalálnak — szülőföldjükön a történe­lemnek egy-egy része. Mindez megerősíti- az elsősök-harmadi- kosok osztályfőnökének, Kulai Lászlónénak a szavait: — Azt akarjuk, hogy otthon érezzék magukat! Kohl Antal (Folytatás, az I. oldalról) Az országgyűlési képviselői mandátumért versengők tehát háromféle módon válhattak jelöltté: egyénileg, a pártok területi listáin, illetve az országos listákon. ; A 176 egyéni választókerületben pártoktól függetlenül (állampolgári kezdeményezésre és támogatással), külön­féle pártok támogatásával vagy pártok színeiben váltak jelöltté. Az eddig ismert adatok szerint az egyéni válasz­tókerületekben több mint 1600 képviselőjelöltet regiszt­rálták; 200-nál is többen független jelöltként indulnak a választáson, a pártok közül pedig négynek síkerült szinte mindenütt jelöltet állítania. A törvény értelmében a 386 képviselői mandátumból 152-t csak a pártok szerezhetnek meg f$f területi listás választással. Az ország 20 területi választókerületében (Budapesten és a 19 megyében) a területi listákon a pár­tok kétszer annyi jelöltet állíthattak, mint ahány mandá­tumot az adott területi választókerületben meg lehet sze­rezni. A pártok jó része élt is ezzel a lehetőséggel. Például Budapesten a területi listán összesen 28 képviselői man­dátumot lehet megszerezni, így egy párt listáján 56 név szerepelhet, A pártok jelöltjei--^a törvény rendelkezéseinek megfe­lelően --^indulhatnak mind egyéni választókerületben, mind pedig a területi listán is. A legtöbb párt természete­sen élt ezzel a lehetőséggel, hiszen így nagyobb esélyük van arra, hogy az a jelöltjük, akit mindenképpen szeret­nének képviselőként bejuttatni a parlamentbe, megsze­rezze a mandátumot. Ha viszont a jelöltet az egyéni választókerületben megválasztják képviselőnők, akkor a párt területi listájáról automatikusan törölni kell. A terü­leti listán feltüntetett névsor éppen emiatt egyben sorren­diséget is jelent, hiszen ha egy jelölt nevét törlik, helyébe a listán közvetlenül utána következő jelölt lép. A legtöbb párt (14) egyébként Somogy megyében in- dul, míg a legkevesebb (9) Budapesten. Hat párt vala­mennyi területi választókerületben állított listát. Vasárnap a választópolgárok az egyéni választókerü­letben az értesítésben megjelölt szavazókörben — voksolnak. Szavazáskor két szavazócédulát kapnak. Sza­vazni a szavazófülkében, a támogatni kívánt egyéni je­lölt, illetve pártlista melletti négyzetbe, tollal beírt ke­reszttel lehet. A borítékba helyezett szavazólapot a vá­lasztóknak a szavazatszámláló bizottság előtt kell az urnába bedobnia. Az első szavazónak joga van az urnát a szavazás előtt átvizsgálni és aláírásával hitelesíteni. Az egyik cédula az egyéni választókerületükben meg­választható jelöltek névsorát tartalmazza. Közülük egyetlen konkrét személyre kell majd leadni a voksot, függetlenül attól, hány név szerepel a cédulán. Az első választási fordulóban az a jelölt lesz képviselő, aki az érvényes szavazatok több mint a felét megkapta, feltéve, hogy a szavazásban a választókerület polgárainak több mint a fele részt vett. Vasárnap választás Ha valamely választókerületben a választópolgárok­nak több mint a fele nem szavazott, akkor második fordulót kell kjjrni. A második fordulóban mindazok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban is indultak. Ez esetben az lesz képviselő, aki a legtöbb érvényes sza­vazatot kapta, feltéve, hogy a második fordulóban a választókerület polgárainak több mint az egynegyede szavazott. Második fordulót keli tartani akkor is, ha a választó- polgárok több mint a fele szavazott ugyan, de egy jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több mint a felét. Ez esetben a második fordulóban azok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban az érvényes szava­zatoknak legalább 15 százalékát elnyerték. Ha nincs leg­alább három ilyen jelölt, akkor az első fordulóban leg­több szavazatot elért három jelölt indulhat. Képviselő pedig az lesz közülük, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a választópolgárok több mint egyne­gyede szavazott. A másik szavazócédulán az adott területi választóke­rületben listával rendelkező pártok neve és jelöltjei szere­pelnek abban a sorrendben, ahogyan azt a területi válasz­tókerületben kisorsolták. A szavazáskor a választópol­gár csak a pártra szavaz. A névsor csupán tájékoztatásul szolgál, hogy egy párt kiket kíván a parlament padsorai­ba ültetni. A pártokra leadott voksoltál területi szinten és országosan is összesítik; .s a törvényben rögzített szá­mítási mód alapján dől majd eb melyik párt juthat egyál­talán mandátumhoz és hányhoz. A törvény szerint Ugyanis mandátumot a területi listán csak az a párt szerezhet, amely az országosan összesített érvényes sza­vazatok több mint 4 százalékát megkapta. A területi listás választásnál akkor kell második fordu­lót tartani, ha az adott területi szavazáson nem vett részt a választópolgárok több mint fele. Ez esetben az első fordulóban is indult pártlisták szerepelhetnek a választá­son. A második forduló akkor lesz érvényes, ha a válasz­tópolgárok több mint egynegyede szavazott. Az országos listán megszerezhető 58 mandátum sorsa lr amelyekre, mint ismeretes, 12 párt pályázik - a terü­leti listákra leadott és országosan összesített érvényes szavazatok ismeretében dől el. Országos listára viszont a választópolgárok közvetlenül nem szavaznak. Vasárnap reggel hat órától lehet majd szavazni este hat óráig a szavazókörökben, viszont ha szükséges, a szava­zóhelyiségeket este nyolc óráig is nyitva tartják. Zárás után a szavazatszámláló bizottságok azonnal megkezdik a szavazatok összesítését és az elkészült jegyzőkönyveket továbbítják az egyéni választókerideti választási bizott­ságokhoz. Innen a területi, majd az országos választási bizottsághoz kerülnek a jelentések, természetesen újabb összesítések után. A szakemberek szerint az első rész- eredmények vasárnap, az éjszakai órákban már ismertté válhatnak. (MTI) Nemzetközi megfígyelőcsoportok Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke pénteken fogad­ta az .Európa Tanács parlamenti közgyűlésének küldöttségét, amely az Európa Tanács megbízásából, magyar felkérésre, választási meg­figyelőcsoportként tartózkodik hazánkban. Fodor István a kül­döttséget elsősorban az utóbbi két évben végbement magyarországi változásokról tájékoztatta, hang­súlyozva: Magyarországnak sike­rült a politikai rendszerváltást al­kotmányos úton véghezvinnie, s ez példaértékű lehet más országok számára is. Ezt követően a vendé­gek a magyar választási rendszer­rel kívántak mélyrehatóbban meg­ismerkedni. Az Európa Tanács megfigyelő­csoportja a következő napokban ta­lálkozik többek között az Országos Választási Bizottság, a Belügymi­nisztérium Választási Irodája, az or­szágos listát állított 12 párt vezető képviselőivel, vasárnap pedig Buda­pest, Pest megye és Gyula különbö­ző szavazókörzeteit keresik fel. Fodor István ugyancsak pénte­ken találkozott azzal a 65 tagú nemzetközi politikusküldöttség­gel, amely az egyesült államok­beli Nemzeti Demokrata Külügyi Intézet és a Nemzeti Republikánus Külügyi Intézet szervezésében szintén megfigyelőcsoportként ér­kezett a magyarországi választá­sokra. E megbeszélésen is elsősor­ban a magyar politikai változások­ról és a választási rendszerről esett szó. (MTI) A TÁVBESZÉLŐ-HÁLÓZAT FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI Baja és körzete a lista élén A távközlési hálózatot figyelembe véve, az or­szág egyik legelmaradot­tabb megyéje Bács- Kiskun volt. Jelenleg sem tartozik a legfejlettebbek A megyeszékhelyen közé, de bizonyos, - ha tejítödött a központ nem is dinamikus — fej- * lödésről számot adhatunk. Gyenes Gézával, a távközlési üzem vezető­jével az idei beruházásokról^a következő évek hálózatfejlesztéséről, bővítéséről beszélgettünk. — A megye melyik része részesül az idén előnyben, hol fejlesztik a távbeszélő-hálózatot? — Az év utolsó negyedévében kerül 'sor a bajai, 6 ezer helyi vonalat befogadó automata központ üzembe helyezésére, egy telje­sen új épületben. Ez a kecskemétihez hasonlóan a körzetet is kiszol­gálja. A góckörzetben 16 központot helyezünk üzembe, amelyekhez összesen 12400 vonal tartozik. Ezzel 25 helység automatizálása történik meg 1991—92-ben. A költség több mint 400 millió forint. Jövőre, illetve az azt követő esztendőben kerül sor Baja körzete vonalhálózatának üzembe helyezésére. Az idén Bácsalmáson, Csá- volyorf, Nagybaracskán kezdődik meg a központok szerelése. Ez természetesen azt jelenti, hogy nemcsak Baja, hanem ia,községek is bekapcsolódhatnak az országos távhívás rendszerébe. — Kalocsa valahogy mindig mostohagyerek volt. Ott várható-e a közeljövőben javulás? — Igen. Jövőre Kalocsára telepítjük,a Baján jelenleg üzemben lévő 2 ezres konténerközpontot, amely már automata távhívást jelent a városnak és néhány közeli községnek. A végleges megoldás­ra 1993—95-ig keil várni, akkor készül él a vonalhálózat és a központ. Az idei kisebb fejlesztési munkák is Baja és Kalocsa térségében történnek. Összesen 3 ezer állomást kötünk be, például Bácsalmáson 500-at, Bácsbokodon 220-at, Dunapatajon 200-at. Hartán 140-et. Ezek természetesen lakossági önerőből teljesültek, s ezeken a helyeken manuális központokat is telepítünk. — Mi a helyzet Kecskeméten, ahol tudomásunk szerint 8 ezren várnak telefonra? — A megyeszékhelyen mintegy 11 ezer telefonállomás működik, s a központ telítetté vált. A hálózat bővítésére jelenleg nincs anyagi lehetőség, de ismereteim szerint, s fejlesztés 1993—94-re várható. Akkor megduplázható lesz a kapacitás, ugyanis elektronikus köz­pontot telepítünk. Ettől függetlenül a környéken lesz új telefonbe­kötés. Ágasegyháza, Orgovány ez évben 400—400 vonalas automa­ta központot kap, Kerekegyházán 400-zal bővül a készülékek szá­ma, Fülöpháza 90 vonallal önálló központot kap. Helvécia, Balló- szog és Kadafalva Kecskeméthez kerül. — Jelenleg mennyibe kerül egy telefon felszerelése, tervezik-e a nyilvános telefonállomások darabszámát gyarapítani, s mikor lesz új telefonkönyv? — A megyében összesen 30-35 ezren várnak telefonra,.s szívesen befizetnék szóló vonalért a 12, az ikerállomásért a 8 ezer, illetve szerelési költségként a 900, 500 ezer forintot. Az utóbbi azért ilyen magas, mert a légvezeték építése drágább. A megye 8 városában és 25 községében 60 nyilvános állomás működik. Ezek számát szeret­nénk jelentősen gyarapítani annak ellenére, hogy évente a rongálás milliós nagyságrendű. Az új telefonkönyv a negyedik negyedévben jelenik meg, de már akkor mintegy 10 ezer kapcsolási szám hiányoz­ni fog belőle, ugyanis a nyomdai átfutási idő alatt is történnek bekapcsolások. Kecskeméten azonban már működik a (Számítógé­pes tudakozó, amely az eddiginél gyorsabb és több szolgáltatást nyújt. Három megye (Bács, Békés és Csongrad) valamennyi telefon­előfizetőjét számon tartja, sőt, szakmai névsorral is szolgál. — A közlekedési, hírközlési ás építési miniszter több országban járt, s hazatértekor mindig arról nyilatkozott, hogy jelentős tárgyalásokat folytatott távbeszélöhálózat-fejlesztés ügyében. Érzékelhető-e ez az Önök munkájában? — Nem! Külföldi tőkét, szakmai segítséget eddig még nem kap­tunk. Néhány kisvállalkozás működik, amelyek telefonkészüléke­ket, más távközlési berendezéseket árusítanak, felszerelnek, karban­tartanak. A külföldi fejlesztések esetleges lehetőségeiről mi is a sajtóból informálódunk. Gémes Gábor Ilyen lesz a bácsalmási városközpont Minden bács­almási embert foglalkoztat az új városközpont ki­alakításának KÉT IGÉNYES ÉPÜLETTÖMB MARX UTCAI HOMLOKZAT ügye. Amint lát­tam, a terep elő­készítése már megkezdődött. — Milyen lesz Bácsalmás jöven­dő centruma? — Bötkösné Molnár Erzsébet városi főépítészhez for­dultam kérdé­semmel. — Szűkös pénzügyi lehelő­_____________________, IMata ségek elle nére is megkezdtük a Lenin és a Marx utca cso­mópontjában a központ ren­dezésének előmunkálatait. Az egész térség javát szolgálja az új gyógyszertár impozáns épü­lettömbje. Az emeleten, illetve a tetőtérben hat lakás készül. Meg kell emlitenem, hogy a patika jelenleg nagyon mosto­ha körülmények között mű­ködik. A jövő őszi átadásra tervezett gyógyszertár annál is inkább fontos szerepet tölt be, mert a város kezelésébe került a rendelőintézet, és ezáltal megnövekedett a térségi alapellá­tásban betöltött szerepe. Amint a főépítész elmondta, a gyógyszertárral átellenben levő sarokra, az áfész-áruház mellé szintén igényes megoldású épület kerül. Tömbrehabilitáció keretében hat üzlet létesül, ami nagymértékben javítja a bolthálózat minőségét. Itt kap például helyet a könyvesbolt, elegáns, galériás megoldásban. Az emeleten és a tetőtérben lakások épülnek. A korszerűsítés megoldja az áfész műszaki áruház árubetáplálásának technikai nehézségeit. Mégpedig a célforgalom számára nyitandó út megépítésével. Az üzletek megközelítését könnyíti meg a Marx utca mindkét oldalán elhelyezett, negyven gépkocsinak elegendő leállósáv.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom